Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-08-12 / 32. szám
sága — szabályszerű boncolás után eltemet- tettek. 3.) Szabad- Jzent-Tornya község elöljárói mindez ideig be nem kiildvén a múlt évre vonatkozó községi zárszámadásaikat dacára több iz- beni megslirgi'tésenire ellenök a fegyelmi eljárást elrendeltem, a számadások elkészítésével pedig a megyei számvevőséget bíztam meg. A hó közepén megkezdődtek a Cs »bán felállítandó laktanya építése czéljából szükséges tárgyalások is. Nem különben foganatba vétetett ázott élbélyézett gyalogság férőhelyeinek a katonai kimutatás által adandó megtérítés alapjául szolgáló osztályozása. E tárgyalásokon a megyét a főjegyző, továbbá részint a megye fő- részint járási orvosa, és az állami építészeti hivatal egyik szakközege képviselte. B.-Gyulán, 1883. augusztus hó 5 én. Jancsovics Pál alispán. Gyulaváros képviseleti közgyűlése 1883. augusztus 8-án. Elnöklő polgármester a gyűlés összehívását indokolva, előterjeszti a vadászterületek bérbeadására vonatkozó árverés eredményét, mely szerint az 1-sö vadászterületen még fennmaradt rész gróf Alniássy Kálménnénak évi 30 frtért s az I. vadászterületnek fennmaradt 60 hold évi 6 frtért; a II. vadászterület Murvay Andrásnak évi 261 frtért; a III. vadászterület Szabados Józsefnek évi 1001 írtért s a IV. vadászterület Gombos György - n évi 204 írtért 6 évre bérbe adatott: mely jelentés helybenhagyólag tudomásul vétetvén, a tanács elutasittatott a szerződés megkötésére és jóváhagyás végett megyei alispán úrhoz beterjesztésre. II. Előterjesztetett | városi földek bérbeadásának eredménye, mely szerint az elmúlt 6 év- b"n évenként a földek 6618 írt 75 krért voltak bérbeadva, jelenleg pedig árverés utján 9591 frt 50 krért s igy 2972 frt 75 kr. többletért adattak bérbe : mely eredmény a midőn örvendetesen vétetett tudomásul, városi polgármester megbizatott a szerződésnek egyénenkénti megkötésére. III. Kiss Ármin helybeli ügyvéd Gyulavárosa lakosainak sorába felvétetett, s erről kérvényező s Kis-Jeuö községe értesittetni határoztatott. A hazai iparos ifjúsági egyletek kölcsönös egyezménye. (Előadói javaslat Gelléri Mórtól.) Mondja ki a vándorgyűlés, hogy az alábbi kartellszerü egyezményt elfogadás és aláírás végett az összes hazai iparos ifjúsági egyleteknek beküldi és jövőre csak azon egyleteket tekinti a tényleges szövetségbe lépetteknek, melyek e szerződésszerű kölcsönös nyilatkozatot aláírták, ebből kifolyólag a jövő vándorgyűlések határozó elemeit szintén csak e nyilatkoztot elfogadó egyletek képezik, mig a többi iparos ifjúsági egyletek és öd- ájló ipartársulatok illetőleg iparegyletek a gyűléseken, mint tanácskozó testületek képviseltetik magukat, sőt e képviseletre jövőre is rendszerint felkérendők : mindamellet e vezéregylet az iparos ifjtiság szellemi és anyagi érdekeinek minél hatályosabb terjesztése végett a nyilatkozatot alá nem irt iparos ifjúsági egyletekkel is állandó összekölommal mentette meg a kirándult ifjúság Gyula becsületét. E . kitünően sikerült mulatságban részt- vett nők névsora összeírásában P. M. urhölgy volt szíves segélyemre lenni, miért e helyen is köszönetét mondok fáradozásaiért. Ott voltak : Dr. Papp Józsefné (Szeghalom), Papp Györgyné, Güldán, Sándorné (P.-Megyer). Szarka Imréné (Geszt), Altdorfer Gyuláné (Mágor), Kolozsvári Elekné, ifj. Hrisz Jánosné, Csákly Jánosné, Kiss Mihályné, K iss Györgyné, Papp Antalné, Kalandra Antalné (P. Fás) Kiss Lajosné és Molnár Sománé (Csaba) úrnők; továbbá : Papp Mariska, Csákly Ida, Papp Anna és Gizella, Nagy Róza (Geszt), Hrisz Zsuzsika, Benkovits Ida, Kalandra Mariska és Vilma (P. Fás), Baróti Fanni (N.-Szalonta), Szarka Ida, l.inczinger Margit, Gáspár Mariska és Juliska, Bélteki Róza, Fülöp Zsen: (Okány), Szilágyi Mariska, Seres .Lujza (Szeghalom). Nagy Szidónia (K.-Ladány), Nagy Mariska, Barbócz Terka (Komádi). Popovits Heléna, Vilner Mária, Forsner Irma, Kiss Róza és Zsuzsika, Kiss Mariska és Piroska. Csák Amália, Kiss Irma, Takácsi Irma, (Nagy- Várad), Paulinyi Mariska (P.-Mágor), Urba- novszki Emma (P.-Mágor) és Panics Vilma kisasszonyok stb. stb. A négyeseket 30—36 pár tánczolta I a jótékony czélra 72 frt 72 kr. maradt meg. A kitűnő szellemi s anyagi siker után a rendezőség nyugodtan pihenhet babérain. Castortésben marad, illetőleg az újonnan keletkező egyletekkel e végből összeköttetésbe lép. Kölcsönös egyezmény. Tekintettel azon foutos feladatokra, melyeket a hazai iparos ifjúsági egyletek az iparos ifjúság szellemi cs anyagi érdekeinek előmozdítása iránt vállaltak ; tekintettel arra hogy az iparos segédek részben gyakorlatuk tökéletesítésére, részben helyzetük javítása végett egyik városból gyakran másikba költöznek és igy az ezen egyletekben nyert előnyöket megszorítás nélkül bármely tartózkodási helyükön (ha itt ugyan ily egylet létezik), élvezni óhajtják; tekintettel végre arra, hogy az iparos ifjúsági egyletek kölcsönös érintkezése és előnyeiknek tagjaik számára lakhely változtatás esetén való kölcsönös és közös biztosítása az iparos segédek szellemi és anyagi érdekeire nézve csak is előnyös és kívánatos lehet : alólirott iparos ifjúsági egylet a követező pontokra nézve vá'lal kötelezettséget: 1. §. Mind azon iparos ifjúsági egyletekkel szemben, melyek e nyilatkozat aláírásával kölcsönös egyességre lépnek, mindenekelőtt a beira- tási díjra nézve kijelentjük, hogy ha ez egyletek bármely tagja városunkba költöznek, és egyletünkbe magát felvétetni óhajtaná, — ha azon iparos ifjúsági egylettől, melynek legutóbb tagja volt ajánló igazolványnyal van ellátva, — tagjainak sorába befogadjuk anélkül, hogy tőle az alap- szabályszerü beiratási dijak befizetését követelhetnénk. 2. §. Az igy befogadott tagok ha előbbi lakhelyükön egyletük iráuti kötelességeiknek megfeleltek és ezt igazolni tudják, egyletünknél b e- tegség esetén belépésük után ugyanazon előnyöket élvezik, miket a rendes tagok. 3. §. Valamint a tagok szellemi képezésére és művelésére egyletünknél fcnálló intézményekét is (tanfolyamok, rajzoktatás, előadások, könyvtár, dalárda stb.) azonnal belépésük után, többi tagjainkkal szintén egyformán igénybe vehetik. 4. §. Azon iparos segédeknek, kik e nyilatkozatot aláirt valamelyik egylet tagjai és erre nézve ajánló igazolványai bírnak ha varosunkban átutaznak, utas fogadónkban — ha ilyen van, vagy lesz, — a rendes dij lefizetése mellett elsőbbséget engedünk a többi atutazo segédek felett. 5. §. Ugyanezen egyloti tagoknak, ha városunkban, munkakeresés végett tartózkodnak vagy itt átutaznak, és anyagi segélyre láthatólag rászorulnak, amenyiben egyletüktől kellő ajánlattal elvaunak látva másrészt pedig egyletünk pénztára megengedi esetról-esetro utisogéiyt is adunk és e végből rendes évi köl'ségvetésünkbe 0 czimen bizonyos összeget előirányozni magunkat kötelezzük. 6. §. Az egyletek munka nélküli tagjai és az átutazó munka nélküli segédek érdekében a munka közvetítési intézménynek egyli ünkben leeudő életbeléptetésére és a b.-gyu- lai vándorgyűlésnek a munka közvetítés szervezetéről szóló határozatai értelmében való egyöntetű eljárásra magunkat kötelezzük. 7. §. Az összes hazai iparos egyletek, különösen e nyilatkozattal kölcsönösségi viszonyba lépett egyletek és általában a hazai iparos segédek közös érdekeinek előmozdítása szempontjából rendszerint két évenkint vándorgyűlések tartását kívánjuk, azokon magunkat képviseltetni kötelezzük 8 e vándorgyűlések alkotmányos többsége által hozott határozatokat magunkra nézve kötelezőknek eleve is elösmeijük. 8. §. A vándorgyűlések által időről időre választandó vezéregyletet ily minőségben a b.-gyulai vándorgyűlés által megállapított szervezési szabályok értelmében is elősmerjük és kötelezzük magunkat hozzá évenként az azon évi deczeruber 31-iki taglétszámról, a bevételek és kiadásokról, az egylet vagyonáról, a betegsegélyzés arányáról statistical kimutatásokat közölni ; hasonlóképeu felfogjuk tüntetni statisticai adatokban, hányán vették igénybe az egyes továbbképző tanfolyamokat, a könyvtárt az utas fogadót az útiköltséget, a kis takarékpénztári intézményt és hányán találtak munkaközvetöitői intézményünk által elhelyezést s mindazt, mire nézve tőlünk a vezéregylet adatokat kér. — Ez adatok mindenkor a mull évre vonatkozólag január hó fo'yamában küldendők be a vezéregylethez oly czélból, hogy az igy begyült anyag feldolgozva közzé tétessék és ezál tál egyletünk fontossága illetőleg minél nagyobb mérvű terjesztése mellett propaganda keletkezzék. 9. §. A vezéregyletnek mint ilyennek teendőiből származó költségek fedezésére kötelezzük magunkat évenként január hó első felében (?) frt készpénzt beküldeni. 10. §. Végre az iparos ifjúság érdekében hozott átnlános jelentőségű határozatainkat, tett intézkedéseinket, jaVasiatunkat, mennyiben azok a vándorgyűlések elé nem kerülnének, évközben is a kölcsönösségi viszonyban álló egyletekkel a vezéregylet utján közöljük, illetőleg kicseréljük vagy pedig valamely alkalmas országosan elterjed iparlap utján ezeknek tudomására hozzuk. Munkaközvetítés. 1. §. A magyarországi iparos-ifjúsági egyletek az iparos ifjaknak állandó foglalkoztutása | a in 11 n ka hiány ból eredhető káros következmények megakadályozása czéljából a munkaközvetítést alapszabályszerü működésük körébe felveszik s ehez képest a) Munkát szereznek, illetve munka szerzést közvetítenek minden egyesületi tagnak, a ki valamely magyarországi iparos ifjúsági egylet kebelébe tartozik ; b) Segéd-munkást szereznek, illetve szerezni srgifeuek mindazon iparos-mestereknek kik e czélból az iparosifjusági egylethez forduloak s az előirt közvetítési dijjat lefizetik. 2, §. A munka közve ti tési osztály a magyarországi iparosifjusági egyletek központi elnökségének vezetése alatt az egyletek szövetkezetéhez tartozó minden egyletben egyformán kezeltetik s e czélból a) Minden egylet elnöke vagy jegyzője egy nyilvántartási könyvet vezet, melybe egyik lapon a munkát kereső tagok (A. minta), másik lapon pedig a munkát ajánló mesterek (B. minta) jelentkezési sorrend szerint bevezettetnek. b) A szövetkezet központi vezetésénél egy központi közvetítési törzskönyv nyitta- tik (C. minta,) melybe a szövetkezet egy hivatalnoka a hozzá az egyes egyletek részéről heton- kint beküldött kivonatokat (D. és E. minták) beérkezési sorrend szerint bevezeti és lehetőleg haladéktalanul elintézi; az elintézés módját is a törzsköuyvbe bejegyezvén. c) A központi vezetés egybevetve a kei esietet a kínálattal a törzskönyvben előjegyzett mun Uakeresők vagy munkaajánlók jegyzékét sürgős esetek kivételével hetenként közli azon egyletekkel, melyek valamely szükségletet jelentenek be. 3. §. A nyilvátartási könyvben való előjegyzésért úgy a munkát keresők, mint a munkát ajánlók részéről 5 kr. előjegyzési dijj fizetendő. A menyiben a munkaközvetési osztály valamely tagnak munkát szerez vagy iparosmesternek segédet közvetít, ez esetben a munkába állított iparosifju részéről 30. kr. a munkát nyert mester részéről 50 kr. kö/.vetitési dijj fizetendő. 4. §. A befolyó dijjak rendesen elkönyveltet- nek s azok 2/s része a központi vezetést illetvén, e ®/3 rendes kimutatás kíséretében három havon- kint a központnak beküldendő; a harmadik harmad az egyletet illeti. 4 §. A központi vezetés tartozik az egyleteket a szükséges nyomtatványokkal külön dijj nélkül ellátni. Aradon 1883. julius 24-én. Beterjeszti: E. Illés László felkért előadó. Indítvány a „szállók “ tárgyában. Tekintve, hogy a szállók, mint a volt ezéh- reudszer rozzant maradványai az iparügynek ma már semmi hasznos szolgálatot nem tesznek s a szervezett ipartársulatok és iparos ifjúsági egyletek mellett többé czéljok és értelmük nincsen, de mint ilyenek még is akadályozói a kor kívánalmai szerint berendezett iparos ifjúsági egyletek terjedésének; Tekintve továbbá, hogy a hely'yel közzel meg fennálló szállókkal mint magán üzérkedési intézménynyel az iparosság különben sincs semmi sulidaritásban s még is rendszerint egyik másik iparág ezége alatt tartják azok fenn magukat; Tekintve végre, hogy e szállók a legtöbb helyen mint aljas korcsmái helyiségek gyanús jellemű dorbézolók gyülhelyéül szolgálnak s ez ál- t'd azon iparágnak, melynek ezégét viselik, s egyáltalán az iparos osztálynak erkölcsi tekintélyét veszélyeztetik : mondja ki a vándorgyűlés, hogy az úgynevezett „szállók“ (herbergok) bezáratását korszerűnek, sőt az iparos osztály reputatiójának megóvása szempontjából rzükségesnek és elodázhatlau- nak tartja s annak eszközlését a magas kormány nál indokolt emlékirat alakjában felirutilag kérelmezi. Kohn Dávid, felkért előadó. A magyar országos méhészeti egyesület II. országos vándorgyűlésének és kiállításának, — továbbá a hazai Iparos ifjúsági egylet szövetkezetek V. országos .vándorgyűlésének, s az iparos segédek és tanonezok országos munkakiállitás ínak ünnepély sorrendje <3-37"u.lábn. 1883. évi augusztus IS, 19 és 20-án. Augusztus 18-án: (szombaton) Küldöttségek és vendégek fogadása a vasúti indóháznál, — azoknak elszállásolása. Délután 6 érakor: Az iparos ifjúsági egyleti küldöttek előértekczlete a gyulai iparos ifjúság egyleti helyiségében („Komló.“) Este 8 érakor: Méhészek és iparosok közös ismerkedési estélye a „Komló“ vendéglő kerthelyiségében. Augusztus 19-én: (vasárnapon) Reggel O érakor: Küldöttségek és vendégek fogadása a vasúti indóháznál, — azoknak elszállásolása. Reggel 8 érakor: Az iparos segédek és tanonezok országos munkakiáliitásának ünnepélyes megnyitása Gróf Apponyi Albert védnök által a városházán; — kiállítás megszemlélése. 9 érakor: A magyarországi méhészek országos kiállításának ünnepélyes megnyitása Göndöcs Benedek elnök által a megyeháza dísztermében ; bíráló bizottság választása; testületileg kivonulás a békésmegyei méhészeti kertben levő élő méhek megtekintésére; a grófi kastélykertben levő üvegházban a kiállított gépek inegpróbálása; különféle méhtermények megnézése; kezelési eszközök megtekintése; összes üres különféle, valamint a pályázatra kiállított méhlakok megvizsgálása. Délután 1 érakor: Iparosok és méhészek közös diszebédje a „Komló“ vendéglő kerthelyiségében. Délután 3 érakor: A magyarországi iparos ifjúsági egyletszövetkezetek Y. országos vándorgyűlése a megyeház dísztermében. — Kiállítás bíráló bizottságának megválasztása. Délután 4 érakor: A magyar országos méhészeti egyesület vándorgyűlése a megyeháza kis termében. Este 8 érakor: Tánczvigalom a grófi kastélykertnek Körös balparti részében. (Esős idő esetében a megyeház dísztermében.) Augusztus 20-án: hétfőn, Szeut István király napján) Reggel 9 érakor: Szent István király szentté avattatásának nyolezszázados emlékére ünnepi szent mise a rom. kath. főtemplomban. Reggel 19 érakor: A méhészegylet országos vándorgyűlésének folytatása a megyeháza kis termében; — az iparos ifjúsági egyletszövetkezetek országos vándorgyűlésének folytatása a megyeháza dísztermében. Délután 4 érakor: A méhészeti kiállítás bíráló bizottságának jelentése és a jutalmak meghirdetése a megyeháza kistermében. Délután 5 órakor: Az iparos segéd és tanoncz munkakiállitás bíráló bizottságának jelentése, jutalmak meghirdetése a megyeháza dísztermében. Relépti dijak: A méhészeti és iparos kiállításra külön-külön személyenként 10 kr. — Tánczvigalomban személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. (Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Dobay János papirkereskedésében.) Jegyzet: Rankettre előjegyzéseket f. hó 18-án esti 6 óráig elfogad a rendező bizottság. Egy teríték ára : 1 frt 20 kr. Kiállítási emlékérmek a pénztáraknál darabonként 20 krért kaphatók. A méhészegyleti kiállításról szerkesztett „Emlékkönyv és kalauz“ példányonként 20 kr. Mely ünnepélyekre az okszerű méhészet és hazai ipar lelkes pártfogói és barátai honfiúi tisztelettel meghivatnak. Gyulán augusztus 10-én 1883. A. rendező bizottság nevében : Sál József Göndöcs Benedek az iparos ifj. egylet apát lelkész, országgy. képv., elnöke. elnökKóhn Dávid Dobay János jegyző. polgármester, alelnők. A magyarországi méhészegyesület II- országos vándorgyűlésének tárgysorozata: (Gyulán, augusztus 19-én délután 4 órakor a megyeháza kistermében.) Értelmezése lm. 1- ör. Báró Ambrózy Béla az orsz. méhészegylet tiszteletbeli elnöke értekezik: „Méhészeti vívmányainkról és a szüzsejtgyárrol.“ 2- or. Dr. Kriesch János műegyetemi tanár az orsz. méhészegylet alelnöke : „Csatlakozzunk-e mi magyarországi meheszele a német-osztrák méhészek vándorgyűléséhez ?* 3- or. Göndöcs Benedek apát-lelkész az általa feltalált lapozó méblakot és kettős gyékénykaptárt bemutatja és annak előnyeit fejtegeti. 4- er. Grand Miklós : „Köteles-e egy oly méhcsalád birtokosa, mely család más kaptárt megrabolt a kirabolt kaptár tulajdonosának a szenvedett kárt megtéríteni.“ 5- ör. Dömötör László : „A méhészet elterjedését gátló körülmények. Mik azon tényezők, melyek a méhészet jelen örvendetes haladásának lendületet adtak. Micsoda irányt kell követnünk