Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-24 / 39. szám

adatokat azután a szó szoros értelmében kizsák­mányolta, oly meggyőző logikai érveléssel matatva ki okoskodásának és álláspontjának ha nem is csalhatatlanságát, de mindenesetre jogosultságát, mely érvelés nemcsak kezdő fiatal embernek, ha­nem történelmi tanulmányokban megöszült tudós­nak is becsületére vált volna. Három axiómát terjesztett elő, nevezetesen: hogy Gyula alapításá­nak dicsősége nem a pogány Gyula vezéré, hanem a „monostor építő Gyuláé“, a gyulai uradalom alapításának érdeme Róbert királyé (ki 1313-ban néhány napig Gyulán tartózkodott) s végül, hogy a gyulai várat az 1418—1445 évek közötti idő­szakban Maróthy János és László építtették. A felolvasásra, mely különben az egylet évkönyvé­ben egész terjedelmében tog közöltetni, még alkal­milag visszatérünk. A közönssg feszült figyelem­mel hallgatá a felolvasót, és végül lelkesen meg­éljenezte. Ezután zárt gyűlésen a tisztviselők (titkár, muzeumőr és pénztárnok) előterjesztései tárgyaltattak, melyek szintén az évkönyben fog­nak kinyomatni. Megjegyezzük, hogy a közgyűlés a pénztárnoknak évi száz forint tiszteletdijat sza­vazott meg. A megyei közgyűlés, a nem nagyérdekü tartalmú meghívóból merített ama kilátást, hogy lefolyása kevés időt fog igénybe venni, épen nem igazolta. És ezt örömmel konstatáljuk, mint nem gyakori bizonyítékát ama körülménynek, hogy választásokon vagy más személyi ügyeken kivül mégis vannak más dolgok is, melyek az önkor­mányzati jogból kifolyólag — a mostani közgyűlés igazolja — nagyfokú érdeklődést képesek kelteni így többek közt J a m i n a különválása Csabától a honvédségi tényleges szolgálat megállapítá­sát kérelmező egy törvényhatósági átirat, Gyűlt városa költségelőirányzata, szent István szobra, a csabai evang. algymnasium és polgári iskola ügye csaknem egész délelőttöt elfoglaló esz mecseréket s nem egyszer szenvedélyosségig emel kedő vitákat provokáltak. A tanácskozás lefolyá­sáról egyébként lapunk más helyén hozunk tudó­sítást, s itt csupán annyit említünk még fel, hogy a közgyűlési napokou — habár zsúfolt vagy csak telt teremről szó sem lehet — mindig várakozá­son felül voltak bizottsági tagok, akiknek túl nyomó kontingensét állandóan Csaba városa szol­gáltatta. A megyei gazdasági egylet gyulai kiál­lításának sikere érdekében a kiállítási bizottság, múlt vasárnapon délután a városház termében tartott ülésén elhatározta, városunk gazdáit és minden rendű lakosságát a kiállításban való rész­vételre felhívni. E czélból a város területe tíz részre osztatott fel, s minden városrész lakóit házanként eljárva, egy háromtagú bizottság hívja fel, hogy a kiállításban a programmon kitüntetett bármely tárgy avagy termelvény kiállításával részt vegyenek. Eme bizottságok egyszersmind jegyzik a kiállításra történő bejelentéseket, amelynek ered­ményéről ma délután ismét tartandó bízott sági ülésnek kell referálniok. Személyi hir. Dr. Hoitsy Pál, a gyo­mai kerület országgyűlési képviselője, f. hó 19-én d. u. városunkban időzött. A gyulai sport-club lövészeti versenye és tánczvigalma f. hó 17-én várakozáson felül jól si­került. Már d. u. 2 órakor díszes hölgy- és férfi­közönség lepte el a vasúti hid melletti honvéd- lövölde helyiségét, élénk érdeklődéssel kisérve a versenyek lefolyását s megéljenezve a győztese két. A versenybíróság Cziffra Imre, Zöldy János és Ujfalussy Dezső urakból alakíttatott meg. A verseny ‘/4 3 órakor a czéllövészettel vette kez­detét, melyben első nyertes Oláh György ügy­véd, második T a b a j d y Sándor kisjenői kir járásbiró lett. Azután a galamblövészet vette kéz detét, ebben az első dijat, a sport-club diját T a- k á c s y Sándor (Aradról), a másodikat Csausz Lajos nyerte. Majd a gömblövés következett, melynek első, a gyulai hölgyek által ajándéko­zott diját ismét T a k á c s y Sándor, a másodi­kat Szekér Károly vitte el. Végre több ma­gánverseny tartatott, melyeknek azonban a közön­ség már nem várhatta végét, mert — készülni kellett a bálra. A tánczvigalom a „Korona“ csi­nosan díszített és fényesen világított termeiben 9 óra tájban vette kezdetét, s lankadatlan jó kedv­ben egész reggelig tartottt. A négyeseket vagy 20 pár tánczolta. A tánezosnök szép koszorújá­ban voltak: Bogdaneczky Olga (Prágából), S z a 1 a y Jolán (N.-Károly), T a b a j d y Sán- dorné (Kis-Jenőböl), Hűké Mariska, Lukács Ilona, Jancsovics Jenny és Margit, K a 1- már Leontin és Flóra, Ladies Mari és Irén, B o d o k y Mari és Ilka, Kovács Szidi, S z á n t h ó Lujza, Zöldy Róza, M á r k y Lajosné, Cziffra Imréné, Jantsovits Emilné, ifj. Jantsovits Pálné stb. Az ün­nepélyességek anyagi eredménye nem volt kielé­gítő, a mennyiben a remélt jövedelem helyett mintegy 13—14 frtnyi deficit mutatkozik. Eljegyzés. T e r é n y i Lajos, megyei al­jegyző, Dr. Kovács István megyei főorvos ur bájos leányát, Szid it f. hó 21-én eljegyezte. Fogad­ják a boldog jegyesek őszinte szerencsekivána- tunkat! Hymen. Bán István gyulai fiatal fü- szerkereskedő f. hó 18-án vezette oltárhoz a bé­kési ref. templomban D u r k ó Sári k. a.-t Nász­nagyok voltak : nt. Szegt.dy Károly ref. lelkész és Dapsy Géza urak, vőfélyek: Bróda Gyula, Engel- taller Kálmán és Durkó Gábor, — nyoszolyu le­ányok : Farkas Giza, Bán Ilka és Szabó Juliska kisasszonyok. Az esketési szertartást tiszt. Kolum- bán Áron káplán ur teljesítette. A fiatal pár fo­gadja őszinte szerencse kinánatunkat! Az arad-békésmegyei egyesitett ármen- tesitő és belviz-levezető-társulat f. hó 29-én d. e. órakor Gyula városháza nagytermében választ­mányi ülést tart, melynek tárgyai: Tiz ministeri leirat és négy törvényhatósági átiratok feletti in­tézkedés. * Az igazgató főmérnökségre beérkezett pályázatok feletti intézkedés. A rendes közgyű­lés határnapjának ' megállapítása. Időközben ér­kezhető ügyek 8 indítványok elintézése. Honvéd markotányosok a helybeli 7. és 8. zászlóalj számára, mozgósítás esetén szükséges markotányosok már békében biztositandók lévén azok kik ily vállalatot elnyerni óhajtanak, bővebb felvilágosítást az említett zászlóaljak irodáiban nyerhetnek. Hadkötelezettségi viszonyban álló, de szabadságolt állományú egyének előnnyel birnak A Csohosérnek nyílt csatornává alakitásá hoz szükségelt földmunkálatok, zsilip és hidépité sek tárgyában az árlejtés f. hó 20-án tartatott meg a megyeház termében. Tizennégy válalkozó tette le a bánomdijat, s ugyanannyi zárt ajánlat is adatott be a bizottság elnöke Beliczey István főispán urnák. Az ajánlatok felbontatván, kitűnt hogy Glasner Józef és Popper István válalkozók tették a legkedvezőbb ajánlatot, ugyanis Glasuer a 260 ezer frtnyi kikiáltási árból 17, Popper pe­dig 15 V4 százalék engedményt tett. Az ajánlatok felterjesztettek a közmunka és közlekedési mi nisteriumhoz, mely az ajánlatok elfogadása fölötti jogát magának fentartotta. A bánompénzek ideig­lenesen a helybeli kir. adóhivatal letéti pénztárába őriztetnek. Megyei közgazdasági előadó. A föld mivelés-, ipar- és kereskedelmi minister a megyei közigazgatási bizottsághoz közgazdasági előadó nak Thaisz Gyula urat nevezte ki. A mi nister szerencsés választásához szivünkből gratu lálunk, ámbár a közgazdasági előadói álláshoz, bármily kitűnő férfiakkal töltessék különben be, szervezet hiányai folytán legkisebb várakozást sem kapcsolunk. TŰZ. Folyó hó 19-én este tiz óra tájban a vészharangoknak — mint utólag megállapították — késő kondulása riasztotta fel városunk kö zönségét első álmából. A nagyoláhvárosi tized­ben, Rozsos ]Ferencz csizmadia házfödelének kóróval fedett hátulsó része gyuladt ki, és ama rész, mely kóróval volt fedve, egészen leégett Miutegy három év előtt ugyaneme épület egészen leégett már és uj gazdája csak részben építette fel. A kár mindössze 60 frtra rúg, ez is az „Azienda“ társulat által fog kárpótoltatni. Eljegyzések. Reisuer Ede gyulai fiatal kereskedő eljegyezte f. hó 17-én Schönfeld Fanny kisasszonyt Czeglédről. Füredi Lajos tanító Békésről eljegyezte Tóth István békési iparos leányát: Vilmát. A vereskereszt-egylet érdekében Jancso­vics Pál kir. tanácsos és alispán ur elnöklete alatt a megyei gyűlésen benlevő járási szolga- birák és Gyula városa polgármestere részvéte mellett f. hó 20-án délután értekezlet tartatott. Elhatározták, hogy a szolgabirák a veres-kereszt­egyletet járásaikban községenként fogják szervezni, s működésüket ily irányban legköze lebb már meg is kezdik. Kirilla Szenti németoláhvárosi fiatal gör. kel. tanító Aradmegye S i 1 i n g y i a közsé­gében papnak választatott meg, és már jövő hó­ban elfoglalja uj állását. A fiatal tanítónak meg­érdemelt kitüntetéséhez szivünkből gratulálunk, másrészről pedig sajnáljuk, hogy a szorgalmas tanítóban a németvárosi gör. kel. egyháznak ki­váló tanerőt kell vesztenie. Náray Imre köz- és váltóügyvéd, az aradi ügyvédi kamara elnöke, Aradváros országgyűlési képviselője és az országgyűlési függetlenségi kör alelnöke, folyó hó 17-én éjjel élte 66-ik évében elhunyt. Halálával fájdalmas csapás érte Arad- városát, melynek közügyéit évtizedeken keresztül önzetlenül, tiszta lélekkel szolgálta, s a függet­lenségi pártot, melynek Aradon lelkes és szere­tett vezére, a parlamentben pedig kristálytiszta jelleménél fogva általánosan becsült, zajtaleu ki­tartó munkásságánál fogva kiválóan hasznos tagja volt. 1848-ban mint nemzetőr-főhadnagy, fegyver rel kezében védte hazánk kijátszott s megcsor- bitott jogait; később az aradi vészbíróságnál had­bíróként működött; a szabadságbarcz leveretése után 1853-ig Jozefstadtban rabságot szenvedett, * A „meghivás“-ok szövegezése ellen észrevételünk vaD, A választmány t. tagjai kombinative sem tájékoz­hatják magukat a felől, hogy a ministeri leiratok vagy törvényhatósági átiratok mi felől intézkednek, mert pusztán iktatói számukra 21,127, 21,213, 21,697. stb. tör­ténik hivatkozás. Azt hisszük, hogy a választmány tagjai igényelhetnek annyi figyelmet, hogy a tanácskozásuk alá bocsátandó ügyeknek legalább czimét ismerjék. Szerk. azontúl 1858-ig rendőri felügyelet alatt állott, sj z ügyvédi gyakorlattól is hosszabb ideig fel volt függesztve. Jellemzi lelke egyenességét, hogy mi­dőn Edelsheim-Gyulai báró aradmegyei birtokai képviseletére ügyvédet keresett, s ezen állás el­nyeréséért ő is folyamodott, folyamodványát csu­pán ügyvédi oklevelével szerelte fel, s mint „volt Jozefstadti fogoly“ irta alá. És a báró őt kereste ki uradalmai ügyészévé. A fővárosi sajtó párt­különbség nélkül mély részvéttel járult koporsó­jához, melyet Aradváros polgársága a legmélyeb ben érzett fájdalommal kisért ki az örök nyuga­lom helyére. Béke lebegjen a kitűnő igaz hazafi porain! áldás emlékezetére ! Halálozás. H u s z k a Károly debreczeni kir. ügyészségi hivatalnok, városunk 1848-ki or­szággyűlési képviselőjének, id. Huszka Mihály ur­nák fia, Debreczenben f. hő 18-án élete 46-ik évében tüdővész következtében elhunyt. Béke po­raira ! Csabán f. bó 19-én a „Fiume“ szálló eme­leti éttermében tartotta meg a város intelligenti ája Kossuth Lajos 80-ik születésnapjának ünnepé lyét. Minden pártszinezet nélkül gyűlt össze a teljes értelmiség, tömve volt a tágas terem, s e rendkívüli, Csaban ennyire még soha semmi más esetben nem mutatott részvétből tűnt ki, mennyire tisztelt, mennyire szent a csabai közönség előtt Kossuth Lajos egyénisége, az ő múltja, mennyire tiszteltek az ö elvei. A magát ez alkalommal kü lönö8en kitüntetett csabai dalkar nyitotta meg az ünnepélyt az „Isten áldd meg a magyart“ elének- lésével, a szónoklatok sorozatát a párt becsülés- ben, köztiszteletben megőszült elnöke Karassiay István kezdette meg. Sok talpraesett szónoklatot hallottunk, természetesen valamennyi Kossuth» foglalkozott. Szólották Sztraka György. Hojtsy Pál orsz. képviselő, ki épen Gyulán tartózkodva az ünnep hirére eljött Csabára, Lendvay, Fükszel, Fábry Károly, ki egy Kossuthoz intézendő felirat szerkesztését javaslá, mely inditvány egyhangúlag elfogadtatott s a véghezvitelére egy 3 tagú bi­zottság kéretett fel Szólották még többen. „Kos­suth induló“ „Talpra magyar“ stb. hangjai mellett hajnalig tartott a jókedvű mulatság. Az Orosházai függetlenségi párt, Kossuth Lajos nagy hazánkfia 80-ik születésnapjának ün­nepére vasárnap, szept. 24-én d. u. a vasút mel­letti réten népünnepélyt rendez. Az ünne­pély sorrendje következő: I. Délután 3 órakor az őnk. tűzoltó egylet s a közönség kivonulása zeneszóval a kör helyisége elől az ünnepély he­lyére. 2. A nép szórakoztatásául: zene, táncz, já­tékok, majd dijakkal egybekötött futás verseny 1 frt és 50 kr, mászás verseny 1—1 frt, zsák ugrás 1 frt és 50 kr., esetleg szamárverseny 3, I és 1 írt dijakkal fog szolgálni. 3. Este 6 óra­kor tombola, melyben az első nyertes egy bízó malaczot, a második egy bárányt s a harmadik egy kitűnő kakast fog nyerni. A miért is felhiva- tik a nagyérdemű közönség, hogy belépti jegyeit jól megőrizze, amennyiben minden belépti jegy egy nyerő számmal van ellátva. Belépti dij: Sze mély jegy 10 kr. Családjegy 20 kr. Este hét és fél órakor társas vacsora Daubner Pál ur helyi­ségében. Egy teríték ára férfiak részére 60 kr nők részére 40 kr. Jegyek előre válthatók: a függetlenségi- s a polgári kör helyiségeiben s Daubner Pál urnái vasárnap déli 12 óráig. Ked vezőtlen idő esetén a népünnep a következő va­sárnap fog megtartatni. A tiszta jövedelem fele részben az aradi vértanuk szobrára, fele részben kör czéljaira fog fordittatni. Békésen boldogult Vincze Sándor elhalálo zása folytán üresedésbe jött közgyámi állás múlt vasárnapon lett választás utján betöltve. A válasz tás iránt — tekintve a nagynépességű Békésből kikerült kevés szavazókat — nem nyilvánult nagy érdeklődés, mindazáltal a szavazás nagyon érdekes volt, mert kétszer történt. Ugyanis első szavazás alkalmával a három jelölt (Kovács József, Varg György és Nagy Gábor) egyik sem nyert absolut szavazattöbbséget, mig a második szavazásnál Varga György ref. tanító 73 szótöbbséggel gyö zelmesen került ki a szavazó urnából. Békésen a szüret e héten kezdődik. Noha a szülő a sok esőzés folytán rohadásnak indult úgy minőségileg mint mennyiségileg jó középter mésre lehet számítani. Békésen a polgári kör kezdeményezése folytán önkéntes tűzoltó egylet van alakulóban. Az egylet szervezésével a kör tagjaiból választott 16 tagú bizottság foglalkozik. A létesítendő tűzoltó egylet javára f. hó 30-án a „Korona“ véndéglőben tánczvigalom fog tartatni. Kétegyházán múlt vasárnap hajnalba Sipos Mihály nevű iszákos egyén szobája gerendájára felakasztotta magát, s mire hajnalban a szomszé­dok által észrevételeit, meghalt. A tett elkövetése gyer- hogy előtt egy egész szál gyertyát gyújtott, s azt tyatartó hiányában egy üvegbe helyezte el, világosságnál menjen a túlvilágra. Vasúti baleset. F. hó 21-én éjjel a kétegy házi vasúti állomásból kiinduló tehervonat, mely Aradról és Elekről nagyobb raenyiségű javított marhát szállított, a sínekből kiugrott s a gép, valamint az utánna következő öt vasúti kocsi részben szétromboltatott. Kluppenegel nevű vonat­vezető a kocsik közé került, s jobb lába térdén alul eltört, minélfogva Aradra a kórházba szállít­tatott. Az első ökörszállitó kocsi felfordnlván, a benne levő nyolez ökör közül egy agyonnyomatott kettő pedig nagyobb zuzodást szenvedett, s a to­vábbszállításra alkalmatlanná vált. A közlekedés 22-én Kétegyháza és Csaba között fel volt akadva, az utasoknak úgy Csabáról mint Aradról jőve át- kelle szállni, mi az akadály tartamára 30 perez- nyi késedelmet okozott; az akadálytalan közleke­dés 23-án délben megnyílt. A szüret városuukban a múlt hét elején vette kezdetét és túlnyomó részben már be is vég­ződött. Pedig a szőlő nagy része még egészen éretlen volt s legkevésbé sem igényelte az ily korai szüretelést. Vannak gazdák, akik Septem­ber első napjaiban szüreteltek és ez által ugyan­erre kötelezik azon számítóbb gazdákat is, akik szívesen vártak volna még nyolez vagy tíz napig, hogy a szőlő tökéletesen megérjék. Hogy mi bírja a korai szüretelöket ily nagy sietségre, képtele­nek vagyunk felfogni, azt hisszük, egyszerű kap­zsiság, mert hogy saját érdekük nem kívánja, sőt hogy épen saját érdekük ellen cselekesznek, any- nyi bizonyos. A városi tanács lenne hivatva köz­érdekből fellépni ott, hol a jól felfogott m a- á n I r d e k egyesek visszaélései folytán nem tud érvényesülni. Ez a hatóságnak nemcsak jo­gát, hanem egyúttal kötelességét is képezi. A szüret eredményét illetőleg sajnos, hogy az a pár j éttel ezelőtt hozzákapcsolt várakozáson alul maradt; a fehér szőlő épen nem fizetett, helyenként alig volt mit szüretelni, a fekete is gyenge középtermést adott. Egy magyar holdon (1100 jUj öl ~ 6500 tőke szólő) átlag 15—20 akót szűrtek le. A szüreti hangulat ré­szint a termés csekélységénél, részint a kedve­zőtlen időjárásnál és sok más szomorú tényező­nél fogva, nagyon nyomott volt. A „Budapesti liirlap“ előfizetési felhívá­sát ajánljuk az olvasóközönség becses figyelmébe. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Szőlészet. Fekete Pál szőlészeti vándortanár ur f. hó 17-én ismét meglátogatott bennünket. 0 most a kormány által Magyarország minden bortermelő vidékére ki van küldve, hogy a helyenkint ural­kodó szőlő fajokat megvizsgálja és azokat meg­nevezze. A vizsgálat ama czélból történik, hogy a philloxera ijesztő mérvű terjedése mellett egyrészről az egyes borvidékek lakosai magok biztosítsák szőlő-fajaikat a pusztító rovar ellen, másrészről azért, hogy a kormány ismerje min­den borvidék sajátlagns szőlőjét, s amaz esetben, ha már kezd vagy talán el is fog pusztulni né­mely borvidék : akkor ugyan csak ama fajok ül­tetését megengedhesse vagy eszközölhesse, me­lyek már a vidék borát híressé tevék a pusz­tulás előtt. Egyszóval a régi fajok biztosítása a czél, hogy boraink jósága és hire megmaradjon. A biztosítás csak egyféleképeu lehetséges, gy, ha régi faj-szőlőinket amerikai-szőlők tö­vére oltjuk át oly formán, h"gy a szőlő földalatti része amerikai, a földfeletti pedig a mienk legyen Alulírott a kormány által f. év aug. havá­ban rendezett szölőszeti és borászati tanfolyamon vettem részt, melyen az amerikai szőlők tenyész­tését és azokba a mienk átoltását megtanultam, polgártársaimat tehát majd e lapokban közlött czikkek által fogom felvilágosítani. Ezúttal csak azért említem azt fel, hogy a vándor-tanár ur látogatásának czélját ismertes­sem meg. 18-án és 19-én a gyulai szőlőket összejárva úgy találtuk, hogy az uralkodó fajszőlő nálunk a Kék-Kadarka, mellette leginkább van elterjedve nálunk Fekete- kecskecsecsünek nevezett Feke­te-király, francziául LVmpereur, oláhul Lámpro. Szórványosan előfordulnak még a Fehér Kadarka az Alanttermő, Rak-szőllö, Mézes-fehér, Veres- Dinka, Bakator és a Tökös-fehér vagy itteni né­vén Tökszülő. — Házi kertekben mint csemege szőlők a Rumun, igazi néven Mocca di Luna; azután I nálunk Német-szőlőnek nevezett fehér és piros íranczia Chasselas, továbbá a muskatály szőlőkközöl a Muscat Lunelle, a Muscat Fron- tignan, a Muscat Croqnante és a hibásan Ra- deezky-nek nevezett Smyrnai muskatály. Eme tapasztalatunkból kifolyólag a Demkó József szőlőjében f. bó 19-én délután megtartott előadása alkalmával Fekete Pál ur első sorban tenyésztendőnek ajánlotta, miit bor szőlőt a Kék-Kadarkát, másod sorban a Fekete-király- harmad sorban pedig a Fehér-Kadarkát. Az előadás meghallgatására összegyűlt sző­lős gazdák is az első két fajt emelték a többé fölé. Az előadás után azonban többek társaságá­ban látogatást tett Fekete ur egy előbb ifj. Mo- gyoróssy János ur által bírt szőlőben s ott a Fekete-király szőlőt egész táblákban találva s annak gyümölcsét megizlelve, arra kért fel, hogy tudósításomban módosítsam ajánlatát akként, hogy tekintve a helyi szokást, melynél fogva népünk már szeptember közepén szüretelni szeret, első helyen tenyésztendőnek a Fekete-Királyt ajánlja, mint olyat, mely korábban érik és lazaságánál fogva fürtje nem rohad. Nem állhatom meg, hogy alulírott — sze­rény — véleményemet e tekintetben én is ne nyilvánítsam. — Én, ki már 14 év óta kisérem figyelemmel a gyulai szőlők milyenségét és álla­potát, azt hiszem, minden lelkiismeret furdalás nélkül nemcsak első sorban ajánlhatom a Fekete- Királyt, hanem a Kék-Kadarkát, mint ké6Őn érő és rohadó szőlőt általa kiszorithatónak gondolom. Ez azonban, mondom, csak az én vélemé­nyem, mert, ha más szemüveggel tekintjük a Kék-Kadarkát: akkor, mint olyat, mely az itt di­vatozó gyilkos metszési módok bármelyikét oly- képen tűri, hogy mindamellett néha bőterméssel ajándékozza meg gyilkolóját. — akarom mon­dani, gazdáját, — meg kell hagynunk az öt meg­illető első helyen. Tekintetbe véve továbbá azt, hogy a fekete szőlők több csersav-tartalommal birnak, mint a fehérek s igy boruk nem nyulósodik meg oly hamar: szerencsésnek kell mondanunk a jó öre­gek választását, mely a Kék-Kadarkát tette elsővé szőlős-kerteinkben.

Next

/
Thumbnails
Contents