Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-12 / 32. szám

sága — szabályszerű boncolás után eltemet- tettek. 3.) Szabad- Jzent-Tornya község elöljárói mindez ideig be nem kiildvén a múlt évre vo­natkozó községi zárszámadásaikat dacára több iz- beni megslirgi'tésenire ellenök a fegyelmi eljárást elrendeltem, a számadások elkészítésével pedig a megyei számvevőséget bíztam meg. A hó közepén megkezdődtek a Cs »bán fel­állítandó laktanya építése czéljából szükséges tár­gyalások is. Nem különben foganatba vétetett áz­ott élbélyézett gyalogság férőhelyeinek a katonai kimutatás által adandó megtérítés alapjául szol­gáló osztályozása. E tárgyalásokon a megyét a főjegyző, to­vábbá részint a megye fő- részint járási orvosa, és az állami építészeti hivatal egyik szakközege képviselte. B.-Gyulán, 1883. augusztus hó 5 én. Jancsovics Pál alispán. Gyulaváros képviseleti közgyűlése 1883. augusztus 8-án. Elnöklő polgármester a gyűlés összehívását indokolva, előterjeszti a vadászterületek bérbea­dására vonatkozó árverés eredményét, mely sze­rint az 1-sö vadászterületen még fennmaradt rész gróf Alniássy Kálménnénak évi 30 frtért s az I. vadászterületnek fennmaradt 60 hold évi 6 frtért; a II. vadászterület Murvay Andrásnak évi 261 frtért; a III. vadászterület Szabados Józsefnek évi 1001 írtért s a IV. vadászterület Gombos György - n évi 204 írtért 6 évre bérbe adatott: mely jelentés helybenhagyólag tudomásul vétetvén, a tanács elutasittatott a szerződés megkötésére és jóváhagyás végett megyei alispán úrhoz beter­jesztésre. II. Előterjesztetett | városi földek bérbea­dásának eredménye, mely szerint az elmúlt 6 év- b"n évenként a földek 6618 írt 75 krért voltak bérbeadva, jelenleg pedig árverés utján 9591 frt 50 krért s igy 2972 frt 75 kr. többletért adattak bérbe : mely eredmény a midőn örvendetesen vé­tetett tudomásul, városi polgármester megbizatott a szerződésnek egyénenkénti megkötésére. III. Kiss Ármin helybeli ügyvéd Gyulavárosa lakosainak sorába felvétetett, s erről kérvényező s Kis-Jeuö községe értesittetni határoztatott. A hazai iparos ifjúsági egyletek kölcsönös egyezménye. (Előadói javaslat Gelléri Mórtól.) Mondja ki a vándorgyűlés, hogy az alábbi kartellszerü egyezményt elfogadás és aláírás vé­gett az összes hazai iparos ifjúsági egyleteknek beküldi és jövőre csak azon egyleteket tekinti a tényleges szövetségbe lépetteknek, melyek e szer­ződésszerű kölcsönös nyilatkozatot aláírták, ebből kifolyólag a jövő vándorgyűlések határozó elemeit szintén csak e nyilatkoztot elfogadó egyletek ké­pezik, mig a többi iparos ifjúsági egyletek és öd- ájló ipartársulatok illetőleg iparegyletek a gyűlé­seken, mint tanácskozó testületek képviseltetik magukat, sőt e képviseletre jövőre is rendszerint felkérendők : mindamellet e vezéregylet az iparos ifjtiság szellemi és anyagi érdekeinek minél hatá­lyosabb terjesztése végett a nyilatkozatot alá nem irt iparos ifjúsági egyletekkel is állandó összekö­lommal mentette meg a kirándult ifjúság Gyula becsületét. E . kitünően sikerült mulatságban részt- vett nők névsora összeírásában P. M. urhölgy volt szíves segélyemre lenni, miért e helyen is köszönetét mondok fáradozásaiért. Ott vol­tak : Dr. Papp Józsefné (Szeghalom), Papp Györgyné, Güldán, Sándorné (P.-Megyer). Szarka Imréné (Geszt), Altdorfer Gyuláné (Mágor), Kolozsvári Elekné, ifj. Hrisz Jánosné, Csákly Jánosné, Kiss Mihályné, K iss Györgyné, Papp Antalné, Kalandra Antalné (P. Fás) Kiss Lajosné és Molnár Sománé (Csaba) úrnők; to­vábbá : Papp Mariska, Csákly Ida, Papp Anna és Gizella, Nagy Róza (Geszt), Hrisz Zsuzsika, Benkovits Ida, Kalandra Mariska és Vilma (P. Fás), Baróti Fanni (N.-Szalonta), Szarka Ida, l.inczinger Margit, Gáspár Ma­riska és Juliska, Bélteki Róza, Fülöp Zsen: (Okány), Szilágyi Mariska, Seres .Lujza (Szeg­halom). Nagy Szidónia (K.-Ladány), Nagy Mariska, Barbócz Terka (Komádi). Popovits Heléna, Vilner Mária, Forsner Irma, Kiss Róza és Zsuzsika, Kiss Mariska és Piroska. Csák Amália, Kiss Irma, Takácsi Irma, (Nagy- Várad), Paulinyi Mariska (P.-Mágor), Urba- novszki Emma (P.-Mágor) és Panics Vilma kisasszonyok stb. stb. A négyeseket 30—36 pár tánczolta I a jótékony czélra 72 frt 72 kr. maradt meg. A kitűnő szellemi s anyagi siker után a rendezőség nyugodtan pihenhet babérain. Castor­tésben marad, illetőleg az újonnan keletkező egy­letekkel e végből összeköttetésbe lép. Kölcsönös egyezmény. Tekintettel azon foutos feladatokra, melye­ket a hazai iparos ifjúsági egyletek az iparos if­júság szellemi cs anyagi érdekeinek előmozdítása iránt vállaltak ; tekintettel arra hogy az iparos segédek részben gyakorlatuk tökéletesítésére, rész­ben helyzetük javítása végett egyik városból gyakran másikba költöznek és igy az ezen egy­letekben nyert előnyöket megszorítás nélkül bár­mely tartózkodási helyükön (ha itt ugyan ily egy­let létezik), élvezni óhajtják; tekintettel végre arra, hogy az iparos ifjúsági egyletek kölcsönös érintkezése és előnyeiknek tagjaik számára lak­hely változtatás esetén való kölcsönös és közös biztosítása az iparos segédek szellemi és anyagi érdekeire nézve csak is előnyös és kívánatos le­het : alólirott iparos ifjúsági egylet a követező pontokra nézve vá'lal kötelezettséget: 1. §. Mind azon iparos ifjúsági egyletekkel szemben, melyek e nyilatkozat aláírásával kölcsö­nös egyességre lépnek, mindenekelőtt a beira- tási díjra nézve kijelentjük, hogy ha ez egy­letek bármely tagja városunkba költöznek, és egy­letünkbe magát felvétetni óhajtaná, — ha azon iparos ifjúsági egylettől, melynek legutóbb tagja volt ajánló igazolványnyal van ellátva, — tagjai­nak sorába befogadjuk anélkül, hogy tőle az alap- szabályszerü beiratási dijak befizetését követel­hetnénk. 2. §. Az igy befogadott tagok ha előbbi lakhelyükön egyletük iráuti kötelességeiknek meg­feleltek és ezt igazolni tudják, egyletünknél b e- tegség esetén belépésük után ugyanazon előnyöket élvezik, miket a rendes tagok. 3. §. Valamint a tagok szellemi képezésére és művelésére egyletünknél fcnálló intézményekét is (tanfolyamok, rajzoktatás, előadások, könyvtár, dalárda stb.) azonnal belépésük után, többi tag­jainkkal szintén egyformán igénybe vehetik. 4. §. Azon iparos segédeknek, kik e nyilat­kozatot aláirt valamelyik egylet tagjai és erre nézve ajánló igazolványai bírnak ha varosunkban átutaznak, utas fogadónkban — ha ilyen van, vagy lesz, — a rendes dij lefizetése mellett elsőbbséget engedünk a többi atutazo segédek felett. 5. §. Ugyanezen egyloti tagoknak, ha váro­sunkban, munkakeresés végett tartózkodnak vagy itt átutaznak, és anyagi segélyre láthatólag rá­szorulnak, amenyiben egyletüktől kellő ajánlattal elvaunak látva másrészt pedig egyletünk pénztára megengedi esetról-esetro utisogéiyt is adunk és e végből rendes évi köl'ségvetésünkbe 0 czimen bizonyos összeget előirányozni magunkat kö­telezzük. 6. §. Az egyletek munka nélküli tagjai és az átutazó munka nélküli segédek érdekében a munka közvetítési intézménynek egyli ünkben leeudő életbeléptetésére és a b.-gyu- lai vándorgyűlésnek a munka közvetítés szerveze­téről szóló határozatai értelmében való egyöntetű eljárásra magunkat kötelezzük. 7. §. Az összes hazai iparos egyletek, külö­nösen e nyilatkozattal kölcsönösségi viszonyba lé­pett egyletek és általában a hazai iparos segédek közös érdekeinek előmozdítása szempontjából rendszerint két évenkint vándorgyűlések tartását kívánjuk, azokon magunkat képviseltetni kötelez­zük 8 e vándorgyűlések alkotmányos többsége ál­tal hozott határozatokat magunkra nézve kötele­zőknek eleve is elösmeijük. 8. §. A vándorgyűlések által időről időre választandó vezéregyletet ily minőségben a b.-gyu­lai vándorgyűlés által megállapított szervezési szabályok értelmében is elősmerjük és kötelezzük magunkat hozzá évenként az azon évi deczeruber 31-iki taglétszámról, a bevételek és kiadásokról, az egylet vagyonáról, a betegsegélyzés arányáról statistical kimutatásokat közölni ; hasonlóképeu felfogjuk tüntetni statisticai adatokban, hányán vették igénybe az egyes továbbképző tanfolyamo­kat, a könyvtárt az utas fogadót az útiköltséget, a kis takarékpénztári intézményt és hányán ta­láltak munkaközvetöitői intézményünk által elhe­lyezést s mindazt, mire nézve tőlünk a vezéregy­let adatokat kér. — Ez adatok mindenkor a mull évre vonatkozólag január hó fo'yamában külden­dők be a vezéregylethez oly czélból, hogy az igy begyült anyag feldolgozva közzé tétessék és ezál tál egyletünk fontossága illetőleg minél nagyobb mérvű terjesztése mellett propaganda keletkezzék. 9. §. A vezéregyletnek mint ilyennek teen­dőiből származó költségek fedezésére kötelezzük magunkat évenként január hó első fe­lében (?) frt készpénzt beküldeni. 10. §. Végre az iparos ifjúság érdekében ho­zott átnlános jelentőségű határozatainkat, tett in­tézkedéseinket, jaVasiatunkat, mennyiben azok a vándorgyűlések elé nem kerülnének, évközben is a kölcsönösségi viszonyban álló egyletekkel a ve­zéregylet utján közöljük, illetőleg kicseréljük vagy pedig valamely alkalmas országosan elterjed ipar­lap utján ezeknek tudomására hozzuk. Munkaközvetítés. 1. §. A magyarországi iparos-ifjúsági egyletek az iparos ifjaknak állandó foglalkoztutása | a in 11 n ka hiány ból eredhető káros következmények megakadályozása czéljából a munkaközvetí­tést alapszabályszerü működésük körébe felve­szik s ehez képest a) Munkát szereznek, illetve munka szerzést közvetítenek minden egyesületi tagnak, a ki va­lamely magyarországi iparos ifjúsági egylet kebe­lébe tartozik ; b) Segéd-munkást szereznek, illetve sze­rezni srgifeuek mindazon iparos-mestereknek kik e czélból az iparosifjusági egylethez forduloak s az előirt közvetítési dijjat lefizetik. 2, §. A munka közve ti tési osztály a magyaror­szági iparosifjusági egyletek központi elnökségé­nek vezetése alatt az egyletek szövetkezetéhez tartozó minden egyletben egyformán kezeltetik s e czélból a) Minden egylet elnöke vagy jegyzője egy nyilvántartási könyvet vezet, melybe egyik lapon a munkát kereső tagok (A. minta), másik lapon pedig a munkát ajánló mesterek (B. minta) jelentkezési sorrend szerint bevezettetnek. b) A szövetkezet központi vezetésénél egy központi közvetítési törzskönyv nyitta- tik (C. minta,) melybe a szövetkezet egy hivatal­noka a hozzá az egyes egyletek részéről heton- kint beküldött kivonatokat (D. és E. minták) be­érkezési sorrend szerint bevezeti és lehetőleg ha­ladéktalanul elintézi; az elintézés módját is a törzsköuyvbe bejegyezvén. c) A központi vezetés egybevetve a kei esie­tet a kínálattal a törzskönyvben előjegyzett mun Uakeresők vagy munkaajánlók jegyzékét sürgős esetek kivételével hetenként közli azon egyletek­kel, melyek valamely szükségletet jelentenek be. 3. §. A nyilvátartási könyvben való előjegyzé­sért úgy a munkát keresők, mint a munkát aján­lók részéről 5 kr. előjegyzési dijj fizetendő. A menyiben a munkaközvetési osztály valamely tag­nak munkát szerez vagy iparosmesternek segédet közvetít, ez esetben a munkába állított iparosifju részéről 30. kr. a munkát nyert mester részéről 50 kr. kö/.vetitési dijj fizetendő. 4. §. A befolyó dijjak rendesen elkönyveltet- nek s azok 2/s része a központi vezetést illetvén, e ®/3 rendes kimutatás kíséretében három havon- kint a központnak beküldendő; a harmadik har­mad az egyletet illeti. 4 §. A központi vezetés tartozik az egyleteket a szükséges nyomtatványokkal külön dijj nélkül ellátni. Aradon 1883. julius 24-én. Beterjeszti: E. Illés László felkért előadó. Indítvány a „szállók “ tárgyában. Tekintve, hogy a szállók, mint a volt ezéh- reudszer rozzant maradványai az iparügynek ma már semmi hasznos szolgálatot nem tesznek s a szervezett ipartársulatok és iparos ifjúsági egyle­tek mellett többé czéljok és értelmük nincsen, de mint ilyenek még is akadályozói a kor kívánal­mai szerint berendezett iparos ifjúsági egyletek terjedésének; Tekintve továbbá, hogy a hely'yel közzel meg fennálló szállókkal mint magán üzérkedési intézménynyel az iparosság különben sincs semmi sulidaritásban s még is rendszerint egyik másik iparág ezége alatt tartják azok fenn magukat; Tekintve végre, hogy e szállók a legtöbb helyen mint aljas korcsmái helyiségek gyanús jel­lemű dorbézolók gyülhelyéül szolgálnak s ez ál- t'd azon iparágnak, melynek ezégét viselik, s egyáltalán az iparos osztálynak erkölcsi tekinté­lyét veszélyeztetik : mondja ki a vándorgyűlés, hogy az úgyne­vezett „szállók“ (herbergok) bezáratását korszerű­nek, sőt az iparos osztály reputatiójának megó­vása szempontjából rzükségesnek és elodázhatlau- nak tartja s annak eszközlését a magas kormány nál indokolt emlékirat alakjában felirutilag ké­relmezi. Kohn Dávid, felkért előadó. A magyar országos méhészeti egyesület II. országos vándorgyűlésének és kiállítá­sának, — továbbá a hazai Iparos ifjúsági egylet szövetkezetek V. országos .vándor­gyűlésének, s az iparos segédek és tanon­ezok országos munkakiállitás ínak ünnepély sorrendje <3-37"u.lábn. 1883. évi augusztus IS, 19 és 20-án. Augusztus 18-án: (szombaton) Küldöttségek és vendégek fogadása a vasúti indóháznál, — azoknak elszállásolása. Délután 6 érakor: Az iparos ifjúsági egyleti küldöttek előértekczlete a gyulai iparos ifjúság egyleti helyiségében („Komló.“) Este 8 érakor: Méhészek és iparosok közös ismerkedési estélye a „Komló“ vendéglő kerthelyiségében. Augusztus 19-én: (vasárnapon) Reggel O érakor: Küldöttségek és ven­dégek fogadása a vasúti indóháznál, — azoknak elszállásolása. Reggel 8 érakor: Az iparos segédek és tanonezok országos munkakiáliitásának ünne­pélyes megnyitása Gróf Apponyi Albert védnök által a városházán; — kiállítás megszemlélése. 9 érakor: A magyarországi méhészek országos kiállításának ünnepélyes megnyitása Göndöcs Benedek elnök által a megyeháza dísz­termében ; bíráló bizottság választása; testületileg kivonulás a békésmegyei méhészeti kertben levő élő méhek megtekintésére; a grófi kastélykertben levő üvegházban a kiállított gépek inegpróbálása; különféle méhtermények megnézése; kezelési esz­közök megtekintése; összes üres különféle, vala­mint a pályázatra kiállított méhlakok megvizs­gálása. Délután 1 érakor: Iparosok és méhé­szek közös diszebédje a „Komló“ vendéglő kert­helyiségében. Délután 3 érakor: A magyarországi iparos ifjúsági egyletszövetkezetek Y. országos vándorgyűlése a megyeház dísztermében. — Ki­állítás bíráló bizottságának megválasztása. Délután 4 érakor: A magyar országos méhészeti egyesület vándorgyűlése a megyeháza kis termében. Este 8 érakor: Tánczvigalom a grófi kastélykertnek Körös balparti részében. (Esős idő esetében a megyeház dísztermében.) Augusztus 20-án: hétfőn, Szeut István király napján) Reggel 9 érakor: Szent István király szentté avattatásának nyolezszázados emlékére ünnepi szent mise a rom. kath. főtemplomban. Reggel 19 érakor: A méhészegylet orszá­gos vándorgyűlésének folytatása a megyeháza kis termében; — az iparos ifjúsági egyletszövetkeze­tek országos vándorgyűlésének folytatása a me­gyeháza dísztermében. Délután 4 érakor: A méhészeti kiál­lítás bíráló bizottságának jelentése és a jutalmak meghirdetése a megyeháza kistermében. Délután 5 órakor: Az iparos segéd és tanoncz munkakiállitás bíráló bizottságának jelen­tése, jutalmak meghirdetése a megyeháza dísz­termében. Relépti dijak: A méhészeti és iparos kiállításra külön-külön személyenként 10 kr. — Tánczvigalomban személyjegy 1 frt. Családjegy 2 frt. (Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Dobay János papirkereskedésében.) Jegyzet: Rankettre előjegyzéseket f. hó 18-án esti 6 óráig elfogad a rendező bizottság. Egy teríték ára : 1 frt 20 kr. Kiállítási emlékérmek a pénztáraknál darabonként 20 krért kaphatók. A méhészegyleti kiállításról szerkesztett „Emlékkönyv és kalauz“ példányonként 20 kr. Mely ünnepélyekre az okszerű méhészet és hazai ipar lelkes pártfogói és barátai honfiúi tisz­telettel meghivatnak. Gyulán augusztus 10-én 1883. A. rendező bizottság nevében : Sál József Göndöcs Benedek az iparos ifj. egylet apát lelkész, országgy. képv., elnöke. elnök­Kóhn Dávid Dobay János jegyző. polgármester, alelnők. A magyarországi méhészegyesület II- országos vándorgyűlésének tárgysorozata: (Gyulán, augusztus 19-én délután 4 órakor a megye­háza kistermében.) Értelmezése lm. 1- ör. Báró Ambrózy Béla az orsz. méhész­egylet tiszteletbeli elnöke értekezik: „Méhészeti vívmányainkról és a szüzsejtgyárrol.“ 2- or. Dr. Kriesch János műegyetemi tanár az orsz. méhészegylet alelnöke : „Csatlakozzunk-e mi magyarországi meheszele a német-osztrák mé­hészek vándorgyűléséhez ?* 3- or. Göndöcs Benedek apát-lelkész az ál­tala feltalált lapozó méblakot és kettős gyékény­kaptárt bemutatja és annak előnyeit fejtegeti. 4- er. Grand Miklós : „Köteles-e egy oly méh­család birtokosa, mely család más kaptárt megra­bolt a kirabolt kaptár tulajdonosának a szenve­dett kárt megtéríteni.“ 5- ör. Dömötör László : „A méhészet elterje­dését gátló körülmények. Mik azon tényezők, me­lyek a méhészet jelen örvendetes haladásának lendületet adtak. Micsoda irányt kell követnünk

Next

/
Thumbnails
Contents