Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-16 / 16. szám

D^ellólclet a, „Bélsés“ 1002. április 10-ilri 10-ilr számálioz. mindenele előtt a szervezendő parancsnokságok legénységi állományának előállítása válik szüksé' gessé. A m. kir. belügyminister úr f. évi raártius hó 18-ikán kibocsátott 15243. számú rendelete alapján felbivatnak tehát mindazok, kik az 1881 évi II. t. ez. 1 §-a alapján a m. kir. csendőrség' hez leendő felvételre igényt tarthatnak és a csend őrségbe belépni szándékoznak, ez iránti kérvénye' iket, melyek ez esetben mellékleteikkel együtt bélyegmentesek ezen alispán! hivatalhoz azonnal nyújtsák be. Az utóbb idézett t. ez. a csendőrség legény ségi állománya kiegészítésének feltételeire nézve határozott szabályokat tartalmaz agyán, tekintettel azonban sokoldalú képesség, ismeret és képzett ségre, mellyel a közbiztonsági szolgálat sokoldalú­ságánál fogva minden csendőrnek birnia kell, ennek elérése czéljából még különösen megkiván- tatik, hogy a jelentkező : 1. magyar honos legyen ; 2. feddhetlen jellem és megfelelő szellemi képesség mellett tisztességes és ildomos magatar tással bírjon; 3. 20 évnél fiatalabb és 40 évnél idősebb ne legyen; 4. nőtlen vagy gyermeknélküli özvegy legyen; 5. hadi szolgálatra való tökéletes képesség mellett legalább 163 cm. testmagassággal bírjon. 6. a szolgálati magyar nyelven kivül lehető­leg még azon vidék nyelvei egyikét is ismerje, a melynek területén mint csendőr működni hivatva leend; 7. az olvasás, írás és számvetésben lehetőleg jártas legyen ; 8. felvétele csakis a legalsóbb rendfokozat­ban mint csendőr (tizedesi jelleggel) történik. Kiskorúak, kik akár polgári állásból, akár a cs. kir. közös hadsereg tartalékából, akár pedig a m. kir. honvédségből a csendőrséghez belépni szándékoznak, e czélra atyjuk vagy gyám­juk beleegyező nyilatkozatát tartalmazó okmányt tartoznak elömutatni. A hadseregből vagy a honvédségből a csend­őrséghez önkénytesen belépő egyének, az 1881. évi II. t. ez. értelmében következő kedvezményben részesittetnek. 1. bogy három évi szolgálati kötelezettségök teljesítése után évröl-évre tovább is folytathatják ottani szolgálataikat; 2. azoknak kik a hadseregből vagy a hon­védségből lépnek be a csendőrségbe és abban 4 évig szolgálnak összes védkötelezettségi idejükből a honvédségnél töltendő két utolsó év elengedtetik. Az ilyenek tehát két évvel előbb bocsájtatnak el a hadi kötelékből. 3. az időnkénti fegyver gyakorlatok és ellen­őrzési szemlék s általában a tényleges szolgálatra való behívás alól fel vannak mentve, sőt mozgó­sítás esetében is a csendőrségnél hagyatnak; s végül 4. az 1881. évi III. t. ez. 10-ik §-a értelmé­ben minden csendőr nyugdíj képes. Az említett folymodványok következő okmá­nyokkal szerelendők fól: a. a közös hadsereg vagy a honvédség kö­rében tartozó ily egyének katonai illetőleg hon­véd igazolványával; b. a polgári életben tanusiiott erkölcsi ma- guktartására vonatkozó bizonyítványokban határo­zottan kiteendö, hogy a jelentkező nőtlen vagy gyermektelen özvegy; c. minden jelentkező lehetőleg a legköze­lebbi honvéd vagy megyei orvos által megvizsgá­landó, hogy hadi szolgálatra tökéletesen alkalmas-e, — mivel csak ilyen vétethetik tel a csendőrség­hez, a kiállítandó b zonyitvány szintén csatolandó a kérvényhez; végre d. ha folyamodó nem lenne képes folyamod­ványát (betegség vagy más ok miatt) sajátkezüleg írni, azon esetben egy nyolezad ívnyi lapra irt három soros próba írást mellékeljen folyamodvá­nyához. Mindazon kérelmezők, kik a fentebbi köve­telményeknek tökéletesen megfelelni nem képesek vagy pedig kérvényoik az előirt okiratokkal nin­csenek kellőleg felszerelve, azonnal elutasittatnak s illetőleg a hiányzó okiratok pótlására fognak 736. Patai Bálint és társai hatóság ellen erőszak büntette. 720. Fülöp Sándor sikkasztás vétsége. A b.-gyulai kir. törvényszék polgári osztá lyánál tegnap elintézett perek jegyzéke. 679. Gyenge Mihály ctr. Seres Rebeka — válóper — viszálykodó felek egymástól elválasz. tattak. Ifj. Pap Sándor ctr. Rónyai Benjamin és neje — 550 frt és jár. — a kereset 50 írtra nézve megitéltetett, 500 írtra elutasittatott. Közgazdászat, ipar és kereskedelem. Jelentés Az istállózás leghelyesebb módja felett“ a békésmegyei gazdasági­egylet által 1881-ben hirdetett irodalmi pályázatra beérkezett munkák megbirálásáról. Alólirottak az igazgató választmány 1881 évi aug. 28-iki ülésének jegyzőkönyve 8-ik p. a felhivatni. Gyulán, 1882. mártius 28. az alispán helyett: Márki Lajos, főjegyző. Törvényszéki csarnok. Jegyzéke a b-.gyulai kir. törvényszéknél 1882. évi ápril hó 17. és 18. napjain előadandó polgári és bűnfenyitő ügyeknek. Ápril 17. Előadó: Kirileszku. 518. Pomucz Tógyer gondatlanságból szár mázott súlyos testi sértés vétsége. 721. Kis Lajos és társai könnyű testi sértés 722. Klein Sámuel és társa zsarolás vétség. Ápril 18. 737. Szilágyi Imre és társa csalás és magán okirat hamisítás. foglalt határozata alapján azzal lévén megbízva, hogy a fennevezett pályázatra beérkezett 7 mun­kát a pályázat feltételeinek szempontjából meg­bírálják s a kitűzött 50 darab 4 frtos aranyból álló dijjat az arra érdemesnek odaítéljék ; a pá­lya munkákat áttanulványozván, az azok felett í. évi márczius 14-én tartott közös ülésünkben egy­hangúlag megállapított következő jelentésüket bátrak az igazgató választmány elé terjeszteni. 1. ABGazdálkodni siessünk, nehogy tóbb elkéssünk“ jelligéjü munka úgy kez­detleges irályát, mint eszmeszegény tartalmát ille­tőleg mélyen alatta áll általában a mai kor iro­dalmi követelményeinek, különösen pedig a pá­lyázat feladatának és ennél fogva számba sem jöhet. 2. Csaknem hasonló siláuy „A csüggedés s lemondás gyengülést, sőt veszélyt, szorgalomszakértelemmelpárosulva ikert hoz“ jeligével ellátott munka, mely he­lyesírási hibákkal telitett nem magyaros irályával igen gyenge, felületes és a tárgyhoz nem tartozó tartalmat nyújt s igy a feladat kellő megoldásától! szintén messze elmarad. 3. Nem sokkal jobb a „Dolgaidat jól megfontolva és úgy tedd, hogy fárad­ságodnak minél több hasznát vedd“ jelligéjü munka, mely a pályázatnak lő kérdésével, az istálózással, elegendőleg keveset foglalkozik s e helyett, az állattenyésztés felett tart egy általá­nos, de igen gyenge, felületes hosszadalmas de örökös ismétléseivel fárasztó értekezést, telve hely­telen és valótlan állítással. A főbeosztásban némi rendszer uralkodik ugyan, de ezt a részek tartal­mának összefüggéstelen ismétlése elmossa. Ural­kodó iránya nem a meggyőződés, hanem a sopánkodás. Irálya közepes, nem vonzó, nem ér­dek gerjesztő, nem a népnek való. Díjra szintén távolról sem érdemes. 4. Hasonló főhibában szenved a „Gazda; a múltból merített példával alkossa jelenben: hogy hasznát vehesd a jövő­ben“ jeliigével ellátott munka, mely értelmes irállyal komolyabb tartalmat tálal ugyan fel az előbenieknél, de nem tartja mindenek felett szeme előtt a pályakérdésnek megoldását, hanem ennek tüzetes és meggyőző tárgyalása helyett inkább általános és részletes utasítást tartalmaz a földmű­velés és állattenyésztés felett. Azonkívül mint gazda gyakorlatlan is, mert sok helytelenséget állít s munkája már azért sem való a nép kezébe. Ál­talán véve tehát díjra szintén nem érdemes. 5. „Fogadjuk el a jó tanácsot“ beszélgetési alakban, világos és érthető nyelven irt munka, mely az előbbieknél behatóbban tár­gyalja a pálya kérdést, azonban az adagolásoknak a munka felét kitevő leírása annyira fárasztó é- a jövedelemnek részletes kiszámítása Bök helyt anyira vérmes és téves, hogy meggyőző olvasmányul nem ajálható. Helytelen benne az is, hogy a „segíts magadon“ elvvel ellenkezőleg túlsókat kíván a kor­mánynak atyáskodó gyámkodásától. Több tekintet­ben számba vehető munka ugyan, díjra »zonban, elősorolt nagy hibáinál fogva, még sem érdemes. A felsorolt 5 munkán jóval felül áll, s a dij felett komolyabban vetélkedik a kővetkező két munka. 6. „Nem az állatok száma, hanem azoknak jó és rendes etetése biz­tosit a gazdaságnak jövedelmet“ már a beszélgetésnek világos, kellemes népszerű modorával a pályázat megoldásának helyes útjára lépett és béltartalmával is, a többinél szorosabban járva feladata körül, a népnek meglehetősen ér­dekes es hasznos olvasmányt nyújt. Azonban je­lentékeny hibáitól kell megválnia, ha a dijjat megérdemelni akarja; nevezetesen több helyt ma­gyartalan és hosszadalmas irályt kiigazítania, meg­rövidítenie és tömörebbé tennie, a beszélgetésnek néhol esetlen formáit kicsiszoloia, számításait tü­zetesen megvizsgálnia és több téves állítását helyreigazítania kell. Főleg a két utóbbi hiba az, a mely miatt egyletünk ezen, különben jóravaló munkát, mint dijjazottat, a közönség elé, igy amint van, nem bocsájthaja. 7. A második jobb munkának jeligéje: »Hogy gabona termelésünk jövedel­mező lehessen, ne csak a szemet, ha­nem a szalmát is értékesítsük.* _ Ha a pályázat föltételeinek szoros megtartását nem követeljük és egy általános takarmányozási érte­kezéssel megelégszünk, akkor ezen emelkedett magvas, hibátlan irályu munka nagy nyereménye a pályázatnak s kár volna kinyomatlanu) maradnia Erősen érvelő, tanulságos, komolv olvasmány — miveit közönség számára irva. És épen a mon­dottakban rejlik oka annak, a miért alólirott bi róság, mély sajnálattal, a dijat nem Ítélheti neki oda. Első lényeges hibája, hogy az istálózással, a pályázatnak egyetlen feladatával, elenyészőleg ke­veset foglalkozik, nem hatol annak részleteibe, nem keresi és czátolja az istálózás (t. i. nyári islálózás) ellen népünk körében dívó ellenvetéseket, szóval nem beszél rá, nem győz meg arról (a mi pedig pályázatnak czólja), hogy a legelők megfogyatkoz- tával a nyári istálózás alföldünkön haszonnal űz­hető. — A második ok, a miért a bíróság a dijat neki oda nem ítélheti, irályának nehézségében áll. Eltekintve számos idegen műszótól, miket a köznép nem ért, körraondatai, a mellett, hogy tar­talmukra igen súlyosak, terjedelmükre nézve még oly rendkívül hosszúak is, a fogalmak és kifeje­zések annyira a nép felfogása felettiek, bogy a közönséges miveit ember is hamar belefárad a nehezen emészthető olvasmányba, a köznép ped'g már első lapjait sem érti meg, annál kevésbé okul belőle, vonzatik általa. Már pedig a bíróság né­zete szerint, egyletünk egy oly munkát akar a pályázat utján létrehozni, mely a mellett, hogy tárgyát általán sikerrel megoldja, egyszersmind a szorosan vett nép számára, mely egyletünk tag­jának felerészét képezi s a melynek vezetéssel, buzdítással tartozunk, de a mellyel az olvasást még meg kell kedveltetnünk, „egyszerű, v i I á { meggyőző modorban és népszerű nyelven irt vonzó“ olvasmányt nyújtson, a minek a jelen mü épen ellenkezője. A nehéz olvasmányhoz szokott tudós ezt komoly, becses munkának fogja nyilvánítani; az olvasni tudó köz­nép első lapját sem lesz képes, a többit annál kevésbé hajlandó — elolvasni. Ilyen munká­nak a nép kezébe adása — szerintünk — töké­letes czéltóvesztés. — Szerzőnek gyökeresen nép • szerűvé át kellene dolgoznia munkáját s akkor, az első feltételnek is beteljesedtével, a dij bátran oda ítéltethetnék neki. A mondottak folytán alolirott bíróság saj­nálattal kénytelen kinyilatkoztatni, hogy — sze­rinte — ezen, már harmadszor ismételt pályázat­nak sem volt óhajtott eredménye és bár a há­romszori sikertelenség az Ítélet kimondásánál el­nézésre hangoló nyomást képes gyakorolni, mégis a dij — szerintünk — egyletünk jóhirnevének koczkáztatása nélkül, most sem adható ki. Mert a közönség, kivált pedig a kritika, a díjazott mun­kának részéről való elbírálásánál és ezzel egyle­tünk díjazásának megítélésénél nem a pályázatnak hányszori ismétlését, hanem egyes egyedül a pá­lyázatnak feltételeit fogja álláspontul elfoglalni. Legbiztosabb sikert Ígérne azonban egy negyed­szer ismétlendő pályázat azon esetre, ha abban a 6- és 7-ik munkák szerzőinek egyike, vagy mind- ketteje jelen visszautasított, de fennebbi kritikánk figyelembe vétele mellett átdolgozott munkájával ismét részt venne, a mire való egyenes felhívással az egész pályázatot a jelen 1882-ik évre újból kihirdettetni indítványozzuk. Kelt Gerendáson, márczius 14. 1882. Székács István, a bíróság; elnöke. Zlinszky István, bírósági tag. Mokry Sámuel, bírósági tag. A fenebbi jelentés a békésmegyei gazda­sági-egylet igazgató-választmányának f. év ápril 2-áu B.-Csabán tartott ülésében targyaltatván, az arról szóló jegyzőkönyvi pont a következő : Olvastatott az istállózási pályázatra beér­kezett 7 műnek megbirálására kiküldött bíróság­nak jelentése, mely szerint a dij egyiknek sem adathatik ki, a „N em az állatok száma stb.“ és „Hogy gabonatermelésünk stb.“ jeligéjű 6. és 7. számú munkák azonban némi hibák mellett annyira megközelítik a dij- képességet, hogy a midőn a Bíróság a pályázat­nak az 1882-ik évre negyedízben ismétlését in­dítványozza, a nevezett két munka szerzőit fel­szólítani véleményezi arra, hogy a bírálatban jelzettek szerint átdolgozandó munkaikkul újból szintén pályázzanak. A bírálat tudomásul vétetvén és elfogadtat­ván, a lapokban egész terjedelme szerint közzé- tétetni rendeltetik, s a bíróságnak indítványa minden részletében elfogadtatván, a pályázat idei szövegével és 50 db. 4 frtos aranyból álló .díjjal folyó év deczember 31-ki záridőre kihirdettetni határoztatik.“ A pályázók ennélfogva felhivatnak,, hogy munkáikat alólirottól legkésőbben f. év ápril 30-ig visszavegyék, különben azok azontúl meg fognak semmisittetni. Apácza, ápril 2-án 1882. Mokry Sámuel, ___________ egyl. titkár, I Az „Anke?“ élet- és járadék-biztositó- társaságnál 1882. február hóban benyujtatott összesen 554 bevallás 1.290.586 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 348 bevallás 895.720 frttal halálesetre, és 206 bevallás 394.866 írttal élet­esetre. Kiállítva lön 328 kötvény 791.594 frttal halálesetre, és 201 kötvény 427.900 frttal élet­esetre; összesen tehát 529 kötvény 1.219.494 frttal. A havi bevétel volt 123.468 frt haláleseti dij, és 166.995 frt bevételekben, összesen 290.463 frt. Halálesetekért kifizettetett 27856 frt. Ez év­ben benyujtatott 1179 bevallás 2.900.533 frttal, s kiállíttatott 999 kötvény 2.366.891 frttal, ugyan­ezen időben bevétetett 595.306 frt; halálesetekért pedig kifizettetett: 116.029 frt. A társaság mű­ködése kezdetétől fogva halálesetekért kifizette­tett 10.642.977 frt, és az 1871—81-ik túlélési társulás eredménye 18.183.976 frt volt. BEetiplaozl Arak: G-yulAn 1882. április 14. Búza legjobb 100 kilogramm.........................) fr t i» kr. „ közép . „ ....................í a Kétszeres legjobb 100 „ ......................... ii •_ „ közép „ „ 10 _' Ár pa legjobb „ „ ....... .7 50 Zab „ » „ ...... 8 — Tengeri „ „ „ J ' _ Sz inliszt „ „ ......................... 23 Zsemlyeliszt „ , ....................|| 21 Kenyérliszt , „ ...... .19 , Széna „ „ ....... * ■■3 50 Szil- vagy gyertyánfa köb-mét............................; 3 45 Tölgyfa . ............................... 3 25 M arhabús 1 kilogramm ...... — 48 Sertéshús „ ........................ f® 1 56 Szalonna „ ......................... — 70 Disznózsír „ ...... 80 „Betegbarát.“ Az e czim alatt Rich- ____________________ tér lipcsei kiadóinté­zetében megjelent röpirat egészségeseknek az első betegségi tünetek leküzdésére, betegek­nek pedig a baj sikeres gyógyitására meg­bízható tanácsokat nyújt. E könyvet Sort- sebek Károly es. kir. egyetemi könyvkereske­dése (Becs, I. lstvántér 6| ingyen és bér­mentve küldi meg, s igy a megrendelőnek nem okoz több költséget 2 krajczarnál a le­velező lapért.__________________113) 10—11 1^ Kitüntetve Becsben, Székesfehérvárott és Kecskeméten. 2ü tees t GGER-féle Q legkellemesebb és legbiztosabb gyógyszer köhögés, rekedtség, nyakbaj és nyálkás sag ellen, bot tudovesznel is megtartják jótékony hatásukat. Kapható használati utasítással együtt 25 kr., 50 kr. és 1 frtos dobozokban RnnmííöG T ' C ^'----’ viíirkoi YY turner r. ULUUH gyógy'___BH _______ Cu nmAn 0Z8ef. %y°&ysz?re8z uri*ál. Csabán: Varságh B. és Badics Elek gyógysz. uraknál. XI Z : ?ramPllc® J‘. gyogysz. urnái. - Orosházán 7 Medveczky L. gyógysz. urnái. - il.-Berenybm : Urszinyi L. gyógysz. urnái. - K.-Ladán,jón : Szijjártó S. urnái. TralócLi ma.látalzi'vona.t czulzorlEáőa, hüliifnÄl IÜmBBí ?gyanezen raktárakban kapható. Ezen ma! íta-ezukorkák különösen hasznosnak és igen olvasztják a nyálkát. Az Egger-féle íiMiSSzl kívánatra me^ekínthetőkí 8zamtalaa koszönd-irat i orvosi nyilatkozat érkezett, melyek Gyár és főszótküldési raktár hova vidéki megrendelések kéretnek A. EGGER’s SOHA. Wien, Döbling. Kevesebb mint két 50 kros doboz nem küldetik. Szétküldés naponta 4-szer tosan. Megrendelések a pénz előleges beküldése vagy utánvét mellettkéretnek. Kapható: B.-Gyulán Ferentzy A. fűszerkereskedésében. iTin.cs töToloé IccűDjcgrés- ■

Next

/
Thumbnails
Contents