Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-06-04 / 23. szám
33-ik szám Gyula, 1882. juaius 4-én, I. évfolyam, 1 f--------------------Sz erkesztőség: Belváros 6o-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre..........5 frt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Évnegyedre .... 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. , ^ Ja BÉKÉS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, SZFOIST-CIjTTIB HCI’V^Tu^-XjOs KÖZLÖOSTSTE. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jantsovits Emil. Főmunkatársi Oláh György. r Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; • Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon.-A-rtérfejlesztésGyulaváros képviselő testületének május hó 27-én tartott közgyűléséről már lapunk múlt heti számában hozott tudósi- sitásunk Ígéretéhez képest, a tanácskozás tárgyát képezett ügyre szükségesnek tartjuk visszatérni. Mindenek előtt kinyilvánítjuk, hogy mi a képviselő testület határozatát, nevezetesen, hogy Gyula városa saját hatáskörében készíttet magának ártérfejlesztési munkálatot, olyformán, hogy a külső határ ama pontjai, amelyek lejtmérezés alap ján az 1881-ik évi legnagyobb vízmagasság színvonala felett találtatnak, a körös partolási és kölcsönvisszaíizetési költségek alól feltétlenül kihagyandók, mig viszont a legnagyobb viz szinvonalán alul álló földek adóosztályukhoz képest három osztály ban csoportosítvarovandók meg: az adott viszonyok között nemcsak helyesnek, hanem egyedüli expediensnek tekintjük, amely az oly élesen fennforgó ellentéteket kiegyenlíteni és az igazságot ha nemis elérni, de legalább megközelíteni hivatva van. Ismételjük, hogy az „adott viszonyok közt“ midőn a végrehajtás már küszöbünk előtt áll, és eme végrehajtás igazságtalan alapon történvén, félhető, hogy az önhibájukon kivül véletlenül sújtottak jogos felháboi'odása és méltatlankodása igen sajnálatos tényekben fog nyilvánulni, minek megakadályozása pedig közérdeket képvisel, mi a képviselő testület fennközlött határozatával egyetértünk, s annak helyességét, czélszerüségét feltétlenül elismerjük. Hanem az „adott viszonyok“ azok, melyek bírálatunkat teljes mérvben provokálják, s kötelességünkül szabják, hogy e tekintetben fennforgó sérelmeinket szintén teljes nyíltsággal felderítsük. Tisztelt olvasóink igazolni foghatják, hogy lapunk, habár a kormánynyal szemben ellenzéki álláspontot foglal is el, a vizszabályozás kérdésében minden pártte kinteten felül állva, mondhatnánk teljes bizalommal várta a közmunka és közlekedési ministeriumnak terveit, nagyszabású intézkedéseit, s nem késett egy ízben sem, amidőn a hivatalos titoklepellel takart egyik vagy másik irányú intézkedés habár indirekt utón is tudomására jutott, e feletti elismerését és háláját kifejezni, ezzel is gazolni óhajtván, hogy a vizszabályozás ügyét, mint a parlamenti pártok, úgy mi sem tekintjük párt- hanem pártokon felül álló elsőrangú nemzeti kérdésnek, melynek helyes megoldásától ez ország lakosságából épen annak nemzetalkotó részének létele és gyarapodása függ. Különösen sokat vártunk a ministeriumnak abeli tényétöl, hogy a vidékünkön levő vizszabályozó társulatokat egymással egyesítette. Azt hittük, hogy ezen egye- sités kiinduló pontja lesz egy tervszerű öntudatos és egyöntetű vizszabályozásnak és az ezzel kapcsolatos administrativ intézkedéseknek. Az aradmegyei Fehér-Kö rös, Alsó-Fehér-Körös szabályozási társulat és a gazdátlan töltések érdekeltségét fel ölelő „arad-békésmegyet egyesitett ármen tesitő társulat“ idestova egy év óta alakult meg, de épen ennyi s egy betűvel sem több, amit eddigi szereplésiről hallanunk lehet, az az bocsánat: az Alsó-Fehér-Körös társulat május hó 20-án tartott közgyűlésének előttünk levő jegyzőkönyvéből tu domásul vehetjük, hogy az arad-békésme gyei egyesített társulat igazgatási költsé geihez 1882. évre kétezer öj;száz írttal járulunk; nagyon természetes, hogy az Alsó-Fehér-Körös társulat administratiója ugyanoly apparátussal marad jövőre is, mint ez ideig volt. Aradmegyei szomszédaink valóban mosolyoghatnak most utólagosan ama félelmes előitéletük felett, melyet a reájuk oktroyált egyesítéssel szemben viseltettek. Az ég tudja, minő szigorú diktatúrára, erélyes intézkedésekre számítottak és eddig csak annyi tűnik ki, hogy az egyesitett társulat borsos igazgatási költségeket von maga után. Különösen sajnálatosnak tartjuk az egyesitett társulat tétlenségét észlelni az árt ér fejlesztési munkálattal szemben Az alsó fehér-körös szab. társulat érdekeltsége — tudvalevőleg — szinte nem valami nagyfokú elragadtatással nyugodott meg a különben reá is oktroyált egyesítésben, de legnagyobb megnyugvására az egyesítést keresztül vitt kormánybiztosnak ama biztosítása szolgált, hogy a fúzió ke esztülvitele után az értéknövekedés Fiamnak. Bölcsőd felett merengve állok, Játszanak velem csalfa álmok: Kit eddig szülei gond védett, Festem tovább a jövőt néked. Oh gyermekem! szivem szerelme I Ha csak fele valóvá lenne, Mit én te rád csengve kérek: Nem érnél az örömbe véget. Tudom : nem úgy lesz; látni fogsz majd Sok öröm helyt, sok bánatot, bajt, S én, a ki éltem adnám érted, Hogy óvjalak — nem leszek véled. Most a szeretet karja véd s tart, Keblem, számodra biztos révpart. Egykor — talán nem is sokára — Lehetsz tehetlen, gyenge árva. Kinek létét még most nem érzed; Az U r legyen akkor vezéred.. 1 Csak addig éljek én, addig csak; Mig 01 imádni megtanitlak. S jöhet csapás — zúghat feletted: Benne hívő szived nem retteg; A kisértő csábitón hívhat: Igaz utadban meg nem ingat... S mig máB — kín, kétség között reszket S jajgatva hordja a keresztet: alapján helyrajzszámonként esz- fözlendő lejtmérezésésilletőleg műszaki árt ér fej lesz tés fog meg- ejtetni, s hogy ennek alapján fognak a körösszabályozási költségek az igy kiderítendő érdekeltség által viseltetni. Ezen feladat várt és várna első sorba az egyesített társulatra, mig kormánybiztosi hatáskör alatt áll, mert a műszaki ártérfejlesztés keresztülvitelére — az ügy természeténél fogva — kizárólag az állam, és nem a lokális és egyéni érdekeken felülemelkedni nem képes érdekeltség van hivatva. És most a fővárosi lapokban jött javaslat szerint — a kormány az ártérfejlesztés ódiumát és roppant költségeit ismét a társulatokra akarja átruházni; akarja akkor midőn épen az ártérfejlesztési munkálatok hiányossága vagy épen teljes hiánya bé nitotta meg első sorban a társulatok mü ködési képességét, annyira, hogy az államnak kelle a társulatok elhanyagolt ügyeit kézbe vennie, s ezt tette csupán azért, hogy egyesítési experimentumok által port hintsen a nemzet szemébe, voltaképpen az érdekeltség költségeit inproduktiv kiadásokkal szaporítja s oly teendőket utal a társulatok hatáskörébe, melyekről eleve meggyőződött, hogy azokat a társulatok teljesiteni absolute képtelenek. S ezt nevezi: vizszabályozási rendszernek. Az ártérfejlesztési munkálatokat a társulatokra bízni egyértelmű az eddigi kapkodó slendrián rendszertelenség sanctióná- lásával; a műszaki ártérfejlesztést az egyes társulatok, ha akarnád sem képesek a törvény és igazságnak megfelelőleg keresztülvinni. A műszaki ártérfejlesztés azonban a vizszabályozási ügyeknek legsürgősebben megoldandó része, mely nélkül sémi nagyobh- szabásu munkálatok nem teljesithetŐk. Elodázhatlan követelmény, végre nem helyi kombinátiók, hanem műszaki felvételek alapján megállapítani, hogy tényleg kik vannak érdekelve ama nagyszabású mun kálatokban, amelyek eddig egy érdekeltség töredéknek száz meg száz ezreit emész tették fel. Ennek pontos meghatározása nélkül — ami mint ismételnünk kell a kor ménynak áll módjában és kötelességében — az érdekeltség megállapitása és a költségek kivetése még évtizedeken át fogja a társulatok örökké megújuló sérelmét, Gyula városa képviseletének is felmerülő tengeri kígyóját képezni. Te — benne bízva, tőle védve — Bátran megállsz viharba’, vészbe’. Oh I ha szóm nem lenne hiába ... Oh I ha majd ki lépsz a világba; Mi vagy ? soh’se tudnád feledni. Vele -. minden — nélküle : semmi. Politika és közélet. A képviselőház bosnyák vitája május 25-én fejeztetett be, a névszerinti szavazóé pedig26-án történt A kormány többsége 83 szavazatból állott, de mint olvasóink, akik bizonyára figyelemmel olvasták a nagyszabású vitát, meggyőződtek az erkölcsi diadal az ellenzéké, ki- válólag pedig a függetlenségi párté, mely leginkább és híven tolmácsolta világos és tiszta álláspontjában az egész nemzet hamisittatlan közvéleményét. Megyénk országgyűlési képviselői mindnyájan résztvettek a szavazásban, és pedig a költségeket megszavazták : — Móricz Pál szarvasi és Zsilinszky Mihály csabai képviselők ; ellene szavaztak : Irányi Dániel békési, Győry Elek orosházi (ki nagyszabású szép beszédet is mondott), Hoitsy Pál gyomai és Göndöcs Benedek gyulai képviselők. Nem habozunk Göndöcs képviselő ur eme helyes szavazata felett teljes elismerésünket kinyüvánitani, ezzel is igazolván, hogy mi Göndöcs urnák mint semmiféle, úgy képviselői ténykedését sem, nem reánk imputált személyes ellenszenvből, hanem szorosan vett tárgyüagosság- gal és igazságérzékkel kötelességszerüleg biráljnk meg, éB nem kételkedünk [nézetünk szerinti helyes tényeit elismeréssel méltatni, mint nem haboztunk és nem fognnk jövőre sem habozni egyes nem helyes tényei fölötti kifogásainkat elmondani. ♦ ★ * A főrendiház junius 1-én tárgyalta a bosnyák lázadás rendkívüli hadi költségeiről szóló javaslatot. Nagyon érdekes volt a méltóságos főrendek ülése, s akadt közöttünk, ki élesen megtámadta a törvényjavaslatot. S nekünk, ki előtt szokatlanok a főrendiházban az ellenzéki hangok, jól esett olvasnunk a feszült figyelemmel hallgatott szép beszédet. Sehmiddeg János gróf volt, ki tiltakozó szavát ielemelte a bosnyák politika ellen, s nem ösmerte el az elfoglalt tartományokat a mi tulajdonunknak, sőt illetéktelennek jelenté ki a delegatiot a kérdéses 21. millónyi költsön megszavazására. Érdekes, hogy Desseffy Egyed a lázadás okát nem a kormány férfiak által hangoztatott Zöld Mihály. Csabán. „Távoztasd el Uram fellegeidet.“ így fohászkodtunk a múlt év márcziusá- ban a mindenhatóhoz. Esőért könyörögtünk az idén. Tavaly tengerré nőtt az ár vetéseink felett, s volt okunk rá, hogy az árvízkárosultakért mulassunk — részvétből; s kétségbe voltunk esve, hogy az idén ha eső nem esik, nem mulathatunk — részvétlenségből. Buzgó imáink meghallgatá az ég. Hullt az eső a nap hevétől kopár földjeinkre, s midőn igy minden cseppel nőtt a gazdák reménye, nőtt a mi bátorságunk is mulatságot rendezni — a megye közönségének. I elkészült a programm; a pünkösdi ünnepek alatt a b.-csabai férfidalkar lobogóját felszenteli, zászlóanyának báró Splényiné Blaha Lujza ő méltóságát hívja meg, — dalestélyt, tánczmulatságot, a békésmegyei gazdasági-egylet pedig lóversenyt rendez. Nagy érdeklődéssel vártuk a sok élve- zstet Ígérő ünnepélyeket, s a legnagyobb örömöt okozott s fokozta az érdeklődést az hogy Blaha Luiza, a „nemzet csalogánya1 vállalta el a zászlóanyai tisztet, s megígérte hogy a felszentelésre körünkbe jő. Pünkösd első napján délután 5 órakor vette kezdetét a zászlószentelési ünnepély. A városháza dísztermében gyűltek ősz sze a csabai férfi dalkar tagjai, hatóságok egyletek küldöttei, Csaba s a környék leg szebb virágai, a koszorulányok, s innét V0‘ nultak a „Vigadó“ nagy termébe. Itt Launer Károly ur, a férfi-dalkar el nőké nagy hatással tartott alkalmi szónok latot, mely után a dalkar e jeligét képező gyönyörű dalt éneklé el : Mi a harmat a virágnak Fáradt szívnek az a dal! Újra éleszt, enyhülést ad Bűvös édes hangival. Ezután kibontatott a bordo-vörös színű dús aranyhimzéssel ékesített díszes zászló, egyik szalagján a dalkar jeligéje, másikon b. Splényiné, Blaha Luiza zászlóanya volt hímezve. Horváth János gymnáziumi igazgató urnák eszmeteljes s élénk tetszéssel fogadott beszéde után következett a szegek beverése A zászlóanyát Szeberényi Istvánná ur hölgy helyettesité s a dalkar jeligéjét mondá el A koszorulányok nevében Körösi Zsófika k. a., a nőegylet nevében Báttaszéki Lajosné urhölgy, a csabai polgári kör nevében Vi- dovszky János ur mondottak .nagy, lelkesedéssel, zajos tapsokkal fogadott jeligéket. Nehány igen szép dalt hallottunk még a dalkartól, s a zászlófelavatási ünnepély véget ért, Este a „Fiume“ nyári éttermében volt a dalestély. Igen sokan gyűltek össze ez estélyre, melynek kellemeit a kitűnő zenekar szép játéka is emelte, csak az volt kellemetlen, hogy közbe-közbe csengett a pohár is, és egyikmásik — pinczér — solot énekelt. Na de nem megy az másként, a hol „terített asztalok mellett“ — zeng a dal. Ritka hely az, hol nem elég egy nap a — mulatságra. Csaba ilyen. Piros pünkösd első napján szemünk, szivünk a nőké s a dalé volt. Barna menyecskének szeme közé néztünk, s ugyancsak ott maradt tekintetünk a — helyettes mama kedves alakján, a ki barna menyecske is, szép is, akar mint az igazi mama. S hát a koszorúlányok, lobogónk tündérei ?!■... ó rólok szívünkbe vannak írva az •— érzelmek, gondolatok. Az ünnep máscdik napján deli lovagjaink tüzvérü paripákon gyönyörködtettek.
