Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-06-04 / 23. szám
osztása, s utána a zárinduló. — Belépti dij 50 kr. a dalkar javára. Jegyek válthatók előre Mocs- kónyi tanárnál, este a pénztárnál. Felülfizetések pontosan jegyeztetnek. Megblv élb. A gyulai sport-clubnak f. év május 31-ére hirdetett közgyűlése a megjelent tagok határozatképtelen száma miatt megtartható nem lévén, arra újabb határidőül folyó hó 7-ik napjának d. u. 5 óráját tűzöm ki, mikorra is a tisztelt tagoknak a club helyiségében leendő szives megjelenését kérem oly kijelentéssel, hogy ez alkalommal az alapszabályok értelmében a jelenlevők számára való tekintet nélkül fog határozat ho zatni. A közgyűlés tárgyai; 1. A pénztárnoki állás betöltése. 2. A választmány jelentése a club helyisé gének átalakítása és felszerelése tárgyában tett intézkedésekről. 3. Indítványok. Kelt Gyulán, 1882. junius 1-én. Kövér László, s. k. elnök. Meghívás. A b.-csabai I-ső vadásztársulat f. hó 18-án d. u. 3 órakor B.-Csabán galamb dijlövészetet rendez, melyben részt venni az e sportot kedvelő közönség felbivatik, Kelt B.-Csabán. junius 1-én 1882. Sztraka György, társ. elnök. Lövészeti programm: I. Egyleti dij. (Értékes emléktárgy. 20—26 méterről lőve 6 galamb. Három galaml bibázása kimaraszt. Tét 8 frt. Második legjobb lövő tétjét menti. II. Tétverseny 5 üveggömbre, távolság 15 méter, tét 2 frt. Második legjobb kettős tételt nyer. — III. Tétverseny. Kettős galambra 1 frt tétel. Kívánatra ezeken kívül más versenyek is rendezhetők. ítészt vehetnek e versenyben kik folyó hó 13-ig Sztraka György rendezőnél tétjeik előleges beküldése mellett jelentkeznek. A galambok és gömbök ára a lövészek által egyenlő arányban fedeztetik. A békésmegyei gazdasági-egylet rendezett lóversenyt. Pályabirák : Beliczey István főispán, Korossy Kamill, Vidovszky János, Szucsu Béla, Bartóky László, Táby honvéd főhadnagy és Mokry Sámuel urak voltak. Az első futam győztese Zsíros Mihály csabai földműves volt saját nevelésű sárga ménjén; a második futamon elsőnek — legyőzve Zsíros Mihályt, Erdődi Mihály kigyósi lakos pejlova érkezett be. Erdődi már az első versenyen komoly ellenfele volt Zsírosnak, s a dicsőség kétségtelenül az övé, mert ő nyereg nélkül lovagolt. Nagy érdeklődéssel nézte a közönség az urlovarok versenyét. Öten indultak el. Egyik s talán a legjobb lovas a pálya közepén egy merész ugrással nyakát szegte dicsőségének; a másiknak lova, közel a czélhoz kitört, s elsőnek Molnár György ur sárga lován Rimler Lajos ur, a tapasztalt kitűnő lovas könnyen érkezett be. A negyedik futamon Csatlós Pál kigyósi lakos fekete lova győzött. Az akadályverseny első diját Geiszt Gáspár ur feketéje nyerte el, a másodikat a Vertán József gyomai csendbiztos ur által lovagolt fehér. A holgyeK aijaert elsőnek Novák ur érkezett be. Óriási közönség nézve kiváló érdeklődéssel a versenyeket. A pünkösdi ünnepélyek élvét a táncz- mulatság koronázta — annak, a kinek, — mert azt hiszem, a lányok nem mindnyájan malathattsk a legjobban. Nálunk az ifjúság irtózik a melegtől s inkább nem tánczolt, semhogy a nagy hőségben tüzet fogjon — a szive. Pedig tánczolhatott volna. Ott voltak e megye legszebb, legkedvesebb leányai: Kovács Szidi, Kertay Ida, Jantsovits Jenke, Korossy nővérek, Baros Boriska, Fehér Etelka, Kubek, Wagner, Mokry, Küzdényi, Kocziszky nővérek, Reck Stefani, Fülöp Janka, Kádas Vil-na, "Viliim Mariska, Felix Ilona, Keller Szeréna, Omazta Ilona. Nagy hiba volt a rendezőségtől, úgy a zászlófelavatásl ünnepélyt, mint a tánczmu- latságot teremben tartani meg. Csabán igen díszes kert s nyári mulatóhelyiség van, sokkal jobb s a közönségre élvezetesebb lett volna a mulatság a szabadban. Csabai. _ Újdonságok. A megyei közigazgatási bizottság junius havi rendes ülését f. hó 5-én tartja a megyeház kistermében. A békésmegyei régész- és művelödéstör ténelmi társulat választmánya pünkösd vasárnapján délután 5 órakor GöDdöcs Benedek apát elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyát Magyarország ezredéves fenállásának ünnepélye képezte. Ugyanis az elnök felkérte a tudományos akadémiát az ünneyély megtartás időpontjának meghatározására, minthogy az évszám tekintetében vélemények egymástól eltérők. Az akadémia azonban kijelenté, hogy egyes egyénektől kérdést nem fogadhat el, minthogy alapszabályai szerint kérdések tételére csak szaktestületek és akadémiai tagok vannak jogosítva. A választmány az elnök nditványát magáévá tevén, a nyilatkozat megtételére az akadémiát felkérni határozta. Az ülés második tárgyát az orosházi vándorgyűlés megtartása képezte. Napjának kijelölésével az elnök bízatott meg. Eme vándorgyűlésen Szilágyi Sándor akad. és a megyei régész egylet tiszteletbeli tagja fog megyénk múltjából merített felolvasást tartani, és esetleg Orosháza határában ásatások fognak eszközöltetni. Az aradi kereskedelmi és iparkamara f. hó 5-ón tartandó közös ülésnek tárgysorozata: 1. A földművelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. ministerium leirata, melyei a Berlinben létesítendő „Német kereskedelmi egylet“ alapszabályait véleményes jelentés tétel végett beküldi. 2. Ugyanazon ministerium intézvénye, melylyel a Bukovinában és Moldva egy részében tavaly tett ipari tanulmányúiról szerkesztett jelentést véleményes jelentés tétel végett megküldi. 3. Ugyanazon ministeriumnak a katonai szállításokra vonatkozó újabb leirata, melylyel az aradinegyei Jószáshely községnek országos vásárok engedélyezése iránti kérvényét véleményes jelentéstétel végett beküldi. 5. A m. kir. államvasutak igazgatóságának válaszirata az Arad és Csaba közt fen- tartandó helyi vonatok tárgyában. 6. Az eszéki kereskedelmi és iparkamara felterjesztése a köz raktári rakjegyek (Warrant) leszámítolásának az osztrák-magyar bank üzletkörébe leendő felvétele tárgyában. 7. A soproni kereskedelmi és iparkamara felterjesztése az 5 kilós kávépostaküldeményekkel űzött visszaélések korlátozása tárgyában. 8. Az aradi kir. törvényszék megkeresése a törvényszék váltó és kereskedelmi osztályához névaláírást összehasonlító szakértőknek javaslatba hozatala iránt. 9. Békésmegye törvényhatósági bizottságának határozata egy békésmegyei iparos ifjúnak a budaposti állami közép- ipartanoda látogathatása vegett ösztöndíjjal való ellátása tárgyában. 10. Intézkedés a kamara évi jelentésének felülvizsgálata és kinyomatása iránt. 11. Indítvány az érvényben levő szeszméröknek (alcoholmeter) 30%-uál gyengébb szeszes folyadékok mérése és alkalmassá tétele tárgyában tett szorgalmazó lépések megújítása iránt. Pünkösd ünnepének a természet is kedvezni látszott. Mindhárom napon (tudvalevőleg pünkösd keddje fogadott városi ünnepe Gyulának) derült, nem túlforró idő volt, és városunk közönsége társadalmi osztálykülönbség nélkül sietett is a kedvező időt kizsákmányolni; a várkerti sétányon, főutczákon hullámzott a járókelők nagy serege. A közönség egy része Csabán volt a dalárda zászlószenteléBi ünnepélyén és a lóver- sonyon. A „Király“ derék vendéglőse ünnep első nap délutánján nyitotta meg kerthelyiségét, s kitünően kezelt italok és ízletes ételei tanúskodjanak róla, hogy a közönségnek nagyobbmérvli érdeklődését is kiérdemelte volna. Egyébként kaszinók és vendéglők nagyon érzik az idők mos- tohaságát már régóta Gyulán, mi egyrészről annak is tulajdonítandó, hogy kávéházba járó közönség sincs elég arányban a kaszinók, vendéglők és kávéházak nagy számával. Ügyvédek figyelmébe. A gyulai kir. törvényszék elnöke újabban aként intézkedett, hogy sürgős természetű beadványok, mint biztosítás, szabadlábra helyezés iránti kérvények stb. elintézésére naponkint kétszer, d. e. 9 és d. u. 3 órakor fog ülés tartatni. Eddig, volt rá eset, öt ily ülés is tartatott egy nap, mi által az ülésben résztvevő bírák megkezdett munkájukban az ügymenet és közérdek hátrányára magzavartattak. Ha azonban a késedelemben komoly veszély mutatkozik, ezután is, anyi<=zor. a mennyiszer szükség lesz rá, összeül és határoz a bíróság. A gyulai iparos ifjúság önképzö- és be- tegsegélyző egylete pünkösd hétfőjén délután 4 órakor, helyiségében közgyűlést tartott, melynek tárgyát a debreczeni vándorgyűléssel kapcsolatos segéd- és tanoncz kiállításon gyulaiak által nyert kitüntetések szétosztása képezte. Az egyleti tagok nagy része az egyidejűleg Csabán rendezett lóversenyen lévén, Sál József elnök megnyitó beszédében helyesen utalt eme körülményre, melynek nagy részben tulajdonítható, hogy a tagok csupán közép számban jelentek meg. A dijak kiosztása mindenesetre nagyobb érdeklődést volt hivatva kelteni, mert habár kiállítók Debreczenben városunkból kissebb számban jelentek is meg, mindamellett a kiállítási tárgyak szép minősége folytán Gyula a kitüntetett városok elseje közé sorakozik, — sőt a minisztérium által a kiállításon jutalmazandó segéd és tanonczkiállitók számára folyóvá tett segélyösszegből a legtöbb dijjat nyerte. Az elnöki megnyitó beszéd után Göndöcs Benedek apát és lelkész, mint az egylet tiszteletbeli elnöke kiosztotta az ezüst,- bronzérem, disz és emlékokmányokból álló dijakat. A kitüntettek névsorát már lapunk egyik régebbi számában közöltük. Ezzel a közgyűlés feloszlott. Az iparos ifjúsági egylet közgyűlését követőleg a választmány egybegyülvén a Párisba küldendő iparos segéd egvleti tagok fölött határozott. Tudvalevőleg az egylet januári közgyűlése határozattá emelte, hogy egyleti költségen két tagját küldi Párisba, az iparremekek első városába, hogy maguknak ott iparágukban bővebb tanulmányt éz tapasztalatokat szerezzenek. költségek fedezésére a farsangi tánczvigalom tiszta jövedelme szavaztatott meg, és eme tánczvigalom oly kitünően sikerült, hogy a párisi magyar egylet számára küldött 50 frtnyi segély- összegen felül lehetővé lett a két ifjúnak kiküldetése a bál tiszta jövedelméből. Nehogy azonban a küldendő tagok kijelölésénél egyéni rokon- vagy ellenszenvek, avagy más melléktekintetek jussanak túlsúlyra, a választmány már jó eleve megállapodott bizonyos normativ szabályokban, amelyek a kivándorolni szándékozók mindo- nikére alkalmaztatnak. Feddhetlen magaviselet, kellő szakképzettség mellett azon pályázó fiatal emberek tarthatnak igényt a kiküldetésre, akik- ek iparága az egyletben legtöbb tag által van képviselve. Mindamellett a választmányi ülés oly helyzetbe jutott, hogy három ifjú vált ki, akik mindenike jogos igényt tarthat a kiküldetésre, azonban az egylet pénztára, mely anélkül is 100 írtig van érdekelve, további költségekkel igénybe nem vehető, hacsak az egylet pénztőkéjét megcsonkítani, vagy egyéb közczélu kiadásait redukálni nem fogná, de eme közvetítő eszközök génybe vétele felette nagy hátrányára volna az egyesületnek. Elhatároztatott tehát, hogy a harmadik ifjú költségei biztosítása czóljából a városi tanács, mint az egylet védnöke kéretik fel, hogy az iparbirságokból befolyó letéti alapból szíveskedjék hozzájárulni a költségek fedezéséhez, ezenkívül pedig városunk tehetősb iparpártoló polgárai kéretnek fel bármily csekély összeget e czólra adományozni. A városi tanács f. hó -én tartott ülésében 25 irtot szavazott meg az iparbirságok alapjából, a derék csizmadia ipar' I A megye területén a kamarai választó joggal bíró kereskedők száma 884, iparosok száma 3235. A kereskedők legszámosabban vannak I B.-Csabán 142, kik 8525 frt, Szarvason 141, kik 4458 frt, Orosházán 100, kik 5210 ós B.-Gyulán 85, kik 7814 frt kereseti adót fizotnek. Az iparososztály legnagyobb ismét B.-Csabán 584, kiknek 7321 frt és B.-Gyulán 451, kiknek 5753 frt kereseti adójuk van. Végül örömünkre szolgál felemlíteni, hogy a budapesti országos nőipar kiállítás bizonyságot szolgáltatott arra nézve, hogy a nép körében létező házi iparbeli foglalkozások közöl a szövészet különböző ágai megyénkben, s tulajdonkép annak Csaba városában nagyobb mérvű elterjedtségnek örvendenek s hogy a csabai népnek a szövészet iránt különös hajlama, fogékonysága | dicséretes műérzéke van. A szövészeti ipar már megindult fejlesztése tehát megyénkben minden esetre hálás térre találand. B.-Gyulán, 1882. márczius 6. Ta-n/ÜLg^. A békési ágost. bitv. ev. egyházmegye pa tronátusa alatt álló szarvasi főiskola 1882-iki nyári vizsgáira annak mindenrendü czimü pártfogóit és barátait tisztelettel meghívja : Ta t ay István, főgymn. igazgató. — I. Szigorlatok ősz- ályonkint a tantermekben junius 10—19. II. Test gyakorlási közvizsgálat a disztornász századdal un. 19. esti 5 és 8 óra közt Oláh Miklós tornatanár vezetésn alatt. III. Tanítóképzői közvizsgálat un. 19. d. u. 3 órakor. Működők: Benka Gyula gazgató s Kicska Dániel tanár. IV. Főgymná- liumi közvizsgálat junius 20-án ily rendben : A) Délelőtt a díszteremben 8 órától V410-ig a meg- lyitó Veni Sancte után vallástan. Tanárok: Sze- nián, Delhányi, Koren, Lányi, Benka. y410-től /410-ig logika VII. oszt. Benka. 3/410-től 10-ig lövénytan VI. Koren. 10-tól 12-ig latin, még pe- lig 10-től 11-ig algymn. Szemián, Delhányi, Cho- ; an, Koren. 11-től 12-ig V. VI. VII. oszt. Kicska, ratay. Jegyzet: e vizsgálat alatt a rajzmutatvá- lyok is megtekinthetők. B) Délután a templomban /43-tól 3/44-ig mennyiségtan, még pedig %3-tól 1 / 4-ig algymn. Delhányi, Mihálfi, Chovan. %4-tőI /44-ik VI. oszt Szendy. 3/44-től %5-ig földrajz s történelem algymn. Delhányi, Mihálfi. %5-től ' /46-ig stíl és előadási gyakorlatok. Tanárok: (elhányi, Moravcsik, Koren, Mihálfi, Benka. C) ' Isti 8 órakor a díszteremben hangászati vizsgálat angversenyi alakban. Előrajza túloldalon. V. Az rettségi szóbeli vizsga több szakaszban, — befedő főbb része junius 21. és 22-én, piispökileg 1 íegbizott férfiak által vezetve. 23-án tanitóképe- | itő vizsgáiét. VI. Magántanu ók vizsgái junius 4-től 30-ig. Jegyzet. A nyilv. vizsgálatban — a f innebb megszabott perczek szerint — mindvégig c ászt venni minden nyilv. tanuló köteles. Hang- r e r a e n y junius 20-án esti 1 órakor a diszte- ^ jmben. 1. Vándordal, énekli a tanulói dalkar enka Pál karigazgató vezetése alatt. 2 Hat £ épdal, énekli ugyanaz. 3. Szaval Návay Aladár E múló. 4. Báljeleneti kar Verditől, énekli a tan. alkar. 5. Szaval Kemény Zoltán tanuló. 6. Isten a jzzád Pichlertől és Lützow vadászdala, énekli a i; m. dalkar. 7. Változatok Beriottól, hegedűn elő- j Íja Ruczkay Zoltán tanuló, zongorával kisérve t zutter Vilmos tanuló által. 8. Népdalok, énekli j tan. dalkar. 9. Szaval Szabolcska Mihály tanuló. ] ). Kérdeztem a rózsát Therntől, énekli a tan. t ilkar. 11. Szaval Blau Jenő tanuló. 12. Népdal t jyveleg énekli a tan. dalkar. 13. Szaval Nánásy j, nre tanuló. 14. Párisi ifjúság, énekli a tan. dal- ^ ír. — Végül az Osztroluczky Géza jutalmak ki- , ujonczozásban, hanem az adórendszerben es főképen a szerencsétlen erdőtörvényben véli. Leleplezései a lázadás okairól nagy hatast keltettek; de természeten az ő nótája sem hangzott másként, mint a méltóságos khorusé, s most már mi sem gátolhatja a millióknak — a nemzet érdeke elleni felhasználását. ♦ * * , Az országgyűlési függetlenségi párt folyó ho 2-án értekezletet tartott s tárgyalás alá vette a katonai akadémiákban 120 alapítványi hely betöltéséről szóló törvényjavaslatot. Az értekezlet a törvényjavaslatot nem fogadta el, határozatának s indokolásának előadásával a képviselő házban Hojtsy Pál gyomai képviselő urat bízta meg. * * * Császláu dicső cseh népe ismét erősen veri a mellét. Az összes cseh lapok, különösen egy brünni csendes butaságban szenvedő ujságocska agitál a mellett, hogy a csehek lépjenek szoros szövetségre a felső magyarországi tót testvérekkel. I — Felhívja a cseh tanárokat és tanulókat, bogyl szünidők alkalmával tegyenek utazásokat a ma-| gyár felföldön s lépjenek érintkezésbe a szláv párti vezéreivel. Váljon várják-e őket — Szarvason ? Békésmegye közigazgatási bizottságának az 1881. év második felére vonatkozólag a m. kir. miniszterelnökhöz fölterjesztett jelentése. VII. A földművelés,- ipar- és kereskedelemügyi magy. kir minisztérium ügykörét érintőleg (Folytatás és vége.) A bevetett terület imént méltányolt adataival szemben tanulságos megismerkednünk a vetésekben okozott károkról szóló statistikai adatokkal is. A 380,118 kát. hold bevetett területből ugyanis elemi és egyéb csapások által megsemmisült 84,968 kát. hold vagyis a bevetott területnek több mint 20%-a. Leginkább sújtva volt az őszi búza, melynek 52,044 kát. holdja, vagyis a vetesnek egy harmad része megsemmisült. Legnagyobb volt a veszteség K.-Ladányban és K.-Tarcsán hol az egész búzával bevetett terület, továbbá Gyulán hol 6000, Békésen hol 4645, M.-Berényben hol 4000 s Endrődőn hol 4050 kát. hold búza terület lön semmivé téve. Ezen elemi károk mérvének megilétéséhez elég tájékozást nyújthat azon egyetlen adat is, hogy elemi csapások czimén csak azi 1881. év második felében több mint 136.000 frt egyenes állami adó lcirás eszközöltetett. A mezőgazdasági munkás kézerö viszonyokra nézve tisztelettel megemlitjük, hogy a középszerűn is alól maradt aratási eredményeink a napszámdijakat nem szökkenthették fel oly mértékre, hogy amiatt a gazdasági munkás kézerő drágaság miatt panaszkodhatnék. így az aratási időszakban is. ellátás nélküli napszám dij, csupán Orosháza és Gyula város határában emelkedett 2 frt 50 krig, I Gyula-Váriban 2 frt 20 kr., Uj Kígyóson, Öcsödön I és Csorváson 2 írtig; a többi helyeken a nap-l számdij 1'70—1-20 krajczár között hullámzott. I A legalacsonyabb napszámdij átlaga, természete-1 sen a téli hónapokban 40 kr. volt. Az 1881. évi szüreti eredmények főbb ada-1 tai következők: Készült a megye területén összesen 16,933 I hektoliter bor; még pedig közönséges fehér 8421 I közönséges veres 1405, siller 7107 hektoliter. I Legtöbb bor készült K.-Ladányban 2820 hektl. azután Békésen, Csabán és Gyula-Váriban. A bor I hektoliterenkinti ára 4—12 frt között változott;! leggyakoribb ár 6—8 frt yolt. Gerlapósteleken, Kondoros, Nagy-Szénás, Sámson és Puszta-Földvár községekben szöllős kertek nincsenek.
