Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-05-02 / 18. szám

ezikke felett. A „Szegedi Híradóu 48-ik száma helyosli annak irányát s majdnem az egészet be­mutatja olvasóinak ; mig- ellenben az „Alföldi Iparlapu 13-ik száma „egyoldalúsággal“ és „felü­letességgel“ vádolja, azt és ellenmondást vél ben­ne felfedezni, mivel egy helyen az mondatik, hogy „nem az országgyűléstől kell várni az iparosság boldogulásának feltételeit, hanem magoktól az iparosoktól“ — más helyen pedig az áll, hogy „hagyjuk a közgazdászat! és ipar-ügyeket is a haza eyyetemleges boldogságát szivükön hordozó jellemes és értelmes képviselőkre stb.“ Csakhogy ami igen t. lapkollegánk — ugylátszik szándéko­san kihagyja a födolgot, t. i. azt, hogy ml az ipa­ros pártnak csakis politikai jellege és osztályér- deko ellen szólaltunk fel! Másról beszél Bodóné, mikor a bor árát kérik ! Tessék csak egy kicsit jobban mogolvasni czikkünket és t. laptársunk meg fog győződni, hogy igenis mi óhajtjuk a hazai ipar felvirágzását, óhajtjuk azt is, hogy azt a kormány és az egész társadalom támogassa, de ismételjük, hogy erre legelső sorban mégis csak magok az ipa­rosok vannak hivatod, és pedig becsületes tnunká- jok által. — Orosházáról V. K. I. pártelnök aláírásá­val levelet kaptunk, melyben lapunk 16. sz. egyik újdonságára azt a megjegyzést teszi, hogy Simo- nyi Ernő és János urak nem „tolakodtak“ oda, hanem az orosházi függetlenségi választók hívásá­ra jelentek meg azon kerületben, mely három év előtt is 48-as képviselőt küldött az országgyűlésre (Táncsis személyében.) Most űatal embert akarnak választani, aki a megboldogult Toronyi Lajost pó­tolja stb. stb. Elismerjük, hogy azon urak „haza­fias kötelességet“ teljesítettek, midőn Orosházán megjelentek; de azt megtehették volna akkor is, ha a jelenlegi országgyűlés már szétoszlott és az uj választások ideje bekövetkezett volna. A poli­tikában is meg kell tartani azt, amit a társas élet­ben „illemnek“ nevezünk. — Thaisz Gyula, mint a békésmegyei volt „deákpárt“ által kiküldött bizottság elnöke felhív­ja az öt kiküldő párt minden tagjait, hogy a má­jus hó 9-én délutáni fél háromkor Gyulán a „Ko­rona“ vendéglő termében tartandó gyűlésen, me­lyen a bizottság kiküldetéséről számoland, megje­lenni szíveskedjenek. — Ugyanő a volt balközép- párt küldöttségének elnökével Nagy Károly úrral együtt a régi két párt tényleges egyesülhetése végett meghívják az orsz. szabadelvű párt elveit valló e megyebeli polgárokat ugyanaz nap d. u. 4 órakor Gyulán, a városháza termében tartandó közös tanácskozmányra. — Gyomán az 'összes iparosok három ipar- társulattá alakultak; s igy biztos kilátásuk van a sikerre. — Szarvasnak uj bírája, Klenk József igen üd­vös reformokat készül keresztül vinni a lakosság kényelmének érdekében. Többek között a nyak­törő pallók helyett tégla-járdát akar az utczákon épittetni, mihez csak szerencsét kivánunk neki I — Micskó Gusztáv igen látogatott uj ven­déglőjében nem régen stájerországi sángerek mu­lattatták a vendégeket — de nem valami csábitó eredménnyel. — PtM'csi Miska, a megyében előnyösen is­mert csabai czimbalmos egy csinos „magyar áb­rándot“ szerzett, melyet e napokban több zeneér- tö előtt ügyesen és általános tetszés között előa­dott. Érdemes volna a daiabot kiadni, hogy a ze­ne tekintélyek is hozzászólhatnának; mert a czim- balom oly eredeti magyar hangszer, mely megér­demli, hogy a zeneszerzők figyelembe vegyék. u*w> A gyáripar Szarvason hatalmas londü; letnek örvend a legújabban Ugyanis egyetlen utozá- jában ott működik az indigógyár, ott füstölög a gőzmalom, és ott zúg-búg a fűrészelő gép, s azon kívül még számos apróbb gyárak moraja a békés városnak zajos nagy városi szint kölcsönöznek. m*m Egy remek asztalt készített a közel múlt napokban Jersza Ferencz, szarvasi asztalos mester, melynek készítése több hetet vett igénybe. Való­ban művészi remek ez, mi kik láttuk ez asztalt, — melyen a lábak kerekdeden kidomboritvák, melynek becsértéke közel kétszáz frtra tehető. — Örömmel mondhatjuk, hogy vannak kézműveseink között is, kik a hasznosság mellett még a mű­vészet- és szép ízlésre is nagy gondot fordítanak. Rendőri felelősségre bivjuk lél Szarvason az illető hatóságot, hogy. megtette-e már a kellő lépéseket azon tettesek kifürkészésére, kik a „hat házban“ It. M. és P. K. uraknál a kerítésből a deszkákat kiszedték, nyomára jött-e ? megbüntet­te-e példásan őket ? (természetes — hisz statárium van, vagy mi?) cAj A hősnő. Szarvason a Kényes-utczában hat vándorló oláh czigánynö szemérmet nem is­merő öltözékben látogatást tett előre jól kicsinált tervvel, mert a háznál egyetlen nő vala hon, ki megilletödve fogadá a nem várt vendégeket, a kik is, miután szerencBe-kivánataikkal és büvészi jós­latokkal a házinőt tévútra nem vezethették, — az MŐezakoB elkobzás mesterségét vették alkalmazásba, szedegetve ki a párnákat az ágyból, a sok tilta­kozás daczára. A magányos nő e perezben vissza­nyerve lélekjelenlétét, és hősi elszántsággal a nők fegyveréhez — az ajtó mögötti seprő után nyúlva legszilárdabb ellentállásba helyzé magát. Ajkai zár- vák voltak ugyan, de villogó szemeiből olvasható volt e viadori jelszó: „bia fora“ s nem is késett a támadással. A legelkeseredettebb harcz fejlődött ki a négy fal között, és pedig egy, hat ellenében, mely küzdés eredménye az lön, hogy a hősnő folyton hatalmas csapásokat osztogatva a sorfalat képező „Káin-ivadékokra,“ kik is azután csatát vesztve futásnak eredtek, s az odaérkezett rend­őri kezek azután oltalmuk és ápoló karjaikba véve a város határából ki is toionezozták e vándorló garázda népet. uá» A szarvasi borbély szótárából: hömbölyde si golyóbics, nyirbászkodó kaczarázó bodráz ÉÉ fodrász a ki borotvál is, vélctlénség temploma ~ borivó hely, ezégszerö mozgatóé — korcsraáros, nyugdat háborász “ végrehajtó, tájértészet ~ to- logramtu, napi kaparász ~ dijnok, ujitó küzdész — újdondász, bábdobdázók — kuglizók, lökddobda hely ~ kegelstadt, mérénj| adászó — mészáros, sikamtovázni ~ csúszkálni, betegség észdénye ~ dőctor mediciner. Vegyes hírek a hazából és a nagyvilágból. — A főispánok körében nagy változások történtek a napokban; több főispán fölraentetése mellett újak neveztettek és pedig úgy, hogy né­melyik több törvényhatóság és város fejévé lett, pld. Radvánszky Antal nemcsak zólyom-megyei, zólyomi, beszterczebányai, libetbányai és breznóbá- nyai, hanem túroezmegyei és körmöczbányai főis­pánná is lett, — a-minek a panszlavok nem na­gyon örülnek. — Szegeden kereskedelmi iskolát terveznek. Sok szerencsét kivánunk hozzá! — A pénzügyminiszter a kataszter életbelép­tetése tárgyában valamennyi törvényhatósághoz körrendeletét intézett, fölszólítván azokat és általuk az összes érdekletteket is arra, hogy a bizottságok megválasztásánál és eljárásánál hazafias odaadással szemök előtt tartsák a nagy feladatot, melyre a földadó szabályozásánál hivatvák, mert csak ekként lesz elkerülhető az oly hibás munkálat, mint volt a régi, melynek terheit igazságtalansága miatt sokan szenvedtük. — Fejedelmi találkozások vannak kilátásban; ugyanis a német lapok Írják, hogy Vilmos császár május vége felé Olaszországba utazik, onnét Ems- be, hova a muszka császár és a mi királyunk is készülnek. Csak aztán valami jót főznének ki. Irodalom és művészet. — A „Magyar könyvesház“ első füzetei meg­jelentek, díszes kiállításban könnyen olvasható be­tűkkel, Az első Obernyik Károly két elbeszélését az özvegy nőt“ és az Oczeán virágát“ tartalmaz­za ; a második Tolnai Lajostól „Somvári Fényes Ádám ur“_ cziruii nagy gonddal irt beszélyt, a har­madik az újabb külföldi írók küzül Sacher-Ma- soch Lipótot mutatja be „Holdas éjével“ Csukássi József fordításában, a negyedik és ötödik füzet­ben pedig „Ányos Pál költeményeit“ kapjuk egy csinosan irt jellemrajz kíséretében Endrödi Sándor­tól. Ajgner Lajos lelkes könyvkiadó valóban nagy szolgálatot tesz a magyar irodalomnak, midőn [je­len életrevaló válalatával a lego.esőbb árak mel­lett terjeszti az elismert jelioaségü hazai és kültöldi müveket, mi kötelességünknek tartjuk erre sz. ol­vasóink figyelmét különösen felhivm. A „Magyar könyvesház“ egy-egy lüzetenek ára csak 20 kr. a kettős füzeté 40 kr. 1 A Divat-Nefelejts 8. száma a következő ér­dekes taralommal jelent meg: Stuart Mill és a nők. — Bórangor dalaiból. — Regényes házasság, elbeszélés Vértessy Arnoldtól. Négy heti szabad­ság, Malpesze beszélye. — Tárcza czik-czak. — Bulyovszky Gyulától. — Panna asszony leánya. — Ország-világ. — Virág kiállítás a iőzondy ut- czában. — Mi újság. — Irodalom és művészet. — Egyletek és intézetek. — Ház és tűzhely. — Talányok. — Bizománytár. — A borítékon : Hí­rek a nagyvilágból és vidékről. Vegyesek. — Mel­léklet: I. Egy iv divatrész 70 ábrával; II. tízino- zett divatkép. — III. Ezabásiv. A Divat-Nefelejts minden vasárnap váloga­tott szépirodalmi részszel és gazdag mellékletek­kel jelenik meg. Előfizetéseket elfogad vidéken minden postahival, Budapesten a kiadóhivatal, IV. Sebestyóutór. I. — félévre 6 frt. évnegyedre | Irt April elejétül még kaphatók teljes számú péf dányok. Színészet Csabán. Mielőtt a darabok részle­tes megbirálásához fognánk, nem fektetve súlyt azon körülményre, bogy lapunk szerkesztősége még csak egy szinlapra sem volt méltatva, rosszaimnak kell a rendezőség azon eljárását, hogynagy részben régi franczia darabok előadására fordította jobb dara­bokra érdemes figyelmét. Igaz, hogy a művészet általá­nos, s nincs nemzeti jelleghez kötve, de nálunk magyaroknál, kik a színpadban, a nyelv kultivá­lásának egy hatalmas factorát is látjuk, méltán el­várhatjuk, hogy oly darabok hozassanak szinre melyeknél az abstract művészi érték mellett, a honi nyelv is kultiváltatik. Már pedig az eddig Csabán szinre került franczia daraboknál oly magyar nyel­vezettel találkoztunk, mely határozottan mutatja, hagy az illető fordítók, a műfordításnak a honi nyelv tökélesbülésére való befolyását épenséggel nőm ismerik. Azután a mi magyar gyomrunk nem is szi vésőn emészti meg a franczia morált. Maga a farsulat most igen jól van szervezve, sokkal jobban mint Gyulán volt, mórt Darvas, Darvasné, Ajtai, Ajtainó és Tóth Béla tagok szer­ződtetése által az olyan társulattá tömörült, a mely- lyel nagyon kevés provinczialis társulat állhatná ki | versenyt. Az igy concentrált társulatnak első előadása: „Mirabeau ifjúsága“ volt. A czimszorepet Csaby játsz- ta játékának főórdeme abban rejlik, hogy művészi biztonsága egy pillanatra sem engedi öt véglete­gekbe bocsátkozni. Arczának méltóságteljes nyu­galmát minden kicsinyes ok miatt el nem torzítja, s ép azért bir reánk annál nagyobb hatással, mi­dőn a féktelen szenvedélyek jelzésénél, hangja mint az orkán dühe átrezgi a levegőt; s arcza il­letőleg mimikája egy pillantásra felébreszti ben­nünk a tragikai hatások egyikét a borzalmat, mig a jövő pillanatban már a tragikai hatások máso­dikét a szánalmat is érezzük. Ennyi elég annak kitüntetésére, hogy minő sikerrel játszta Mirabeau Gábort. Sophiet Varjuné-Maár Julia játszta. Annyi igazi bensőségge] annyi eszményi tűzzel, s óly cor­rect művészettel még a mi színpadunkon színésznő nem játszott. Nem volt nehéz elhinnünk, hogy a szívtelen Brugnierest, kit Mártonfi személyesített ügyesen, könnyekre volt képes indítani, hisz fáj­dalomtól átrezgett hangja aszivnek azon forrásá­ból eredtj mely mindig megleli útját még az elfá­sult szivekhez is. Darvas Gensonne, játékáról egy­előre miután nem szoros értelemben vett szerep­szakmájához tartozik, csak annyit mondunk, hogy a beható értelem és routine egyaránt tündökölt nála. Darvasné-Püspöki Anna, Buffióres Camilla grófnőt játszta. Habár játékán a kezdetlegesség nyomai mutatkoztak is, de a mellett a tehetség határozott jeleit is volt alkalmunk észlelni, mi min­denesetre szép reményekre jogosíthatja a honi szin- müvészetet, hogy fognak-e ezen remények telje­sülni, az egyedül a fiatal szinésznönek ambitiójá- tói van függővé téve. Szerdán, april hó 28-án: „A falu rossza“ czimü 100 db. arany pályadijjal koszoruzott ere­deti népszínművet adták, melynek szerzőjét Tóth Edét, e darab híressé tévé. Ez előadással a társu­lat oly bravourt aratott, melynek nyomait élvezni fogja, mindaddig mig csak e város kebelében idő­zik. A díszlet, neve méltóságához méltó volt, miért is Szöllősyt illeti a dicséret, kifáradhatlanul dol­gozott rajta egy hétig.-Az előadás sikerét Ajtai, Gonosz baktere koszoruzta, ki oly eredeti alakot mutatott be nekünk benne, hogy Jankó János ge- niális carrikatura festőnk irigységét méltán feikölt- hette volna. Do nem csak alakilag volt kifogás­talan, hanem természetes, minden keresetsógtöl ment játéka is elragadott bennünket. Dús komikai érrel rendelkezik, mely a közönség kedélyét lép­tenként csigázza, anélkül, hogy egy pillanatra is lankasztott volna. A czimszerepet Göndör Nándort Varady játszta. Habár a természetadta előnyeit t. i. a szép hangot és a festői alakot nem képes még egész mérvben értékesíteni, játéka még is erősen felülemelkedett a középszerűségen, s olyannyira rokonszenvet költő volt, hogy a közönség Bzünni nem akaró tapsai jutalmazta. E darabnak mindenesetre az a főérdeme, hogy tözs-eredeti, s nyelvezete oly zamatos magyar, hogy semmi kívánni valót nem hagy maga után. Mindkét előadást nagyszámú közönség láto­gatta. Gazdászat ipar és kereskedelem. Alikéul lehet a szőlőket megóvni a ta­vaszi fagy ellen! (Vége) A kátrány saját természeténél fogva, a ne­héz olaj felületén . gyakran már félórányi égés után, igen sürü szénkéreg képződik, mely a lán­got eloltja. Üzükségos, hogy egy munkás, idöröl- idöre, hosszú tanyéllel ellátott vaskanál segedel­mével ezen tisztátalanságot a csészékből eltávo­lítsa. Ez az oka annak, hogy (körülbelől minden 1U—15 tűzhely számára egy külön emberrel kell rendelkeznünk, ki'a tüzeket rendesen fenntartja. Még nagyobb és nehezebb fíistfelleget fej­leszthetünk a következő módon. Venyigéből vagy rözséből nyalábokát készítünk, ezeket a kátrányos nehéz olajban beáztatjuk (impregnáljuk) és póz­nákra kötve, fölgyujtjuk. Hogy lehetőleg sok füst képződjék, czélszerü ezen égő nyalábokat időről- időre egy öntözőkanna segedelmével vizzel meg­öntözni. A nedvesség a füstképződést tetemesen fogja fokozni; az égés ez esetben láng nélküli leend, a mi egyik fötényezője füstképzödésnek. Az ily módon nyert füst rendkivüii erős és nehéz, nem fog oly tetemes magasságra emelkedni, mint a csészékből képződött füst, hanem a szőlőt cse­kély magasságban fogja borítani, azt az elfagyás ellen még jobban és biztosabban oltalmazván, Rendes kezelés mellett, ha t. i. a rőzso-nyalábo- kat időről-időre ismét telitjük kátrányos nehéz olajjal, nemkülönben a vizzel való megöntözésről sem felejtkezünk meg: az ilyen nyaláb aránylag igen csekély mennyiségű égő anyagot fog mege­mészteni, mindamellett pedig sokkal több füstöt fog fejleszteni, mint a pléhcsészékben felgyújtott olaj. Czélszerü a füst fejlesztésre szánt rözsenya- lábokat oly módon elhelyezni, hogy a levegő hozzáférhetése is némileg akadályoztassék. így péld. megfelelő mélységű, hengerded alakú göd­rökbe, mi különösen a kezelésre nézve is tetemes előnyöket nyújt, miután az ily módon a talaj szine alá helyezett nyaláboknak olajjal való táplálása, nemkülönben vizzel való öntözése, kevesebb fárad­sággal eszközölhető. Egy munkás képes leend minden körülmények közt 10—15 nyalábot telje­sen ellátni, azaz azt táplálni és öntözni. A kátrányos nehéz olaj mennyisége, mely egy 4—5 órányi tartamú ily felleg-fejlesztési műtétéihez megkivántatik: csészékben 11—14 bécsi itezére rúg, nyalábok alkalmazásakor azonban soha sem múlja felül a 8—11 itezét tűzönként. Kétséget nem szenved, hogy ezen műtét helyes keresztül vitele bizonyos gyakorlottságot igényel, miért is ajánlatos tényleges alkalmazása előtt az ily módon való felleg-fejlesztést szabad és nyílt területen, habár kisebb mérvben is, meg- kiséi leni. A mukásokat ezen munkára külön be kell iskolázni, miután az eredmény, illetőleg siker nagyrészt annak egyenletes és pontos keresztül­vitelétől fog függni. Magától értetődik, hogy — valamint már fennebb is említők — az edények vagy nyalábok czélszerü elhelyezéséről, azoknak olajjal való ellátásáról, stb. eleve kell gondoskod­nunk, úgy hogy bár mikor állna be ezek alkal­mazásának szüksége, a füst-fellogek fejlesztésé­hez haladéktalanul hozzá foghassunk. Megjegyzendő még, hogy olyankor, midőn a levegő sok nedvességet tartalmaz a fagy soha­sem képes oly veszélyesen hatni, mint akkor, mi­dőn a légkör száraz. A tulnedves levegőből u.i. a mérséklet-csökkenés folytán oly tetemes mennyi­ségű viz fog lecsapódni, hogy annak teljes megfa- gyása épen túlságos nagy tömege folytán nem igen fog bekövetkezhetni, kivéve, ha a hideg maga ia szerfelett nagy. így péld. az 1874-ik évben, májtte hó 10-én. hajnalban a mérséklet nulla fok alá csökkent, az éj egyszersmind teljesen tiszta lévén, mindenki tartott a fagy káros hatásától. Dácsára annak a fagy legkisebb kárt sem okozott, miután a levegő telítve volt nedvességgel. Nagy mennyi­ségű harmat képződött, a nélkül, hogy a növény­zet leggyengébb hajtásai is elfagytak volna. Ajánlatos ezek folytán a légkör nedvességi állapotát is figyelemmel kisérni. A hőmérő mellé egy hy gr ómét er vagy psychromóter fölállítása igen czélszerü leend. A mesterséges füst-fellegnek a fagy ellen való alkalmazása a legjobb és a logtökéletesebb sirkert fogja biztosítani mindazon esetekben, a midőn a leirt eljárás pontosan és lelkiismeretesen vitetik keresztül. Ha azonban mind a megfigyelé­sek felületesen, mind pedig a tüzek elhelyezése, azok táplálása stb. okszerütlenül vitetik véghez, ilyenkor természetes, hogy a siker is kevésbbé tog a várakozásoknak megfelelni. Kísérlet kapáló ekékkel. A békésmegyei gazdasági egylet a kormány által küldött Fehér-féle és a Thaisz Gyula ur szí­vességből összehasonlítás alá bocsátott Taylor-féle búza és tengeri kapátokkal f. év april 22. d. u. Beliczey István egyleti elnöknek Csaba melletti birtokán mintegy 100 gazda jelenlétében összeha­sonlító kísérletet tartott. A bíráló bizottság Sóhár K. elnöklete alatt Petőfi J., Szigethy Ab., Türk Tivadar, Bztraka Gy., Bartóky L., Vidovszky K., Udvardy J. és Mokry S. egyleti tagokból állott A kísérletre nézve nagy hátrányul szolgált azon körülmény, hogy a kormánynak e tárgyú értesítése tavaj későn ősszel érkezvén, .bár azon­nal utána a búza ritka (12”-es) sorokban el lett vetve, az még és csak tavasszal és hiányosan kelt ki s a kísérlet napjáig igen csekélyre növekedetté Mellőzvén itt a szerkezetnek leírását, közöljük,

Next

/
Thumbnails
Contents