Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-12 / 32. szám

S2-ik izám Gyula, 1883. augusztus 12-én II. évfolyam. f-----------------1 Sz erkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre.. .. .. 5 frt — kr. Félévre ..........- 2 „ 50 „ Évnegyedre .. •• i | 25 .» Egyes szám ára 10 kr. , Ja BÉKÉS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. r Eiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstevn és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Inpót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben, Gppelik A., Schalek Henrik, JHoose Rudolf és Dukes Jf. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Gyula, augusztus 12. Rövid nyolcz nap múlva városunk mozgalmas eseményeknek lesz szinhelye. A hazai iparos ifjúsági önképző és betegsegélyző egylet szövetkezetek V. or­szágos vándorgyűlésüket és ezzel kapcso­latban az iparos segédek és lanonczok or­szágos munkakiállitásukat, — a Budapes­ten múlt évben alakult országos méhész egylet második vándorgyűlését és méhé­szeti kiállítását tartják városunkban. A vándorgyűlések és a kiállítások al­kalmából a hazai ipar és okszerű méhészet legkiválóbb vezérférfiai tisztelik meg vá­rosunkat eljövetelükkel ; Gróf Apponyi Albert, a munkakiállitás védnöke, gróf Zichy Jenő, az országos iparegyesület el­nöke, Jágőcsi Péterffy József, Ráth Károly, Gelléri Mór, báró Ambrózy Béla, Kriesch János műegyetemi tanár és az országos méhészegylet alelnöke, Grand Miklós ki­váló méhész és még számos kitűnőség helyezték kilátásba, hogy az ipar és mé­hészet kettős ünnepélyén városunknak ven­dégei lesznek. Az iparos ifjúsági egyletek az ország közeli és távolabbi vidékeiről, mint Deb- reczen, Kolozsvár, Nagyvárad, Székes-Fe­hérvár, Veszprém, Szeged, Hódmező-Vá- sárhely, Szentes, Esztergom, Csaba, Oros­háza, Szalonta, Balassa-Gyarmat, Keszthely, Szabadka, Győr, Losoncz s még néhány városok nagyobbára többtagú küldöttségek által fogják magukat képviseltetni. — Az okszerű méhészet lelkes pártfogói, barátai és terjesztői az ország minden részéből nagyszámban sereglenek városunkba részt veendők ama tanácskozásokban, — melyek­ről előzetesen is nyilváníthatjuk, hogy a hazai méhészet történelmében korszakalkotó jelzőt fognak igényelni. Megyénk és a szomszéd törvényható­ságok értelmisége és iparos osztálya a hazai ipar és méhészet kettős szerény ünnepélye iránt szintén kiváló érdeklődést tanúsítanak; a társadalmi középosztályban JL vésztői műkedvelői előadás. (1883. augusztus hó 5-én.) Valahányszor műkedvelői előadás refe- radájának megírásába fogok, mindannyiszor érzem szerepem nehézségét. Referálni és nem bírálni, — természetem­mel sehogy sem fér össze; mert szeretem az előadást lehetőleg úgy írni le, a milyen be­nyomást tett az egész publicumra, és igy az én csekélységemre is. Szerepem most az egyszer sok tekintet­ben megkönnyül, — sha az előadásról a kri- tica csípőssége nélkül irhatok, az egyedül a szereplők érdeme. A ki, — mint e sorok írója, — tudja azt, hogy vidéken mily óriási fáradságba kerül egy műkedvelői előadás összehozása; a ki is­meri az emberek gyengéit s tisztában van azokkal a kikerülhetetlen kellemetlenségek­kel, melyek az ilyen előadással karöltve jár­nak ; a ki próbált valaha ilyet rendezni: az bizonyára méltányolni tudja a kezdeményező, a totumfac érdemeit. Ennél az előadásnál Szlabur Béla urnák jutott ez a nehéz szerep, ö és Csákly Ida urhölgy azok, kiknek az élvezetes estét kö­szönhettük. Szlabur B. ur megpendítette az eszmét, Csákly Ida urhölgy pedig segédkezett annak megteremtésében. Az ö érdemök elvitázhatlan. Müller H. „A váróteremben“ ez. i fel­alig van család, mely rokont, ösmerőst, vagy jóbarátot nem fog vendégéül üdvö­zölhetni. Es örömmel konstatálhatjuk, hogy a nagyszámú vendégkoszorú — mely ünne­pélyeinken résztveend — Gyula városa ér­telmisége, kereskedői,, iparos és jobb módú földmives osztályánál magyar vendégsze­retetre fog találni. A lakástoborzás még folyamatban van ugyan, de az eddigi aján­latok is remélhetőleg elegendők, hogy a hivatalos küldöttek és kiállítók kényelmes elszállásolásba n részesülj enek. Gyula városa középosztálya megfelelt a rendező bizottság által hozzákapcsolt vá­rakozásoknak ; meg vagyunk győződve, hogy a városunkba jövő tisztelt vendégkoszorú derék polgáraink körében jól is fogja ma­gát találni és a vendégszeretet kellemes emlékeit viendi magával. A rendező bizottság hatáskörében min­dent elkövet az ünnepély sikerének bizto­sítására és ha Gyula városa polgárainak további lelkes támogatásában fog részesülni: az idei Szent István király napja városunk­nak bizonyára évtizedekre kiható kedves emléknapja lészen. Megyei közügyek. A.lispáni jelentés. Békésmegye közigazgatási bizottságának 1883. augnstup 6-án tartott üléséből. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes közigaz­gatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak folyó évi július havi állapotáról szóló rend­szerinti jelentésemet, az 1876. évi VI. t. c. alap­ján a következőkben van szerencsém előterjesz­teni. I. Közegészségügy. A lefolyt hó a közegészségügyet illetőleg kedvezőnek mondható. Békés község ovoda helyiségében merült ugyan fel a kanyarónak egy esete, minek követ­keztében, az 1876. évi XVI. t. c. 83. §. nak ren­delkezéséhez képest az intézet bezáratását el is rendeltem, azonban ezen fenyegető veszély min­den komolyabb következmények nélkül elmúlt, ezen egy eset kivételével ugyanis az említett be­tegség senkin sem jelentkezett. 'Miután pedig a fertőtlenítés a legkiterjedetebb mérvben és a leg­szigorúbban foganatosíttatott — az intézet ujbó i kinyitását engedélyeztem. Egyébként a megye területén ragályos vagy járványos betegség nem uralkodott s a halálozási esetek száma a rendes viszonyok keretében maradt. Az Egyptomban dnló cholera tárgyában vett belügyminiszteri rendelet alapján intézkedtem, hogy a járási tisztviselők az egészséget veszé­lyeztető mozzanatokat éber figyelemmel kísérjék, s a szükséges óvintézkedéseket megtegyék. Az állategészségügyet Csabán és Békésen a sertvések közt a léptene és az üszögös orbánc, az utóbbi helyen azoukivül a birkák közt ugyan­csak a lépfene veszélyeztette. Mig azonban Csabán alig néhány sertés hul­lott el, — addig Békésén 82 darab sertvés, és 80 darab birka esett a kór áldozatáúl. Mindazonáltal reményiem, hogy a kifejtett óvrendszabályok a kór mielőbbi megszűntét fog­ják eredményezni. Igen aggasztó továbbá, hogy a lovak közt az elmúlt hóban a takonykor gyakori esete for­dult elő. — Eme a lóállómányt nemcsak értékében csökkentő de, tekintve azon könnyelműséget, mely p. u. a herényi vásár alkalmával tapasztaltatott, t. i. hogy 4 ilyen kóros ló hajtatott a vásárra a ragályozás miatt meg sem mérhető veszélyt ma­gában hordó baj elhárítása céljából elrendeltem, hogy a lólevelek kiállításánál a lovak egészségi vizsgálatnak vettessenek alá, s amenyiben a vásá­ron beteg ló még is találtatnék, azzal szemben a 32592/1859. sz. belügyminiszteri rendelet megfe­lelő intézkedése alkalmazandó. Ezen rendelkezésem azonban, nyilván félre­értésből nem fogadtatott a kellő méltánylással, a mennyiben azt Gyulaváros polgármestere, mint állítólagosán sérelmest és kivihetetlent megfe- lebbezte. Még a jelen ülés folyamán módjában álland a tekintetes bizottságnak rendeletem tartalmával közelebbről megismerkedni, ezúttal csupán azt jegyzem mt-g, hogy a földmivelési miniszter úr kihez azt azonnal felterjesztettem, ~r ebbeli fel­terjesztésemre mind ez ideig nem válaszolt a mi­ből hallgatólagos jóváhagyását lehet következ­tetni. II. Közbiztonság. A személy és vagyonbiztonság a járási tiszt­viselők jelentése szerint eltekintve nehány jelen­téktelen esettől csupán Békésen zavartatott meg, a hol, Bagi Pál háza feltöretvén tőle ismeretlen tettesek által 350 forint lopatott el. A sámsoni búcsú alkalmával nagyobb mérvű verekedés fej­lődött ki, azonban a komlósi kir. csendőrségi őrs tapintatos és erélyes közbelépte annak veszélyes jellegű elfajulását meggátolta. A gyulai kir: csendőr szakasz parancsnok­ságtól beérkezett kimutatás szerint f. évi május 26-tól jnlius 25-ig nála 26 apróbb bűneset jelen­tetett fel, melyek közül hetet felderíteni sikerült is, a többiekben folyik a nyomozás. Arról, bogy a régibb kinyomozatlan bűnügyekből, melyeket a volt megyei rendőrség be nem fejezhetett, sike­rült-e a csendörségnek valamely esetet felderitni értesítve nem vagyok. III. Közutak és védtöltések. A közlekedési utak az ntóbbi időben gyak­rabban előforduló záporesök állal helyenkint meg­rongáltalak, azonban az immár működő utkapa- rók által a legrövidebb idő alatt helyre lesznek állítva. A hidak közül különösen a békési nagycsa- tornán levő és a szeghalmi ördögárki bid kíván javítást. A védtöltések a teljesen alacsony vizállás mellett jó karban vannak. Az ármentesitő társulatok közül a sebes-kö­rösi öblözet a fokközi hídtól a Berettyó összeöm- léseig terjedő vonalon a jobb parti védtöltést már teljesen felépítette, a sebes-körös sárrétjében levő balparti töltés építése is már folyamat­ban van. IV. Vegyesek. 1. ) A megyei pénztárak az elmúlt hóban is megvizsgáltattak és kifogástalanul rendben levők­nek találtattak. 2. ) Az elmúlt hóban két hulla fogatott ki, a körösökből, egyik Gyomán, a másik Békésen. Mind kettőnek megállapittatván személy azonos­vonásos vigjátékát adták elő, Csákly Ida ur hölgy (Margit) előadásában bámultuk a fesz télén, könnyed modort, átgondolt játékát é- helyesen alkalmazott mimicát. S a vésztői kö . zönség csak műérzékének adta tanujelét, mi kor az ügyes szereplőnőt tapsaival s bukétai val elhalmozta. Csegei Sándort Szlabur Béli ■ ur személyesité. Játékát otthonosság, kitüni t arczjáték — a mi műkedvelőknél ritka — é alapos készültség jellemzé. A mi hibája voll- az sietésében nyilvánult. Bakacs B. ur a pin ? ezért ügyesen alakitá. Ezután Ökrös N. u- szavalta Petőfi „Álmodtam szépet, gyönyö s rüt“ ez. költeményét sok igyekezettel. S hí a siker nem volt olyan szembeötlő, mint a- előbbieknél, az csupán a szavalat nehézségé- ben keresendő. Utána Szekeres Lajos ur, : a budapesti nemzeti színház tehetséges ifji tagja énekelte Wagner „Tannhäuser“ C2 | operából Dániel Lajos ur zengora kiséret 1 mellett Volfram verseny dalát, „Pál és Vir- giniá“-ból részleteket, továbbá a czigány s leány dalát s népdalokat óriási tetszés mel- lett. Dalai valódi műélvezetet nyújtottak, ­- Kazay Kálmán ur a „Munkácsi rab“-ot sza z valta Jókaitól szép sikerrel. Végül Dánie i Lajos ur játszott egy pár darabot zongorái tetszés mellett. c Ezzel a műkedvelői előadás és hangver i seny véget ért, s a kaszinó tágas, szépen dí- szitett termében kezdetét vette a táncz. A k z igazi fesztelen mulatságot, kitörő jó kedve t akart látni, itt láthatott. A párok mosolygi ajkkal, ragyogó szemekkel lebegtek. Szé] látvány, mi kellemes benyomást gyakorolt i- szemlélőre. . . Ad vocem szemlélő !... Mikor Terpsychorénak már eleget ál­doztam s a szemlélődésben kerestem némi kárpótlást, füleimet a következő párbeszéd üté meg : ' — Ha szabad kérdenem, uram, ki az a kékruhás kedves, üde arczu nő, kivel az a fiatal ember olyan élvezettel tánczol ? A kérdezett ajka mosolyra nyíl, titok­zatosan hajol a kiváncsihoz s azt súgja neki, — mit azonban én is meghallottam, - - hogy — Az az — én leányom. Fiatal emberünk erre aztán azt mondja, hogy — nem szól semmit, szemhéjig elvere- sedik s megslissol; — a boldog apa pedig ke­délyes hahotára fakad. Jah! a görög nők nemcsak Athénben, de itt is hódítottak, példa rá ez a másik eset is. Egy tánezos, ki 32 R° melegben 5 órai utat tett meg, csakhogy résztvehessen e mu­latságban, egy másik szép lánynak bókol. Bizonyosan valamit kér tőle; mert szemei nagyon esdő kifejezést öltenek. A leány egy ideig csak hallgatja, hallgatja, s mikor tán- ezosa érvei lassanként meggyőzik, kebléről egy fejét lehajtott virágot szakít le, mely mintegy sajnálni látszik, hogy azt a szép helyet el kell hagynia, s átadja neki, — mi azt a tánezost olyan boldoggá teszi. A műkedvelői előadáson sok tapsot ara­tott Csegey Margitnak gratulálok a sikerhez. A kis művésznő hitetlen Tamásként mé­reget végig íves szemeivel, s mosolyüalan ajk­Tudom miért! , . . Félreismer'; pedig hát nem vagyok ám én olyan malicziozus ember, mint a milyennek némelyek lefestettek. A gyertyák lassanként a kialváshoz kö­zelednek ; a mamák álmosan bólintgatnak fe­jeikkel; az ifjúság egy része borba temeti bánatát; a prímás ujjai kezdik megtagadni a szolgálatot; a függönyökön átszürődő nap­sugár kaczér játékban keveredik a csillárok­kal : reggeli 5 óra van. Menjünk haza 1 A mamák abbahagyják a bóbisgatást; az egyrész absintra, vagy „kisüsti“-re for­dítja a borocskát, a prímás elégült arczczal rántja rá az indulót; a gyertyák egy-egy utolsó lobbanással kialudnak, a nap teljes fényben ragyog; a compánia felkerekedik s megy haza — pihenni, hogy estére újra foly­tathassa a tánezot; Úgy van, estére. Hihetetlen: de mégis való 1 Mikor az ifjúság Papp György ur ven­dégszerető házánál a szellemi élvezetek után az anyagiakból is jól kivette részét; mikor a kitűnő borok megmelegitették a tánezosok füle tövét, a szép házikisasszonyok ragyogó szemei pedig feledhetlenül vésődnek emlé­kükbe ; — mikor Sámuel barátunk toasztjai- val megostromolta a társaságot, melyek köz- zül az első — elismerjük — csak úgy szikrá­zott a szellemtől, — mondom, mikor már nem volt kire, vagy mire üríteni poharat s „causa bibendi“ már kifogyott az ügyes rendező újó­lag a tánezterembe vezette a fáradhatlan ha­dat I tánczoltak reggeli 3 óráig. S ez alka-

Next

/
Thumbnails
Contents