Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-11-26 / 48. szám
4§-ik szám Gyula, 1882. november 26-án I. évfolyam r Szerkesztőség: Belváros 6o-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetés Egész évre .. .. .. 5 írt — kr. Félévre .......... •• 2 „ 50 „ Évnegyedre .. •• i » 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Ja díj: POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. SFO-hi'-L'-OI-iTTB ISCI'V^.'T^.XjOS KÖZLiÖITS'E. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jantsovits Emil. Főmunkatárs: Oláh Oyorgy. f--------;------1 Ki adó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang Jjipót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Bukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Az élöviz-csatorna jövője kérdéséhez. Lapunk múlt számában említettük, hogy felsőbb irányadó körökben a „Csahos“ nyílt csatornává tétele az élővíz- csatorna sorsától függetlenül történend meg; s az élővíz érdekeltsége ha a három várost élővízzel akarja ellátni, azt vagy á jelenleg meglevő helyzet megtartásával, vagy pedig az élővíznek más helyeni be- bocsáttatásával teheti vagy pedig végleg be is szü/ntetheti. Jóllehet az élővíz-csatorna társulat még a múlt évben tett két rendbeli fel- terjesztésére illetőleg sorsa elhatározásának kérvényére mind ez ideig választ nem kapott , a ministeri nyilatkozatot mint véglegesen megállapított tényt kell tekinteni, annál is inkább, mert a csahosi munkálatok már a legközelebbi napokban kezdetüket veendik és ismerve a vállalkozó gyors elhatározását, valószínűleg csak néhány hét kérdése, amig a munkálatok a Csahos végpontjától a jelenlegi élővíz zsilipjéig terjedni fognak, a midőn a miniszteri nyilatkozat értelmében — az esetben, ha a csatorni társulat érdekeltsége nem nyilatkozik, — valószínűleg az élőviz medre is át leend töltve, a jelenleg ott levő zsilip pedig elbontva jövőre nézve haszonvehetlenné s ezáltal a két város Gyula és Csaba első sorban, Békés városa pedig másodsorban az élővíztől megfosztva. Ismerve a helyzetet, ismerve különösen a két város közöuségének gondolkozását, határozottan állíthatjuk, miszerint a két város élőviz nélkül maradni nem akar ; de tekintve vidékünk közegészség- ügyi viszonyait s annak fekvését, élőviz nélkül nem csak nem maradhat de okvetlen szüksége van arra, hogy azt minél elébb megszerezze, mert ha nem tenné, az élővíznek jelenlegi medre büzhödt vizek medenczéje lenne, s nemcsak a két város de Békés városa közegészségét is veszélyeztetné, ezt pedig Békés városa is mely az élőviz léteiével kibékülni nem Gyulának, a g:yu.lai Mradalomnali és a gyulai várnak keletkezése. — Felolvastatott Gyulán, szept. 18. 1882. — (Folytatás.) De hc.l itt rendszeres várnak nyoma? Ha a sánczok a szigeten voltak is, épen azért, mert köröskörül egy mértföldre terjedtek, nem lehettek egy olyan várnak, a mit azelőtt várnak mondtak, sánczai és a mi fő, sánczokból még nem áll ki egy szoros értelemben vett vár, oda még bástyák, árkok is kellenek. Meg is mondja Rogerius mindjárt előre azt is, hogy nem várat ir le, hanem védelmi helyet, mely akkoriban készült. „Mindamellett egy szigetre betérénk, mely a z ágyai nép, a gyarmati vajda és több más ezen környékbeli falvak népe által erősen el vala készítve.“ *) Ha tehátagyar‘) Anjoukon okmánytár 1. k. ményesnek ígérkező kezdeményezés már megtörtént; ugyanis megyénk alispánja az élővíz érdekeltségét f. évi decz. 19-kére I lapunk más helyén közlött körlevéllel tanácskozásra hivá, melynek nemcsak eredményt vagyunk hajlandók jósolni, de hogy eredményteljes legyeu a legőszintébb szívből kívánhatjuk, •— anuál is inkább, mert egy oly ügygyei kapcsolatos, amely jövőben gazdaközönségünket eddigi érzékeny károsodásoktól van hivatva megvédeni és a földmivelésnek nagy előnyére szolgálni; — ugyanis az élővíz kérdését a belvizek kérdésével óhajtja egybecsatolni és törvényszerinti társulás utján a belvizek által okozott károkon segíteni. — Mi részünkről megyei alispán urnák eme nézetét nemcsak teljesen osztjuk, hanem szívből sikert kívánunk e tekintet- beni jóakaratának és fáradozásának; — mert az egy oly kérdést érint, mely hivatva van egy rég érzett, mindenkire kellemetlenül ható helyzeten javítani. Tudjuk igen jól, hogy a vadvizekkel mennyit kell egész vidékünknek küzdeni, tudjuk jól, hogy mennyi szomszédi kellemetlenségeknek és súrlódásoknak okozói vadvizeink, s tudjuk azt is, hogy a törvény kívánalmaival szemben mily nehéz egyes kisebb érdekelteknek a társulás keresztülvitele, részint annak költségessége, részint egyes „maradiak“ csökönyössége végett; — ha eme terv elfogadtatik, az egy oly társulatot képezend, melynek működése úgy költség, valamint lehetőség tekintetében is lehető méltányos leend, mert ennek érdekeltsége megyénk déli határától egész Békés városáig terjedend magába véve még Kétegyháza és Kígyós községek birtokainak tekintélyes részét is. Mi tehát, a midőn megyei alispán ur által initiált eme tervet sikerre vezetőnek, czilszerünek és üdvösnek tartjuk, hisszük azt, hogy vidékünk érdekeltsége áthatva annak fontosságától, kész örömmel ragadja meg az alkalmat az élővíz kérdésébe eme' másik, nem kevésbé fontosat, anyagi gyarapodásunkra vezetőt is felvenni és azt őszintén üdvözölni. 4) Haau i. m. I. k. 159. 1. 197. 11. °) Wenzel : Diósgyőr egykori történelmi jelentősége 23. és 4. 11. csönös bizalmatlanságok és szemrehányá- m sok szakadatlan kutforrása ; — de meg a m jelenlegi helyzet fentartása oly költséget él igényel, melyet ha már viselni kell, czél- a szerübb lesz inkább magunk határában ti könnyen és mindenkor hozzáférhető he- e: lyen viselni, semmint drága pénzen to- h vábbra is kölcsönös súrlódásokban élni. s / Es minthogy a jelenlegi helyzet nem n tartható fenn, okvetlen gondoskodnunk j< kell arról, hogy uj helyzetet teremtsünk, k hogy oly helyről hozzunk élővizet, melyet d mindenkor dominálni képesek vagyunk, s s e hely a Fehér-Körös régi medrének felhasz- a nálása vagy Gyula és .a Gyula-Vári szőlők t között, vagy pedig az úgynevezett Kallós- t kert végén levő régi holt meder, amennyiben - egyiknek vagy másiknak talajviszonyai a e czélnak megfelelőbbbek; ez mindkettő r Gyulavárosa határában van, mindkettő fc úgy a megyei, valamint a városi hatóság r által ellenőrizhető s közvetlen a város kö- v zelében lévén, a felügyelet nem is oly li nehéz, nem is oly terhes; kérdést szenved ugyan, hogy váljon nyerhető-e min- r denkor a fehér-körösi nagy csatornából 3 kellő mennyiségű viz s eziránt aggályok 1 is merülnek fel, mi azonban úgy hisszük, > hogy a jelenlegi beiszapolt állapot ha nem \ is, de az iszapolt holt medrek tisztítása | azt mindenkor lehetővé fogja tenni, hogy 1 az érdekelt három város vizet nyerjen | Jóllehet, az ily módon nyerendő viz kü- | lönösen azáltal, hogy az Alsó-Fehér-Kö- f rös öblözet nagy és erős védpartjai szi- 1 lárd zsilip készítését igénylik, de felette f költséges, ha figyelembe vesszük, hogy i jelenlegi helyén a csahosi munkálatokkal 1 szemben a mostani zsilip szinte nem ma- i radhat meg, hanem oda is egy nagyobb l és erősebb szerkezetű zsilip szükségeltetik, . czélszeriibbnek véljük, ha azt nem ott, i jelenlegi helyéu, hanem saját területünkön ! létesítjük, annál is inkább, mert már ma- j i guk a felügyeleti és őrzési költségek is ' : évenként jelentékeny megtakarításokat eredményeznének. Az élőviz jövője ügyében egy ered- j tudott, alig hisszük, hogy kivánatosnak tartaná. A kérdés tehát nézetünk szerint az, hogy czélszerii lenne-e az élőviz ügyében egy újabb mozgalmat megindítani, eme mozgalmat mily irányban fejleszteni ; nézetünk szerint élőviz nyerésre csak két mód van, vagy a jelenlegi állapotot a helyzetnek kellő biztonságba hozatalával fentartani, vagy pedig egy más helyről gondoskodni, ahonnan az élőviz a jövőben nyerhető lenne. A jelenlegi helyzetet fentartani egyáltalában sem nem czélszerü sem nem kívánatos. Tudjuk azt, hogy az élőviz- csatorna létele óta folytonos súrlódások és perlekedések voltak közöttünk és arad- megyei szomszédaink között; tudjuk azt, hogy eme perlekedések és súrlódások kölcsönös bizalmatlanságot szültek s hogy csak a jelenlegi helyzet fentartása mellett eloszlathatók egyáltalában nem lesznek ; minden bajt mely az árvizek által reánk jön, szomszédainknak tulajdonítunk, viszont ők reánk hivatkozva oda nyilatkoznak miszerint a bajt magunk pereltük el tőlük magunknak. — Bármennyire megbízhatók lesznek is a csahosi jövő munkálatok, tekintve azt, hogy idegen törvényhatóság területén létesülnek, ahol nem mi administrálunk, nem nyújtanak részünkre biztonságot és megnyugvást ; csakis az - esetben nyugadhatnánk meg, ha a két község a Csahos és Nádormalom- csatornán innen megyénkbe lenne kebelezve és áradások esetén a felügyelet általunk gyakoroltatnék; igaz, hogy a két község ide keblezésével első sorban is Gyulavárosa venne magára terhet áradások alkalmával, mert a Fehér- és Fekete- Körösök partjain anélkül is hosszú védelmi vonalai jó hosszú vonallal még szaporodnának, de saját biztonságunk érdekében ezt tennünk mulhatlanul szükséges volna; arra azonban, hogy az átkebelezés megyénkbe megtörténhessék kilátás nem lévén, igyekeznünk kell minél elébb megszabadulni egy oly köteléktől, mely kölmati vajda és az ágyai nép készítették el erősen a szigetet, vagyis ezek .erősittettek meg, hol volt a vár ? Rogerius leiratja tehát csak ' azt mutatja, hogy Gyula megerősített hely volt, és hogy az volt, már csak abból is következtethető, hogy monostora is volt, de hogy rendszeres vár lett volna, arról ott szó sincs. De nem. is lehetett, mert hisz a mint biztos történeti adat bizonyítja, Gyula egykori neve Gyula monostora volt, -) és igy ■ nem a vár, hanem monostor felépítőjétől kapta nevét és nem vár, hanem monostor állott itt j eredetileg. Gyula hajdani nevének bizonyítéka ? szerintem még azt is kizárja, hogy ott legalább eredetileg lett volna vár. De nem aka- ’ rom ezt föltétlenül állítani. Ha valakinek tetszik Rogerius mester leírásából várat kiol- 5 vasni, ám tessék; a mi czélunkra nézve ez teljesen mindegy, mert mi eme kitérésünk előtt is, most is csak annyit vitatunk, hogy Gyulán mikor a Maróthyak megkapták, nem \ volt vár és ekkép a török ostromot látott oly | nagy hírre vergődött és jó részt ma is álló gyulai vár az 6 idejökből származik. Ha a » TT n 137 Sfi 11. „distingue tempóra, concordabunt loca“ elvet szemünk előtt tartjuk, akkor, mint említők, állításunkat, Rogeriusnak tudósítása legkevésbé sem ingatja meg, mert az egész csak azt bizonyítaná, hogy i24i-ben Gyulán vár volt, de abból következik-e, hogy i4-os-ben is az volt, nem lerombolhatták-e a tatárok, nerr elromolhatott-e, elpusztulhatott-e mint a békési, aradi, csongrádi, szolnoki, szabolcsi stb stb. várak mindjárt a várszerkezet után í Azért újra csak azt ismételjük, hogy i403— i4o5-ki az adomány és igtató oklevelek hallgatása döntő bizonyíték arra, hogy mikoi Maróthy János a gyulai uradalmat megkapta Gyulán nem volt vár. De bezzeg megtörik a hallgatás a gyula: várról mindjárt a második Maróthy idejében i445-ben egyszerre két adat is bizonyítja lé- teztét. Minthogy pedig az. alább emlitendí adatok bizonyítják, hogy az ő idejökben í gyulai vár állott, a dolog természetéből folyé állítás ez, hogy a gyulai várat a Maróthyah építtették. Es erre csak időre nézve utolsó dé jelentőségre az , elsők közé tartozó érv az hogy a gyulai vár kápolnája csak 1445. juniu; 9-én szenteltetett föl. 3) Nagyon roszul ismer az a középkort, még roszabbul a Maróthyakat, a ki azt merné állítani, hogy a gyulai vár egy századig, vagy csak két évtizedig is kápolna nélkül állott; hisz a kápolna akkoriban a várnak kiegészítő része volt, és bár ha utol-, jára épült is, de mégis a várral egykorú volt, Ha a vár kápolnája csak i44s-ben épült, akkor bizonyosan a vár sem sokkal régebben, mert a Maróthyakról nem lehet föltennünk, hogy ezt egy pár évig is, annál kevésbé évtizedekig elhalasztották volna a Maróthyakat mint igen vallásos embereket ismerjük 4), és ha a tudós Haan Lajos alelnök ur müvében folhozottakon kívül más adatokra is szükség volna, ilyenekkel is rendelkezünk, A gyulai vár alaprajza teljesen erre az időre vall, mert egészen, sőt még részeiben is megegyezik a diósgyőri várral, mely 1368-ban vagy talán csak Zsígmond király korában keletkezett 5) (Vége köv.)
