Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-05-02 / 18. szám
egysüknek értelmi közönségét, s müveit lelkű ift és leányait, hogy ezen érdekes felolvasáson | illetve egyleti választmányi gyűlésen, minél igyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Kelt Gyulán, 1875. május 1-én. Göudöcs Benedek, apát és lelkész mint a nevezett m. egyletek elnöke. Újdonságok. ' A Beköszöntött május a virágok hónapja is, mbár az idén még fákon sem igen talál virágot, (tarn még annál jobb, legalább nem fagyasztja le, lint két év előtt;) — egyébiránt mi csak anyjában érintjük jelenleg, hogy tájékozásul tudat- ik a közönséggel, miszerint a térzenék még pár étig nem kezdődnek, miután annyi idő kell még ogy a promonádot „sétálhatóvá“ alakítsák, (ha gyan lesz miből!) A A gyulai cath. nagytemplom tornyáról a mit héten vették le a keresztet, a gömbbel együtt, Ichriffert Mátyás ácsmesternek Kranczler János evü fiatal segédje dolgozott a veszedelmes helyon, i azonban nem. találta azt valami oly nagy do- )gnak mint mi, kik alulról lestük, vártuk. — A ömbben — ogy bádog szelenczében volt egy 825-ik évröli latin kalendárium, és ugyan azon vröl Magyarország tiszti névtára, — az ebben evezett tisztviselők közül Békésmegyáben ma lár egy sem él; — a gömböt és keresztet 1825. któber 21-én egy borzasztó szélvész ingatta meg s lökte le; ujabbi javítása és aranyozása 1859. vben volt, — erről az évről egy egyházmegyei évtár (Schematismus) volt betéve. A templomnak z évi százéves ünnepélyén September hóban már ;észen lesz a torony is, s remélhetőleg az uj iagy orgona is, melynek több alkatrészét már elküldte az orgona építész. A Mint hallottuk műkedvelői előadásra kézülnek Gyulán is, s az ügy élén olyanok állnak, üknek nevéhez a siker eredményét fűzhetjük előre s, — bővebb értesülés után, e tárgyra visszaté- ünk. Egyébiránt csodáljuk, hogy mulatni szerető fjuságunk a bolt idényt még egy kis majális ren- lezésével sem. szándékozik felelővenitni. A Rácz Jancsi zenekarát kőzelébb Aradme- >yébe hívták meg játszani, s mindenütt tetszésben 'észesült. Itthon meg alig bírják némely pártoló ágtól az aláirt összeget behajtani ; — miből élen, tanuljon, haladjon aztán a zenekar, ha az aggasztó pártolás hiány mindinkább lábra kap? Pedig városunk intelligens közönségének valódi izégyenére válna, ha nem volna képes itt egy zenekar sem megélhetni, — miután nem kívánhatjuk hogy egy-két ember áldozzon érte mindent. A Lonovics Ferencz szarvasi cath. lelkész- ssperest ur, a megyei múzeumnak egy ép ma- iuuth-fogat ajándékozott. Az eddig kapott példányok között ez a legszebb. A Wenkheim Frigyes gróf urnák ó-kigyósi uj kastélyét már kezdik építeni, — az építkezéseket Ybl terve szerint, Nuszbek József építész vezeti, ki mindenesetre ezen kastély és az árvaház építésével szakképzettsége, s ügyességéről a legszebb bizonyitványt és maradandó emléket hagy hátra. — Az árvaház szeptemberben fog megnyittatni, mint már említők, gráczi irgalmas rendű apáczák vezetése alatt. A „Békésmogyei Közlöny“ kemény megjegyzéseket hozott e tárgyban, félvén hogy az apáczák, miután grácziak, talán még magyarul sem tudnak, s igy csak a germanismus terjesztői lesznek; — most utólagosan felemlítjük, hogy a legjobb kútforrásból értesülve, biztosan állíthatjuk, hogy mindegyik apácza tökéletesen jól fog tudni magyarul. Egyébiránt sajnáljuk, hogy a nevezett t. lap feltehető a nemeslelkü alapitó grófnőről, hogy ö egyáltalán megengedné a germani- zálást távolról is, ki legnemesebb magyar lelkű és érzelmű főrangú bölgyríek ismertetik. A A gyulai polgári körnek ma délután 3 órakor közgyűlése leend. A Szeles Dénes m. kir. honvéd lovas had- nagy, eljegyzé Bolváry Antonia urhölgyet, Bolvá- ry Antal mező-túri földbirtokos kedves leányát. Kisérje boldogság frigyöket 1 — Benka Gyula szarvasi föisk. tanár és dal* karvezető Győry Vilmos munkatársunk azon „Honfi énekére“ mely a „Békés“ 14-ik számában jelent meg, igen csinos dallamot irt férfi dalkarra alkalmazva. Lapunk szerkesztőjének szívessége folytán szerencsénk volt ez uj zenedarabot zongorán előadva hallani, s mondhatjuk, hogy oly sikerült miszerint megyei dalárdáink nagy eredménynyel használhatjuk. Ajánljuk az illetők becses figyelmébe. — Fáklya I. volt csabai adóhivatali pénztárnok april 22-én meghalt. Egyike volt azoknak, kik szorgalmuk, lelkiismeretes pontosságuk, becsületességük által vívják ki tiszteletét és bécsü- lését a nagy közönségnek, minek következtében méltó részvéttel kisérte el sírjához a csabai kö* zönség. Béke poraira I | p Két ellenkező ítélet lapunk. 13, bh, VfiSÓf* « v ägykizi elöljáróságot, moly ily szomorú érdemre m :ett volna szert. fi. Végezetre ismételjük, hogy az egyházi elöjáró- — *ág nem hogy nem tett semmit, mi az ön valótlan ni téves állításának alapul szolgálhatott volna, hanem aemeB kötelesség érzetének úgy adta legfényesebb bizonyítékát, hogy a boldogult Palásti István öz- vogvének — szorult helyzetünk daczára is — félévi lakást és fizetést biztosított csekély méltánylásul, mely tett szépen beszél, ha Gyomán nem dobolják is ki. László István segéd-lelkész. át az egyháztanács megbízásából s az Iá ogyházi elöljáróság nevében is aláírja: na Lclióczky József m. k. n elnök — néplelkész. ji-----------— J) A f. é. máj 10-én Szegeden tartandó „magyar nem- j, zetgazdászati tanácskozmány tárgy-pontjai: „ 1. Miként létesittessék az önálló magyar bank | I 2. Milyen természetű vámok létosittessonok & az önálló vámterületen? n 3. Merre irányuljon a független kereskedelmi " politika, tókintottel a consulátusokra ? *( 4. Az ipar, kereskedelmi és földművelési szak- S tanodák milyen minta-intézetekkel hozattassanak í kapcsolatba ? ® 5. A munka és töke viszonyának a föld- és n jövedelmi adók progressiv arányú kivetése foly- n tán való igazságos szabályozása. 0 6. A szorosan vett munkás-kérdésnek az ön- ^ segély erkölcsi támogatása mellett való szabályozása. 0 7. Bánya-ügyeinknek az állami vagy magán ® kezelése kérdésének eldöntése mellett való megoldása. 8. Vasutaink, államjavaink és javadalmink beszüntetése, házi kezelése, bérbe vagy- vagy végleges eladása tanácsosabb-e? 6 k 9. Közmunka-váltság, közutak és csatornák építése. 10. A parlagi földek és országutak befási- r tása. 11. Az ipar- és kereskedelmi törvények revisiója, tekintetettel az egyesülési törvények okszerűbb módosítására. 12. A nemzetgazdászati érdekek kép viseltesének kérdése az állam és község kebelében, teI kintettel a tulnyomólag jogi állam hátrányaira. ^ Felhívás. t Folyó évi május 8-án d. u. 4 órakor Csabán < az uj városháza nagytermében szabadelvű alakú- J ló pärt gyűlés fog megtartatni, melyre Csaba vá- I ros minden polgára párt-különbség nélkül megbi- < I vatik. i B.-Csaba, april 29. 1875. Szucsu Béla Omaszta Szilárd jegyző. elnök. Felhívás. A megyei volt balközép- és deákpárt külön- I külön tartott közgyűlésükön az orsz. szabadelvű I párthoz való csatlakozásukat kimondván, mindkét I közgyűlés küldöttséget menesztett az említett két, I — most már egy zászló alatt sorakozott megyei I párt tényleges egyesülésének eszközlésére. — En- Inéltogva alólirottak, az együttesen tanácskozott I két küldöttség megállapodásához képest, az egye- I sülős tényleges véghezvitele végett, az orsz. sza- ; I badelvü párt elveit Valló o megyebeli polgárokat .la folyó évi május hó 9-ón délutáni 4 órakor Gyu- , I Ián, a városháza termében tartandó tanácskoz- I tnányra ezennel meghívják. ■ I Miről pártunk minden buzgó tagját,' azon , I kéréssel értesítjük, hogy pártunk községebeli tag- íjait érről értesíteni, s a tanácskozmányon leendő ■ I megjelenésre buzdítani szíveskedjék.- Kelt Gyulán, 1875. april hó 13-án. ti Tháisz Gyula s. k. mint a volt de&kp&rt küldöttségének elnöke* jl Nagy Károly mint a volt balközéppárt küldöttségének elnöke. Q I ______ u I Meghívás. A békésmegyei rógész-és müvelödéstörténelI mi egylet, f. év május hó 10-én, d. u. 5 órakor, '■| Gyulán, a megyeháza nagy termében, választmá- !, I nyi gyűlést fog tartani,- mely alkalommal Hajós- >■ 1 sy Oottó úr, egyleti vál. tag, s jeles tollú megyei n főjegyzőnk, a bíráló bizottság által egyhangúlag ,n elfogadott és melegen ajánlott ily czirnü dolgoza- tát: „Művelődéstörténet s a művelődés Békés me- gyében“ — fogja felolvasni; — a felolvasás utáni re választmányi gyűlés egyéb tárgyai: az elnöki-, )d titkári-, pénztárnoki-, s tárlat-igazgatói jelentések 86 lesznek. Felkérem tehát ágy az egyletnek választmányi-, alapitó-, rondaa-ós pártoló tagjait, valamint Elmondhatjuk tehát, — szerintem — hogy ej bnza készségét előbbre regulázni nem áll hatat- te unkban, de igen is annak késleltetését azzal, ha íldjét jól növeljük, tehát — ha kapáljuk is. Hogy a kapálás a készséget késlelteti, s hogy I ^ késleltetés a búza veszélyeit szaporítja, a mit én I n sjtve mondtam, már a tapasztalás igazolta ; ta-1 ^ asztalta ezt név szerint Mokry, és tapasztalta Fe-1 ér Sándor, a bemutatott egyik — az egyszerűbb j, - kapáló eke össszealkotója. I ^ Fehér S. hét év óta kísérli a kapálást, és azt | ipasztalta, hogy kapált búzája gyakrabban roeg- sorult, mint a kapálatlan, sőt szorult kalászok a I igjobb esetben előfordultak. Ezt elkerülendő, nem I koraibb vetésben keresett ellenszert, hanem ho-1 ositdsban, australiai búzát vetett, és arról azt ta-1 asztal ta, hogy sem rozsdát nem kap, som meg I em szorul, igen — de az australiai búza a pia-1 són nem kedveltetek, sápadt. 1* Íme ogy tijabb korlát, melyet continentalis I iszonyaink a gazd. cultura köré von —; egy I íásik a marha létszám szaporítása elé gördít aka-1 b ályt, melynek azonban ismerjük kikerülési mód- I it takarmány-készlet tartásában persze egy kis I a ike befektetésével. Nagy kérdés tehát mikép oldassék meg a|p uza kapálása, tehát in thesi szaporaságának eme-1 jse úgy, hogy azzal tenyésztése végnapjaiban a 11 eszély ne növekedjék, és a nélkül, hogy kitűnő | k ajunkat feladnók. Ez az, a mi gazdáink figyelmét felhivja. j Beök. t 13 A „Békés“ gyomai levelezőjének, z A „Békés“ 16-ik számában a levelezések ro-1 atában elhunyt feledheti en öreg rk. tanítóról ezek I ilvashatók : „Palásti István békés szt. andrási rom. | ;atb. néptanító nincs többé.“ — Ki ne olvasta L rolna, a lapokból azon közleményt, hogy a bé-1 lés-szent-andrási tanító fizetését kérve községit iöljáróinktól oda utasittatott, „nogy menjen el | anitó ur, zárja be az iskolát, hagyjon itt ben-1 ‘ lünket.“ I Nem tudjuk belátni, honnan olvashatta ki a| gyomai-levelező a 17-ik számban a következőket: I ( , Miután már e lapok hasábjain fájdalom: olvas-11 ■uk, — hogy egy egyházi elöljáróság ilyen sza-| vakkal fogadta, illetve utasította e fizetést kérvé-| ayezö tanítót, hogy „menjen el tanító ur, zárja I be az iskolát, hagyjon itt bennünket“ — jól esik I és nagyon időszerűnek látszik itt a nyilvánosság | terén, kebelbeni egyháztanácsunknak az elhunyt I tanítók özvegyeivel szemben kimutatott kegyele-1 tét és méltányos eljárását tudomásra hozni. A tévesen levelezőnek ez alkalommal rövi-1 den csak annyit akarunk mondani czáfolatul, hogy I az írásban vagy rósz akarat vezette tollát, vagy I nem; ha rósz akarat, akkor nem csodálkozunk, hisz a rósz akarat csak roszat irhát; — ha nem, | akkor szánjuk és tanácsoljuk neki, hogy ha hályog I van a szemén operáltassa azt és csak akkor Írjon, I ha jól lát. Ha állna állítása, hogy az egyházi elöjáróság I mondta ama szomorú emlékű és megbélyegző sza-1 vakat a boldogult tanítónak ; akkor bizonyára nem | a jegyző szólott valna nemrégiben e lapok hasáb-1 jain az elöljáróság védelmére, hanem valamelyik! pap, mint illetékes és legközelebbről érintett fél, És ha az való lett volna, nem csak a „Békés“ hanem a világ minden lapja meghurczolta volna amaz közeli kilátás arra nézve, hogy gazd. viszónyaink I odáig javuljanak, miszerint elmondhassuk, hogy la kalászosaink alá 5—7”-re szántunk, kapanÖvé-|ra nyeink alá pedig aránylag 6—8”-re — mi más m expediens marad ezen javult viszonyokat valamikép surrogalni, mint behozni a gőzekéket! je En sem értem ezt úgy, hogy borúra derűre |se fris földet hozunk fel, hanem értem főleg a talaj P1 lazítását, tárását — no, egy-két hüvelyknyi fris I h< föld se fog ártani segítségül annak a vékonyka I — rétegnek, melyet annyi idők óta nyuzogatunk. Hogy a gözeko drága, nos a gőzcséplö nem I ts drága szintén, főleg ha vészük, hogy a locomobil ss 9 hónapig többnyire vesztegel s talán heverésben | le többet romlik, mint munkában? drága biz az, azért|a mégis csépelünk vele, nem kiki a magáéval, ba-|n nem a máséval bérben. |p De a gőzökénél a vállalkozó drágán fog dől-1 n gozni; valószínűen inig — egy oké lesz hót vár- I c: megyében, és ha ezen eke megmaradna jelen tő- I kélyü fokon. Hányadán csépeltek gőzzel eleintén ? I v 11-ért egy százból, s most? 7—8-órt száz után;|a tetemes kijlömbség nemde? Jj Eddigelé a gőzekét az igavonó marhával, | j; annak mély szántását a trágyával hasonlitgatták I ti össze — tévesen. Gözeke mélyítéssel egy marhá-1 val szabad kevesebbet tartanunk, egy kocsi trá-11, gyávái is szabad kevesebbet producálnunk, sőt ha 11, ez máskép volna, tilalmat kellene a gözekének I v csak praesentalására is vennünk. If, így állván a dolog, én részemről óhajtva I várom azt az időt, melyben legalább annyi gőz- ekénk lesz, és azoknak annyi kelete, mint a hány I gőz-cséplőnk, és a minő keletje ezeknek van. Es ezen időt én távolinak nem tartom, főleg, I ha eljövetelét magunk siettettetjük. Siettetni fog-1 juk pedig azzal, ha a remélhető nemzetközi verseny I alkalmával actiákra megvesszük a legjobbat, és az- I ^ zal munkához fogunk. K Persze, hogy a ki első lesz ogy ily ekével a I; piaczon, az inig a situatio embere lesz egy-, más I j, felől lesz nehézsége elég. Először publicumot kell I e szereznie, másodszor nagy távolságokra kell kevés 1, munkáért mozognia stb, de a helyzet mind jobbá t fog válni. Ennyit a gőzökéről. L Szólok most a búza kapálásról. |, En úgy tapasztaltam, hogy búzánk talán a t legnagyobb veszedelemnek tenyészete végszakában I' van kitéve, nem egyszer akkor romlik meg vagy I < pnsztul el búzánk, midőn felfogadott részeseink a I ’ kaszát mármár belevágnák. Mondhatjuk tehát, hogy ezen időszak búzánk-11 ra nézve dies nefasti. Tehát: mentül több napot él búzánk ezen ve-1 szélyes időben, rósz esélyei annál nagyobbak, s ki-1 sebbek, mentül kevesebbet. Kérdés: áll-e hatalmunkban ezen fatális na-1 pokat kevesbíteni ? Mokry úr egy ízben azt irta I volt, hogy az ö búzája hosszabb tenyészető lévén, I vesse azt kiki korábban. E szerint a korán vetés I volna az a mód, melylyel a búza fatális napjait! kevesbíthetnék. Ugyde, minden vetésünket egyiránt I korán meg nem ejthetjük nemde, és — én lega-1 Iább azt tartom, hogy a korán vetés — értem ide-1 jén, nem idő előtt, mert ez szintén veszedelem — I az érésnek nem regulatora, láttam én februári őszi búzát, az őszi vetéssel egy időben kasza alá kész-1 nek, nem egyszer kaszáltattam legkéseibb vetése-1 met legelébb. Annyit pedig constatálhatunk, hogy | a talaj, a mi valós határoz főleg a készség fölött. | Tessék nekem megengedni, hogy e kúrho-11< zatos társadalmi egyedröl szóljak, mely rendesen le nem kis számti szokott lenni. S bizony ne legyen I fi mondható, hogy a „Cicero pro domo sua“ elv ve-|c zérel. Természetrajzi leírásával kezdeném, azonban 11 Cuviorban sehol sem találtam, mintha nem tar-1 > tóttá volna érdemesnek vele foglalkozni. Nem aka-p rom Cuviert korigálni, hanem annyi mondható, hogy I s az illető egyed rendesen közép magasságú, néhali alacsony vagy nyultabb, jóltáplált külsejű, olykor 11 kövér is, igon ritkán sovány; a divatot nem ke-1 > rüli, sőt melltüvel is kaczérkodik; kalapja több-1 nyíre tekintélyes úgy nevezett vaskalap; a nem-1 zeti viseletét nem eléggé istápolja; pálezát nagy-1 jára nélkülöz j — haját röviden, bajszát hosszan I hordja, szakállát némely részben szereti a nyilvá* nosságba növeszteni; piáidét is visel; rendesen I iratokkal jár és csodálatos, hogy ujjal nem görbül- I tek a dolgok csürése-csavarásától. Lélektani szempontból hajlékony , simuló, I szembe dicsér, — kedveskedő édes szavú, hátme-1 gett szeret fennhangon beszélni, — önző, szereti I a pénzt: ez okból többnyire késön nősül, — tár-1 sávál meg nem férő, magát legokosabbnak tartó, ravasz, más eszén túljárni szerető és hamis, — választások előtt kivétel nélkül nagy demokrata. Voltakép bárom osztályra valók, daozára! általános tulajdonságaiknak; vannak ügyetlenek, üknek nincs ügyök, — aztán együgyüek, kiknek :sak egy ügyök van, és végre ügyesek, kiknek igyeik számosak s daczára annak, hogy ügyesek, I dykor vádoitatnak azzal, hogy nem ügyesek. Diplomájukra és czimükre arrogánsak, — ekintetesek, a tens megszólításért haragusznak, lagyobb városokban nagyságosak s azonfölül követelik, hogy doktoroknak is hivassanak. A túlságos czirazés ellen szabadkozók. Egyiket valamely együgyű paraszt-féle erősen méltóságodozott mi ellen tiltakozott az illető ügyvéd, mondván, mit ér a titulus vitulus nélkül ? — mire a hízelgő paraszt azt mondá: „megvan te benned uram mind a kettő.“ Éltető elletnék a per; kiolthatatlan vágyuk a perköltség. A mit soha sem felednek el, az a költség-jegyzék. Minden ügy, melyet felvállal valamelyikö- jük, előleggel kezdődik, — hogy sokszor mi az a következő mutogatja. Bemegy az irodába a tudatlan ember, aztán elkezdené hosszában-végéber panaszolni baját az ügyvéd urnák, — ez rögtör félben szakítja: hát jól van. meghallgatom, hanem tegyen az asztalra öt forintot, — amaz na gyot néz és kérdi: minek légyen az 5 frt, mir« válaszul kapja: nem a kend eszihöz való az, máj« tudom én, mire lesz az a kend bajában. Persz« lététté az ötöst. I (Vége következik.)
