Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-09-09 / 36. szám
36-ik szám. Gyula, 1883. szeptember 9-én II. évfolyam f Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 Irt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. megjelenik: minden vasárnap. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; hang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Megyei közügyek. A.lispáni jelentés. Felolvastatott szeptember 3-án. I. Közegészségügy. Vésztő községet kivéve, hol a múlt hó második felében a vörheny egyes esetekben — minden járványos jelleg nélkül felmerült, a megye területén sem ragályos, som járványos betegségek nem uralkodtak s az halálozási viszonyok a rendes keretet túl nem lépték. II. Közbiztonság. A múlt hó 28-áu Uj-Kigyós községben Szász Gergely békési illetőségű egyén Vrbovszki György b.-csabai lakost meggyilkolta. — A tettes elfogatván, a b.-csabai kir. járásbíróságnak átadatott. A vagyon biztonság ellen több renbeli lopás követtotett, melyek hozül nevezetesebbek a dr. László Elek orosházai lakos kárára elkövetett ékszer-lopás, Zalai József p. földvári lakos lovainak és Fekete Pál orosházai lakostól 500 frt készpénznek eltolvajlása. Sajnosán kell itt megemlékeznem azon zsidóellenes tüntetésekről, melyek múlt hó 12-én 19-én zsidóellenes falragaszokban s nyolez zsidó bolt ablakainak bezuzásában nyilvánulva B.-Csaba várost nyugtalanították. A tettesek — egy pár éretlen iparos su- hancz — elfogatván, s illetékes bíráknak átadatván : a zavargásnak folytatása nem volt. Bízom megyénk népének józanságában s felekezeti türelmességében, hogy az antiszemitizmus ezége alatt megindított kárbozatos mozgalomtól teljesen érintetlenül, ismeretes béke- és rendszeretetében állhatatos marad. A lefolyt hóban az orosházai járás területen 5, a csabai járásban 2, a békési járásban 3, a gyulai és szeghalmi járásban egy-egy tüzeset fordult elő a — melyek jobbára gazdasági épületeket és takarmánynemüeket hamvasztottak el. III. Közutak. Az utak a kedvező időjárás folytán megye- szerte lehető jókarban vannak. Az elmúlt hó folyamában a csabai és gyulai járási valamint a Gyula városi megyei közutakat és az azokon létező müépitményeket az illető járási szolgabirák és útfelügyelők kíséretében személyesen bejárván és megszemlélvén, az utakat mindenütt a lehető legjobb karban létezőknek találtam, mely körülmény a hatályban levő utkaparói és útfelügyelői rendszer helyes és czélszerűségéről tanúskodik. A közutak területén a szerbtövis kiirtottnak — az utakat azonban néhol még oly gazdudvával ellepetteknek találtam, mely növény kiirtására az utkaparók alkalmas eszközzel nem rendelkeznek, mely számukra megszerezendő volna. A gyula-kétegyházi megyei útnak a Gyula városi határban elnyúló szakaszára nézve nem hagyhatom észrevétel nélkül azon körülményt, hogy ezen útszakaszon a régi vizládák és közbenső árkok, melyek a közlekedést, fökép éjszakán veszélyeztetik, betöltve és megsemmisítve nem lévén, ezen nagy forgalmú útszakasz kidomborítva nincsen, jóllehet ezen kidoinboritási művelet hasontárgyu jelentésem alapján még a múlt évben elrendeltetett, a f. évi útépítési tervből azonban tévedésből kihagyatott. Hallgatással nem mellőzhetem azon kihágást, hogy a csaba- szarvasi utón a fennálló megyei szabályrendelet ellenére, sertés, juh, lovak és szarvasmarha csoportosan legeltek, mely kihágás megfenyitésére a járási szolgabirót utasítottam, ki azonban eljárásra eredményét ez ideig még be nem jelentette. Körutam alkalmával a gyula-kigyósi, valamint a csaba-kétegyházi közlekedési utakat megszemléltem, mely alkalommal a gyula-kigyósi utón levő vizvezető csatorna hidját lyukasnak és ezért veszélyesnek, a csaba-kétegyházi ut kigyósi szakaszát pedig szerfelett elhanyagoltnak találván, a jelzett két hiány haladéktalan orvosoltatása iránt intézkedtem. A közutakon lévő müépitményok közül a csabai élővíz csatorna kőhidjának boltozata ellen a városi mérnök részéről kifogás tétetett, mely vizsgálatot érdemel. A dobozi nagy csatornahíd rozzantsága is kifogásoltatván, valamint a gyula-vári hid padozata is javítást igényelvén, e két bid az államépitészi hivatal részéről megvizsgáltatott, melynek előterjesztése alapján a kijavítás azt hiszem el fog rondeltetni. A gyula-Uétegy- házi bárdosi kőhíd jobb párkányának egy részéről a fedél kövek leomolván, ezek helyre állítását elrendelendőnek vélem ; a Kctegyházán keresztül vonuló útszakaszban kettő átereszkarfák nélkül szűkölködvén, a közlekedés biztonsága tekintetéből megkivántató, ezen hiányzó karfák felállítása további halasztást nem szenved. IV. V egyesek. 1. A megyei pénztárak a múlt hó foly mán megtartott vizsgálat alkalmával is kifogástalan rendben lévőknek találtattak. 2. A Csabán elhelyezett cs. és kir. 101. számú gyalogezred hadszerkészlet raktárának felépítése közeli napokra várható. Felülvizsgáltatása és átvétele e hó folyamán valószinűleg meg fog történni. B.-Gyulán, 1883. szeptember 2. Jancsovics Pál, alispán. Békésmegye közigazgatási bizottságának f. bó 3-án tartott ülésében átalában a közönséget kevéssé érdeklő ügyek tárgyaltattak. Nagyobb érdekkel azon határozat birhat, mely a kir. építészeti hivatal főnökének, a bihar- békési vasút engedélyesei a Kobner és Brüll ezégek részére a megye által megszavazott 140,000 frt segélyösszegnek mimódon leendő beszerzése tárgyában előterjesztett jelentése folytán hozatott. A közmunka és közi. rainisterium a megyebizottságnak a segélyösszegre vonatkozó határozatának helybenhagyását attól tette függővé, hogy a beszerzés módozata kimutattatik; a kir. építészeti hivatal által javaslatba hozott nagyobb kölcsön iránt pedig a közig, bizottság mindaddig tárgyalásokba nem bocsájtkozhatik, míg a folyamatban levő azon vasút építési mozgalmak, melyek megyénk úthálózatának mily irányban és sorrendben leendő kiépítésére befolyással lehetnek — el nem dőlnek; továbbá mig az indulóbázi utakra kért vámszedési jogot el nem nyerte, s igy az abból várható jövedelem mérve iránt biztos számítást nem tehet, minélfogva a bihar-bekési vasút részére adandó segély a megyei közmunka alap évenkinti megtakaritásaioól lesz fedezendő. Ugyanis a f. évi közmunka előirányzat 26,618 frt 77 kr. maradványt mutat, mely összeg a 30,000 Értőt biztosan elfogja érni. Minthogy a 140,000 frt a vasútnak 1886. év légé g történendő megnyitása után 15 napra lenne fizetendő, az 1883. évi 30,000 frt levonása után fenmaradó 110,000 frt három, t. i. 1884., 85. és 86. évi közmunka jövedelemből lesz törlesztendő. Tekintve, bogy a közmunka-alap jövedelme évente fokozatos növekedésben van, semmi kétség sem lehet az iránt, hogy a folyó évi 30,000 frt maradvány jövő évben is eléretik, ezen felül remélhetőleg bejön a 11,000 forintra előirányzott vámjövedelemből annak kétharmad része, mert a jövő évi gabnaszállitás idejében már mind a bárom indulóházi ut készen leend, I igy a jövő évre eső 36,700 frt az 1884. évi közmunka-alap maradványában biztos fedezetet találatul Miután az ígás közinunkaváltság dija 1885. évtől kezdve 2 írtra emeltetni szándékoltatik, ez egyedül 16,000 frt többletet eredményez, a szarvasi, mező herényi és gyomai indulóbázi utak vámja pedig az egész előirányzott összeget be fogván szolgáltatni : az 1885. és 1886- évi közmunka- jövedelme a folyó évinél már 20,000 írttal kedvezőbb, mivel szemben mint több kiadás, csakis a Glasner és társa vállalkozóknak fizetendő 6600 frt, 4950 frt, illetve 3300 frt kamat szerepel. Ezek szerint a sárréti vasút részére adandó 140,000 frt segélyösszeg beszerzési forrásául a megyei közmunka 1883-, 1884-, 1885- és 1886-ik évi megtakarításai szolgálnak. Békésmegye törvényhatóságának 1884. évi költségvetése egybeállittatván és a megye állandó választmányának folyó évi szeptember 1-ső napján tartott ülésében tárgyaltatváu, miután az 1870. évi 43. t.-cz. 14. §-a értelmében a törvényhatóság költségvetése és az állandó választmány véleménye az őszi közgyűlést 15 nappal megelőzőleg közszemlére kiteendö és a bizottsági tagokkal közlendő, annálfogva a kérdéses jövő évi költség- vetést az állandó választmány véleményével együtt ide mellékelve, oly megjegyzéssel közlöm, hogy e költségvetés a f. évi szeptember hó 17. napjára kitűzött megyei közgyűlésen fog tárgyaltatni, és hogy úgy a költségvetés, mint annak mellékletei is, az idézett törvény rendelkezéséhez képest a megye jegyzői tisztségnél közszemlére kitétetett. Gyulán, 1883. szeptember 2. Jancsovics Pál s. k. alispán. Főkixnutatása Békésmsgye közigazgatási és árvagyámhatósági szükségleteinek 1884-ik évre. A) S z ü k s é g 1 e t. 1883. évi pénztári hiány ! . — frt — kr. Megyei tisztviselők, segéd és kezelő személyzet évi fizetése . 58480 D » Ezek mellékjárulékai . . . — n n-Szolga személyzet bérében 3950 r 77 Szolga személyzet mellékjáruléfeaira 994 „ 50 77 Hivatali helyiségek bérletére . — n 77 Irodai szükségletekre . . j 4520 77 77 Útiköltségek és napidijakra 600 77 77 Megyei épületek fentartási költségeire . . | . 388 » 1 17 Egyéb rendszeresített vegyes kiadásokra..................... 315 V » Előre nem látott költségekre . 500 n 77 Évi szükséglet . ! 69747 » 51 n B) Fedezet. Az 1883. XV. -t.-cz. 1. §. alapján kiszolgáltatandó állami javadalmazás . . 69200 frt — kr Fekvőségek jövedelméből . . — 77 * 77 Elhelyezett tőkék kamataiból 840 „ — 77 Remélhető egyéb jövedelmekből 560 ff 77 Fedezeti összeg , 70600 » ‘ 77 A fedezetből levonva a szükségletet megtakarításul remélhető .......................... 852 „ — „ Bé késvármegye állandó választmányának véleménye, a vármegye közigazgatási és árvagyámhatósági szükségleteinek 1884. évi költségelőirányzata tárgyában. Tárgyaltatott Békósvármegyc közigazgatási és árvagyámhatósági szükségleteinek az 1884. évre szerkesztett költségelőirányzata. Az állandó választmány az előterjesztett költségvetést 70,600 frt — kr. fedezettel 69,747 frt 51 kr. szükséglettel és 852 frt 49 kr. többlettel tlfoga- j dandpnák véleményezi. A költségvetés megállapításánál következő :indokok és körülmények szolgáltak irányadóul: L A in. Itir. bolügyminister ur f. évi julius bó 27-én 44.901. III. b) sz. a. kelt rendeletéhez képest egyik föelvül tekintetett, hogy a megyei háztartás berendezésénél, illetőleg az ennek alapjául szolgáló költségvetés megállapításánál a legszigorúbb takarékosság jusson érvényre. Ugyanazért lehetőleg arra törekedett az állandó választmány, hogy a személyi kiadásoknál a belügymi- nister ur által módosított szervezési szabályrendeletben megállapított illetmények, a dologi kiadásoknál pedig a f. évi 18231 számú belügymi- nisteri rendelettel leküldött kimutatás korlátái túllépve ne legyenek. Ezen általános elvtől következő eltérések történtek: a) A személyi kiadásoknál 1 bolügyminister ur által egy dijnoki állomás 360 frtnyi javadalmazása törültetett. Tekintve, hogy ezen dijnoki állomás épen azért volt felvéve a szervezési szabályzatba, mivel az árvaszéki irodai teendők túl szaporodása mellett a jelenleg alkalmazott két írnok elégtelennek bizonyult: az ügymenet gyorsasága érdekében ezen állomás fentartása feltétlenül szükséges. b) A szarvasi szolgabiró 400 írtra előirányzott-lakbér illetményéből levont 100 frt visszaállítása azért indokolt, mivel köztudooiás szerint Szarvason egy legalább is 2 hivatalos szobával bíró 8 a magánhasználatnak is megfelelő lakás 300 frt év: bérért nem szerezhető, s mert a fizetendő 300 frt lakbér egyátalán nem áll arányban a többi szolgabirák természetben élvezett lakásával. c) A gyomai szolgabiró lakbére, a szervezési sz ibályzatból kimaradt azon feltevésben, bogy l ikbérrel, vagy lakással Gyoma község fogja ezen • túl is a szolgabirót ellátni. Minthogy a gyomai szolgabiróság nem Gyoma község, banem a megyei közigazgatás könnyítése érdekében létesittetett: nem méltányos, hogy Gyoma község a basooszolgálatokkál nem terhelt többi községek elönyösb helyzetéből kiválva, ezen szol- gálmány viselésére köteleztessék. Ugyanazért, a gyomai szolgabiró részére „lak- és irodai helyiség bérlete“ cziinén 300 frt javadalmazás a költség- vetésbe pótlólag felvétetett. d) Noha a belügyminister ur a tiszti ügyész, a főpénztár nők és föszámvevö évi illetményét vagylagosan 1700 s 1500 írtban állapítja meg: a költségvetésbe ezen fizetések, a szervezési szabályzatnak megfelelően külön külön 1700 írtban vétettek fel. Ebből folyólag felkérendő a belügyminister ur, hogy ezen állomások egyenkinti javadalmazásit. a vagylagosság teljes elejtésével, az ezen állomásokkal összekötött munka- és hatáskör, úgy a tiszti miuősités arányához képest véglegesen 1700 frtbaD méltóztassék megállapítani. 2. A belügyminister ur f. évi 18231 sz. a. kelt rendelete mellett leküldött kimutatásban a megye saját jövedelmei 1687 írtban vannak felvéve. Ezen összeg a költségvetési tervben 1400 írtra szállitatott le következő számítás alapján. Elhelyezett tőkék kamatai czimén a megyének csupán a megyei házi tartalékpénztárban kezelt azon 14000 frtnyi tőkéje után befolyó jövedelem (6%-ával 840 frt) számítható be, mely a csabai katouai lakok eladásából keletkezett. Az alkotmányos korszak előtti kormányzási ideiglenesség alatt eladott épületek árában megtérített 18900 frt földtehermentesitési kötvényekben biztosított összegnek eddig szintén költségvetési szükségletek fedezésére fordított kamatjövelme ezentúl fedezeti alap gyanánt igénybe nem vehető : mivel ezen töke az 1883. évi XV. t.-cz. 3. §-a értelmében a megyeházi alaphoz tartozik | ott, a már régebben elhelyezett egyéb, határozott rendeltetéssel biró tökepénzekkel együtt a megyei épületek fentartási költségeit fedezni van hivatva. Az egyéb jövedelmek czimén felvett 560 frt a múlt években befolyt összegek arányábau van előirányozva. Az ezek szerint megállapítani javasolt költségvetés kivonata, az 1870. évi XLI1. t.-cz. 14. §-ához képest a megyebizottsági tagokkal közlendő ; a költségvetési munkálat pedig a megyei törvényhatósági bizottság í. évi szeptember hó 17-ik napjára kitűzött közgyűlését előzőleg a megyei főjegyző hivatalos helyiségében közszemlére kiteendő. Békésmegye állandó választmánya B.-Gyulán, 1883. szeptember bó 1 én. Kiadta : Márki Lajos s. k. megyei főjegyző.
