Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-02-26 / 9. szám

Minő iróniát De hiszen a büntetőtörvénykönyv eddig is eltiltott minden ilyen hivatalos jótéteményt és — még is.... Az etetés-itatásról is volt szó. Vitáztak a felett, hogy mely mértékűnek kell lenni az etetés és itatásnak arra, hogy a választás megsemmisittessék. Volt kormányhü, ki nagyon óhajtotta a mérték meghatározását, mert — mint mondá — minden választás megsemmisíthető lenne. A má­sik csak azon esetben szeretné megsemmisittetni a választást, ha a képviselő maga itat, vagy ezzel valakM megbíz. Csodálatos! Jöjjenek hozzánk — mértékért. * ♦ * Eljutottunk a közép iskolai ügy törvénnyel rendezésének rhodusi pontjáig is. A törvényjavaslattal most foglalkozik a köz­oktatás ügyi bizottság. Bizony nagyon ideje volt már ez égető kérdés megoldását napirendre tűzni, ily későre halasztását a múltban úgy is keserűen kellett tapasztalnunk. pergze — bölcs kormányunknak fontosabb volt az — occupatio. * A kópviselŐház e bét folyamán tárgyalta a némely pénzügyi vámhoz ideiglenesen beszedendő pótlékokról szóló törvényjavaslatot. Az előadó melegen ajánlotta a javaslat elfogadását — rész­letes tárgyalás alapjául, hogy „a monarchia és így egyúttal saját hazánk pénzügyi viszonyainak rendezése előbbre vitessék és eléressék.“ Szegény Magyarország! Derék honatyáid úgy látszik elsősorban a monarchia pénz­ügyeit óhajtják rendezni. A többség változatlanul elfogadta a tör­vényjavaslatot. Majd a pénzügyminiszteri előirányzat rész­letes tárgyalásának folytatására tért at a ház. A dohány monopólium megszüntetését czelzó határozati javaslatot, a többség elvetette. A németországi magyar ellenes izgatások tárgyában tett iuterpellátióra felelt a kormány elnök. Felelete „nesze semmi fogd meg jól.“ — Majd tenni fog. Hisszük. A felkelés leverésére a delegácziók áltál megszavazott 8 millióról szóló jelentés felett foly e héten — már két napon át — az érdekes vita. Eötvös Károly egyikét tartá ama fényes szép beszédeinek, melynek meggyőző érvelése a kormánypártra is meggyőző erővel hatott. Remek szónoklatában nagy hatással utasitá vissza a tör­vénysértés és lelkiismeretleuség vádját, melyet a függetlenségi párt amaz eljárása ellen emelnek, hogy a szóban forgó költségek megszavazását megtagadja. Fénycsőn kimutatta a bosnyák ujou- ezozási rendelet alkotmány sértő voltát. Jókai beszélt kevés humorral s hatás nél­kül, Tisza humor és hatás nélkül. Az okkupáit tartományok közjogi helyzete rég rendezendő lett volna, s e rendezést Tisza Kálmán beszéde után ismét elodázva látjuk. — Hogy a kormány mit szándékol Bosznia és Her czegoviuával, nem tudhatjuk, mert erre Furának felvilágosítást adnia nem szabad. Az okkupacionalis vitának újabban két ki­emelkedő momentuma volt Nógrádi Szontagh fel­szólalása s Szilágyi határozati javaslata. — Az mindég kárhoztatta az okkupátiót s kárhoztatja ma is; de a költséget Tisza kedvéért meg sza­vazza. Ez aztán bazafiság. Szilágyi is elitéli a kormány politikáját, | határozati javaslatot nyújt be, hogy a védtörvény az okkupáit tartományokban csak az osztrák és magyar parlamentek hozzájárulásával hozható be Beszélt még Somsicb a szláv népek 8 így a Bosnyákok szabadsága mellett, s Ugrón utalt a bosnyák politika kárhozatos következményeire. A vita még nem ért véget s azt hisszük, a míg a két okkupáit tartomány közjogi helyzeté­vel nem vagyunk tisztában, addig bosDyák vita mindig lesz a parlamentben. Az adóközegek lelkiismeretlensége, rósz akarata, tudatlansága sehol sem oly kétségbeejtő mint Budapesten. vüli szép koszorúkkal volt elhalmozva. Kö­rülötte a b.-gfyulai temetkezési-egylet kül­döttsége díszruhában. A szertartás megható látványt nyújtott. Minden jelenlevő egy-egy könyet törült le az elköltözött iránti kegye­let és tisztelet jeléül. Mi ezúttal a közrész­vétnek akartunk kifejezést adni. Még egyébről is írhatnék, de e szomorú ünnepély nem engedi meg, hogy vele egy időben több rendbeli profán eseményekről emlékezzünk meg. A tánczvigalom és a ko­porsó között nincs eszmei rokonság; de a matafuegos élénken emlékeztet a feltáma­dásra. Ha egy piczi eszköz elégséges arra, hogy az enyészet karjaiból kiragadja áldo­zatát, mennyivel inkább hihetünk a lélek hal­hatatlanságában. De most veszem észre, hogy gondolataim a nagy böjtbe tévelyegtek. A nagy böjt előre vetett árnyéka ez. E sivár gondolatok cseppet se harmonizálnak a far­sang szellemével. Valóságos anachronismus az, ha valaki a farsang alatt hal meg. Én részemről — eltekintve attól az esettől, ha valakinek mulaszthatlan és halaszthatatlan sürgős dolgai nincsenek a más világon — ilyenkor nem tartom czélszerünek és idősze­rűnek a halált. Különben, ha valaki nem osztaná ebbeli meggyőződésemet, kijelentem, Hogy vitát nem kezdek el. Ilona, így szól az írás. Tévedés. A Kárpátoktól Adriáig, mindenütt tart az a lélekháboritó zaklatás. Magyarországon adófizető polgárnak lenni valóságos átok. S ezt bölcsen be is vallotta az adók nagy mogulja. Elismerte, hogy a számtalan feljajdulá- sok az adó visszaélések ellen igazak és jogosak. Írásban adta, hogy az adóvégrehajtók ildomta­lanok a közönség iránt s eljárásuk a zsarolással határos; az adóhivatalok könyvei rendetlenül ve­zettetnek s I miatt az adózó örökös zaklatásnak van kitéve, őszintén bevallotta, hogy sem az adóhivatali közegek, sem a végrehajtók nem is­merik, vagy nem tartják meg a törvényeket. És mit tett? . ! | Megengedte, hogy ha az adóközegek go­rombák, erőszakosak, tolakodók, ildomtalanok és durvák: az orrukhoz törülhessük 10987. számú rendeletét. Milyen jő, hogy nálunk orosz az az adó- főnök. — Mióta máriásozik a gyulai urak házában — amaz, niég a hivatal szolga is tisztességesen viseli magát. Furcsa világ, ha már a pénzügyminiszter is védi az adózókat. Ha a minister velünk — ki ellenünk? * * * Jön a muszka I Legalább Skobeleí ur igy mondja. Ez a tisztelt ur Szent-Pétervárott prokla- málta a háborút ellenünk. Hát hiszen előttünk az eddig sem volt ti­tok, hogy a bent rothadó Muszkaország vezet- férfiai min törik fejüket. A pánszláv politika, muszka politika, a herczegovinai felkelők, a mentenogrói fejedelem, a Risztics-párt Belgrád­iján, a muszka katonatisztek Ruscsukban és Bul­gáriában mind úgy táuczolDak, a hogy ezek fü- työlnek I s ezen jelek kétségtelenül kilátásba he­lyezik ellenünk a háborút. De hát csak hadd jöjjön. Megmérkőzött már a magyar tatárral, tö­rökkel, némettel, s mind megtörtek, a magyar nemzet hazaszeretetének I szabadságérzetenek szikláján; s minket nem ijesztenek a tornyosuló fellegek, mert „a mely nép a szabadságért halni kész, az élni fog.“ .ü_llspá:n.l jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1882. febr. 6-án tartott ülésében. (F olytatás) II. Közbátorság. Az életbiztonság a lefolyt hóban egy eset­ben lön megháboritva, t. i. B.-Gyulán, Török Ist­vánná az ellene elkövetett rablás! bűntény folya­mán szenvedett súiyos testi sértések áldozata lön. I tettes elfogatott s a büntető igazságszolgálta­tásnak átadatott. A vagyonbiztonság ellen pedig 16 bűntény követetett el; melyből 12 kiderit- tetett, 4 pedig nyomozás alatt maradt. A kide­rített régibb keletű lopási esetek száma 15. A megyei főcsendbiztos téli körútja btfe- jeztével lényegesebb hiányokul tapasztalta, hogy Dobozon, Gyula-Vári ban, F -Gyarmaton, Körös- Ladányban, Uj-Kígyóson és Körös-Tárcsán, a községi rendőrség még maiglan sem szerveztetett; továbbá Orosházán a községi rendőrség oly cse­kély számú, mindössze 6 fő, hogy az hivatásának megfelelni nem képes; továbbá Szarvason és Sz.-Andráson a rendőrség felfegyverkezve nincs végül Szarvason, de különösen Szeghalmon és Vésztőn a községi rendőrség, a községi elöljáró­ság által szabályellenesen idézvények s egyéb hi­vatalos értesitvények s/.éthordására s többrend­beli nem rendőri szolgálatra használtaik. Mind­ezen visszásságok megszüntetése iránt saját ha­táskörömben intézkedni fogok. HL Községikörgátak. Védtöltések. Közutak. A községi körgátakra vonatkozó szemle uta­mat Haasz József kir. főmérnök ur társaságában a múlt hóban folytatván, a tapasztalatokról a kö­vetkezőket van szerencsém a tek bizottsággal kö­zölni. a) Gyula-Vári község körgátja már elké­szült részeiben szabályosan építtetett; a Katusá­éi- áttöltésénél létező nagy repedések a gát biz­tonságát veszélyeztetvén, ezen áltöltés lehúzását s újból áttöltését elrendeltem; valamint köteles­ségévé tettem a járási szolgabirónak azt is, hogy a még nem kész s jobbára az uradalmat terhelő vonal részeket sürgősen építéssé ki. b) I dobozi körtöltésnek a csaba-dobozi országuttól felfelé a holt fekete köröshöz nyúló része még csak most vétetett munkába; az or­száguttól lefelé húzódó szakasz egészen az ura­dalmi földig néhány hézag kivételével készen van: onnan az erdőn keresztül, részben anyag hiánya miatt, részben pedig azon oknál fogva, mivel ott alig 30—50 cintr. magositás szükséges, munkába még nem vétetett. Ezen különben még a múlt év folyamán befejezendett munkálat gyors végrehaj­tását helyszinileg szintén elrendeltem. c) A békési körgátnak a Lavatka-gáttól a kamuti úthoz vezető része műszakilag ki van építve; a katnuti úttól a mező-herényi útig vonuló körgát azouos azon töltéssel, mely még az 1881. évi árvíz alkalmával rögtönöztetett. A mező-he­rényi úttól | nagykerteu keresztül az Élővíz csa­torna gátjáig szintén kész a körgát; ez utóbbi vonalrésznél azonban ama szabálytalanság észlel­tetek, hogy az anyag közvetlenül a gát lábától emeltetett ki, minek folytán ezen gátnak külső oldala beomlással veszélyeztetik. Ezen veszély el hárítása szempontjából elrendeltem, hogy a gát külső rézsűi egészen az anyagödör fenekéig meg- hosszabbitassanak, valamint intézkedtem az iránt is, hogy az említett vonal részben hagyott élőfák, onnan gyökerestül kiirtassanak. Egyébiránt mind három község körgátja épségének fenntartása ér­dekében az illető járási szolgabirákat utasítottam, hogy a körgátak őrizetevei minden egyes község­ben egy-egy felelőségre vonható községi elöljáró­sági tagot bízzanak meg. Ugyan ezen körutam alkalmával, némely közutakra nézve következő tapasztalatokat szereztem: a) A gyula-dobozi megyei útból a nagycsa- torua baltöltésének bellebbezése folytán pár évvel ezelőtt elfoglalt rész az alsó fehér körösi ármen- tesitő társulat által még helyre nem állíttatott; s a közigazgatási bizottság ide vonatkozó határo­zata végre nem hajtatott. A dobozi nagy hídtól a községi körgátig nyúló megyei uttöltésnek lejtőjo nem lóvén s az uttöltés koronájának szélessége a töltés magasságával arányban nem állván a közlekedés biztonsága érdekében ezen uttöltés kiszélesítése és lábakkal való ellátása elodázhat- lannak mutatkozik; továbbá minthogy a község szélétől az uradalmi kastélyig terjedő útszakasz mindkét oldalán szabályellenesen kiásott vi/.ládák betöltése iránt a közigazgatási bizottság részéröl hozott határozat végrehajtása a járási szolgabiró­nak újból is kötelességévé teendő. b) a gyula-békési útban Békéstől a kögyesi keresztgátig a múlt évben kisajátított földanyag­gal feltöltött vonal résznek szélessége a magas­sággal nem állván arányban; minthogy ezen aránytalanság a közlekedést főkep téli időben szerfelett nehezíti a kir. építészeti hivatal e köz­lekedési akadály elhárítása iránti elötetjesztésre utasítandó. c) A doboz-vésztői utón és pedig a Doboz­békési határnál levő lapályon keresztül és a Re­pülő hidon túl Vésztő felé eső alacsony, 4000 mtr hosszú és a hosszufoki csatorna kiáradt vizei által még most is elborított szakaszon a közleke­dés szünetel. Ezen két utrÓBz helyreállításra iránt az állam építészeti hivatal főnöke külön javasla­tot tesz a tek. bizottság elé. d) A gyulai vasúti indóházhoz vezető sugár­úti járda behomokoltatása a közigazgatási bizott­ság 1881. évi 1917 sz. a. hozott határozata da­czára és felhívásom ellenére vegre nem hajtatvan i rosszul fedett járda pedig a gyalog közlekedésre alkalmatlan lévén, Gyulaváros polgármesterét, a határozat végrehajtására felelőség terhe alatt utasitandónak tartom. (Folyt, köv.) Vízvédelmi ügyeink. Mezőberény, febr. 15. 1882. A vidékünket sújtott árvíz veszedelem foly­tán folyamatban levő s részben befejezett védelmi munkálatok oly mérvben haladtak elő ez idöszerint, hogy az ezen évben teljesített mnnkálatok a kö­vetkezhető árvizzel szemben kellő biztonságot nyújtanak, a mely állapotunkat különben több megyei érdeklődő tudósító ahhoz méltó dicséret­tel emelt ki, melynek summája az, hogy hálát ad­junk a gondviselésnek hogy ilyen buzgó fárad­hatatlan stb. vállalkozó ur közébe lett letéve jö­vendő sorsunk. Magam is szívesen osztom és hozzájárulok elismeréssel és dicsérettel ameddig az nem elfogult, s valójában megérdemelt, de megjegyzem szerződésbe, mely mindkét félre egy­aránt kötelességet ró nem szoktak ideákat le tenni, melyek vagy elérhetők vagy nem, hanem kivihető dolgokat s ezeket kötelességünk érzeté­ben komolyan elérteni kell hogy törekedjünk ipar­kodással, kitartással, pénzzel. E bárom kellék a vállalkozóban meglővén, az ő szerencséje Í3, a mienk is. Lehet, hogy midőn e tárgyal ismételve ma­gam u foglalkozom, felesleges ismétlésekbe fogok esni, mégis annak közérdekű volta megen­gedni látszik sőt kívánatossá teszi, hogy azzal minél tágabb körben foglalkozzunk. Kiváló figyelemre méltó a deczembori kir. biztosi jelentés és azt támogató mellékletek né­mely pontjai, melyek minket közelről érdekelnek I a valóságnak, hozzá vetvén az időközben elért eredményeket, hű képét adják. Békéstől K.-Tar- csáig a védelmi munkálatok oly méretekben van­nak kiépítve, hogy egy pont kivételével mintegy három kilométer hosszan a herényi szalmazugnál, hol a régi töltés magositásával lesz lehetséges | védelmi munkálatokat teljesíteni, a legmagasabb viz színig igen csekély kivétellel az egész vonal ki van építve. K.-Tarcsától Gyoméig a végleges töltés vo­nal egyrésze oly mélyen fekvő s oly nagy köb­tartalmat képvisel, hogy annak kiépítése az idő előre haladott voltánál fogva remélhető nem lévén, Körös-Tárcsától Gyoméig a régi töltés legcse­kélyebb biztonságot nem nyújtott; szem előtt tar­tásával a vidék érdekeinek teljes biztonság szem­pontjából a magaslatokon végig futó .régi töltés vonalon 4 méter korona szélességben a nagyviz felett 75 cméter magassággal kiépíttetett. Mig e végleges töltés vonal az átmetszések kiképzésével kiépíthető nem tessz, elég biztonságot is fog nyújtani. Tekintettel a teljesített munka és annak folyamára nem érdektelen a múlt év utolján össze állított kimutatás, raelyszerint e vállalat személyzete a Körösnél: mérnök 13,.munkavezető 4, felügyelő 23, felvigyázó 60, pénztárnok 6, hi­vatalnok és munkásszerző 25, szertárnok 41, szolga 4, a vállalat által felállított barakkok, istállók ér­téke a Körösnél 19 lak, 41 munkás barakk, 15 istálló és szerszámbódé 30,100 frt. értékben, palló 42,600 drb, beszerzett szerszámok költsége 14,200 frt. Idegen munkás szereztetett a körös­höz 9286 ember. Ily nagymérvű építkezések midőn a bekövet­kezhető árvíz veszedelemmel szemben már egy ízben sújtott vidékünk lakosságának egyrészről teljes biztonságot nyújtanak, aggodalommal tekin­tünk másrészről a közeljövő elé, midőn azon súlyos teher viseléséről iessz szó, mely az építkezés foly­tán belvizeink által úgy is emésztett számos holdjainkat terhelni fogja, s itt nem tartózkodom kijelenteni, midőn osztozom azok nézetében, kik ezen munka drágaságát a múltban történt mu­lasztásokra s a jelen kényszerű sürgősségére veze- zetik vissza, — méltányosnak tartom, hogy mi­után az 1881. évi vizszin kijelöltetett s igy az előmunkálati lejtmérés megtörtént, azon ártér bir­tokosok részére az árviz fejlesztés folytán arra jogos igényt tarthatnak, kormánysegélyben része- sittessenek, az ártér fejlesztés után a kirovási lailcs lehető méltányos alapon úgy állapítandó meg. hogy e teher nagyobb részét az 1830-ki ártérbe eső birtokosok, aránylagos részét az 1855 s csak egy csekély részét az 1881. évi ártérbirtokosok vi­seljék ; igaz a teher súlya épen az 1830-iki ártér birtokosokra hárul, kik azt elviselui képesek nem lesznek s itt jelentkezni iog elodázhatatlan szük­sége annak, hogy állami segélyben részeltessenek annál inkább, mert a miáltal jó magunk illetőleg földjeink biztosíttatnak, ez által a kincstár is meg­menekül azon kényszerű helyzettől hogy „viz kár“ czimen a kincstár kárával évenként száz ezreket legyen kénytelen elengedni. Az ártérfejlesztés előmunkálatai kormány­biztos ur által elrendeltetvén, az 1830. 1855. és 1881. évi árvizek magassága és kiterjedésének kitüntetése czéljából követett eljárás részleteinek megállapítása iránt, tek. Asztalos István szolgabiró elnöklete alatt, tek. Schranke József és Pokorny Tivadar mérnök urak, a közs? elöljáróság ; to­vábbá, őr. Falu János, Braun M. Adám, idősb Borgula György, Fabján András, Jánosi Pál, Hoffmann Miklós és ör. Balog József, mint az említett évi árvizekről helyszíni tudomással biró helybeli lakosokkal tartott értekezlet után, — melyen a kettős és hármas Körös balpartján eszközlondő ártérfejlesztésnek helyes alapon leendő keresztülvitele szempontjából szükségessé vált 1830. 1855. és 1881. évi árvizek magassága és terjedelmének meghatározása tekintetéből köve­tett eljárás részleteit megállapították — elnöklő jár. szbiró ur nyomatékosan hangsúlyozta, hogy minél helyesebben vitetik keresztül az ártérfej­lesztés, illetőleg minél több helyen mulattatnak ki a kiöntések alkalmával tapasztalt víznyomók, annál igazságosabban lehet a gátfentartás teher­viselési kulcsot megállapítani. Miután M.-Berény községe a kettős Körös balpartját az 1830. évi nagy árviz óta folytono­san jó karban tartotta, az 1855. évi árviz alkal­mával a Körös árja a kettős Körös balparti te­rületét nem érintette, az 1855. évi árviz nyo­mainak puhatolása és megállapítása a kettős és hármas Körös balpartján tárgyul nem is szolgál­hatván a bizottság a kérdéses árviz viszonyok­ról helyszíni ismerettel biró szemtanuk kíséreté­ben az (1830. évi) I. vizpontot Mező-Berény nap­kelet illetőleg Békés felőli oldalán a „bélén- ezéresi hát“ déli lejtőjén állapította meg, hol a megbatározott mélységben az ezt jelző karó földbe tétetett. A belenczóresi I. vizpont megállapítása után a II. vizpont a község keleti oldalán a Matolcs-ér nyugoti part lejtőjén, a III. vizpont a békési kis országút délfelőli úgy­nevezett Rókáslialom — rókási Braun Adám ta­nyája háta megett eső halom észak-keleti tövé­ben, a IV. vizpont az 1830. évi árviz kiterjedé­sének egyik végpontján F é 1 h a 1 m o n Komlódi Feroncz és János tanyájától uyugat-éjszaki irány­ban a kérdéses 1830. évi árviz ellen itt emelt és a gyomai határra szögellő keresztgát marad­ványainak keleti oldalán lön kimutatva, hol a jelző karó leüttetvén, melynek ielszine a már nevezett Komlódi János hosszában délnek fekvő tanyai lakháza kelet felöli Bzélsö ablakának ke­resztvasa lévén egyszint a gyomai határban is­mét nyugotra esőleg már felállítva talált ugyan­csak 1830. évi (gyomai) III. vizponttal belejtez- tetvén előbbinél 2'277 méterrel, utóbbinál 0’293 méterrel találtatott alacsonyabbnak. Az V. vizpont a m.-berényi határ K.-Tarosa

Next

/
Thumbnails
Contents