Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-28 / 4. szám

ezi, tíz legalább egy méter magasságban kihordandó, 1 helyette száraz, a mennyire lehet, ho- moktartalmu Ibid alkalmazandó, mint közvetlen talaj.

3. §. A lakosztályok talajának szegényeknél legalább jól kiégetett téglával, még inkább pedig deszkapadlóval bevonása mindenütt ajánltaesék.

4. §. A lakosztályok talajának a kényelmi helyek és szemétgödrök tartalma által történhető ativódásának uieggátlása végett, az illető építtetők köteleztessenek a kényelmi helyek emésztő gödreit, s a szemótgödröket vízhatlan mészszel készült malterral vonatni be.

5. §. Szegényebbek által történő építkezéseknél, | kényelmi helyek a lakoktól a lebe ' legtávolabb építendők.

6. §. Nagy térfogatú szemétgödrök sehol nem engedélyezhetek, azok mindig zárva legye nek, s nyáron legalább minden hónapban, ősz szel és télen minden két hónapban kiüritendők

7. §. A talajnak a házak előtti árkokban megfeneklő viz-részéről lehető átivódásának meg' gátlása végett, az árkok lejtraérezés utján jövőre akénl szabályozandók, hogy 1 csapadék viznek szabad lefolyása legyen. Aféle csapadékvizek fo lyók mentén eső községekben a város alatt ve zetendök a folyó vizbe; azon községekben pedig, melyek folyóktól távol esnek, felfogó medenczéről kell gondoskodni. Az ily felfogó medenczék s községtől lehető távol alkalmazandók, azokba szemetet hordani, vagy bennök kendert áztatni tilos.

8. §. Az építkezésre felügyelő bizottságoknak kötelességök oda hatni, miként az épület alapja felett a nedvességet át nem bocsátó réteg, p. o. szenesitett deszka, üvegtörmelék vagy as- phaltréteg alkalmaztassák, s az építkezés a vízhatlan rétegre történjék.

II. Az építkezési anyagokat illetőleg.

9. §. Nálunk a falak emelésénél | legszo- kottabb anyagok a föld, vályog és tégla lévén, a szegényebb sorsú építtetőknek figyelmébe ajánlandó, hogy vert fal helyett a mennyire azt körülményeik engedik, átnedvesedés után is köny- nyebben kiszáradó s a szabad légcserét kevésbé akadályozó vályog-falnak adjanak elsőbbséget. A vert falakhoz szükséges anyag a telek területéről nem vehető. Ott, hol az építkezés téglából történik, igen helyes leend azon eljárás, hogy mig az alap a nedvesség által kevésbé átjárható üvegezett téglából épittetik, addig az alapon felül eső fal építésénél, a lég által könnyebben átjárható, likacsos tégla alkalmaztatik.

10. §. A szobák festésénél az illető építtetők vagy szobafestők különösen figyelmeztessenek, az arsent tartalmazó | az egészségre veszélyes zöld szín kerülésére, épen igy kcrülendők a hasonló szinü falburkolat.

Pedig az időjárás — mely a vásár forgalom mikénti A képviselőim z január 24-ki közgyűlésén

11. §. A lakosztályok padlózatánál a leg- szokottabb a deszkapadló, mely ellen ha azok eresztékei gondosan elzáratnak, kifogás nem emelhető. Iskoláknál, továbbá oly intézeteknél, melyek nagyobb embertömeg huzamos befogadására szán- vák, czélszerü a padlózat helyett asphaltot alkalmazni, mint a mely a talaj nedvességét leghat- hatosakban tartja vissza.

12. §. Uj építkezéseknél, gyúlékony anyaga- kémények emelése feltétlenül tiltatik ; a már f tező gyúlékony anyagú kémények pedig jelen in> tézkedés kihirdetésétől számítandó három év alatt lerombolandók, s helyettük szilárd anyagú tűzálló kémények emelendők??

13. §. A járási szolgabirák utján a lakosság hathatós figyelmébe ajánlandó, hogy B.-Csaba, Mezö-Berény, Békés, Orosháza, Szarvas, Szeghalom és Gyoma községekben, mint a megye jelentékenyebb helyein, 1 régi nádtetők nagyobb mérvű kijavításától és uj nádtetők alkalmazásától, a megye többi községeiben pedig legalább a nádtetők megújításától tartózkodjék. B.-Gyula város építkezési rendőrségét külön szabályrendelet alapján kezelvén, reá nézve ezen intézkedés ki nem terjed.

(Vége köv.)

Hirdetmény.

Ezennel felhivatik mindazon, hadmentosségi — dij — fizetésre kötelezett egyén, ki ebbéli tartozását az 1882-ik évre még ie nem fizette, hogy azt legkésőbb f. évi február 15-ig annyival inkább teljesítse, mivel azontúl végrehajtás fog ellenük alkalmaztatni.

Figyelmeztetik továbbá a t. közönség, miszerint az 1883. évre vonatkozó fegyver adó lajstrom, a t. királyi adófelügyelöség záradékával ellátva, | városi adóhivatal helyiségében f. bő 28-tól számítva 8 napig közszemlére kitéve leend, hol a netaláni sérelmes kirovás elleni fel szőlamlások ez idő alatt benyuthatók.

Dobay János, polgármester.

Újdonságok.

A pálnnpi vásár üzleti eredményéről la punk múlt heti számában közölt terjedelmes tudó sitás befejező részéül jelezhetjük, miszerint a belső vásár forgalma nem állott arányban a külső vásár fel mutatta tűrhető, sőt mondhatni kedvező ered ménnyel

alakulásának szinten számbaveeíidő tényezője— ez úttal oly kedvezőnek mondható, arnitiö évek óta nem volt. Az országútak — habár | fagy foly tán doczögósek — mindenfelől közlekedhetők amiről messze földről érkezett nagyszámú vásár közönség tanúskodott. Azonban a vidéki közön ség túlnyomóan csak nyers terményei elárűsitá sára szorítkozott, s bevételének elenyészően cse kély hányadrészét fordította a helyi és vidék ről is tetemes mennyiségben kiállított kész ipar. czikkek beszerzésére. Evek hosszú sorának kedvező termése kellene arra, hogy a különösen nagy szegénységben sinylő erdöháti vidék any uyira talpra álljon, hogy közgazdasága lendűle tét a gyulai vásár iparosai és kereskedő is meg- érezzék. Fájdalom alig van rá kilátásunk, hogy 1883-at az erdőhátnak aranyévei közé feljegyezni remélhessük, a fehér és fekete körösök deczemberi kiöntései folytán az erdőhátnak nagy része, te temes őszi vetés, árvízzel van borítva, s nagy kérdés, ha váljon a vizet sikerűlt-e úgy lebocsá- tani, hogy a vetés alatta épen megmaradt volna. Adja Ég, hogy úgy legyen !

Hazatérési engedély. Kutasi András volt szeghalmi illetőségű évtizedek óta külföldön lakó iparos hazánkfia, a belügyminisztertől visz- szahonositási engedélyt nyert. Tudvalevőleg ő felsége a kiráiy legközelebb általános engedélyt adott mindazoknak bűntelen hazajövetelére, akik 1867. előtt mentek ki külföldre, habár katonai igüknek nem is tettek eleget Kutasi András is ezek közé tartozik.

A polgári kör tisztújító közgyűlése vásár vasárnapján tartatott; ez évben nem mutatkozott oly érdeklődés, mint máskor tapasztaltuk, tanácskozási terem csupán félig telt meg. A tisztujitás általános szófelbiáltás utján ejtefett meg: elnök Göndöcs Benedek, alelnök Zöldy János, igazgató Kratochwil József, pénztár- és könyvírnok Hencz Lajos, számvizsgálók Nuszbek József, Schmidt József, jegyző Finta Ignácz. A választmányi tagok titkos szavazattal választattak. Tistújitást megelőzőleg a kör részvényekből tiz helyett ismét tizenöt darab sorsoltatott ki, ely körülmény önmagában is örvendetes bizo- yitékúl szolgál a kedvező anyagi helyzetről, ami

— a tagok nagy száma mellett is — a kör tisztviselői és első sorban a kör igazgatója önzetlen tevékenységének és dicséretes ügybuzgalmának

alóban elismerésre méltó érdemét képezi.

A betörő gonosztevőket nem sikerült csendőrségi intézménynek megfélemlíteni. A múlt hét egyik reggelén a Radicz-féle rnbabolt smét feltörve találtatott, a gonosztevő lefűrészelte a tulajdonos által csak legközelebb alkalmazott Wertheim lakatot, de az üzletbe úgy látszik még sem hatolhatott be, legalább a portékából mi sem látszott biányzani. Emellett idegen gonosztevők raktári helyiségül szemlélték ki városunkat. Ugyanis f. hó 19-én Dömény Lajos takarékpénztári pénztárnok úr Nagy P. András nevű megbi- ottja trágyát hordott ki a súgárút sikátorában levő szőlöskertbe; a díszesen épült nyárilak kulcsa nála lévén, Nagy P. András valamit szüksé- beakart menni a szobába, az ajtó be van a, mint rendesen szokott lenni, de amidőn jtót kinyitja, rendkívüli meglepetésére — valaki a zárt szobából hirtelen neki ugrik és szó nélkül elkezdi fojtogatni. Mire a meglepett mber ijedtségéből magához tért, s akkor valószínűséggel I bánt volna emberével, az egérútat nyerve, hirtelen kiróhant a uyárilakból és nyom- talanúl eltűnt. A nyárilakban a legfinomabb kész vatárú czikkek, fehérneműek egy vég finom atlasz voltak felhalmozva. Dömény Lajos ur intézkedett a ki tudja minő városban elkövetett betörés zsákmányának beszállításáról, a csendőrség megindította a nyomozást, de amely már azon okból sem Ígérkezik eredményre vezetni, mert Nagy P. András — hirtelen meglepettetése miatt

— még kombinativ leírását sem tudja adni a go- osztevőnek, a ki kitudja, mily régóta használhatta

fel I nem számára épült nyárilakot lakhelyéül, mert hogy kúlcsa volt hozzá, arról zárt ajtó mögötti léte tanúskodik.

Az iparos ifjúság önképzö és betegse- gélyző egylete f. hó 14-éröl elmaradt rendes tisztújító közgyűlését ma délután 4 órakor tartja, az egylet tagjai ez úton is kéretnek a közgyűlésen résztvenni.

Hymen. Kova c s Albert országgyűlési képviselő eljegyezte Békésről S u 1 u c z Ida ur- hölgyet.

A négy és fél éves kis czimbalmos, Balog Jóska, akinek elragadóan szép czimbalom- játékáról a lapok pár héttel ezelőtt egymást túllicitáló dicshymnusokat közöltek, s aki ama ritka kitüntetésben részesült, bogy Gödöllőn az uralkodó háznak is bemutathathatta czimbalom-játékát s I felségeik által fejedelmi bőkezűséggel mega- jándékoztatottt, „művészi körütjában“ Gyulára érkezett s ma este a színházban felvonás közökben fogja magát produkálni. F. hó 25-, 26- és 27-én este a nagyreményű gyerek Orosházán játszott az ottani közönség rendkívüli tetszésére és nagy pártfogása mellett.

Odoscalcky Arthur herczeg képviselő sen- satiót keltő interpellatiót intézett a honvédelmi miniszterhez, amelyben K 1 o b u c a r Győző honvédszázadosról, az 53-ik zászlóalj parancsnokáról azt állítja „ezen tiszt mindent a mi magyar, I tisztikar, a legénység és a közönség előtt fitymál, a magyar hegemóniát nevetség tárgyává teszi és nyilvánosan szid a legénység előtt mindent, ami magyar, a honvédséget, a magyar kormányt, és csak idő kérdésének tartja, hogy mindez elenyész- szék.“ Ráday Gedéon gróf honvédelmi miniszter rögtöni válaszában igyekezett a Klobucár százados ellen felhozott vádakat gyengiteni, többek közt elmondta, hogy Klobucár százados 1880-ban aját kértére helyeztetett horvát zászlóaljból magyar zászlóaljhoz — Gyulára a magyar nyelv elsajátítása végett, s semmi részről sem jött el lene feljelentés magyarellenes magaviseleté miatt Részünkről, akik Klobucár százados úrral Gyulán tartózkodása alatt többször érintkeztünk, határozottan állíthatjuk, miszerint itt, mint kitűnő kép zettségü katona 1 a polgári elem iránt előzékeny gyelmes egyén volt a közönség előtt ismeretes és magyarellenes tendentiáit sohasem tapasztaltuk.

A farsang alatt Gyulán még egy mulatság terveztetik, sőt nem is annyira terveztetik, mint határozottan meg is fog tartatni a „Korona“ helyiségeiben. Nem nyilvános tánczvigalom, hanem atyubál, kipróbált tapasztalatú rendezőséggel élén. A batyubál február 1-én este lesz, akarjuk mondani kezdődi k, végét esetleg 3-án vi- dtig fogja a jókedv halasztani.

Halálozás. Másik Pál órás, városszerte mint felette becsületes egyén ismeretes s köz- tiszteletben álló ügyes iparos múlt hét elején élte 73-ik évében meghalt, s nagy részvét mellett kísértetett örök nyugalomra. Béke hamvaira!

Szerencsétlenség. Folyó hó 17-én éjjeli 11 órakor nehány endrődi ember hazafelé' ballagott a kocsorhegyi szőlőkből, utjukul- a Körös jegét választották, de egy társuk, Juhász Pál szerencsétlenül járt, mert a jégboltozat leszakadt alatta, s ő a viz alá merült, anélkül, hogy társai kimenthették volna. Hulláját a viz sodra elragadván, azt sem sikerült feltalálni.

Az evangyéliom szerint reformált egyházi szentesitett törvények értelmében megválasztott képviselők szavazattöbbség utján e következők lettek: Bujdosó András, Bujdosó József, Blahó János, ifj. Biró Pál, ifj. Bordó György, Csete István, Cseke István, Cseke Lajos, ör. Dézsi István, Erdős György, ifj. Furka György, Furka István, ifj. Fábián Ferencz, Gombkötő Gáspár, Gyarmati Sándor, Gombkötő András, K. Gombkötő István, Héjas Mihály, Hévízi János, Karácsony István, Kátai Ferencz, ifj. Kertész András, id. Kertész Ferencz, Kis István, Kis D. Károly, Makai István, Megyeri András, ifj. Monori Mihály, ör. Monori György, ör. Murvai András, K. Nagy István, ifj. Nagy Ferencz, Németi Mihály, Nagy Gy. Ferencz, D. Nagy Sándor, Némedi Ferencz, Nádházi István, Nyitrai János, ör. Ocsai István, Ócsai János, Oláh István, Pikó Imre, Ravai Gábor, Rozsos Ferencz, Rostás János, ifj. Rozsos György, Szász István, Szilvási Bálint, Cs. Szilágyi Mihály, ör. Szász György, ör. Szilágyi Mihály, ör. Szilágyi András, B. Szilágyi János, Tokaji Ferencz, Tokaji Péter, U. Tar István, Tar György, fj. Tokaji György, ör. Tokaji György, ifj. Tóth József, ör. Yidó András, Tokaji Péter.

Az iparos-ifjúsági vándorgyűlést az idén mint az „Arad és Vidékéiben olvassuk a kolozsvári ifjúság nem akarja megtartani. A kérdéssel foglalkozott közelebb a debreczeni iparos-ifjúság egyletének választmánya s elhatározta, hogy kérdést intéz a kolozsvári iparos ifjúsági egylethez s figyelmezteti, hogy a folyó évben Kolozsváron megtartandó V-ik országos vándorgyűlés egybebivásáról lemondani joga n i n c 8, minthogy erre nézve a kolozsvári egylet nem illetékes forum, a mennyiben a közelebbi vándorgyűlést a Debreczenben tartott vándorgyűlés határozata értelmében a debreczeni vezéregylet fogja egybehívni. Az „Egyetértés“ szerint a kolozsvári egyletet semmi esetre sem lehet kényszeríteni a vándorgyűlésnek megtartására. (Az egybehivás a debreczeni egylet dolga.) A már közre került egyleti határozat után (mely szerint a kolozsvári iparos ifjúsági egylet a vándorgyűlést Kolozsvárott ez évre megtartani nem akarja), még ha o határozat az ellenkező irányban is módosulna s a kolozsvári ifjúsági egylet meggondolná a dolgot s a vándorgyűlést mégis Kolozsvárra hívná meg : az ottani egylet eddigi ingatag magatartása nem biztosítaná az V. vándorgyűlés sikerét. De hát az se baj ha Kolozsvár megmaradna eddigi határozata mellett. Hiszen itt van a vezóregylet, mutassa meg ez, hogy csakugyan vezéregylet s a pillanatnyi zavart el tudja simítani. Érintkezzék Gyulával, Araddal 8 az értekezések eredményéhez képest hivja egybe a vándorgyűlés. B.- Gyulára vagy Aradra. Ha pedig így rövid utón keresztülvihető nem volna s a gyulaiak vagy aradiak ez idénre hirtelen nem reflektálhatnának vándorgyűlésre, lépjen a vezéregylet érintkezésbe

a legutóbbi országos gyűlés volt elnökével és közös egyetértéssel állapodjanak meg egy ujabbb székhelyben, hívják össze az V. vándorgyűlést talán a sz. István ünnep alkalmából (a fővárosi iparosok köre közreműködése mellett) Budapestre vagy Szegedre, vagy Debreczenbe. A fődolog az, hogy a vezér-egylet ez ügyben éreztesse vezérséget, lépjen föl erélyjyel, ne engedje, hogy | kolozsvári megváltozott helyzetnél fogva csak egy pillanatra is zavar vagy kétség álljon be. A nagyérdekü kérdéshez hozzá fogunk szólni.

A békésmegyei tanítóegyesület csabai fiókja f. hó 21-én rendezte második felolvasó estélyét. Ez alkalommal Horváth János úr, a csabai algymnásium igazgatója olvasott fel a „Haza és hazaszeretet“-ről világosad, egyszerűen. Előadását élénken megtapsolta és éljenezte a városház nagytermét betöltő nagyobbrészt előkelő női közönség. Kellemes érdeklődést keltett. Kocziszky Judith egyszerű csabai tót pa- raztgazda leányának szavalata, ki Gyulai Pál „Pókainé“ költeményét szavalta helyes felfogással, szép , hanghordással s különösen magyar kiejtéssel.

A csabai evangélikus egyház, egyetemes választási négyes szavazatát, f. hó 19 én tartott ülésében egyhangúlag P r ó n a y Dezső báróra idta. Ugyancsak Prónay báróra szavaztak az orosházi, tótkomlósi és szarvasi egyházak, valamint a szarvasi főgymnásium is.

A csabai kaszinó február 3-iki báljára a lady patroness-i tisztet Kocziszky Jánosnó úrnő vállalta el. A tánczvigalom ez évben kevésbé fényesnek, hanem annyival kedélyesebbnek Ígérkezik, vidékről számosán készülnek benne részt venni.

Beküldetett. A „Békés“ 3-ik számában, az újdonságok között találunk említést a gyulai sport-bálról; a reporter roszul iuformáltatta, vagy átalában nem informáltatta magát, és igy nem is tud a reporter e bálnak mikénti lefolyásáról semmit, mert ha tudna valamit, és nem önképzeletéből vetette volna oda állítását, akkor nem so- ozta volna e mulatságot azok közé, melyok kevésbé sikerülnek : czélorn csupán konstatálni a valót, és az igazság érdekében kijelenteni, miszerint a gyulai sport-bál, habár anyagi tekintetben hagyott volna kívánni valót; de mint társas ösz- szejövetel, azok sorába számítható, melyre csak egy kifejezés használható — nagyon sikerült.

Egy jelen volt.

Jegyzéke a b.-gyulai kir. tvszéknek 1883. évi jan. hó 29. s következő napjain előadott bün- fenyitő ügyeknek. Előadó : Kirileszku. 3388. Andó Hrcska András és társa, lopás büntette. 3390. Andó Hrcska András és társai, lopás bűntette. 3389. Andó Hrcska András, lopás bűntette. 3397. Takács Mihály és társai, sikkasztás bűntette. 3393. Löwy Henrik és társai, lopás vétsége és orgazdaság bűntette. 3391. Koriin János, csalás bűntette.

Országgyűlés.

Január 19. A hadmentességi-dijadó arányosítása érdekében történtek az ellenzék részéről siker nélküli viták. A kormány egyes kérdésekben kétséges többség mellett volt képes állásával érvényre jutni. A háznak házszabály-vitája is volt, elnök és a ministerelnök között, a melynél a mi- nisterelnök nézetét fenntartva az elnöknek defe- rált. A napszámosok adómentességéről szóló javaslat elfogadtatott, mi által alvidékünkön egy keresetképes és adóját nagyrészben fizető néposztály az adófizetés alól felmentetik.

Január 20. és 22. A szőllő-dézsmaváltsági tartozások lerovására nézve adandó kedvezményekről szóló törvényjavaslat általánosan elfogad- tatik. A törvény azt czélozza, hogy ott, ahol netalán 1868. óta elemi csapások vagy a filoxera pusztításai következtében a szöllősgazdára hátrányok álltak be, ezek figyelembe vétessenek és liquidáltassanak. A részletes tárgyalásnál egyes változások történtek.

Ezek után első sorban következett a katho- likus sérelmekre vonatkozó kérvények tárgyalása, mely móg a 22-iki gyűlést is egy szónok feletti általános derültség között élénkségbe hozta. A viták annyira éidekes és tanulságos folyamán azon parlamenti életünkben csak nagyon ritkán előforduló momentum állott be, hogy a pártok annyira tömörültek I egy egészet képeztek, hogy ellennézeten a szavazásnál csak a gyulai képviselő volt. Ugrón Gábor, Irányi Dániel és Mocsáry Lajos szónoklataikkal kitűntek, s különösen Ugrón Gábor a kath. sérelmek legszükségesebb orvoslóéul, mint maga is katholikus a teljes és tökéletes autonómia életbeléptetése mellett küzdött.

Január 23. A tapolezai kérvény került szőnyegre a magyarországi szemiták ügyében. E kérdés annál fontosabb, mert minden pártban vannak eltérő vélemények, még a függetlenségi párt egyesei között is, a kik pedig az emberiség felekezet nélküli egyenjogositását vallják. A szónokok között kimagaslott Hermann Ottó, aki védelmezve a jogegyenlőség nagy elvét, ostorozta az antiszemita túlzókat, de lerántotta a leplet a zsi-