Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-09 / 36. szám

Békésvármegye törvényhatósági bizottsága £ évi szeptember hó 17-ik és kővetkező napjain rendes közgyűlést fog tartani, melyre a tek. bizottsági tagok tisztelettel meghivatnak, az 1883. évi XY. t.-cz. 10. §-án alapuló szón figyelmeztetéssel, hogy a közgyűlés egyik tárgyát a megyei tiszti nyugdíjintézet javára megszavazandó 3%-nyi megyei pótadó feletti határozás képezendi.

Tárgysorozat:

1. Alispáni jelentés a megye állapotáról és az időközben tett nevezetesebb intézkedésekről.

2. A közigazgatási bizottság jelentése a folyó év első feléről.

3. Miuisteri rendeletek és pedig:

a) A m. kir. belügyminister ur rendelete a megye szervezési szabályzatának módosítása iránt;

b) Ugyanannak rendelete, a megye 1883. évi költségvetésének megállapítása tárgyában,

az állandó választmány ide vonatkozó véleményével együtt.

c) Ugyanannak rendelete a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok 1884. évi névjegyzekének kiigazítása és a bizottság választott tagjai felerészének kisorsolása és megújítása iránt.

d) Ugyanannak rendelete a B.-Csaba városhoz tartozó Jamina városrész különválása tárgyában.

e) Ugyanannak rendelete a békési megyei lakok eladása ügyében.

f) Ugyanannak rendelete az esetleg kivetendő törvényhatósági pótadó kezeléséről szóló szabályrendelet megalkotása iránt.

g) Ugyanannak rendelete a B.-Csabán létesítendő harmadik gyógyszertár ügyében.

h) A m. kir. honvédelmi minister ur rendelete a B.-Csabán építendő gyalogsági katonai laktanya ügyében.

i) A közmunka és közlekedési m. kir. minister ur rendelete a mező-berényi, körös-tar- csai és körös-ladányi hidak kibővítése tárgyában.

4. Küldöttségi jelentés a megye összes szabályrendeleteinek átdolgozásáról s ezzel kapcsolatosan a létesítendő tiszti nyugdíjintézet javára egyszer s mindenkorra kivetni szándékolt 3%' nyi törvényhatósági pótadó felett hozandó határozat.

5. Törvényhatósági levelek, jelesül:

a) Torontálmegye átirata, a csángók helyzetének javítása iránt.

b) Torda-Aranyosmegye átirata a magyar büntető törvénykönyvek életbelépte előtt a közigazgatási hatóságokhoz tartozott kihágási ügyeknek, a rendes bíróságoktól való elvétele és visz- szaadása tárgyában.

c) Győrmegye körlevele a marhasónak lehető olcsó árulása iránt.

d) Kolozsmegye átirata a közigazgatási tisztviselőknek magán ügyeikben vasúton való kedvezményes utazása iránt.

6. Pénztári ügyek.

7. Az állandó választmány előterjesztései, még pedig:

a) A községi költségvetések megállapítása közpénztári és alapítványi, úgy az árvagyám- pénztári számadások felülvizsgálása tárgyában;

b) A napszámosok községi adómentessége ;

c) Az orosházai községi mérnöki állomás rendszeresítése;

d) B.-Gyulaváros kéjelgési szabályzata ;

e) Az orosházai jegyzői lakás illetmény- rendezése ;

f) A körös-tarcsai jegyzői fizetés emelése;

g) A körös-ladányi másodpénztárnoki állás rendszeresítése;

h) Mező-Berény község katasteri költségeinek kölcsön utján való fedezése;

i) Puszta-Szent-Tornya község szervezési szabályzatának módosítása ;

k) A Sámson község jegyzői munkadijak szabalyozasa s a községi hadnagyi fizetés emelése;

l) B.-Csaba város árvatári kezelési költségeinek fedezese s az arvatárt terhelő követelés kifizetése;

m) B.-Csaba városban négy esküdti állomás szervezése ;

n) A csabai jegyzői lak egy részének ela- datása;

o) B.-Csaba város adásvételi jogügyletének helyesbítése;

p) Gyoma község ötrendbeli adásvételi jogügyletének megerősítése;

r) Szarvas, Gyoma és Endrőd községeknek a kisajátítási biztossággal kötött egyezségeinek helybenhagyása ;

s) A vésztői árvapénztárt terhelő követelések fedezése;

t) Bánfáivá község 2000 frtnyi kölcsönügyletének engedélyezése tárgyában.

8. Küldöttségi jelentés B.-Csaba község és az ottani közbirtokosság közötti vagyonelkülö- nités iránti ügyben.

9. A megyei közigazgatási bizottság javaslatai <

a) Az újonnan épített megyei közutakon szedendő vámtételek iránt.

b) A sárréti vasút segélyezésére megszavazott 140 ezer forint fedezeti módozatai tárgyában.

c) A békési vasút létesítésére megszavazandó közmunka-segély iránt.

d) A lólevelek kiadási módozatait szabályozó alispáni rendelet ellen B.-Gyula város részéről beadott felebbezésre nézve.

10. A megyei tiszti ügyész véleménye Kis

M. Sándor szeghalmi lakos zálogjog törlése iránti kérvénye felett.

11. Időközben érkezendő és a póttárgysorozatban annak idején felsorolandó ügyek.

B.-Gyulán, 1883. évi szeptember hó 2-án.

Jancsovics Pál alispán.

A „békés-gyulai polgári leányiskola fentartó társulat“ alapszabályai.

(Vége..)

A jegyző vezeti a közgyűlés és igazg. választmány jegyzőkönyvét ; a szükséges jegyző- könyvi kivonatokat pontosan kiírja és kiadja; nyilvántartja a tagok és tanulók szamát, az ig. választmány vagy elnök megbízásából a kevésbé fontos irományokat maga állítja ki, a fontosabb iratokat pedig az elnökkel együtt ö is aláírja,

A gondnok mint 1 társulati vagyon őre és kezelője az iskola épületi és felszerelési tárgyai felett leltárilag őrködik, minden pénzbeli bevételt ellennyugta mellett pontosan bevezet naplójába, ugyszinte bejegyzi a kiadásokat is, melyeket csak elnöki utalvány és nyugta mellett teljesít. ő gondoskodik a társulati pénzeknek az igazg. választmány utasítása szerént való gyümölcsözte- tetéséröl. Az igazg. választmány havi ülésein kivonatos jelentést tesz a társulat vagyoni állásáról s évi részletes számadását okmányokkal ellátva a közgyűlés előtt az elnöknél beadja. A gondnok a társulat reábizott vagyonáért s a bevett pénzért felelős.

Az igazg. választmány tagjainak feladata az indítványokat és előterjesztéseket az igazg. választmányi üléseken megvitatni, elintézni, az elnöktől vagy magától az igazg. választmánytól vett megbízásokban eljárni és szükség esetén az elnök felszóllitására ideiglenesen a jegyzői vagy gondnoki teendőket is elvállalni, ellátni.

Az összes igazg. választmány az 1868. XXXVIII. t. ez. 21. §-a és a közoktatási minisztériumnak 1869. julius 6-án a közs. iskolaszék számára kibocsátott utasítása mindazon pontjait, melyek §-ban foglaltakon kívül a társulat egáljainak elérésében alkalmazhatók, irányadóul tekinti. Ehezképest: a) havonkint egyszer gyűlést tart, szükség esetén 4 tag kívánatéra az elnök rendkívüli ülést hiv össze;—az 1868. XXXVIII. t. ez. 133. §-a értelmében tanítókat választ, kik iránt, ha elmozdítás kérdése merülne fel, határoz ugyan, de e határozat inditványkép a községi iskolaszék elé terjesztendő; — c) iskolai igazgatót és jegyzőt választ a tantestület által az igazgató választmányba 'küldött képviselők közül; — a) a szorgalomidő megnyílta előtt azon. van, hogy a társulat iskolájának minél több, abba bele illő tanítványa legyen; — e) megszabja a tanév kezdetét, a beiratás idejét és módját , — f) meghatározza a tandijat, valamint a szegényeknél a tandíj elengedését vagy mérséklését; — g) a társulat iskoláját tagjai által meglátogattatja; —

h) ellenőrzi a törvényesen megszabott tan- és óraterv megtartását: őrködik a tanítók magaviseleté és az iskolai fegyelem felett, megfigyeli és meggátolja a tanóra mulasztást, kitűzi a szünnapokat és gondoskodik a tanítók fizetésének kellő időben való kiszolgáltatásáról; — i) bíráskodik az iskolai téren felmerült panaszokban; — k) a megyei kir. tanfelügyelő, vagy a közs. iskolaszék kivánatára elkészíti és benyújtja a tanintézet körébe vágó statisztikai adatokat, végre m) intézkedik, hogy a közönség a társulat iskolájáról anyagi és szellemi tekintetben évenkint kimerítő tudósítást nyerjen.

Az igazg. választmány határozatképes, ha legalább 5 tag van jelen az ülésben.

V. § A tanerők.

Az igazg. választmány a tanerőket megválasztja s a tantestület által az igazg. választmányba küldött képviselők egyikét az intézet igazgatásával megbízza. — A tanerők fizetéseiket havonkint előre kapják ; tanóráik pontos és lelki ismeretes megtartására köteleztetnek; havonkint módszertani értekezleteket tartanak. Az értekezlet elnöke az iskolai igazgató.

VI. §.. Az igazgató.

Az igazgató teendői: a tanítás és nevelés összhangzatos8ágára felügyel tantervet, osztály- és óratervet készíteni; tanszereket, tankönyveket, s a hol szükséges, tanmódszert javasolni, snyakönyvet vezetni; a növendékeket osztályokba sorozni; a fegyelemre felügyelni stb. — Díjazását megválasztatása előtt az igazg. választmány állapítja mog.

VII. § Tanév.

A tanév és szünnapokra nézve a társulat a

miniszteri rendelctekben foglalt szabványokhoz alkalmazkodik.

Vili. §. A társulat alakulása.

A társulat minden harmadik évben újra alakul. — Ha a létező pártoló tagokon kívül legalább 15 rendes tag jelentkezik az elnöknél a társulat megalakulnak tekintendő.

IX. §. A társulat feloszlása.

A társulat feloszlik, ha nincs 15 rendes tag,

a ki a társulatot megalakítaná. — Ez esetben a társulat vagyona, alapítványai, bútorai és tan szerei feloszthatatlanok. — Az elnök és tisztviselők tartoznak azt egészében a helybeli közs. iskolaszéknek átszolgáltatni, mely azt mint polg. leányiskolái vagyont s illetőleg alapot gyümölcsö- zőleg kezeli addig, mig egy hasonirányu tanintézet keletkezik helyben, a mikor azután az alap ez uj intézetnek kiszolgáltatandó.

A társulat feloszlása csak közgyűlési határozat folytán történhetik meg, e határozat azonban még a foganatosítás előtt a m. kir, belügyminisztériumnak bemutatandó.

X. §. A társulat pecsétje.

A társulat pecsétje : „Békés-gyulai polg. leányiskola fentartó társulat 1883.“

XI. §. A kormány felügyelete.

A kormány az öt illető felügyeleti jogot az 1868. XXXVIII. t. ez. 128-ik §-a értelmében gyakorolja.

XII. §. Záradék.

Azon esetben, ha a társulat az alapszabályokban meghatározott czólt és eljárást illetőleg hatáskörét meg nem tartja; a m. kir. kormány által, a mennyiben további működésének folytatása által az állam vagy a társulati tagok vagyoni érdeke veszelyeztetnek, — haladéktalanul felfüggesztetik, s a felfüggesztés után elrendelendő szabályos vizsgálat eredményéhez képest végleg feloszlattatik, vagy esetleg az alapszabályok legpontosabb megtartására feloszlatás terhe alatt köteleztetik.

Kelt Békés-Gyulán, a polgári leányiskolái társulatnak az 1883-ik évi julius hó 8-án tartott közgyűléséből.

Kovalszky József, Dr. Kovács István,

jegyző. elnök.

Tanügy.

Iskolai értesítés.

A b.-gyulai első fokú ipariskola megnyitása az ipartanodái bizottság f. évi augusztus hó 7-én tartott ülésének 12. számú végzésével kimondatván, ezennel értesittetnek az érdekelt t. mesterek és munkaadók, miszerint a tanonezok beírása a jövő 1883,4-dik tanévre, szept. hó 9., 16. és 23-án d. u. 3—5 óráig fog eszközöltetni a polg. fiúiskola igazgatói irodájában. Szeptember 30-án tartatnak az osztályozó felvételi vizsgálatok s ugyan okkor leend az iskolai év megnyitása is.

Tájékozásul álljanak itt a b.-gyulai első fokú ipariskola szervezeti szabályai III. fejezetének következő §-ai:

13. §. Mihelyest valamely növendék ifjú iparos tanuló lesz, köteles magát azonnal az ipar iskolába beíratni, e beiratásra az öt felfogadó iparosgazda is köteleztetik.

14. §. Minden iparos tanuló köteles az ipariskolába járni mindaddig, mig választott pályáján tanulói viszonya véget nem ér. Azon tanulók azonban, kik a harmadik osztályt kellő eredménynyel végezték és igazolatlan mulasztásaik nincsenek, végleges bizonyítványukat azonnal kikaphatják.

16. §. Fölvétel végett minden tanulónak az ipariskola igazgatójánál kell jelentkeznie.

17. §. A ki felvétetése végett a kitűzött időben pontosan nem jelentkezik, vagy évközben követ el mulasztásodat, ha kimaradását elfogadható- lag igazolni nem tudja, a mulasztásokért kirótt bírságot me. fizetni és a mulasztásokat kétszeresen utánpótolni tartozik.

19. § Tanszerdijul fizet minden tanuló 1 frtot, mely összeg a beíráskor fizetendő. Ezért azonban a rajziskolában rajzszereket, nemkülönben a többi órákon a szükséges papirt, tollat és irónt az intézettől kapja annak minden rendes tanulója. A beiratásért, felvételi vizsgálatért s a végleges bizonyítvány kiállításáért semmiféle külön dij nem fizetendő.

B.-Gyulán 1883. augusztus hó 30-án.

Fivár János, iparisk. igazgató.

Újdonságok.

Folyó évi szeptember 12-én, azaz jövő szerdán d. e. 9 órakor a városháza termében kezdetét veendő képviseleti közgyűlésre tisztelettel meghívom és megjelenni kérem. Tárgyai: 1. Polgármesteri jelentés. 2. Ladies György városi ügyésznek lemondása folytán üresedésbe jött városi tiszti ügyészi állásnak választás utjáni betöltése. 3. Az 1884-ik évi városi költségvetés tárgyalása. 4. A sugárutra vasúton behozandó áruk után vámszedésre vonatkozó küldöttségi jelentés és ennek kapcsán javaslat az összes városi utak fokozatos kiköveztetése g azokon vámszedés életbeléptetése tárgyában. 5. A laktanya pénztárállásáról, a megejtett leszámolás folytán jelentés. 6. Az ipariskola szervezetéről és a megállapított segély folyóvá tételéről jelentés. 7. A puszta szabadkaiak kérvénye, iskola felállítása iránt. 8. A czigánytéri lakház eladási szerződésének jóváhagyása. 9. Magán kérvények s időközben netán érkezendő ügyek. Kelt Gyulán, szeptember 7. 1883. Dobay János, polgármester.

A trónörökös családjában bekövetkezett örvendetes esemény alkalmából f. hó 6-án délután V26 órakor a helybeli róm. kath. főtemplomban ünnepélyes hálaadó isteni tisztelet volt, melyen Göndöcs Benedek apát és lelkész ur teljes segédlet mellett pontifikáit. Az isteni tisztelet fényének emeléséül megjelentek a politikai és igazságszolgáltatási hatóságok tagjai, úgyszintén a helyben állomásozó és gyakorlaton levő honvédtisztikar; a honvédség a templom előtt volt felállítva; kü- önösen ki kell emelnünk a csapatok kitűnő magatartását, diszolvonulást, és különösen a disztüzet, amely meglepően kitünően hangzott el. Este a „Király“ vendégfogadóban a tisztikar díszvacsorára gyűlt egybe, ez alkalomból több lelkes felköszöntőt is mondtak el

Gráf Ede lovag, lovassági tábornok ma délután érkezik Gyulára, a gyakorlaton levő honvédségnek szemlélésére. Jelencsik Vincze ezredes dandárparancsnok a múlt hét végén volt ugyanez okból városunkkan; hallomás szerint G h y c y altábornagy is elfog később jönni.

A b.-gyulai uö-egylet műkedvelői előadásának eredménye a következő : Jegyokért bejött 199 frt, Dobay János ur által felülfizetés 2 Irt. Összesen 201 frt. Kiadás összesen 76 frt 76 kr. Marad tiszta jövedele m 124 frt 24 kr. —A rendezőség.

* Az Őszi vásár, melynek forgalma mindig meghaladja a többi vásárokét az idén nemcsak várakozáson — hanem a nyári vásár forgalmán is alul maradt; nagyrészben hozzájárult a szi- rokko-szerü forró szél által élesztett por, mely csaknem áthatlan folhöréteget képezett az egész tér fölött, megrontva a járókelő közönségnek a nyomasztó idők folytán különben is nagyon lanyhult kevés vótelkedvót is. A kereskedői: és iparosoknak panaszát ez alkalomból igazoltnak állíthatjuk.

A várva várt eső f. hó 6-án éjjel köszöntött be csaknem két hónapi tikkasztó szárazság után ; három-négy héttel ezelőtt az eső még milliókat érő áldás lett volna, de most már a ku- koriczára elkésett; igen késői tengeri vetések fogják csak jótékony hatását érezhetői, hanem ez mindössze is igen kevés, a tengeri túlnyomó része már teljesen érett, sőt a múlt héten törték is; silány minőség, nagyon kis mennyiség ; évtizedek óta nem volt ily rósz termése; az ugarolásról mindezideig szó sem lehetett, a tarlóföldek szikla keménységével vetekedtek, a szántás mindenütt csak kísérlet maradt; az eső jótékony hatását a szüretelhetés stádiumában levő szőlőn kívül még az egészen kopárrá vált legelők érzik.

Hymen. Dutkay István fiatal földbirtokos f. hó 6-án délelőtt V2-12 órakor vezette oltárhoz a róm. kath. templomban kedves menyasszonyát Uferbach Etelka kisasszonyt Az eske- tési szertartást a vőlegény nagybátyja Zay nagyváradi kanonok teljesítette remek beszédben kérve az uj pár frigyére az Eg áldását. A szivkötötte házassághoz mi őszintén gratulálunk!

Gyújtogatás. Folyó hó 5-én éjjel 10 óra tájban németvároson lakó Berndt asztalosnak ta- noncza érszrevette, hogy Ludvig Mihály szomszédjuknak háza ég; zajt ütött, a már álomra tért háziakat felverte, akiknek sikerült a tüzet nyomban eloltani, a nádfödélre csóva volt dobva; valóságos szerencse, hogy a tüzet hirtelen elfojtották, mert az óriási szélorkán mellett az egész város áldozata lehetett volna a valószinüleg ma- gánboszuból gyújtogató gazember rósz tettének.

Gyilkossági kísérlet. A vásár folyamán — mint rendesen — úgy ez alkalomból is több kihágás és tolvajlás fordult elő, a börtönök telve voltak minden rendű és rangú zsebmetszökkel, akik részint a királyi ügyészségnek adattak át, részint vásár után eltolonczoltattak; a rendőri hírek között mintegy kimagasló eset is fordult azonban elő, nevezetesen Gyurka István méh- kéreki lakos a vásártéren levő Muntyán-féle házba szállásolta magát és mulató társaitól szombat este tiz óra tájban elválván a házfolyósón lefeküdt és nem sokára elaludt; hirtelen azonban arra ébredt fel, hogy valaki bekecsének belső zsebében kotorász, hirtelen felemelkedve kérdi az illetőtől, hogy mit akar? mire az roppant káromkodás mellett pisztolyt szegezve mellére, kéri tőle pénzét, s amidőn Gyurka vonakodott ennek daczára pénzes zacskóját átadni, az ismeretlen egyén r á 1 ő 11 úgy, hogy a golyó a mellén jobb felöl behatolt és Gyurka eszméletlenül rogyott össze; a gyilkos a lövés okozta zajtól megriadva a roppant sötétség menedéke alatt nyomtalanul eltűnt, s mindezideig nem sikerült kilétét kideríteni. A meglőtt embert kórházba szállították, 9ebe életveszélyes.

Folyó hó 1-én délben egy gyulai úri embertől egy 10 hónapos fehér szőrű, barna foltosj