Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-09-23 / 38. szám
38-ik szám Gyula, 1883. szeptember 23-án II« évfolyam r Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 lrt ~ kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Évnegyedre .... 1 n 25 n Egyes szám ára 10 kr. y ^_________Já T PO LITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.------------1 Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; fLaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Long Jjipót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes Jf. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás a „BÉKÉS“ politikai és társadalmi hetilap 1883-ik évi IV. negyedére. Az új évnegyed közeledtével feleslegesnek tartott ajánlkozások mellett utalunk eddigi működésünkre. Lapunk a személyes érdekeknek, vagy egyéni haszonlesésnek soha sem volt tere j — igyekeztünk megyénk politikai, közgazdászati- és társadalmi viszonyait — habár néha elkésve is, mert lapunk csak hetilap — hiven, elfogulatlanul közölni; — nem a perez meglepetésére, hanem a történelmi hűségnek jövőben felhasználandó anyagául szánva; — amit közöltünk, azért a felelősséget mindenkor elvállaljuk. Mint a megyei központban megjelenő lap, létjogosultságunk megyei többi lapjaink mellett indokolva van, s épp azért fordulunk megyénk közönségéhez az évnegyedek küszöbén felhívásunkkal. Előfizetési ár 3 hóra 1 frt 25 kr., mely összeg legczélszerübben a „ Békés “ kiadóhivatalához Gyulán“ czimzetten mielébb beküldetni kéretik. Teljes tisztelettel Dobay János, a „Békés“ felelős szerkesztője és kiadó tulajdonosa. Megyei közgyűlés szeptember 17-én. Békésmegye törvényhatósági bizottságának, f. évi szeptember hava 17. 18. 19- és 20-ik napjain megtartott rendes — őszi — közgyűlésen tárgyalt fontosabb ügyek, következően intézteitek el: Elnöklő főispán ur a megjelent bizottsági tagok üdvözlése mellett a gyűlést megnyitván: Tavon. Leülök a csónak szélére, Úgy nézek a tónak mélyére. Jaj be mély vagy Garda, jaj be mely, Mint a szívemben a szenvedély. Játszadoznak szerte a habok, •— — — Arra a leányra gondolok.. Be hamar változik meg a hab, — De nem a leánynál hamarabb 1 Mit gondolsz te Garda felőle, Nem lenne-e árvíz belőle, Ha, a mit eldobott az a lány, A szenvedélyt beléd fojtanám ?! . ! . Fábry Sándor. Régibb adatok az iskolai fegyelemről. (Vége.) 3. Az első pont alatti hibákért harmad, a második pont alattiakért másod Ízben be- panaszlott, s a következő hibás tetteket első ízben elkövető tanuló, iskolai saját szereinek eladása, tanuló társától valaminek elcsalása, veszekedés, szemtelen s illetlen szavakkal élés, tanító iskolában létekor helytelen, templomban illetlen s botránkoztató magaviselet, iskolától bujkálás, szökdécselés, félhétre, ha nyilvános jobbulásának jelét nem adná, tovább is a tanítóhoz közelesö s gya niszteriumtól nyert tervek és utasítások szerint teljesittetiek s azok jóvá is hagyattak, és igy a megyét e tekintetben mulasztás nem terhelvén : nem lenne jo:os és igazságos e költségekkel való megterheltetése. A küldöttség tagjaiul Jancsovics alispán ur elnöklete alatt Göndöcs és Zsilinszky orsz. gyűl. képviselő urak kérettek fel. 9. A megyei tiszti nyugdíj-intézet alaptőkéjének kijelölése és alapszabályai tárgyaltatván: alaptőkéül a jövő 1884. évi egyenes államadó 3u/0'at 5 szó ellenében nagy többséggel megszavaztatott, az elkészített alapszabályok észrevétel nélkül jóváhagyattak, mely intézménynek ekként élet adatván : ezen gyűlés intézkedéseinek koronáját képezi. 10. Az összes megyei szabályrendeletek átdolgozásával megbízott küldöttség jelentésének tárgyalása, mi a jelen közgyűlésnek igen fontos tárgyát képezte volna, a tavaszi közgyűlésre tétetett át, addig is a m. főjegyző utasittatott, hogy e szabályrendeleteket uyomassa ki, s egy-egy példányban a m. bizottsági tagoknak leendő megküldéséről gondoskodjék. 11. Az árvavagyonok tömeges biatositását tárgyazó alispáni javaslat szintén a jövő közgyűlés tárgyai közé Boroztatott. 12. Kolozsmegye átirata, mely szerint a köz- igazg. tisztviselők — a vasúton való utazást illetőleg, az állami hivatalnokokkal egyenlő kedvezményben részeltessenek — az országgyűlés képviselőházához intézendő hason szellemű felirattal határoztatott pártolandónak. 13. Azon alispáni javaslat, hogy az országos vásárokra hajtandó lovak előzetes orvosi vizsgálat alá vettessenek, és ily bizonyitványnyal engedtessék meg árulhatásuk, többek felszólalására elvettetett. A többi, az előlegesen közölt és póttárgy- S'irozatban megjelölt tárgyak: községi költség- vetések — helybenhagyattak; miniszteri rendeletek, törvényhatóságok átiratai — tudomásul vétettek. Végül több csekély jelentőségű ügyek elin- téztetvén, a gyűlés az elnökölt főispán „éljenzésével feloszlott. —n —a, a kerületi felügyelőség által, iskolavizsgálat végeztével felölvastatik. Czélszerü volna, a magukat igy kitüntetett tanulókat, közvizsgálat alkalmával hasznos könyvecskékkel megajándékozni. Ezen, a második adat soraiban elősorolt iskolai fegyelmi rendszer — lehetőségig való keresztülvitelét én, mint a békés-bánáti egyházmegyében, a 4o-es években előbb csak a gyomai, —későbben pedig a gyulai kerületben is— az oda beosztott egyházak által, világi ember léttemre is, átalános szavazattal megválasztott iskolai felügyelő (deca- sus) hivatalos eljárásaim alkalmával mondhatom, kedvező eredmény nyel honosítottam meg, a mint arról, az azon időben már e tekintetben is, égész hévvel közreműködő, s máig is a nevelési pályán közelismeréssel, lankadatlan buzgalommal fáradozó, ezen két, felsőbb elemi népiskolai derék tanító urak, emlékezhetnek. Adja is a Teremtő, hogy a mostani ifjú nemzedéknek a vallás- és közoktatásügyi m. kir. magas minisztérium által, a népiskolai közoktatás tárgyában hozott országos törvény alapján nagy gonddal és erélylyel felkarolt iskolai neveltetése minden tekintetben oly horderejű legyen, mely által idővel nemcsak saját egyházaiknak és községeiknek, de az egész magyar hazának hasznos polgárai lehessenek ! Bonyhai Benjámin. láza tszüleivel székbe ültettetik, s egy hétre a játéktól elvönatik: mely büntetési idő lefolyása alatt a tanító, a gyermek iránt valódi komolyság- gal viselje magát, s ha úgy kívántatik, az óvatos felügyelés végett az elkövetett hibáról a gyermek szüleit is értesítvén. 4. Ha a bepanaszlás az első pont alatti hibákért negyed-, a második pont; alattiakért harmad-, a harmadik pont alattiakért másodízben történik, vagy ha a következő hibás tetteket első ízben követi el a gyermek, iskolai fenyíték kigúnyolása, káromkodás, lopás, vérengzés, szülék iránt engedetlenség stb. miatti bepanaszoltatás, az ily hibákban tapasztalt tanuló a mellett, hogy egy hétre, s ha úgy kívántatik, huzamosb időre is a gyalázat székbe ültettetik s az idő alatt a játéktól elvönatik, neve az e czélra készítendő gyalázat könyvbe a legközelebbi iskolavizsgálatkor leendő bepanaszlás és megfed- dés végett beiratik. Ez a büntetés ismétlés, s más rendkívüli esetekben ha a gyermek megátalkodott makacsságáról jegyeztetné meg magát, súlyos- bittatik az által hogy: 1, Az ily tanuló neve s vétke fekete -táblára feljegyeztetik s három nap ö közszemle végett, az iskola udvarán felfüg- k gesztve tartatik. i, Ha mindezen büntetések siker nélkü- ä, beknek tapasztaltadénak, vagy az elkövetett- vétek szerfelett terhelő lenne, tegyen jelen- 1 tést a tanító, a helybeli felügyelőségnek, mely a az iskolában azonnal megjelenvén, a körül- 1 ményekhez képest intézkedend, a gyermek a tszüleivel is értekezvén. E fenyitő rendszer .4 pontjai szoros! megtartásul az iskolákban felfüggesztve tartassanak. Jegyzés, i-ör. Ezen itt előszámlált büntetéseken kivül, a választmány nézete szerint a büntetés más nemét, például botozást, ar- czul csapást, plágázást stb. semmi esetben nem leend szabad használni. Egyébiránt kötelességükké vélné a választmány egyház- megyei határozattá tétetni a tanítóknak, hogy minden fenyíték . eseteiről s arról, hory melyik pont alatti büntetést alkalmazták, k ilón rovatu kimutatást tegyenek havi jelentésök- ben a kerületi felügyelőknek, melyből ki fog tűnni, vagy más utón is tudomásába jut az iskolai elöljáróságnak, hogy a tanító, a fenyitő rendszerben meg nem nevezett büntetést használt vagy alkalmazott s ke- gyetlenkedett, s az elöljáróság a kerületi felügyelőnek, ez pedig az egyházmegyei gyűlésnek teend a tanitó törvényellenes tettéről jelentést, a ki ismétlés esetében, választmány véleménye szerint Ítélet által, hivataltóli elmozdítást vonhat magára. Jegyzés 2. A tanulást büntetés gyanánt szabni a gyermek eleibe általánosan tilos. Jegyzés 3. Mint az erkölcsileg hibázó s megbüntetett gyermekek nevei, fennebbi javallat nyomán leendő bejegyzésére, gy alázatkönyvet, úgy a magukat szorgalom s erkölcsi jó masjaviselet által kitüntetők számára szükségesnek vél a választmány dicsérő könyvet készíteni, melybe minden két- h ónap végével a magukat kifogás nélkül viselő szorgalmatos tanulók nevei bejegyeztetnek, mely névsor az iskolai helybeli vagy 1. Olvastatott a megye alispánjának a lefolyt félévről: közegészség, közbiztonság, közmunka és vizvédmüvek stb. állapotáról, s az ezen idő alatt tett nevezetesebb intézkedéseiről szóló rendszerinti jelentése, — mi egész terjedelmében helyeslő tudomásul vétetett; valamint 2. | közigazgatási bizottságnak már ismert tartalmú jelentését, a közgyűlés felolvasás mellőzésével vette tudomásul. 3. A nagyméltóságu m. kir. belügyminister urnák, a megye szervezésére vonatkozó rendelete együttesen, tárgyaltatott a megyei központi segéd- ős kezelőszemélyzetnek folyamodványával, mely szerint lakbér illetményükii.-k a ministeri tervezetben történt megállapításhoz képest, 50 frttal leendő felemelését kérik. A megye állandó választmánynak erre vonatkozó javasolt véleménye elfogadtatván : a megye közönsége a tárgyalt ministeri rendeletben foglalt módosításokkal szemben ellenkező álláspontot foglalt el, s a nmgu m. kir. belügyminister urat indokolt feliratban — hivatkozással az 1870, évi XLII. t. ez. 2. §-ában foglalt jogaira — a megye törvényhatóságának e tárgyban, a múlt közgyűlésen 15. bgy. szám alatt alkotott szabályrendeletének jóváhagyására kérni határozta; — mig a kezelő- és segédszemélyzetnek érintett kérelme — jóllehet annak megadására a bizottság készségesnek nyilatkozott, de minthogy a fedezeti alap teljesen kimerfttetett: — ez~ úttal teljesíthető nem volt. 4. Ezután ugyancsak a m. kir. belügyministei urnák, a megye 1884. évi közigazgatási,- árva- és gyámhatósági szükségleteit megállapító költség előirányzatra vonatkozó rendelete tárgyaltatott az állandó választmánynak erre tett javaslatával A lefolytatott tárgyalás után, a megye jövő 1884. évi költségvetése 70000 frt — kr. fedezettel 70197 frt 51 kr. kiadással, és 402 írt 49 kr. többlettel állapíttatott meg 5. A gyűlés első napján a tárgyalások be fejeztetvén, a megye főispánja által Kuczkay János szarvasi h. ügyvéd t. megyei ügyészszé, és Fábrj Sándor csabai ügyvéd jelölt tn. t. aljegyzővé ue veztettek ki, s a tiszti esküt a szokásos ünnepé lyességeel a közgyűlés színe előtt le is tették. 6. A gyűlés második napján tárgyalás alá vétetett a megye alispánjának, a szarvasi járás szolgabirája részére vásárlandó tisztilak ügyében tett jelentése, s ezzel kapcsolatban a Gyomán vásárlandó szolgabirói tisztilak tárgyában tett felszólalása. A javaslatba hozott Reguli-féle háznak 7000 frton való megvétele elhatároztatott, s e végből a szerző :és megkötésére a megye alispánja felhatal- raaztatott, egyszersmind a gyomai szolgabiró tiszti lakot illetőleg, az clőleges lépések eszközlésével megbizatott 7. Tárgyaltatott a megyei központi pénzkezelés és számvitel tárgyában kibocsátott belügy miniszteri szabályzat, mely az illető tisztségeknek, a kellő utasításokkal, tanulmányozás, s jövőbeni alkalmazkodás végett kiadatni határoztatott. Nem lesz talán felesleges e szabályzatot vázlataiban is megemlíteni, mely, habár sok tekintetben megegyez a megyében — Jancsovics Pál alispán ur által készített szabályrendelet alapján — eddig gyakorolt pénzkezelési- és számfejtési módozatokkal, mégis igen fontos eltéréseket foglal magában, mi a pénztárvizsgálatot, egy szóval az ellenőrzést szerfelett megkönnyiti és egyszerűsíti ugyau az eddig külön külön kezelt számtalan pénztárak összesítése, és egy közös főkönyv vezetése által; de másrészt megnehezíti és megkétszerezi a tiszti személyzet teendőit a szövevényes napló rendszer vezetése, főkönyvelése és * közigazgatási számfej téssel. Továbbá az eddigi ajpénztárnoki állást megszüntetvén, helyette ellenőrt állít, ki folyton a pénztárnok sarkát tapossa az együttes működéssel. Es e mellett számtalan oly apró — formális intézkedéseket léptet életbe, mi az illető tisztviselőt ugyszólrón a ncassá“-hoz lánczolja. 8. A nagyméltóságu m. kir. közmunka- és közlekedésügyi miniszter urnák, a körös-ladány- körös-tarcsa- és mező-berényi bidakDak, a hullámterek nagyobbodása folytán — szükségelt emelése tárgyában leküldött rendelete, hosszas vitatkozásra szolgáltatott okot, mígnem határozattá lön, hogy az illető miniszter úrhoz küldöttség menesztessék, kik őt ezen nagy kiadással járó munkálat költségeinek az állam által leendő viseléséi kérelmezzék; minthogy ezen építkezések a mi-
