Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-02-26 / 9. szám
O-ik szám. f----------------—^ Sz erkesztőség: Belváros 6o-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre..........5 irt — kr. Fé lévre .............| I 50 „ Év negyedre .... 1 | 25 „ Egyes szám ára 10 kr. r ks___~ Ja Gy ula, 1882. február 26-án. I. évfolyam. 1 POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jantsovits Emil. Főmunkatárs: Oláh (íyörgy. ¥-------------------------Ki adó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L. Nyilttér sora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Servita tér 3. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Lipót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppélik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Vidékről a vidéknek. ii. Nagy-Várad, február 12. A már előbb felemlített czikk írója, hogyha végig néz az 1682. óta lefolyt minden függetlenségi háborún, azt találja, hogy 1682. óta egyetlen egy ilyen függetlenségi háború volt 1848-ig s ez a Rákóczy Ferencz nemes és nagy küzdelme, mely a majtényi mezőn, az ország jogainak, a nemzet függetlenségének elismerése s biztosítása mellett ért véget. És ennek eredménye volt. Hogyha azonban tovább akar menni czikkező, hát ott áll Szapolyay János királysága, János Zsigmond fejedelemsége, Bocskay István, Bethlen Gábor, Rákóczyak és Tököly Imre harcza, melyekről bizonyára nem mondhatja, hogy eredménytelenek voltak, mert a magyar nemzet fenállhatásáért, jogaiért az absolutizmusra törekvő uralkodók ellen vivattak. De messze eltértem tárgyamtól; — czikkező maga sem gondolta meg, mit mondott és bizonyára visszafordithatjuk saját sértő nyilatkozatát: Pedig Madách „Adám“-ja is megmondta, hogy kényelmes dolog a megnyugvás hitünkben, de nehéz önlábunkon járni s önfejűnkkel gondolkodniMaradjon hát a „ Békésmegyei Közlöny“ czikkezője hitében, ha az reá oly kényelmes dolog s kövesse Fraknóit megnyugvással. Az 1848-ki törvények Magyarország történelmének legdrágább, legíénylőbb kincsei. A nemzet, a nemesség s a nép, ez által tömöritette magát egy egészszé, a kiváltságos osztály s az előjogok megszüntetésével a democratia kezeibe tette le a kormányzatot. A hűbéri jogok a robot, dézsma, a jobbágyi kötelezettségek megszűntek; de e meltett Magyarország önállóságát és függetlenségét is a népuralom kezeibe tette le. © Remény ___ Hid eg tél volt akkor, midőn megláttalak, Szivemben kinyillott mégis a szerelem. Illatos virága, szin arany az ága Délkelet világa üdébbet nem terem. A remény sugári ápolák virágom. Te voltál a napja, te az éltetője I — — Mért vontad meg i'énv ed, drága menyországom ? — Csak pirkadt a hajnal-------s éjjel lett belőle ! — Setét éj szakadt rám, csillagtalan setét. Hajnal hasadását reméltem — hiába! Esdém lánykámnak fényes tekintetét; S nem tört át az éjen a remény világa! Hányatott hajóként ávbocza törötten Örvényes tengeren dobattam el tova, A kegyetlen vihar üvöltött fölöttem Hogy kikötőt érjek nem hittem már soha;----------_ _És im derengni kezd, — foszlik az éjszaka. Mos olyodtól lányka szivem újra éled! — Kigyuladt a remény — a hajnal csillaga, Bizom, hogy elérem az óhajtott révet!! Don Carlos. Békés-Csabai tárcza-levél. _ f| kereskedelmi ifjúság bálja. A „mata fuegos“ bravo urjai. Kis Béla temetése. Nem hiába kereskedők, s talán nem hiába csabaiak . j j Nem vásároltak Bontoux- részvényeket, hogy nyakig merüljünk a szomorúságba, hanem farsangi divatos részvényekkel spekuláltak, melyek a saison végén Ezen törvényekben a magyar állameszme van letéve, melynek őrzője kell, hogy a magyar nemzet legyen. És vajon, ha mi azt hirdetjük programmunkban, hogy Magyarországnak joga van önállónak lenni, hogy ez a jog V. Ferdinánd által szentesítve lett, hogy a magyar nemzet csak királya által esatoltatik az örökös tartományokhoz, ki támadhat meg ezért? kinek van joga az ellenkezőt állítani? — ki az, ki még ma is azon alapon áll, a melyen Lustkandl állott nega- tiojával s kinek érveléseit Deák Ferencz oly hatalmasan semmivé tette?! Mi nem akarunk közös ügyeket elismerni az örökös tartományokkal, és közös ügyek az 1848-ki törvényekben elő sem fordulnak, ami ott van, az igy szól: 1848. 3. t. ez. 13. §. — A ministerek egyike folyvást ő félségének személye körül lesz s mindazon viszonyokba, melyek a hazát az örökös tartományokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli És hogy valóban nem is lehetett szó közös ügyekről, bizonyítja V. Ferdinánd királynak 1848. Bőjtmáshava 28-án kelt azon leirata, melyben az alkotandó törvényekbe bevétetni kívánja: A királyi kincstár tekintetében végre a kir. udvar fentartására szükséges és az összes álladalmi költségeknek, melyek az egész birodalom, tehát Magyarország és az ahhoz tartozó részek érdekében is tétetnek, Magyarországot illető arányos részének fedezése iránt ő felsége a kk. és rr.-nek nyilványitani rendelte, hogy e végre Magyarországból jelenleg befolyt s kellőleg kimutatandó jövedelmek a birodalom központi pénztárába tovább is beszolgáltassanak, ezeknek minden felebb- emelése ellenben országgyűlési egyezke désnek tárgya legyen; minden vám- és pénznemi s kereskedelmi intézkedések pedig az illető német Örökös tartományi közjó magasra emelkedtek, hogy belemerüljenek az örömbe, vigasságba. Mondanom se kell hogy a csabai kereskedelmi ifjúságról beszélek, mely f. hó i8-án tartotta meg fényes bálját. Egy báli referens (valószínűleg keres kedő) a legmegbízhatóbb s legpontosabb tőzs deszerü kimutatását adta annak, hogy a bálterem jókedv-papirjai, milyen kereslet- és kínálatnak örvendtenek. Kezdetben a papírok alpárin alul állottak. De mihelyt Jancsi a bál terem fekete börziánere rázendité a jó kedv legszebb nótáját, fokozott hévvel emelkedtek a papírok alpári fölé ugyannyira, hogy méltán lehetett tartani egy óriási „krach“-tól, a mely reggel tájban tánezos- és tánezos- nőkrizis is alakjában jelentkezett »is, és ^ órakor reggel az egész börze akarom mondani, bálterem megtisztult a részvényesektől, nem maradt ott más, csak egy pár merész vállalkozó, kik a jókedv árvesztett papírjait Bach- chus (egy ismert vakmerő és szédelgő ezég) társaságában még sokáig vesztegették, a mig Morpheus egy hatalmas contre-mine-nel végkép le nem győzte őket. Azóta a teremben olyan panique uralkodott, hogy csakis a bolondok vállalkozhattak f. hó 21-én egy újabb kísérletre. De erről majd máskor. Még a kereskedelmi ifjúság báljáról kell egyet-mást elmondanom. A bálanya tisztét Bartóky Lászlóné urhölgy viselte, kedélyes egy Lady patronesse volt. Annyi nyájasságot, szeretetreméltó ságot és kellemet csak Bartókyné tudott tisztjében egyesíteni. — Mondhatnék Terpsychore és a bálanya ketten kormányozták a táncz és a jókedv szekerét. Olyan odaigazgatósági organumokkali kölcsönös érintkezés utján történjenek. Itt fordulnak elő a közösügyek, melyekre Kossuth márczius 29-én oly hatalmasan válaszolt, hogy ő felsége elállott ennek követelésétől is, sőt ugyanezen leiratban a hadsereg közösségét nem is kívánja, fent sem tartja és ezen leiratot Zsedényi Ede ellenjegyezte. Azt mondja czikkező, hogy mi elakarunk szakadni Ausztriától, de a meglevő adósságról nem beszélünk. Ez nem igy van. Nekünk semmi közünk Ausztriához, mi kívánjuk, hogy végezze ő saját ügyeit kedve szerint, mi is úgy akarjuk intézni a magunkét. Az uralkodó személye legyen közöt1 ünk a kapocs, kössünk, ha kell, véd és daczszövetséget, de ne mártsuk egymás ügyeibe kezünket. Az államadósságot nyakunkba szorította már úgyis a közösügyes törvény, de az még nem lenne nagy baj, ki tudnánk mi fizetni minden adósságot, Magyarország temérdek vagyonnal rendelkezik, de holt tőke az ma mind ; a Lajthántuli tartományok vontató kötelére kötve — nem fejthetjük ki erőnket, tehetségünket, nincs egy pillanat, a melyben lélekzetet vehetnénk, hogy végre saját akaratunk i gondolataink szerint megkezdhetnők a rendezést. Kö'zgazdászati viszonyainkat nem vagyunk képesek saját szükségeinknek meg- felelőleg átalakítani, mert államférfiaink bölcs előrelátással összekötöztek bennünket irgalmatlan nyűgökkel, melyek még polypokká is válva, kiszívják vérünket, elfogyasztják életerőnket. És nem bántunk meg senkit, ha kimondjuk, hogy valótlan czikkező amaz állítása, mintha az 1848-ki gyászos háborút is főképpen az adósság el nem vállalása okozta volna. És most minden józan ember itélő- tehetségére hivatkozva kérdezem: Van-e annak értelme, ki azt meri állítani, hogy az 1848-49-ki függetlenségi (minden történetiró ellenére igv czimezi czikkiró) háborúnak eredménye nem volt? Nem ezen harcz mutatta-e ki a magyar nemzet életre valóságát? Nem az mutatta-e ki vagyonát, hogy képes volt-e nagy harezhoz minden szükséges kelléket előállítani ? Nem az szerezte-e meg a külföldiek rokonszenvét számunkra, hogy a szabadságért harczoltunk a zsarnokság ellen? — Nem az vétetett-e fel az európai diplomátiába bennünket, hogy életerőnkre, vagyonúnkra, szabadságszerete- tünkre, képességünkre számítani s igy építeni lehet ? Fraknói 7 kötetes tudománya nem fog erre válaszolni czikkezőnek, e kitűnő tudós testestől lelkestől közösügyes történész lett, czikkező is jól teszi, hogyha nemcsak tőle tanul. Dús László. adással, olyan Ízléssel, mondhatnám szakavatottan töltötte be hivatását. A terem földiszitésében elévülhetetlen érdemeket szerzett magának. Csíny és tisztaság, fesztelenség és otthoniasság volt a dekoráció legszebb éke. Egy egész litániát lehetne arról tartani, hogy hányán és hányfélékép buzgólkodtak a vigalom sikerén. A kereskedelmi ifjúság bálja különösen arról volt nevezetes, hogy a tánezos- és tán- ezosnők statisztikája a lehető legkedvezőbb arányokat tüntette föl. Mindegyik tánezos- nönek volt párja. Hogy minél lelkiismeretesebb legyek, elmondom még a társaságról is véleményemet. B.-Csaba, B.-Gyula és a vidék volt ott képviselve. Az intelligentia szine- java. A ki otthon maradt, csak azért tévé, hogy otthon is legyen valaki. A noble-mon- de-ot jellemzi az affektált antisemitismus. Egy divatos hóbort, mely alulról jött, 1 még a tánezteremben is, ezen a neutrális téren otthonra taláft, Hallottuk, a mint egy csinos és fürge tánezosnő, a kinek bizonyára semmi egyéb kifogása nem volt, azt mondta — kecses grimaszt vágva : „Sok a zsidó.“ Teszek egy ajánlatot. Jó lesz jövőben báli meghívókra a kővetkező tudni valót írni : „Felekezeti bál; kizárólagosan róm. katholikusok számára, a meghívottak tartoznak keresztelési bizonyítványukat előmutatni.“) Vagy igy : „Református bál.“ És végül : „Zsidó-bál.“ Sőt azt is oda lehetne Írni: „Sz. Flórián tiszteletére.“ Vagy: „Mózes nagyobb dicsőségére.“ Politika és közélet. Ritkán történik meg, hogy a kormány bölcsességének is adja jeleit. Es ime. Törvényjavaslatot tesz a ház asztalára, hogy az iskolakerülő nrfiakat ne rakhassa könyedén bele a legfontosabb közigazgatási székekbe a — protektio. Tisza ur a köztisztviselők qualificatiójáról törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé. Hála istennek jövőre a familiáris érdek nem lesz elég képesítettség a közhivatalokra, s a gentry fiainak azon része is kénytelen lesz jövőre komolyan tanulni, mely ezelőtt a kisvárosi gavallérság s a concert rendezésnél nem vitte tovább. S akkor „oh nép — szomjazhatsz.“ * * * Az igazságügyi bizottság a kir. curiának orsz. képviselő választási ügyekben gyakorlandó biráskodásáról szóló törvényjavaslatot tárgyalja. A javaslat 9. §-a anyagi dispositiokat tartalmaz, felsorolván azon eseteket, melyekben a bíró a választás megsemmisítésének kimondására van kötelezve. Erősen hangoztatták — még a szabadé '- vüek is, — hogy a választásoknál n hivatalos pressio ellen — melyről a javaslat mit sem szól — kell különösen óvszer, mert e nélkül nincs a törvénynek értelme. Csak azt szeretném tudni, hogy melyik elmúlt századba sülyednénk vissza. Egyébiránt a kereskedelmi ifjúság e tekintetben nem vétett ahaladás ellen. Báljainak tiszta jövedelmét a keresztyén és izraelita nőegyleteknek ajánlotta fel. Ezzel befejezhetném báli tudósításomat, s egy másik, nem kevésbé fontos themába kezdhetnék. A „matafuegos“-ról szól az ének. Valami spanyol találta föl azt a rendkívüli hasznos készüléket, melylyel egy egész Hingten- gert rövid idő alatt el lehet oltani. Produkálja most már világszerte, s igy jutott a szerencse B.-Csabának is. A város végen az u. n. vásártéren ütötte föl hadiszállását a készülék nagymestere. Rengeteg sok nép gyűlt ott össze. Egy deszka házat gyújtott föl, mely petróleummal volt befecskendezve. Egy pillanat alatt lángba borult a deszkaalkotmány. Ugyancsak egy pillanat müve volt, hogy a láng az aránylag kicsiny vizoltó hatása következtében elaludt. Azután egy' kátránynyal megtelt, e czélra készített gödröt gyújtott meg, melynek hatalmas lángnyelvei s a belőle kigomolyodó füstfelleg Szodoma és Gomorára emlékeztettek. Öt perez alatt e láva is meghódolt a „matafuegos“-nak. Majd egy kazal szalmát gyújtott meg, ott is fényesen bebizonyítva a készülék rendkívüli hasznos voltát. Ezen látványosságtól a közönség tömegesen tódult a közszeretetben állott Kis Béla temetésére, kinek hült tetemeit a ke- gyeletes család a fővárosból hozatta le. A halottas házat udvarostól együtt beláthatatlan résztvevő vette körül. A ravatal rendki-
