Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-04-25 / 17. szám
A bírói ládában talált régi kötvények átvizsgálásával, és a behajtható követelések behajtásával elöljárók megbizatnak. Községi közmunka előirányzat az 1875-ik évre tárgyalás alá vétetvén, annak végösszege a következőkben fogadtatott el: i kiadás .......................23,110'frt 32 kr, be vétel........................12,017 frt 52 kr, a hiá ny 11,092 frt 80 kr, mely az egyes lakosokra következő arányban lesz kivetendő.: 52348 hold földre,holdanként 8 kr 4187 frt 84 kr, 2366 zselér házra, egyenként 2 frt 4732 „ — „ 1956 házattan zsellérre, „ 1 „ 1956 „ - „ kereskedőkre: 11 első oszt. fejenként 6 » 66 „ — „ 26 másod oszt. fejenként 4 , 104 „ - „ 31 harmad oszt. fejenként 2 „ 62 1 ■ 1 összesen 11107 „ — jj az előirányzat 14 napra közszemlére kitétetik, azontúl a megye számvevőséghez terjesztetik. Községi pénztár számadása az 1874-ik évről előterjesztetvén, annak végső összegei a következőkben állapíttattak meg: bevételnek kellett volna lenni 68,645 frt 49Y2 kr, bevétetett valósággal 42,607 „ 73 „ követelésben maradt 26,037 »76 » Kiadásnak kellett lenni 83,767 „ 6‘/a „ 40,546 „ 40 >/2 „ valósággal kiadatott 'kiadandó még 43,220 »66 „ a közszemlére ]4 napra kiteendő eme számadások, a netán felmerülendő észrevételekkel, a megyei számvevőséghez lesznek terjesztendök. Előterjesztetett a községi közmunka pénztárnak 1874-ik évről készített számadása, mely tételenként tárgyaltatván, annak végeredménye a következőkben állapitatott meg : bevételnek kellett volna lenni 33,108 frt 44 kr. valóságos bevétel volt 24,403 »98 » felmaradt további követelés kiadásnak kellett volna lenni valóságos kiadás 8704 » 45V2 „ 48,667 » 72* * */, » 24,371 » 84Va 1 kiadandó még 24,295 88 | a számadás 14 napi közszemlére kitétele után, a felmerülhető nehézségekkel együtt a megyei számvevőséghez terjesztetik. Olvastatott a helybeli katonai lakoknak a megye által elrendelt eladására vonatkozó árverési hirdetmény. A város e telkek vételébe nem bocsájtkozik. Végül több magány kérvény tárgyaltatott. A szarvasi nőegylet alapszabályai. JL §. Az egylet neve e's cze'lja. Neve: Szarvasi nöegylet. Czélja : Jótékonyság, és pedig : a) szülődén, vagyontalan és pártfogók nélküli árvák és gyámoltalan családok segélyezése; b) árva gyermekek, különösen leánykák neveltetése; c) nemzeti mivelödési intézmények pártfogolása. 2. §. Az egylet köre. Az egylet jótékonyságát kiterjeszti Szarvas városa és területére. 3. §. Az egylet tagjai. Az egyletet alkotják: a) alapitó tagok, kik legalább .40 forint alapítványt tesznek lé, s mig azt le nem űzették, utánna 8°/0 kamatot szol-l gáltatnak az egylet pénztárába; b) rendes tagok kik három évre kötelezik magokat évenként legkevesebb 2 forintot az egylet pénztárába fizetni c) pártfogó tagok, kik tetszés szerinti adományaikkal az egyletet segélyezik. 4. §. A tagok jogai. Az egylet alapitó és rendes tagjai a köz. gyűléseken egyenlő szavazati joggal birnak, vá Iasztók s az egylet tisztviselőivé választhatók; a pártfogók az egylet közgyűléseinek szívesen látott vendégei s véleménynyilvánítási joggal birnak.-v 5. §. Az egylet vagyona. Az egylet oda törekszik, hogy a jótékony czéljának megfelelő helyiségről, esetleg helyisé, gekről gondoskodjék, s olyanokat örök áron meg. szerezzen, mig azonban ez megtörténhetnék, a szűk Béghez képest helyiséget béről, s azt fölszereli. To. vábbá az egylet az alapítványokból s az évi ka matok és évdijak összegének egy harmadrészéből egyleti tökét alkot, mindaddig, mig az tizezer fo rintra nem növekszik; e gyarapodó pénzösszeget mint alaptőkét kamatozásra biztosan kihelyezi. 6. §. Az igazgatás. Az egylet igyeit a közgyűlés, az igazgató választmány s a tisztviselők intézik. 7. §. A közgyűlés. Évi közgyűlést az elnök hiv minden év ju nius havában össze, s az ott jelenlevők szótöbbsé ge határoz, a szavazatok egyenlősége esetében az -elnök szava dönt. Érvényes határozat hozatalára az összes tagok egy ötödrésze szükséges, ha any. nyian sem jelennének meg, a kitűzött naptól két hétre ismét összehívandó, amidőn a megjelenői! minden esetben érvényesen határoznak. — Sürgős esetekben a választmány rendkivüli közgyűlést is vatliat egybe az elnök által. A közgyűlés jogai: tisztviselők megválasztása, az egylet működés irányának kijelölése, az évi számadások felülvizsgálása, s a számadónak fel- entése és esetleg az egylet feloszlásának elhatározása. 8. §. Az egylet tisztviselői. Az egylet tisztviselői: elnök, alclnök, két titkár, pénztárnok, gondnok s ezeken kivül tizénél választmányi tag. A titkári helyek egyikére férfi választatik. 9. §. Az egyleti elnök és álelnök. Az egyleti elnök vagy ennek akadályoztatása esetén az alelnök: a) az egyletet hatóságok magánosok irányában képviseli; b) a közgyűléseket s a választmány üléseit összehívja s azokon elnököl, a pénztárra felügyel, szükség esetén 20 forint erejéig az egyleti pénztárból utalványoz. Elnököt és alelnököt a közgyűlés választ három évre. 10. §-.■ Az igazgató választmány. Az igazgató választmány áll a tisztviselőkön Ívül tizenkét rendes és négy pót választmányi gból, üléseit legalább negyedévenként s ha szük- égos havon kint az elnök vagy alelnök vezetése mellett tartja. Jogköréhez tartozik : a) az alapszabályok áltál kitűzött czélnak a közgyűlés által jelölt irányban foganatosítása; b) czélszerü ja- aslatok készitése s a közgyűlés elé terjesztése; az egylet vagyonának gondozása, ennélfogva a pénzkezeléséről szóló kimutatásoknak negyedéven- kint átvizsgálása és a számadások évi eredményének a közgyűlés elé terjesztése; d) a szolgálati személyzetnek — ha szükségessé válik — felfo- adása; e) az egyletet érdeklő jogügyletek aláírása (az elnök és titkár aláírása mellett legalább két tagja által;) f) s ezeken felül a rendes folyó gyek elintézése. Érvényes határozathozatalra a választmányi tagok egy harmadrészének jelenléte szükséges, ha azon másodszori összehívásnál sem jelennék meg kellő szám, a jelenlevők jogérvényesen határoz- ak. Az időközben netán megürült rendes választmányi tagok helyeit választási sorrendben a póttagok töltik be. A választmányi tagokat a közgyűlés választja egy évre. 11. §. A titkárok. A titkárok vezetik a közgyűlések és választmányi ülések jegyzőkönyveit, az egylet levelezéseit az egylet iratait és okmányait őrzik. A titkárokat a közgyűlés egy évre választja 12. §. A pénztárnok. A pénztárnök az egylet tökepénzeit és jövedelmeit kezelit az igazgató választmány által meghatározott folyó s az elnök által ntalváoyozott ondkivüli fizetéseket teljesíti, rendes naplót vezet havonkinti zárlattal, melyet mindig a legközelebbi választmányi ülésen beterjeszteni tartozik, az év végével a számadásokat elkészíti, s azokat az igazgató választmány utján a közgyűlésnek beterjeszti egészben véve a pénzkezelésről felelős. A pénztárnokot a közgyűlés egy évre választja. 13. §. A gondnok. A gondnok vagy gazdanő minden nem pénzbeli adományt bevesz s határozatok értelmében vagy az elnök utalványozása szerint ily adomá- yokat kiad, ezekről számadást vezet, az intézeti helyiségre felügyel s annak felszerelését leltár mellett kezeli. A gondnokot a közgyűlés ogy évre választja. 14. §. Záradék. Ha legalább 25 tag által az egylet felosz- ása hozatnék javaslatba, akkor a közgyűlés hiva- tik össze s a feloszlás csak úgy vétetik foganatba ha a közgyűlés tagjainak legalább 2/a része szavaz reá, mely esetben az egylet vagyona a közgyűlés által elhatározandó városi jótékonyczélra foróittatik. Kelt a szarvasi nőegylet alakító közgyűlésé' bői október 4. 1874. Tomcsiny Károlyné, elnök. özv. Tassy Farenczné, pénztáritok. özv. Danes Lászlómé, . titkár. Sárkány Jánosná, alelnök. Mihálfi Józsefné, választmányi tag. Mihálfi József, titkár. Levelezés. Szarvas april 21. 1875. Tekintetes szerkesztő ur 1 A jótét önmagában hordja jutalmát, nem igényli tehát azt, hogy akár hálából akár kérkedésből a világ előtt kürtöltes' sék. Ki élő hitének inditásábó! osztja meg földi javait a szükölködőkkel, azt jótetteiben a hango san kürtölö elismerés nem fogja elszéditeni, s i hallgatás nem fogja megakasztani. Ily meggyőző dés mellett midőn a szarvasi nőegylet jótétemé' nmeiről akarunk megemlékezni, tesszük azt nett azon indokból, mintha hinnök, hogy azon jótétek nem lennének mint a nemeskebltíségnek szép nyilatkozatai megbecsülhetetlen értékűek nyilvánossá- tétel nélkül is ; hanem szólunk róluk azért, hogy a nemes példát látva különösen nagyobb községeink hölgyei hasonlókra buzduljanak. A mi nő- egyletünk valóban megérdemli, hogy buzdító például szolgáljon. Alig hogy a kezdet nehézségeivel megküzdött, azonnal hozzá fogott a jótékonyság gyakorlásához több oldalulag. A lefolyt télen — mikor annyi sokan küzdtek a nyomorral — leves osztó iutézetet nyitott. Január 25-töl márczius 22- ig 27 család lett naponkint leves és kenyérrel ellátva. Midőn az utolsó nap következett, akkor még a jótóteményesek mindenike külön kapott főzeléket, kenyeret, lisztet és zsírt, hogy még az ünnepekre is ne szenvedjen szükséget. Ezen kívül különféle folyamodók ruhanomüek és élelmi szerekkel lettek ollátva. Egy nohány inségesebb család — elhagyatott özvegyek és árvák — még ma is folyton segélyeztetnek. Egy szerencsétlen béna árva az intézet költségén tartatik és varrásra ta- nittatik. Az egylet figyelmét oda is kiterjesztette, hogy a mi tőkéi kihelyzendök voltak, azokat olyanoknak juttassa, kik midőn elegendő biztosítékot nyújtanak, a kölcsön által másrészt segélyben részesülnek. Mindezek oly tények, melyek mindnyájunk elismerését érdemlik ki s utánzandó például szolgálnak. Az egylet e jótékony működésében részesek az egyleti tagok kivétel nélkül mind, de közelebbről a bizottmányi tagok, kik a leves-osztás alkalmaikor naponként felváltva megjelentek s a laves kiosztásánál arczukról leolvasható jó akarattal is fűszerezték az ételeket, de kiválólag az egylet alelnöke nt. Sárkány Jánosné, gondnoka Chován Zsigmondné, pénztárnoka özv. Tassy Ferenczné és titkára özv. Danes Lászlóné, kik az egylet ügyeit oly önzetlenül és buzgóan s fárad- hatlanul vezetik. Az egyleti elnök inéit. Toracsá- nyi Károlyné grófhölgyet fenkölt gondolkozást! általánosan tisztelt férjével az egyletnek szükebb köre nem korlátozza abban, hogy a maga jótéteményeit messzebbre is ki ne terjessze. Alig múlik nap, midőn újabb és újabb oly nemes tetteikről ne értesülnénk, melyek arról tanúskodnak, hogy ők mentő kezeikkel ott vannak legközelebb, bol szükség a legnagyobb. Mind e jóltevöket egyetemben áldja meg a jó Isten, ez forrón rebegett imájok a szegényeknek, ez a miénk is I r. 1. B.-Csaba, april 22-én. T. szerkesztő ur ! Röviden bár, de tudósítani kívánom a „Békés“ t. olvasóit, a gőzeke-verseny, illetőleg kísérlet napjának nagy fontosságáról. Mondhatom, hogy megyénkben már régen nem volt oly nagy élénkség tapasztalható, mint e napon B.-Csaba városában. A rendezőség már napok előtt izzadt és fáradott, hogy az ország minden vidékéről jelentkező vendégeknek tisztességes ellátása és kényelme biztosítva legyen. Már szerdán a délutáni és éjjeli vasúti vonatokkal sokan érkeztek meg, s részint a vendéglőkbe, részint pedig az egyes polgárok privát vendégszerető házaiba szálltak. De a vendégek zöme csak osötörtök reggel érkezett meg. Csaba város négy fogata, az összes bérkocsik és egyeseknek fogatai a vendégek rendelkezésére állottak, kik aztán szakadatlan sorban, a nemzeti zászlók által jelzett irányban robogtak ki, a város közelében füstölgő gözraozdony és gőzeke működési színhelyére. Az embernek szinte jól esett azokat a jó, igészséges alföldi arezokat látnia, melyeken szinte olvasni lehetett a vágyat, hogy a hazai gözgazda- ságon segítsenek, s e czélból az emberi ész által előállítható legtökéletesebb eszközöket felhasználhassák. Voltak itt pestiek, a m. k. minisztériumtól, debreczeniek, az ottani gazdasági intézettől, aradiak, szegediek, h.-m.-vásárhelyiek, s megyénk minden időkéről oly számban, minőben alig lehetett még látni valaha. A kísérlet színhelye hasonló volt egy kis tá borhoz, hol az étel és itallal bővelkedő sátrak körül, zeneszó lelkesítő hangjai mellett látni lehetett a legtarkább közönségből álló népséget, a csabai paraszt-asszonyoktól és gyerekektől kezdve fel, a vidéki gazdákon, iparosokon, kereskedőkön, papokon, tanítókon, katonákon és gazdatiszteken fc@ resztül fel a főúri rend méltóságos tagjaiig a legszebb barátságban összevegyitve, és hol mindenki saját geniusa, saját miveltségi foka és saját környezetéhez képest mondta el véleményét a látott gépek hasznos volta felett. Pont 9 órakor felszólalt a békésmegyei gaz dasági egyesületnek igen tisztelt elnöke Beliczey István ur, nehány lelkes és szabatos szóval kör vonatozván a gőz hatalmának legújabb vívmányait a közgazdaság minden terén, s üdvözölvén a rop pant számban megjelent szép közönséget, a szántás megkezdődött. Mindenki a megindult ekék felé sietett, úgy, hogy az illető eke-vezetők alig voltak képesek a kellő joloket egymással küíüloi. Mindet által a legnagyobb rend volt tapasztalható mindenütt, mi főleg a rendezőségnek, jelesül: T. Bartók}- László és István, Sztraka György, Fábry János, Achim János és Filipinyi Károly uraknak volt köszönhető, kik előzékeny figyelmességük által általános elismerést vivtak ki maguknak. A kisérlet eredményének bírálatába nem merek belebocsátkozni, mert arra nállainnál sokkal okosabb emberek voltak felhiva, akik annak ide-, jén bizonyosan be fogják küldeni jelentésüket a t. szerkesztő urnák is, hogy a közönség tudomást szerezhessen magának róla; és mindenki a maga egyéni nézetét összevethesse vele. Végül még csak azt említem meg, hogy a nap befejező koronáját a csabai műkedvelők szini előadása, és az azt követő tánczmulatság képezte, — melyről azonban szerkesztő ur engedőiméből a jövő számban leszek bátor Írni.“) Gyoma, 1875. april 20-án. Ismeretes dolog e lapok t. olvasói előtt, hogy a gyomai ref. egyház kebeléből a közel múltban két néptanítót ragadott ki a halál, valamint az is, hogy mindkét tanitó szegény özvegyet és számos gyámolnélkttli árvát hagyott hátra. Miután már e lapok hasábjain fájdalom ! olvastuk, hogy egy egyházi elöljáróság ilyen szavakkal fogadta, illetve utasította el a fizetését kérvényező tanitót, hogy: „menjen el tanitó úr, zárja be az iskolát, hagyjon itt bennünket,“ jól esik és nagyon időszérüuek látszik, itt a nyilvánosság terén, kebelbeni egyháztanácsunkna k az elhunyt tanitók özvegyeivel szemben kimutatott kegyeletét és méltányos eljárását tudomásra hozni. Egyháztanácsunk az egyik elhunyt tanitó özvegyének 30 köböl és a' másiknak 25 köböl terményben állapította meg kegyadományát, alapul a hivatali esztendő mennyiségét vevén fel. Ezen kegyeletes eljárás annyival inkább megérdemli a dicséretet, mert mig egy részről a mostoha idők miatt népűnk egyházi tartozását a kivánalmaknak megfe- lelöleg fizetni képtelen, s igy az egyház anyagi viszonyai jelenben kedvezőtlenek; addig más részről a kegyeletes adományozásra felállított szabály nincs, csakis „jó szokás“ ez. Éltesse tehát az ég az egyháztanács tagjait, s tartsa meg kegyeletes jó szokását számos évekig,- az özvegyek és árvák részéről pedig fogadja nemes szive sugallatából eredt adományozásáért a legforróbb köszönetét 1!! (b) Szent-andrási utolsó levél a boldogságról. IV. Nehéz vajúdások között ez évnek is megszületett ifjú szép leánykája a kedves tavasz, de ki még nem lévén bemutatva a nagyvilágnak bájait kellemeit folyton elrejti szemeink elől s bármi forró vágyai óhajtanánk már gyönyörködni azokban, még is kérlelhetlen hidegséggel rejtezke- dik előttünk, mig majd ő is neki melegül s megszelídül, s akkor „ a virágnak megtiltani nem lehet ....“ De már annak tadata is, hogy bár még látatlanul — de mégis csakugyan megszületett már e becses és kedves teremtés, vidám érzelmekre örömre és szép reményekre hangolja szivünket, — és minthogy tisztes fáradságunkkal kell kenyerünket keresnünk, uj erőt is ád, s munka' kedvre lelkesít jelenléte, ez az oka tehát hogy én is a kapa kasza után nyúlok most s leteszem a tollat, melyet télen rá értem forgatni s irom ez utolsó levelemet, melyei még adós maradtam, mert sokat csevegtem a boldogságról; de azt még eddig nem mondtam meg, csak ígértem kigyelme- teknek édes véreim 1 liőgy miben áll hát igazán a boldogság? csakis ezt cselekszem meg‘most, — azután megyek krumplit és knkuriczát kapálni én is inert a harangozásból meg nem élhetek nagy famíliámmal... Majd ha aztán ismét másik oldalára fordul a világ, hogy egy hosszút aludjék lebullanak a fák levelei, s négy fal közzé zárand a tél szele, hava hidege, s jól fog esni vén testünknek a kandalló melege, akkor ismét találkozhatunk itt egymással, — addig pedig isteh 'áldja meg a kentek becsületes munkáját verítékét, s oltalmazza meg egészségét mindnyájuknak !*) Most pedig már hogy megfelelhessek ígéretemnek, s a feltetti kérdésnek, csak annyit mondok még: Hogy boldoggá lehess Három kincset kötess. Hidj, remélj, és szeress) Bütyök Matyi. Nyilatkozat. A »Békésmegyei Közlönyének f. hó 16-én megjelent 31-ik számában az „Újdonságok“ ro*) Szívesen vesszük. Szeri, *) A kapálást hagyja csak a famíliának Bütyök bácsi, ilyep qrsjj embernek könnyebb a toll, mint kapa!
