Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-04-25 / 17. szám

vatában egy az illető közlő véleménye szerónt, valószínűleg pikáns szerény nézetem szerint azon­ban az irodalmi illem fokán alól álló újdonság jelent meg arról, miszerint Gyulán a német vá­roson a képviselő jelöltségi mozgalmak már meg­kezdődtek, s e mozgalom álén álló férfi elvesztett bírói székét a rendezett tanács megbuktatásának árán óhajtja visszaszerezni. — Ez ujdonsángnak még meggondolatlanabb egyenesen az illető, mind­nyájunk által eddig tisztelt és becsült férfiúnak, magán ügyeire vonatkozó megjegyzései is van­nak, sajnos jeléül annak, hogy létezik megyénk­ben a sajtónak egy munkása, ki magánosok tisztán egyéni ügyeibe is avatkozik, Ez újdonsághoz nékem csak annyiban van közöm, mert szerzőjéül engem gyanusitnak, és e tekintetben már nyilatkozatokat is vettem. Eme vélemények ellenében határozottan nyi­latkozom, hogy emez újdonságot sem nem Írtam sem pedig, a németvároson e hó 11-ón történtek­ről senkit nem értesitettem. A mennyiben pedig az ott történtekről biz­tos tudomással bírok, oly hitelt érdemlő egyének­től, kik ott jelen voltak, — állíthatom, miszerint amaz értekezletről nyilvánosságra hozott hírek me­rőben alaptalanok. Azokat pedig, kik ez újdonságot az én ne­vemmel hozzák kapcsolatba felkérem, hogy jövő­re, ha gyanusitni akarnak, közöljék velem gyanú sitásaikat nyíltan, biztosítva lehetnek arról, hogy készséges választ fognak tőlem nyerni; — amit Írok vagy mondok nincs okom tagadni senki előtt. A gondolom- vólom-fóle újdonság faragás nem kenyerem, még kevésbé kenyerem pedig Gyula városa békés polgárainak jelenben nyug­vó kedélyeit felzaklatní, mert nézetein és minden higgadtabban gondolkodók nézete szerint az ilyen hirek ily módom közlése: olaj a tűzön, mely nem használ az ügynek, hanem rombol és pusztít, — A múlton pedig okulhattunk. Kelt Gyulán april 21-én 1875. Dobay János. Nyilvános köszönet. Azon nemes áldozatkészség és hazafias irá­nyú pártolás, melyben a békésmegyei takarék- pénztár, legközelebbről a megyei müvelödéstör- ténelmi egyletet, valamint a megyei okszerű mé­hész-egyletet részesité, a midőn mindkét egylet­nek alapitó tagjáúl nyilatkoztatá ki magát, fénye­sen igazolván ezáltal nemcsak a közügyek iránti élénk részvétét, hanem azok előmozdítása és fel­virágoztatására, mint önálló testület, valódi tény­leges közreműködését is, • kedves kötelességem­mé teszik, hogy a nevezett egyletek nevében, mint azok elnöke és képviselője, a legmelegebb hála- köszönetemet nyilvánítsam, azon őszinte óbajom kíséretében, hogy engedje Isten: miszerint a bó- késmegyei takarékpénztár, mint külöraben is a legnemesebb czélú intézmények egyike, üdvös irá­nyának megfelelve, legyen a szükségben levők­nek továbbra is vigasztaló menedékhelye, s min­denkor a legnagyobb virágzásnak-örvendve, le­gyen a közérdekeknek gyámolitója, s a-megye szellemi- és anyagi elöbaladása eszközlésének min­den időben egyik hatalmas tényezője 1 Kelt Gyulán, 1875. april 21-én. Göndöcs Benedek, apát és lelkész mint a nevezett m. egyletek elnöke. Újdonságok. A Valóságos áprilisi időjárásunk van; bű­vös, szeles, borongós, néha veröfényes meleg na­pok de esni nem akar, pedig a vetésekre már nem jó ez a hosszú szárazság, — a gyümölcsfák még most sem hajtanak, különben mint gazdáink mondják,'a múlt heti fagy soknak ártott. — E hó 24-ón viradóra jótékony esőnk volt, mely minden­nek uj életet adott. A A megye müvelődéstörténelmi egylet által kiküldött bíráló bizottság, Benka Gyula tanár ur nak „Kristóf! György szarvasi néptanító életrajza“ czinm gyönyörű nyelvezettel s érdekes modorban írt müvét egyhangúlag elfogadta, — s a majdan Szarvason tartandó vándor-gyűlésen véleményező felolvastatni, — a szarvasiakra különösen helyi tekintettel is nagyobb érdekkel bírván. A Megyei múzeumunknak különösen pénz és érem gyűjteménye naponként gyarapodik, még a köznép köréből is történtek már több rendbeli g^aJjozásokj igy a napokban Kulcsár Pál ó-ki- gyósi lakos, egy 1699-ik évi felirásu ezüst pénzt Ajándékozott; — egy 1763. évből való rézpénzt pedig Péky Antal ez. kanonok ur küldött be. A Sajnálattal említjük fel, hogy s muzeum megnyitása az idén egy kissé késni fog, — miu­tán »' tárlati igazgató id. Mógyorossy János ur ve­szélyesen megbetegült, kinek mielőbbi felgyógyu­lását azonban reméljük és őszintén kívánjuk, I utusauinót miudftiáltal meglátogatni óbtyta-1 ná valaki, az egyleti elnök ngs. Göndöcs Benedek apát urnái jelentkezvén, azt bármikor megteheti. A A békésmegyei okszerű méhész-egyletnek évkönyve már sajtó alatt ál], s a jövő bó köze­pén fog megjelenni. A -4 gyulai promenád csínosbbitására aláí­rási ivek vannak kibocsátva; de szinte restelljük felemlíteni, pedig való igaz, hogy intelligens kö­zönségünk legkisebb pártolásban som részesíti ezen ügyet, pedig kifogyhatatlan aztán becsmérlése és kifogásaiban, hogy a világítás rósz, a por nagy, az ülőhely kevés, a promonad maga ronda, a ze­ne fád... s mégis mindezek jobbá tételére váro­sunk intelligcntiája áldozathozatalról hallani sem akar; igazán valódi csoda pedig, hogy mindez olyan is a milyen, s csak is egyesek fáradozásai­nak köszönhető. — Jelenleg a promenadot fásit- ják, gyeppel és virágágyakkal fogják beültetni, jó korlátokkal és ülőhelyekkel ellátni, — sőt még azt is hallottuk, hogy egy nyári kioszkot is szán­dékozik oda egy vállalkozó építeni; végül a tér­zenék ideje alatt családi jegyet fognak kapni azok kik a költségek fedezéséhez járultak. A Hymen. Vitályos Béla derék fiatal csend biztosunk a jövő hóban fogja oltárhoz vezetni Fe­kete Nina kisasszonyt, Fekete Nándor földbirto­kosnak kedves leányát. Sók szerencsét és boldog­ságot kívánunk az uj párnak I A Gyula városának mindkét föutczáján fia­tal fácskákat raktak le, meglehetős közel egymás­hoz. Igen szép dolog, régen kellett volna ! — ha­nem azt hisszük nem sokat fogunk érni vele, ha a tanács egyszersmind év-intézkedésekröl is nem gondoskodik, — miután a fásítással is úgy va­gyunk mint számos egyébbel, érezzük szükségét, hasznát, s még sem adunk rá sokat, — sőt van­nak elegen kik valóságos barbarizmust követnek el az ilyen gazdátlannak hitt fácakákon; azért kérnénk mielőbb e tárgyban erélyes szabályrendeletet. A Eszünkbe jut önkénytelenül, hogy az or­szágúira miért nem gyümölcsfákat ültetnek inkább a vadfák helyett, mint az kölföldön Würtenberg és a bádeni nagyherczegségben mindenütt látható. Nem nagyon sokkal kerülne többe, de hasonlithat- lanul hasznosabb lenne aztán ; — egyetlen példa e nemben a cath. plébánia föld, melynek kétegy- házi oldalát egészen gyümölcsfákkal ültették be ez időszerint. A Nem tartjuk érdektelennek felemlíteni a „Temesi lapok“ után egy Gyulavárosára nézve érdekes adatot, —■ ugyanis a déimagyarorBzági történelmi és régészeti társulatnak márczius 31-én tartott választmányi' gyűlésén, mint nevezett lap Írja: „felolvastatott Schauer Adolf beküldött munkálata, a békésmegyei Gyulavárról, melyet szerző fölegazértküldött be a társulatnak, hogy ez az általa tett tapasztalat nyomán a kutatásokat tovább folytassa. 0 ugyanis többször hallotta emlittetni, hogy Gyulán a Wenckheim-fóle grófi kastély te­rületén, egy ősrégi kútnak oldalán terjedelmes üreg van, melyről a nép babonás dolgokat mesél. (Mi bizony erről semmit sem tudunk !) — Meg­akarván személyesen győződni a dolog mibenlété­ről, a kút mélyébe ereszkedett, s abban csakugyan egy két öl hosszú, és egy öl széles sütökemencze alakú, kövei kirakott üregre akadt, további buvár- lásra azonban egy bellebb vezető elfedett nyílás kipuhatolására, eszközök hiánya miatt nem vállal­kozhatott. Fölhívja tehát a társulatot e tekintetben teendő további kutatásra. — A választmány ér­dekkel hallgatta végig a felolvasott munkálatot, s beküldő urnák jegyzőkönyvileg köszönetét szava­zott. Minthogy azonban Békés-Gyulán szintén mű­ködik egy régészeti és közművelődési egylet, azért is a választmány, a munkálatot ezen egyletnek át­küldeni elhatározta ;“ — eddig a nevezett lap. — Mi mindenesetre örülni fogunk rajta, főleg ha ér­demes régészeink ez által valami érdekességet hoznának napvilágra, — reméljük régészeti búvá­runk id. Mogyoróssy János ur előtt sem ismeret­len e tárgy.-+- Az 1875-ik évi ujonczozáji eredménve a békési járásban: A) a hadsereg részére a kive­tett ujoncz-jutalék állott 116 emberből, ehez hoz­záadván a létezett és födözendö volt hátralékok és a támadt pótlások 3 ember, összesen 119 em­ber, — vagy abból levonatván a beszámítható mindennemű követelések, létezett többlet 7 ember, besorozandó tehát 112 ember. Erre besoroztatott mind I három korosztály sorszám rendje szerént (az állítási lajstrom C. D. és E osztályai) 112 em­ber, összesen 112 ember. — B) A póttartalék részére a kivetett póttartaléki jutalék állott 12 emberből, ehez hozzá adván a létezett és födözen­dö volt hátralékok és támadt pótlások 66 ember, összesen 78 ember, vagy ebből levonat ván a be­számítható követelések 21 ember, besorozandó te­hát 57 ember. Erre besoroztatott, mind a bárom korosztály sorsszám rendjében ideiglen és állan­dóan beosztott 57 ember, összesen 57 ember. — G) A honvédség részére mind a három korosz­tály Borsszám rendje szerint besoroztatott 27 etn- ||j|| öaszosen 27 ember. — Egyszerre két szinlapot kaptunk : a csa­bai műkedvelőkét, kik e hó 22-én a „Széchenyi ligetben“ Sardou „Utolsó level“-ét adták, és Csa- by színtársulatáét, mely „az ördög és a párizsi vak leányt“ mutatá be. Feltűnő, hogy a két tár­sulat nem talált jó eredeti magyar darabot, hanem ez idegen termékekhez fordult. Az előadásról má­sutt fogunk megemlékezni; itt csak általáuosság- ban jegyezzük meg, hogy nehány jeles tagja van a társulatnak. , — Gyula és Csaba közti gát-országút mellett van egynéhány tölgyfa, melyeken a már kikelt milliónyi hernyó sütkérezikk várván a fák növen­dő leveleire, hogy Iepusztithassa. Vajon a gyulai hivatalos közegek nem gondolják, hogy az efféle férgek nemcsak a tölgy- hanem más szomszéd fá­kat is tönkre fogják juttatni, és hogy a hernyó- zást kissé szigorúbban kellene keresztül vinni ? Zz Az endrődi népkör élénken foglalkozik már a jövö országgyűlési választások gondolatával, sokan kifejezték már az iránti óhajukat, bogy a gyomaiak tarthatnának egy elöleges értekezletet a leendő jelölt megjelölése végett. Mi azonban még korainak tartjuk az ily mozgalmat. Be kell várni az országgyűlés végét, meg kell hallgatni a mos­tani gyomakerületi képviselő beszámolását, — és csak azután keresni uj jelöltet. Időnk van elég addig is higgadtan gondolkodjunk ! — Biener Bernát csabai kereskedő közben­járása folytán a csabai izr. hitközség a kórház felsegélyezésére 1000 frtnyi alapítvány után járó 6°/ffl kamatot ajánlott fel oly feltétellel, hogy a felveendő izr. betegek rítus szerinti táplálékkal lát­tassanak el. Az egészségügyi bizottmányé kérdést amennyiben a különleges étkezés ellen hangok emelkedtek a képviselő testület elé terjeszti. — Csabán múlt szerdán emborölés történt. Két paraszt suhancz szénát ment lopni, s aztán összevesztek, és az összeveszésnek vége az volt, hogy az erősebb valószínűleg vasvillával keresz­tül szúrta társának, Krajó Györgynek a torkát, s aztán a vér láttára oly dühbe jött, hogy még lo­vát is leszúrta. A tettes ott hagyván áldozatait az úgynevezett sikonyi szőlőbe ment, hol egy fűzfa alatt erősen elaludt. Másnap délután Sztraka Gy. csendbiztos erélyes kutatásai folytán kézre került. Megyénk területén statárium lévén kihirdetve, az a kérdés, vajon ez az eset azok közé tartozik-e, melyek halálos büntetést vonnak magok után ? — Szarvason a casino-egylet april 18-án közgyűlést tartott, hol az egyletnek régi, több mint tiz éven át volt elnöke Tatay István urnák lemondó levele nagy sensatiót okozott. Miután az egészségi okokból visszalépő elnököt a casino leg­tekintélyesebb tagjaiból álló küldöttség sem bírta lemondásának visszavételére, helyébe elnöknek Sa- lacz Ferencz, aztán alelnöknek Mihálfi József, gond­noknak pedig Réthy Vilmos, titkárnak BénkaPál, pénztárnoknak Szlovák Soma, könyvtárnoknak Pécsy Kálmán, Cbován Zsiga, Boros Mihály, vá­lasztmányi tagoknak Benka Gyula, Haviár Dani, Jancsovics Péter, Chován Károly, Kuczkay József, Pokomándy Sándor, Brudkovszky György, Ko­csis Pál, — mindnyájan közfelkiáltással lettek megválasztva. ZZ Foltényi Ignácz volt orosházi szolgabiró az ellene indított ismeretes pörben a gyc'ai kir. btinfenyitő törvényszék által, bizonyítékok elégte­lensége miatt, felmentetett a vád alól: társai pedig Such Sándor és Tar István teljesen fölmentettek. — Aradi fényképésznek, Auerbach Miksa ur­nák kiállított gyönyörű képei méltó feltűnés tár­gyait képezik egy hót óta Csabán. Nevezett fény­képész ur — rövid ittmulatása alatt — mint biz­tos forrásból halljuk, hajlandó lenne megyei mú­zeumunk számára népviseleti képeket készíteni, mihez ami részünkről csak gratulálhatunk neki. Ajánljuk öt a közönség figyelmébe. — A békésmegyei mivelödéstörténeti társulat titkára e napokoon egy igen érdekes dolgozatot kapott bírálat végett egy névtelen szerzőtől ily cziiu alatt: „Mivelődéstörténet és a művelődés Bé­késmegyében.“ Volt alkalmunk e műbe beletekin­teni, s azt hisszük, hogy ez a bírálók ítélete után a legközelebbi gyűlésen igen élvezetes felolvasás tárgyát fogja képezni, mely alkalommal a mii szerzőjét is meg fogjuk ismerhetni. cAj A szarvasi borbély szótárából: temető v. sikert i§ vészenyészett hely, újság zz papirdob, sör ír árpa fözvény keverék, gyűrű n uj-körzet ércze, gyűszű gg újmentö, írnok n kaparász, szi­var füstlobda, tanácsnok =r pipászdász, kupak­tanács fii pipa v. szntyagdászok, exprókátor ~ értelmi nyúzdász. Iga Bethlehemnek nincs többé királynője 1 A szarvasiak még csak most jajdulhatnak fel igazán, mert a grátiák könnyű szárnyán (lábán) lengő fá- radhatlan tánczkirályné érdem-koronája után ré­gebb idő óta többen vágyódának, a minek ered­ménye az lön, hogy a koronát a szerelemért oda hagyva a legközelebb fulbonthatlan frigyre lépett. Mit városunk iQusága legnagyobb részvét nyilvá­nítása mellett köaaé tesa: az újdondász. zz A csabai műkedvelők u. m.: Thomka Emil, Ida és, Ilka, Reiner Béla és Etel, Haan Ida és Béla, Biener Etel, Launer Ida, Kocziszky János, Bohus Károly, Kvasz Andor és Jeney Lajos urak és kis­asszonyok nagyszáma közönség előtt adták elő e bó 22-én Sardounak három felvonásos vigjátékát, „Az utolsó levelet— oly darabot, mely igen sok előadási ügyességet, színpadi otthonosságot és ko­moly tanulmányt feltételez. A szereplők általában komoly tanulmányt és elismerésre méltó szép igye­kezetét tanúsítottak, mely többször a lelkes közön­ség tapsaiban is nyilvánult: a szinmü választását azonban nem tartjuk egészen szerencsésnek, elő­ször azért, mert oly nehéz, hogy csak routinirt művészeki képesok belő érdek-feszítő elevenséget önteni, másodszor azért, mert idegen termék, mely­nek szine, illata fordításban elhalaványul. Remél­jük, hogy a második előadás alkalmával eredeti magyar darabbal fognak bennünket megörvendez­tetni a mi magyar lelkű műkedvelőink, és akkor a siker és taps még nagyobb leend, mint most volt. Végül még csak azt említjük, hogy az elő­adás utáni tánczvigalom pompásan sikerült. cAj Kincsásók. A múlt hétfőn kora reggel egy nagy csoport gyülevész dologkerülő csőcselék népcsoport foglalá el — az utat a főutezán Szar­vason, — akik is kút fúrókkal és ásó eszközök­kel jól ellátva követelőleg léptek fel Réthy Vilmos kereskedő urnái, hogy nyittassa fel előttük kapuit, mert úgymond egy öreg atyjukfiától baliák — ki­nek erről biztos tudomása van — hogy a török uralom alatt fentnevezett kereskedő házabelyén templom állott, mely templomból a harangot tele arany és ezüsttől azon a helyen ásták el, hol most a kapu van, — miért is a kincslesö atyafiak az alaptalan babonás hiren kapva, a helyett, hogy a napi dologhoz láttak volna, úgy a háztulajdonos, mint a város értelmesebb közönsége megbotrán­kozására kincskeresésre adák fejőket, s hasztalan mondá az ember nekik, bogy a keresett kincs, itt nincB, nem tágitának midaddig, míg végre karha­talommal rebbentetett szét a kincskereső, és a kin­csek után szomjuhozó csőcselék. Valóban sajnos hogy még a 19-ik században is annyira babona hiszékeny a köznép, hogy egyesek talán nyer- vágybóli tanácsára félre hadják magokat vezet­tetni. Vegyes hirek a hazából és a nagyvilágból. — Dobos Gábor híres rablót, ki vármegyénk közönségére is ráijesztett volt egyszer, végre va- lahára elfogták Székelybidon Biharmegyében. — Szegedről kapjuk a bírt, hogy ama terv­ben levő „nemzetgazdászati congressus“ melyről a múltkori vezérczikkünk szólt, nem lesz külön po­litikai pártalakulással összekötve, aminek csak örülni lehet; mert igy biztosítva látjuk a congres­sus eredményét. — Pécsett ipar és kereskedelmi kamara lét­rehozásán fáradoznak; s ezen üdvös mozgalom élén Zsolnay Vilmos áll. — Varrógépek sokasága. 1870-bon 343,599 amerikai varrógép állíttatott elő és pedig: Singer 127,843, Wehler és Wilson 83,200, Grover és Ba­ker 57,400 Howe 75,166 darabot. Ezek a társula­tok egy évvel később már 445,776 varrógépet adtak el, s 4 millió dollárral többet vettek be, mint 1870-ben. Minden költséget leszámítva, az évi tiszta nyeremény 10—12 millió dollárra rúg. Jegyzéke a b.-gyulai kir törvényszéknél 1875. ap­ril 26, és következő napjain előadandó bűn, illetőleg pol­gári ügyeknek. Előadó Nogáll. April 26. 2934. Kliment János súlyos testi sértés. 2941. Szabó Péter és 2 társa tol- vajság. 2942. Szekerczés Mihály tolvajság. 2943. Gróczi Ede okirat hamisitas csalás és sikkasztás. 2944. Dudás Ist­ván és 7 társa tolvajság, orgazdaság és zsarolás. Előadó Huszka. 3342. Kelemen Ilona Balog Andrásnénak Nyeste Mihály örökösei ellenadás-vételi szerződés érvénytelenítése s jár. iránti pere. 3555. Koszta Sándornak Szathmáry Ká­roly ellen számadás és esetleg 5579 frt 77 kr megfizetése iránti pere. Előadó Teleszky. 3326. Rácz Ardrás télperes­nek özv. P. Kis Istvánná és társai alperesek elleni f/, t, föld s jár. iránti njjitási pere. 3474. Özv. Sail Andrásné falperesnek Czmgulszky József közgyám alperes elleni 1050 frt s jár iránti pere. 3556. If. Szabó Katalin férj. Julcher Mibályné felperesnek, özv. I. Szabó Mibályné szül. Kelemen Erzsébet és társa alperesek elleni köteles rész s jár. iránti pere. 3629. Harmati János és érdektársai fel­pereseknek Sz. Nagy Gábor alperes elleni peregyesség ér­vénytelenítése s jár. iránti pere. 3668. Gocsári István és társai felpereseknek özv. Gocsári Andrásné szül. Nagy Sófia alperes elleni néh. Gocsári András hagyatékának megítélése s jár. iránti pere. 3692. Izbéki Istvánná felpe­resnek Izbéki István alperes elleni való pere. 3696. Mol­nár János felperesnek Petnebázi Margit alperes elleni vá­ló pere. 3779. Kecskés Mátyás felperesnek Hegyi János alperes elleni zsellérföld tulajdonjoga s jár. iránti pere. Irodalom és művészet. — _4z „Apollpu czimű zenemüfolyóirat ne­gyedik kötete legújabban megjelent harmadik szá­mának tartalma: 1) Télon nyáron pusztán az én lakásom . . . b) Helyre Kati. .. Népdal átiratok salon Btylben, zongorán, átírta Sipos Antal. 2) Feigler halálára, Wachtel Auréltól. 2) No jól van gyepke, Büky Györgytől. 4) Halilax, gyorspolka Magurányi Józseftől. 5) Három magyar népdal, I» Benyújtottam a kalapom. II. Ennek a kis lány­nak. ÜL Tóról-tóra száll a gólya. Előfizetési ár [ egész évre (mintegy 100 válogatott zeneműre) f V

Next

/
Thumbnails
Contents