Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-07-02 / 27. szám

I 1 1 talnak, Torkos Istvánnak, Vangyol Szilárdnak és Szabó Sándornak. A küzdelem mindenesetre' igen erős lesz, 8 daczára anDak, hogy a választási moz­galmak a legnagyobb élénkség mellett már hetek óta folynak, a kombinátiók naponta változnak s az eredmény valószínűsége még a választás napján sem állapítható meg. Az aratás. Talán sohasem néztünk nagyobb szorongással az időjárásnak eléje, mint a legutóbbi Ó9 ránk következő napokban. A búza és árpa az érés végstádiumában, oly gyönyörűen kifejlődve, amiről a mostoha tavaszi időjárás után álmodni sem merészeltünk. Csupán még egy heti kedvező időjárás és a jó középtermés biztosítva van. Egy eső után hirtelen forróság, vagy köd az, mely az éretlen búzát — mint annyi éveken át ép az ara­tás előtti napokban tette — ez úttal is pár óra alatt tönkreteheti. Az esténként beboruló ég Da- mokles kardjaként függ a gazdák reménysége fe­lett. Egyébként az árpának egy része már a múlt hót folyamán levágatott, sőt a pénteki gyulai heti piaczon uj búzát is mutattak. Hevesebb talaja szikes földek termése. A takarás különben holnap általánosan kezdetét veszi, minden gazda nagy erővel igyekszik munkához látni, a helybeli sze­gény emberek már hetek óta részre szerződtetvék, s így az elegendő munkás kéz hiánya nagyon sajnosán érezhető lessz. Engedje az ég, hogy la­punk jövő számában ép oly kedvező sikerrel ír­hassunk, mint aminő biztatók e sorok Írásakor az aratás kilátásai! A színkörből. Szerdahelyiné Prielle Kornélia asz- szonyt, a magyar színpad első művésznőjét ne­hány előadásra vendégül megnyernie, mire külö­nösen a szinlapokban későn részesülő vidéki kö­zönség figyelmét felhívjuk. A művésznő hétfőn a délutáni vonattal fog körünkbe érkezni, s mint alább aszinházi játék rend ben olvasható, I jövő héten négyszer fog fellépni. Sz. Prielle Kornélia asszony művészi neve és egyénisége országszerte sokkal ismertebb és kedveltebb, sem­hogy őt és vendégjátékait a közönségnek ajánla­nunk kellene. A színházi játékrend felemelt helyárakk al biztat, a mitől C s ó k a S. urnák — tekintettel a még ki nem hevert mostoha vi­szonyokra s a gazdaközönség elfoglaltságára — saját érdekében tanácsos lösz elállania. A közigazgatási bizottság által egy kongó tégla-körkemencze felállítása czéljából javaslat té­telre alakított, s Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt Haasz József kir. főmérnök és Ambrus La­jos bizottsági tag urakból álló küldöttség a múlt hét folyamán értekezett a Lónyai-féle szt. lőrinci körkemeDCzék igazgatójával, Vojacsekkel, ki a megye külőmböző helyein a talaj minőségének megvizsgálása végett fúrásokat is eszközölt és kongó-tégla gyártására a m.-herényi talajt találta legalkalmasabbnak. Kívánatos, hogy a községek, saját érdekükben hozzájáruljanak a czélbavett körkemencze felállításának költségeihez s ez által a vasúti állomásokhoz vezető útvonalaik mielőbbi kiköveztetését biztosítsák. Az Arad-csanádi vasút vonal megyénk területére, a kétegyházi határba eső részének ki­építése ellen Kétegyházán oly irányú mozgalom indult meg, melynek czélja volt az építési mun­kálatokat a még egyénenként ki sem számított ki­sajátítási vételár kifizetéséig meggátolni. Purgly János társulati alelnök bejelentése folytán a me­gyei alispán ezen közérdekű ügyben sürgősen in­tézkedett, s a társulati mérnököt a munkálatba a járási szolgabiró által bevezettette. A Gerla-dobozi újonnan kiépített s az eddig ismert legmagasabb árvíz színvonalán felül emelt megyei utat Jancsovics Pál alispán m. hó 28-án felülvizsgálta és átvette. Ezen egyszersmind árvíz­védelmi czólra szolgáló út építménnyel végre biz­tosítva van Doboz községnek Gerlával, Csabával stb. való, eddig az árvizek és az esős időszakban képződött kátyúk által minduntalan megakadályo­zott közvetlen közlekedése. A dobozi hídtól a köz­ségig vonuló útrész mentén levő veszélyes vizládák betöltettek, a miben Haasz József kir. főmérnökön és Endrefi Károly járási szolga bírón kívül a fő­óráéin Klein urat, Doboz község érdemes törvény- biráját illeti, ki az útépítési munkálatokat páratlan buzgalommal és eréllyel hajtotta végre. Az alföld-fiumei vasútvonalon a Sióré­ten tervezett állandó áteresz kérdésében a hely­színi tárgyalás junius 27-én tartatott meg. Az ideiglenes áteresz létesítésének költségeiben a közmunka és közlekedésügyi minister az érdekelt földbirtokosokat marasztalta el. A gyulai sportklub junius 27-én tartott közgyűlésén egyleti pénztárnokul Hoffmann Mihály ügyvéd kiáltatott ki. Gróf Eszterházi Miksa, az orsz. athletikai club elnöke, Kövér László el­nök indítványára a sport terén tanúsított érdemei elismeréséül a club tiszteletbeli tagjává választatott. A közgyűlés egy galamb- és gömblövészet s kap­csolatosan egy nyári mulatság megtartását hatá­rozta el, s a kivitellel a választmányt bízta meg. A közmunka- és közlekedési minister ur által junius 26 ra Budapestre rendelt küldött­sége Békés, Csaba és Gyula városoknak, a Csábos nyílt csatornává tétele tárgyában felmerülendő költségek hozzájárulási arányának megállapítása végett a mondott napon megtartá értekezletét, mely azonban mint előre látható volt, eredményre nem vezetett. — Békést Irányi Dániel ország­gyűlési képviselő, Mester András biró és Mezey Lajos jegyző; — Csabát Szemián Sámuel főjegyző, Sztraka Ernő mérnök és Zsilinszky Endre; — Gyulát Dobay János polgármester és Ladies György városi ügyész képviselték. — Az értekez­leten Loveczky Adolf ministeri tanácsos elnökölt, s mint műszaki tanácsadó Kiszely Károly vett részt. Az értekezlet czéljának előterjesztése után, melyben az elnök által különösen hangsúlyozta­tok, hogy a CsahfS nyílt csatornává tétele első sorban a három város érdekében történik, fel­hívja az érdekelt küldötteket nyilatkozatra, hogy mily összeggel volnának hajlandók ezen munká­lathoz hozzájárulni, minthogy a magas kormány hozzájárulásuk esetén szintén hajlandó a költsé­gek egy részét viselni. Békés városa nevében Irányi Dániel kijelenti, hogy Békés városa, jól­lehet az élővíz csatornának nem tagja, de annak létesítésekor az ellen tiltakozott is, mégis már eddigelé leszámítva a költséges védekezési mun­kálatokat, 70.000 frtot költött biztonsága érde­kében.;- s igy jog és törvény utján nem kötelez­hető a hozzájárulásra. Gyulavárósa nevében Dobay János polgármester kijelenté, hogy a Csahos eredettől fogva nyílt csatorna volt, mint ilyen a Nádor malom csatornái vizek, az aradmegyei Fe­hér-Körös balparti belvizek és az aradmegyei Fe­hér-Körös balparti árvizek levezetésére szolgait. A Csahos ezen minőségében megváltoztattatott a nélkül, hegy Gyulaváros eliez akár szóval, akár tényleg hozzájárult, sőt a nélkül, hogy mégis kér- deztetett volna. A Csahos e minőségben hibás vi- ziműnek bizonyult be, most tehát midőn ennek az előbbi állapotbani visszahelyezése ugyancsak a fentebbi czólok elérése tekintetéből elrendeltetett: Gyulavárosa sem a méltányosság, sem a törvény utján nem érzi magát kötelezhetőnek arra, hogy ezen nemcsak saját, de Bé<i ésmegye hatósága te-1 rületén is kivűleső, 1 igy még védekezés tekinte­téből is általa alig fentartható ellenőrizhető vízvédelmi mű építési költségeihez hozzájáruljon.— Csaba városa szintén az előbbi nézetekhez és ki­jelentésekhez csatlakozván, eme vélemények jegy­zőkönyvbe foglaltattak, s eldöntés végett a nmlts. közlekedésügyi minister úrhoz fognak felterjesz­tetni. Részünkről csodálkozásunknak kell kifejezést adnunk az illetékes felsőbb körök azon nézetén, hogy ök e három várost tartják a Csahos nyílt csatornává tételénél érdekeltnek, holott nézetünk szerint első sorban Aradmegye és a Nádor-malom csatorna az érdekelt a honnan, eme vizek Békés- megyére jönnek, de, másodsorban vannak a kárra nézve előbbiek között is oly érdekeltek, kik egyes esetleges árvizet velünk együtt elszenvedni kény­telenek. A m. kir. álladalmi ménesintézeteknél rendszeresítendő állatorvos gyakornoki ösztön­díjas állomásokra vonatkozólag a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister pályázatot hirdetett. Az Öcsöd községi szöllőskertekben több helyütt szőlőbetegedési esetek merültek fel, me­lyekre nézve a járási phylloxera biztos figyelme felhivatott. Torontál megye közönsége feliratot inté­zett az országgyűlés házához, melyben a Magyar- országon alkalmazott néptanítók — magyar nyelv­tudásának törvényhozásilag kimondandó kötelező volta iránt — intézkedést kér. A polg. fitanoda ez évi zárvizsgája igen szép eredménynyel végződött. Ez alkalommal csak egy esetet említünk fel, mely úgy a hivatalos kö­zegek, mint a vizsgán szép számmal megjelent közönség elismerését, bámulatát kiérdemelte. U. i. Papp János és Mihály 4 oszt. végzett tanulók a szabadkézi és mértani rajz valamint a térképrajzolás terén oly meglepő eredményt s a rajz terén oly kiváló képességet tanúsítottak, miszerint a tanári testület kezdeményezése és ajánlata folytán a községi isk. szék a nagymélt. vallás és közokt. minister úrhoz intézett felterjesz­tést a legmelegebb ajánlat mellett tette át a me­gyei közig, bizottsághoz, melyben a minister meg­kéretik, hogy nevezett fiukat az országos rajzta- nárképzö- és mintarajziskolába államköltségen el­helyezni kegyeskedjék. Valószínű, hogy a megyei közig, bizottság szintén pártolandja ezen felter­jesztést. Lelkészi áthelyezések. Csaponyi Ignácz sarkadi r. kath. plébános úr, ki gyulai kápláni állásáról alig másfél éve neveztetett ki a szom­széd városba lelkészül, ugyancsak plebánosi mi­nőségben Z i 1 a h r a, — helyébe pedig Nábráczky Sándor zilahi rom. kath. lelkész, ki a gyulai r. kath. hivek előtt a múlt évtizedben mint szinte kedves emlékű káplán ismeretes, Sarkadra lett áthelyezve. A gyulai iparos ifjúság önképzö és be- tegsegélyző egylete, jun. 29-én tartott közgyű­lésében elhatározá, hogy szokásos nyári tánezvi- galmát e hó 30-án fogja megtartani. A meghívók legközelebb ki fognak bocsáttatni. Egy héttel elő­zőleg — terv szerint — a kereskedelmi ifjúság rendez mulatságot. * A gyulai izraelita hitközség, újonnan épülő Isten házának alapkövét f. hó 27-ón tette le ünnepélyességgel, melyre a város értelmisége valláskülönbség nélkül nyomtatott értesítéseken hivatott össze. Délelőtt 10 órakor nagyszámú kö­zönség foglalta el az épülő imaház kiásott fal­alapja előtti részeket; csakhamar megjelentek a meghívott vendégek közül G Ö n d ö c 8 Benedek apát és róm. kath. lelkész, B e z s á n József gör. kel. lelkész, Jancsovics Pál alispán, Márky Lajos főjegyző, Bánhegyi István kir. tan­felügyelő, Gyula város tanácsa és városi képvi­selők nagy számban. Az ünnepélyt a hitközség kántorának egy rituális héber éneke nyitotta meg, majd B r ó d y Lipót izr. tanító, a hitköz­ség megbízásából az ünnepélyen egybegyült kö­zönséget és hatóságok képviselőit üdvözölte, ez­után felolvasta az alapitó okmányt, mely a jö­vőnek szolgáltatandó idői és helyi, nemkülönben statistikai adatokban nem bővelkedett ugyan, és rendeltetési czélját illetőleg e miatt hiányosnak is mondható, de a közönségnek a rendkívüli hő­ség folytán kapóra jött a tartalom rövidsége, s szívesen megbocsátotta az elmaradt részeket. Az alapitó okmány, néhány pénzdarab az izolált alapkőbe helyeztetvén, az első téglát Jancsovics Pál alispán ur tette le kővetkező szép jelmon­dattal : „H i t, remény és szeretet.“ Bánhegyi István tanfelügyelő, Elfer Ja­kab rabbi, a hitközség elnöke, a templomépitő bizottság tagjai egy-egy téglával szintén hozzá­járultak az alapkő letételéhez. Ezután követke­zett az ünnepély kiváló momentuma, Elfer Jakab rabbi urnák alkalmi beszéde. Valóban ke­resnünk kell a dicsőítő epitlietonokat, ha eme minden tekintetben sikerült szónoki beszédet ér­demileg méltatni akarjuk. Diskrét, sok minden­féle napirenden levő rágalmakat fényesen czáfoló, a vallásparancsolta emberbaráti szeretet, a szent- irásból vett eredeti héber nyelvű citátumokká! igazoló, híveit vallásosságra, de a koreszmét kép­viselő „haladásira is buzdító, és mindenekfölött hazafias, I tegyük hozzá: csaknem a chauvinis- mUB*S „magyar“ szellemű beszéd volt ez. Magyar szavak, magyaros kiejtés, kizárólag magyar szel­lem, melybe egy szemernyi kosmopolitismus sem vegyült. Mint hazafias szellemű beszédet nemcsak zsidó papnak, hanem bármily hitfelekezetünek is érdemül tudnánk be. A rabbi ur éléuk gestiku- latiója, szenvedélyes, lángra gyűlt arcza kétség- bevonhatlanul igazolták, hogy e beszéd ajkairól hangzik ugyan, de szivóböljő, s mint ilyen, — szívekre talált. Nagyhatású volt hí­veire, de mondjuk ki, hogy hatással volt a többi hitfelekezetüekre is, s mint ilyen, a mai körül menyek között bizonyára jelentőséggel bir. hallgatóság nemcsak megvolt elégedve, hai meg is volt lepetve, aminek önkéntelen jelét a akkor, amikor egy-egy kiválóan magasröptű mon­datot hatalmasan megéljenezett, a tetszés ilyetéi nyilatkozata egyházi szónoklatoknál nem lévéi szokásos, ami a rabbi urat hozta néhány pilla natra zavarba. Igazán sajnáljuk, hogy nem ju tottunk hozzá a praedikatió szövegéhez, készség­gel közöltük volna legalább kivonatban, de hisz- szűk, hogy a helybeli hitközség nem fogja elmu­lasztani az egészet kinyomatni. A mintegy 5|4 óráig tartó szónoklattal az alapkőletételi ünne­pély befejeztetett, s mindenki sietett a szószék­ről lelépő jeles papot szivéből üdvözölni, kit hí­vei nagy része elkísért lakására. Az imaház alapkövének ünnepélyes le­tétele alkalmából f. hó 28-án este a Messinger- féle kávéház födött nyári helyiségében, az izr. hitközség tagjai köréből e czélra alakúit bizott­ság ügyes rendezése mellett bankett adatott. — Mintegy hatvan egyén vett részt benne hitfeleke­zeti különbség nélkül, az értelmiség kiválóbb tagjai, többek között a város polgármestere, Dobay János ur is. A vacsora igazán kedélyesen folyt le, a komoly és tréfás toasztok egymást ér­ték, résztvett azokban vége felé a társaságnak csaknek minden tagja. Elfér rabbi ur, ez estén is igazolta, hogy nemcsak a szószéken, hanem társadalmi körben, víg poharazás között is meg­állja helyét, a nélkül, hogy papi állása igényelte kötelmeiről csak perezre is megfeledkeznék. Az estélyen is számos felköszöntőt mondott, melyek­nek rögtönzöttsége, magyar szelleme és különö­sen a nyelv magyaros kezelése — ha tény nem lenne — csaknem igazolnák a kételyt, hogy a rabbi ur három évvel ezelőtt saját szavai szerint „jó reggel“-t sem tudott magyarul kívánni.* Meg­említjük, hogy a rabbi ur minden honorarium nélkül tette az alapkő letétele körüli egyházi funktiókat, mely körülmény a hitközség fiatal hölgyeit arra bírta, hogy a rabbi urnák egy csi­nos dohányszelenczét ajándékoztak, amelyet is Bródy Adolf ügyvéd egy rövid pohárköszőntő mellett az estély folyamán nyújtott át. A han­gulat az estén át kitűnő, szívélyes és testvéries volt, Messinger vendéglős urnák előzékenysége, sőt ezuttali vendégszeretete, mert helyiségét is díjmentesen engedte át, minden dicséreten felül áll. A teljesen sikerült bankett csupán hajnal felé ért véget.- A regale-bérlö ur jóakaratába ajánljuk a színkör padjait, vulgó támlásszék, melyek sok évi használat után oly rozzant karban van­nak, némely részük oly menedékes, a többinek támlája annyira csak a mögötte ülök támo­gatására van utalva, hogy ezeken 2—3 óra hosz- szani ülni élvezetnek pokoli. Nem tudjuk, nem is kutatjuk, mily szerződés áll fenn a bérlő és a színigazgató urak között; de annyit akár melyi­küktől is megérdemel a közönség, hogy ha már forintjáért tapadón kell ülnie, ez a fapad leg­alább ama szerény kívánalomnak megfeleljen, hogy rendesen ülni lehessen rajta, s ne kellessék a nézőnek még ráadásul az előtte való pad tám­láját is térdével óvni e hanyattzuhanástól. Dalinadi Mihály nevű agglegény, Dobo­zon a múlt héten felakasztotta magát háza ajta­ján. Sajátságos, hogy az öngyilkosságot elköve­tése után alig pár másodperczczel egy szomszéd észrevette, hanem ahelyett hogy a szegről le­vágná, előbb a községházához futott feljelentést tenni. Mire az elöljáróság a községi orvossal a helyszínére érkezett, az élesztő kiserietek ered­mény nélkül maradtak, a szerencsétlen — halva volt. Öngyilkosságának oka állítólag hosszas gyó- gyithatlan betegség volt. Orosházán a Rapcsák József elhalálozása folytán üresedésben levő jegyzői állás ma fog vá­lasztás utján betöltetni. A pályázók száma 15, + És „Szarvason“ tanult meg magyarul be­szélni, magyarul érezni; szégyeljék magukat azok, kik Szarvason még pánszlávok is tudnak lenni. Sz erk. Csóka Sándor, színtársulata a „Korona* udvarán épült sznkörben előadásait junius 25-én Csiky Gergely hatásos színművével a „C z i f r a n y om o r u 8 ág“-gal kezdte meg. Az njság in­gere és a vasárnap meglehetős közönséget von­zott a színkörbe. Az előadás általában véve jól folyt le. V a v r a Emilia (Bella,) Tőkés Emilia (Eszter) és Breznay (Csorna Bálint) szerepében biztos játékokkal, avatott, értelmesen színezett elő­adásukkal a közönség osztatlan tetszését és tap­sait méltán kiérdemelték. Osztozott velük a si­kerben Rónaszéki, ki az ügyetlen Mádi Simon szerepében igen ügyesen ügyetlenkedett és Brez- nainé, folytonos derültségben tartva a közönséget, Mézesné szakácsnőből tensasszonynyá avancirozott minőségében. A többi szereplők is igyekeztek meg­felelni feladatuknak, A rendezést illetőleg ván egy pár jóakarata figyelmeztetésünk. Először is Sod- róné Bzemélyesitöje Vári Janka k. a. annyira nem maszkírozta arczát szerepéhez, hogy hágainál és öcscseinél sokkal fiatalabbat mutatott s szinte visszatetsző volt hallani, midőn ezek őt Zsófi néninek szólifgatták. Az is nagyon roszul vette ki magát, hogy Csorna Bálint napdijas írnok ur öt leánya a születésnapi estélyen, még a vacsora alatt sem tette lé a kalapját; a fürdői jelenetben pedig az urak salonruhákban mozogtak a színen. Kedden junius 27-én Lecoq operettje, „K i s- asszony feleségem“ került színre; zongora kiséret mellett és gyér közönség előtt, elég jó kiállítással. A czimszerepben (Marzsolén) E n y- v ár i Sarolta k. a. routinúat játszott és Csinosan énekelt. Mellette Bérezi (Frikkel), B r e z n a i (Petersop) és Rónaszéki (Palainéd Vanderbum) vívták ki a nézők tetszését. Tekintve, hogy a tár­saságnak zenekara nincs és a repertoir uj ope­retteket nem Ígér s igy közönségünk ízlése, mely különben is — úgy látszik — kezd visszahúzódni a nagyobbára ledér operettektől, a téren kielégít­hető nem lesz, ajánljuk Csóka S. színigazgató urnák, hogy lehetőleg ritkán cultiválja ezen mű­fajt, s inkább színmüveket mutasson be, a melyek­hez tagjai számban is aránylag több erővel ren­delkezik. Szerdán, junius 28-án — bérlet első számban — Paileron uj vigjátékát „A hol unatkoznak“ adták. E darab a franczia aristocratia körében mozog, s egy egész csapat tudós és nem tudós csudabogarat ölel iel keretébe. Hosszú, unalmas párbeszédekkel kezdődik, cselekménye alig van, s a setétben nyer megoldást ; legnagyobb szerepe van benne a — hallgatódzásuak. Az előadás me­nete kissé vontatott volt, a mi a darabban előfor­duló háládatlan szerepeknek tulajdonítható. A mi az egyes szereplőket illeti, határozottaD V av ra Emíliát illeti az elsőség, ki az élénk és csacska akaratos, de jószivü Williérs Susaunet kifogásta­lan természetességgel alakította, folyékonyan, ér­zéssel szavalt, s a végjelenetben megragadó élet- hűséggel vált a gondatlan gyermekből szerelmes leánynyá. Tőkés Emilia (Céran grófnő) Brez- n ai ué (Reville herczegnő),Hegedűs né (Ray- mondné), Breznay (Bellac) Berki (Céran Roger), Rónaszéki (Raymund) sikerrel oldot­ták meg szerepeiket. Közönség szép számmal. Csütörtökön, junius 29-én középszámu kö­zönség élőt Lecoq egy újabb operetteje a „Kis Doktor“ adatott, a czimszerepben Pajor Ág­nessel. Pajor Ágnes k. a. igen megnyerő jelenség szép alakkal s kellemesen csengő, bár nem nagy terjedelmű hanggal; játéka szabatos,természetes; szerepének jól megfelelt. E n y v á r i Sarolta k. a.

Next

/
Thumbnails
Contents