Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-28 / 4. szám

4-ik szám Gyula, 1883. január 28-án II. évfolyam. Y~" Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr, Fé lévre ..............2 „ 50 „ Évnegyedre .... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Maasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Jamina. ii. Jamina pár évtizeddel ezelőtt kizá­rólag szőlőskert volt, néhány csőszkunyhó szüretelő kolna kivételével minden lakház nélkül, tulajdonosai, többnyire jómódú föld­művelők csaknem kizárólag a városban laktak. Csak akkor amidőn az úrbéri el­különítés és ezzel kapcsolatban a földta- gositás megtörtént, épültek Jaminába há­zak, előbb szórványosan, minden — köz­ség alakulás feltételezte —• építkezési rend­szer nélkül, később tömegesen is, úgy hogy ma már az egész szőlőtelep be van népesedve. A rohamos építkezés titka első sorban Jaminának a csabai beltelekhez levő közellétében, a város csaknem pél­dátlanul kedvező népszaporultában, s vé­gül ama körülményben is rejlik, hogy a csabai íöldészeknek, az ősi lakház szikké vált ahhoz, hogy abban hagyományszerű családi házközséget továbbra is fentartsa- nak, a családfő akként jaminai szőlőjében épített egyes családtagjai — házas fia vagy veje számára — lakhelyet, a mely lakhely ezután a többnyire kiirtott és szántófölddé vagy kertté vált pár 100 □ ölnyi telekkel együtt a családfő elhunyta után az illető fiú vagy vő örökrészébe betudatott. Jobb módú kissebb családú szülők hagyatékánál a Jaminába jutott örökös a csabai határ dűlőiben levő telek vagy zsellérföldekből is nyert osztályrészt, a mint a jaminai telep számos mai lako­sának is még mindig van földje. Geren­dáson, Sopronyban, Fényesben, nagy és kisrétben; természetesen az is megtörtént, hogy vagy nagyobb családi vagy szegé­nyebb sorsú szülők hagyatékánál kizáró­lag a jaminai telek és a rajta levő ház jutott egyik vagy másik örökösnek há­nyadrészébe, sőt későbben az is bekövet­kezett, hogy a jaminai szőlőlakos elhalá- lozván, s hagyatékát kizárólag háza ké­pezvén, örökösei a néhány 100 □ ölre A kegyetlenhez. Szenvedés a társam, bánat a barátom, Kétségbeesésnél van az én lakásom Szigorú fogságban. Kisér a szenvedés, hozzám nőtt a bánat Kétségbeeséssel esengek utánad Oh de mind hiába! Szerelmem meggyújtja ezt a nagy világot Lángjával elborít földet, menyországot, S hogy van az oh lányka ? — Nehéz lesz felelned, hisz csudák csudája — Hogy a te szerelmed — óhajom fáklyája — Még se gyulád lángra ? .., . Gulisztan. A vörös Dina. (Fantasztikus novelette.) (Vége.) Sok embernek ma estvétöl holnap est­véig 24 óra; vannak azonban olyanok, kik­nek egy egész örökkévalóság, — Imre diák­nak most egy rövid perez volt, ' Mintha olyan könnyű volna a szegény diáknak kölcsön szalon kabátot szereznie !... életet varázsolt, uj pezsgést, a vihar tombo- lását.... — De ez még nem elég 1 Tegyen ön en­gem csábulttá, ragadjon el bennem a szenve­dély ; égek —, de én lángolni szeretnék, óriási tűzzel. . . szeretnék önnel szállni , . .: Imre szíve majd megrepedt a boldogság­tól; többé nem tudott gondolkodni, elveszté értelmét, csak vágyai maradtak ébren. Forró lehellete a lánynak élvévé szemevilágát is, de a szenvedély szeme izzó ár közepette látta a kéjesen lihegő gyönyörű leányt. — Szeretnék önnel szállni. ! ! Szállni.. . szállni. .. j Nem is volt az már táncz, amit ezek véghezvittek . . . röpül­tek. A lány zeneszerü hangján tört szavakat suttogott Imre füleibe : — Szeretlek, imádlak . . . Mostegy csók csattant el a te­remben. ImremegcsókoltaDinát. A közönség röhögve tekintett rájuk I. . Majd megakadt minden szó A vörös Dina kiszakajtá magát az őrült karjaiból. Kétségbeesetten hörge az elsápadt fiúnak : — Nyomorult!! A zene lágyan zsongott, Imre kitá- molygott a teremből... Mit te­hetett?! B—i S—r. Megyei közügyek. Szabályrendelet, az építkezéseknél megtartandó egészségügyi sza bályok tárgyában. I L A talajviszonyokat illetőleg. ]. §. Oly építkezéseknél, melyek a városo vagy községek mélyen eső terűlet részein törtéi nek, a talaj előzetesen legalább oly magasra töl tendő fel, hogy ez által az illető hely a lég sza bad áramának kitéve legyen. Ott, hol az épi k'zés vagyonosabbak által történik, a háznak ug; nevezett talapzat készítendő. 2. §. Ha az tűnnék ki, hogy az épület tab ját korhadó szerves anyagokkal telitett föld ki zisokkal félrevezetni. Az agitátorok elhi­tették a szőlőlakosok nagyobb részével — a tekintélyes számú kisebbség ma is perhorreskálja a különválást — hogy az anyavárostól elválva, sokkal kisebb ter­heik lesznek; elhitették, hogy a közbirtok­I ból is tekintélyes hányadrész fog reájuk hárulni, hogy minő Árcádia, minő para­dicsom leend a zsarnok Csaba alól fel­szabadult önálló Jamina, s a szegény föld népe, amely nem tudja az Ígéreteket igazi hamis értékükre leszállítani, habár habozva — és ez tény, hogy habozva — de még­is oda adta neve aláírását, túlnyomó rész­ben keze kereszt vonását a különvá­lást kimondó aláírási ívre, melynek ősz- szegezett végeredménye néhány forintnyi többlettel a szőlőtelep adófizető lakosainak felét képviseli. Csaba városa és később a megyei közgyűlés nem találta indokoltnak a ja­minai szőlőtelep elszakadását. Csaba vá­rosa nem is bocsátkozott vele törvény­szerű tárgyalásba, annál kevésbé óhajt ■ egységre lépni, a megyei közgyűlés meg­tagadta beleegyezését az elváláshoz, de a i belügyminiszter — mint múlt heti szá­munkban jeleztük — nem találta a külön- válási igényt törvénybe ütközőnek, és Ja­mina önálló községgé alakulását engedé­lyezi. De azt hisszük, hogy nem járunk évúton, amidőn az elválási aspirácziókat lem is annyira a feltételezett sérelmek­en, mint más egyéb tényezőkben tudjuk 'elmutatni. Gerla-Póstelek, Csákó-Kondoros kü- önválása, önálló községgé alakulása, de nég inkább ama könnyű ut és mód, a nelylyel eme puszták — hogy ne mond- uk a törvény arczulcsapása mellett — ki ;udták vívni önállóságukat, ez nagyrészben lamina külön válási aspirati ójának is szülő- íka. A kelet, amelyen eme aspiratiók ke­letkeztek, feltevésünket teljesen igazolja, iz 1876, évi Y. t. ez. 43 ik §-ának alko­tása pedig valódi olaj lett, mely a külön- válási szándék titkon lappangó tüzét ha­talmas lángra lobbantotta. Nincs okunk kételkedni, hogy e kérdésben jól vagyunl informálva. A jaminaiak közt — mint min denütt — akadt néhány bíró, esküdt í egyéb községi hivatalra aspiráló nagysági ember, és miután ebbeli ambitióját neu sikerült a városnál kielégittetni, hogy t e beta égét (!) parlagon ne hevertesse — vérszemet nyerve Csákó-Kondoros pusztái községgé alakulásán, és egészen neki szóh isteni sugallatnak véve az épen kapón hozott famosus 43-ik §-t — a szőlőtelej lakosságában titkos mozgalmat indítót! Jamina nagyközséggé alakítására, melj mozgalom eleinte mégis csak vakandol módjára titokban lappangott, és kérdés napvilágot lát-e valaha, ha a templom építés után nem jő külön ekklézsia alapi tás kérdésével kapcsolatban, amelj kérdésnél már nemcsak biró, törvényi. ] d és esküdt-vágyó paraszt emberek, hsfce j valószínűleg parochusnak aspiráló kaplá nők, tehát intelligens emberek magánérdek! is fel lett ébresztve. E percztől kezdve azután Jamina kü lön válási vágya a törvény rendes kerék vágásába lett terelve. Semmi sem köny- r»xröV»h mini Q Iliin CT7.A t.ns fríi ;rjedő telket is többfelé darabolták, s z örökösök mindenike épített magának sükké vált telkén habár primitiv tűzhe­lyet; később a midőn Jamina a fentebbi idokok folytán mindinkább népesedett, hatvauas évek rendkívüli magas telek- rai folytán a spekulátió is kizsákmá- yolta a fokozatos nópszaporúlat alkotta edvező helyzetet, a szőlők rohamosan firtattak, a városban lakó gazdák jaminai zöldjüket apró parczelláju háztelkekké da- ibolván, azokat roppant nagy árakon ad- ík el, mert a hatvanas évek végén levő zintén mesés magasságú napszám keres- íény lehetővé tette igen sok szegény, de ryekező és szorgalmas embernek, hogy y háztelket vásároljon és azon lakhelyet pitsen magának. A fenelősorolt tényezők öszeségének lövetkezménye, hogy Jamina ma négy — tszázig terjedő lakházzal, s csaknem négy- zer főnyi lakossággal dicsekedhetik. A szőlőtelep benépesülésével azután spirácziók keletkeztek, amelyek Jaminá- lak különválását és önálló községgé ala- :ulását tűzték ki czéljokúl. Van-e a jaminaiaknak az anyaváros zűkkeblűsége vagy irántuk tanúsított mos­óba bánásmódja miatt okuk panaszkodni ? Lem kutatjuk. Mi azt hisszük, hogy nincs lkuk, semmi esetre nincs annyi, mely kü- önválási aspirácziójukat igazolni tudná, (z evangélikus egyház pár évvel ezelőtt tagy költséggel diszes Isten házát épített zámukra, egy lelkészt kizárólag az ő lelki zükségleteik istápolására tart, a város aint erkölcsi testület gondoskodott róla, iogy közlekedhető kocsi- és gyalog úttal egyenek a várossal összekapcsolva, spe­ciális kívánalmaikat az elöljáróság és kép- dselő testület kebelébe választott saját em- >ereik utján tudják érvényesíteni, ezek nind oly tények, amelyek a kérdés elbi- álásánál nem tanúskodnak az anyaváros zűkkeblűségéről. Dina észrevevé a kis tudatlant. Nem látta, de szíve érezte meg hogy itt van; — várta. Megleste a kicsinosított szegény fiút. Tánczra perdültek s Dina többé nem tö­rődött a vendégekkel. Szerelemtől csillogó szemek: őrületes vágygyal 1 kétsegbeesett dühvei égő lángok kísérték őket. Dina el volt ragadtatva, Csakugyan sze­relmes volt ebbe a fiúba, halvány arcza ki­pirult, — lihegett ... a zene lágyan s szerel­mesen zsongott. Nem látott maga körül sem­mit, az őt leső kódorgó tömeg sötét gomolygó felhővé olvadt össze vágytól nedves szemei­ben. Ajka remegett. — Imre szeretem . . . ! Imre el volt bódulva. Majd megőrült.., a zene szólt, a vendégsereg nyüzsgött zajgotl, ők pedig szálltak . . ! — Igen, igen, szeretem önt. . . vágygyal végtelenül . .. Imre magához szorította Dinát s mohón szíttá be hajának illatos lehét. . H Nem is tudja mi ön nékem — meg­váltóm; ott voltam már, ahol az őrültség kez­dődik ; unalmamban haldokoltam ... Es jött ön és kiragadott — e borzalmas magányból, melyet e zsivajgó tömegben érzettem, 18 éves vén anyóka voltam erzet es szenvedély nél­kül I Pedig mit ér e nélkül az élet. . ! Áldja önt meg az Isten, ki szívembe uj De megvolt, utoljára is megvolt és Imrus gyönyörködhetett magában! Most már csak­ugyan karcsú volt, sőt igazán csinosnak tet­szett : ajkai körül volt valami, a mi köny- nyen elbájolja a tapasztalt nőket bizonyos naiv, ártatlan mosoly. A 19 éves szív pedig ideális üdeségével kisugárzott a testre is, a mozdulatok és hang mind mind ebben a fény­ben fürdöttek. Imrus belépett a Dina báltermébe. Ot} már folyt a táncz, a zene zaj. A csillároknak vörös prismáin ahogy áttört a sok gyertya fénye, hát olyan bűvös, imbolygó világosságot árasztott szét a vigadókra. Az emberek mintha olvadó bronzból volnának. Imrus lába belégyökeredzett a küszöb­be — : Nem látott még ilyent! Lelkesedés és a mulatni vágy óriás erővel fogta el lelkét. Látta azt az őrületes harezot, melyet az ide gyűlt férfiak egymás és Dina ellen folytatnak. Ez a kis vörös lány elcsábulttá tévé az egész élveteg tömeget. Kaczér volt de egészen uj módra, mint Käjty a vadállatszeliditő : előbb megsimogatta a királytigrist, aztán megkorbá­csolta. • A szegény diák érezte, hogy ő fölötte áll a gazdag uraknak. Bizonyos elbizakodottsággal bámult a tömött levegőjű terembe, melynek freskós padmalya alatt nehéz illat s szerelmi düh lát­szott imbolyogni.

Next

/
Thumbnails
Contents