Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-03-07 / 10. szám
\ iái bizonyítják : hogy ez a két szélsőség hozott legtöbbször fegyvert és romlást az emberiség fejére, a hazafiui és vallási vakbuzgóság árasztott legnagyobb vérpatakokat a föld színére. Minthogy pedig oly sok és nagy veszedelmek erednek ezen kettős kútfőből, már rég időtől fogva teljes erejökböl munkálkodnak azon, az emberi nemzet igazi javáról aggódva gondolkodó szelíd jó lelkek, hogy e bajt orvosolják , — kikhez én is készséggel csatlakozom. Hogy ez megtörténjék, buzgó sóhajt röpitek most is az egekbe: Vajha minden nemzetiségi és vallási viszálkodást valahára már végképpen kiirtana közzülünk az emberiség jótékony őrangyala, hogy azután mindazok, kik emberi alakkal, szívvel és lélekkel bírnak, s ehez még mi magyarok, kik egy édes anyának, a hazának szülöttei vagyunk — hagynánk örökre békét élvezni egymásnak ; — hiszen szeretni oly szép, könnyű és oly kelleme- tes, a mily undorító és kárhozatos gyűlölködni b czivódni — tehát szeressük egymást mint jó testvérek, hogy ezután már ne olvashassák fejünkre, hogy „átok fogta meg a magyart, mert az soha együtt nem tart.“ Ezek ntán sok jónak kívánása mellett maradtam a ki vagyok, s a minek nevezni is szokott már jó ideje falum ifjabb népe. öreg Bütyök bácsi, nyug. csizmadia atyamester és harangozó. Békés márczias 2. 1875. Volt szerencsénk f. évi február hó 25—27. napjain előbb a ref. egyház felügyelete alatti 6 osztályú real-gymnasium 1874/S első, — majd ezt követöleg ugyanazon egyház 14 elemi iskolájának 1874/5 második félévi közvizsgáin jelen lenni. A gymn. és elemi isk. tanév zárpontjai nem esnek együvé. És ez baj. Mert ebből amabba félévi ugrás, vagy másfélévi hátramaradás nélkül nincs átmenet. E bajon az által van segítve, hogy a gymnasiumra előkészítő tantárgyakra előzőleg különös gond fordittaiik. A mi már a r. gymnasium! közvizsgákat illeti, örömmel constatáljuk, hogy tanáraink részéről a legbecsületesebb buzgalmat s ennek elma- radhatlan következményéül a növendékek részéről a legszebb előmenetelt volt szerencsénk tapasztalni. Pedig gondolni lehet, hogy nem kis feladat minden várakozást kielégitöleg működni egy oly tanintézetben, hol kettős az irány — human és real. — Már maga a külön irányú tantárgyak és ezekhez képest a tanóták oly módoni beosztása, hogy sem a tanárok, sem a növendékek túlterhelve ne legyenek, és mégis a törvény ide vonetkozó kívánalmainak elég tétessék: nehezíti a feladat helyes megoldását s bölcs tapintatot kíván. — Es épen ennek eltalálása nyerte meg teljes elismerésünket s biztosítja jövőre is az intézet eddig ki- érdemlett jó hírnevét. — Az első félévben 5 rendes és 3 melléktanár vezetése alatt 132 növendék, s ezek között 73 protestáns, 24 rom. cath., 9 görög n. e., 21 izr., s 5 magán tanuló képezte a létszámot. — A tápintézetben egészen szegény, de kitűnő osztályzatú 6 növendék lett vallás és nemzetiségle való tekintet nélkül felvéve. A népiskolák köz vizsgái hasonló örvendetes eredményt mutattak fel. — Az első és második osztályban legfőbb gondot nyertek az irva-olvasás, szám, beszéd és értelem gyakorlatok. Min Vnikre van rövid megjegyzésünk. Hogy az Írás és olvasás együttesen tanittatik: helyes, — el van ez már általánosan fogadva; de hogy oly rohamosan, az ártatlan gyermeki kedélyre minden esetre zsib- basztólág ható kényszert követelő gyorsasággal taníttassák jövőben is, mint eddig: ennek már nem lehetünk barátai. — Elbámult az ember, mikor látta, hogy a hatodik évében járó 4 hónapos iskolás 50 gyermek közöl legalább 30 már olvas, — az isk. év végén pedig csak kivételesen találkozik egykettő, a ki baggadoz. Hol van itt a játszva- tanitás nagy elve ? Voltaképen az első félévben elég volna a betűk felismerése és írása, másodikban a tökéletes tagolás, harmadikban halk hibátlan, — negyedikben hangsúlyozott értelmes olvasás. — Két év alatt végeztetnék, a kis gyermek minden legkissebb megszorítása nélkül egészen játszva, fokozatosan az, a mi most félév alatt a tanító jóhiszemének próbaköve. Indokolt lehetett ezen eljárás eddig, mert a növendékek legnagyobb része két, legfölebb három év után elhagyta az iskolát. Sietni kellett tehát, hogy addig legalább irni, olvasni jól megtanuljanak. De most, midőn a népisk. törvény 6-tól 12 éves korukig terjeszti ki tankötelezettségüket: nincs többé semmi ok ama lélekölő rohamosságra. — A számtanra nézve hasonló óvatos eljárást tartunk a két alsó osztályban czélravezetönek. Gondolatunk szerint itt ez sokkal kevésbbé tananyag, mint eszköz az értelem fejlesztésére. Régi, de helyes kifejezést használva : nem a materiális, hanem a formális képzés itt a fődolog. Majd később a felső osztályokban változhatok a viszony s a kettő ellensúlyozhatja vagy fel is cserélheti egymást. Az eddigi eljárást indokolhatja e tárgyra nézve is a fentebb említett körülmény ; de a helyesebb ut követésére tág tért nyit a népisk. törvény. — A beszéd és értelem gyakorlatok, a népisk. nevelés és oktatás ezen ujabbkori szép vívmánya, a magolási rendszer diadalmas megbuktatója, zavarba ejtette természetesen mindenütt azokat, kik eddig karos székben, csendes pipasző s talán valami ártatlan regény olvasása mellett órákhosszanta gyönyörködtek a dik- tálás mélabus resonantiában. Hjah ! bizony most már talpra kell állani, le kell tenni a pipát és regényt, s közvetlen közöltségben beszélgetni, a növendékekkel, megfigyelni s haszonra fordítani azoknak kérdéseit, — viszont ezer meg ezer apró ügyes kérdésekkel ostromolni őket stb. Ez a tárgy különben nem közvizsgára való még most, a szülök hozzá vannak szokva a szajkókodáshoz; de a tanító képességének, szorgalmának, ügyességének mindenesetre biztos hévméröje. — Egyébiránt a tanitó urak fényes tanúbizonyságát adták annak, hogy e három fogós tárgyra nézve egészen tisztában vannak magokkal. - Az elemi harmadik osztályú finövendékek különösen a magyar nyelvtanban, a történelem és földrajzban tűntek ki. — A felső leányiskola semmi kívánni valót nem hagyott fenn. Valódi szakértelemmel! vezetés félreismerhetlen jeleivel találkoztunk itt és nemcsak a szülök gyönyörködtek, hanem gyönyörködtünk mindnyájan, kik közvizsgai publi- cumként szerepeltünk. A „méter“-1 nemcsak a gymn. és elemi isk. növendékek tanulják, hanem a felnőttek is keresve keresik az alkalmat, hogy az arra vonatkozó ismereteket elsajátíthassák. Sokat köszönhetnek ez utóbbiak a ref.' egyháznak, melynek elöljárósága a város öt tizedében levő két-két, összesen tiz tantermét esti előadásokra megnyittatta, az előadások tartására tanitó urakat felkérte, — kik ezt minden díj nélkül teljesitik is. Világításról a város gondoskodik. — Tartatnak még előadások a központi isk. épület egyik tágas termében, úgyszintén az olvasó-körök egynémelyikében is. — Szóval: járja a „méter“ javában! r. 1 Nyilatkozat. A „Békésmegyei Közlöny“ 15-ik számában közlött tudósítás id. Mogyoróssy János néhai édes anyja származására vonatkozólag leírja, hogy az elhunyt: „unokája volt Erzsébet, namenyi Eötvös Istvánnak,“ stb. Ebből kifolyólag azután a „Békés“ f. é. 9 ik számában egy felhívást tett hozzá, hogy akár a „Békésmegyei Közlöny“ újdondásza, akár maga id. Mogyoróssy János nyújtson az ügyben felvilágosítást. E felhívást elfogadva van szerencsém a következőkben válaszolni : Édes anyám halála alkalmával a széjjel küldendő számos gyászlapok egyike, — mely a távol lakó vérszerinti rokonok számára emlékez- tetésül csillag alatt a következő jegyzettel volt ellátva: — „Vutsák Ilona“—édes anyja Erzsébet, a namenyi Eötvös István leánya (f 1805-ben öl-ik évében) atyjáról való ösnagyanyák után pedig, a „Frangepán, Br. Perényi és Zrínyi családok leányutóda“ — czimzéskor tévesen a „Békésrae- gyei Közlöny“ szerkesztőségéhez czimoztetett, s igy jutott tudomására a szerkesztőnek, ki nyomtatási hibából azután holmi Erzsébetet vall — a fentebbi idézet szerint namenyi Eötvös István unokájának, pedig a jegyzet arról világosan szóll, hogy ki volt légyen azaz unoka. E jegyzetté1 nem akartam nyilvánosan feltűnést okozni — mivel azonban a családi — illetve vérrokoni tagok előtt úgy is tudva volt már az abban említetett körülmény, jegyzetem számukra nem akart egyéb lenni emlékeztetésnél halottunkra ; ki életében számtalanszor felemlítette bizalmas családi körünkben, ősi származását; mire alulirt soha nem épitettem semmit, és e mondás habár csak őshagyomány, néhai édes atyjától, és annak őseitől mégis előttem bir történeti alappal, melyet mint utód becsülni, és tisztolni tartoztam. Az előre bocsájtottak szolgáljanak tehát mint ösapai hagyományon alapultak néminemű felvilá- gositásul és podig annál is inkább : mivel amúgy is mint nem ephemer tárgyak az ügy komoly méltóságánál fogva hírlapban helyt nem foglalhatnak, nem közölhetők, hanem igen is egy külön álló műben, mely már általam sajtó alá szerkesztve megkezdett vérségem „Emlék-könyvében“ le- end | vérségbe be- és kiházasodtak, nősültek törzsfáin mellékletekkel kimutatva. Kelt Gyulán, márczius 4. 1875. id. Mogyoróssy János. Hirdetmény. Alólirott központi választmány által ezennel közhírré tétetik, miként az országgyűlési képviselő választásra jogositottak ideiglenes névjegyzéke az 1874. XXXIII. t. ez. értelmében összeállitatván, f. évi márczius 6-tól, márczius 10-ig, naponként reggeli 8 órától, déli 12 óráig a városháza termében közszemlére lesz. kitéve, a hol ott is az bárki által megszemlélhető, és d. u. 2—6 óráig lemásolható. Ezen ideiglenes névjegyzék ellen bármily jogtalan felvétel, vagy kihagyás miatt felmerülendő íelszóllamlások a központi választmányhoz intézve, f. évi márczius 11-től, márczius 20-ig a városi polgármesteri hivatalban írásban nyújtandók be, ott a jogositottak által megszemlélhetők, s a névjegyzék kitételét követő 20 nap alatt Írásban észre- vételezhetők. Gyula város központi választmánya Gyulán, 1875. márczius 1-én. Dobay János, polgármester, v. elnök. Jancsovics Emil, vál. jegyző. Meghívás. Az országban legközelebb át alakult polikai pártviszonyok folytán szükségessé válván, hogy a békésmegyei deákpárt a jövő álláspont iránt uyilatkozzék: annál- fogva a békésmegyei deákpárt, valamint a „deákkör“ öszves tagjai felkéretnek, hogy e hó 16-án délutáni 3 órakor Gyulán tartandó értekezletre, és közgyűlésre, a „deákkor“ helyiségében megjenni szíveskedjenek. Gróf Wenckheim Frigyes \ párt-, és kör-elnöke. Nyilvános köszönet. A b.-csabai nőképző társulat iskolaszéke kellemes kötelességének ismeri a nyilvánosság utján köszönetét kifejezni mindazoknak, kik a február 7-én megtartott álarezos bál jövedelmét előmozdítani szíveskedtek — kiválóan Launer Károly urnák, ki a vigalmat rendezte, úgyszintén azon igen tisztelt urhölgyoknek, kik a sorsjegyek elá- rusitása körül oly tevékeny buzgalmat fejtettek ki. Fogadják a jótékony nemes czól irányában tanúsított szives közreműködésükért elismerő köszön etünket. A b.-csabai nőképző társulat iskolaszékének febr. 23-án tartott üléséből Var ságit Béla gondnok. Folytatása és bevégzése amezö-berényi villám által leégett református templom és torony felépítése költségeihez járulás alkalmából, alolirt által kinyomatott „Jótékonyság Lantja“ czimü népies dolgozatból begyült ősz- vegekről vezetett nyilvános számadásnak. — Tek. ifjabb Jancsovics Pál ur által múltkor be küldött öszvegböl tévedésből ki maradt felülfizetés bevé- teleztetett 30 kr. Tiszt. Gyulay László b-.ujfalui ref. lelkész ur 30 közönséges példány után beküldött 3 írt. Tek. Mészáros Endre m.-turi polgármester ur 50 k. péld. 5 frt. Tek. Haty Károly m.-herényi jegyző ur 1 megtisztelő péld. 50 kr. Tok. Kopányi József segéd-jegyző ur 1 m. t. 50 kr. Tiszt. Szél Kálmán szalontaii ef. lelkész ur 40 k. péld. 4 frt, ugyanaz 4 m. t. péld. után 1 frt. Tiszt. Somogyi Lajos battonyai ref. lelkész ur 2C k. péld. 2 frt, ugyanaz egy ottani Balog nevű lakos felülfizetését 40 kr. Tek. Gaál Ferencz kunágo- tai földbirtokos ur 1 m. t. péld. 1 frt. Tiszt. Fiié János szentesi ref. lelkész ur 35 k. péld. 3 frt 50 kr. Tiszt. Ilyés Bálint kis-uj-szállási ref. lelkész ur 25 k. példány 2 frt 60 kr. Tek. Szakái Lajos ur K.-Tarc8árél 1 m. t. péld. után 1 frt. Tiszt. Nagy Dániel komáJi ref. lelkész ur 25 k. péld. 2 frt 50 kr. Tiszt. Varga Pál szegedi ref. lelkész ur 20 k. péld. 2 frt. Pusztákra ki vitt 4 k. péld. árába felülfizetéssel bejött 45 kr. Tek. Uhrinyi András földbirtokos ur B.-Csabáról 1 m. t. péld. után 5 frt. Tek. Lipcsey .Lajos kis-uj-szál- lási birtokos ur 1 ra. t. péld. 2 frt. Tek. Dobay János nyomdatulajdonos ur a „Jótékonyság Lantja“ czimü tudva lévő népies dolgozatnak általam előre elválalt nyomtatási — de általa a jótékony ezélzat tekintetéből, már is leszállítva megbatározott dijját, — fentebbi czélra nemeskü- leg felajánlván; az mint ily becses adomány, e sorozatba befizettetett 15 frt. Összesen 51 frt 65 kr, az-az ötvenegy frt hatvanöt kr. o. é. Kelt M.-Berényben febr. 25. 1875. A m.-berényi ref. egyház segélyéül bálás köszönettel által vette Tury Dániel m. k. ref. lelkész. Bonyhay Benjámin m. b. beszámoló egyháztag. A megelőzött kimutatás szerénti összeg tett. 223 frt 35 krt. A jelenben kimutatott összeg té- szen 51 frt 65 krt., tehát összesen bejött 275 frt. a: é. A fentebbi nyilvános számadás nyomán, mely jelenleg a „Jótékonyság Lantja“ czimü népies dolgozatnak igen tisztelt szerzője által, — a számba vett széjjel osztott példányoknak, nagyob- bára meglepő sikerrel jutalmazott száma szerint be végeztetett, és az egész jövedelmet tiszta hűséggel egyházunknak be számolta: mindazon mél- tdságos, nagytekintetü, fötiszteletes, nagytisztele- tü, tiszteletes és tekintetes uraknak, és minden raDgu, müveit, széplélkü úrnőknek, és urhölgyek- nek, kik a mi károsult egyházunk irányában, részint közvetítéssel, részint kegyes adományaikkal nemes lelküségöknek tettleges példáját adták: fogadják egyházunk összes közönségének legmélyebb köszönetét, s áldás kivánatát. Kelt mint fentebb. A m.-berényi ref. egyház külső és belső elöljárói, s azok nevében: Komlódi József m. k. egyházi gondnok. Újdonságok. A -A. nagyböjt egyhangú egyformaságával telt el rólunk e hét, a nélkül hogy csak valami említésre méltó mozzanatot is hagyott volna városunkban maga után. Az estékről nem szólhatunk, miután Csaby Imre Színtársulata kellemesen szórakoztatja a színházba járó közönséget, mely azonban még egy este sem volt oly nagy, aminöt intelligens közönségünktől várni lehetne, de hisz szinte megszoktuk már tapasztalni, egy idő óta, ezen épen nem dicséretes közönyt. — Váljon- a csabai műkedvelők szervezkedése, nem birná valamely jótékony czél javára, hasonló egyesülésre azokat, kiknek műkedvelői előadása városunkban eddig mindig a legjobban sikerült ? A városunkban időző derék színtársulat, azt hisszük sok tekintetben könnyebbségére lenne, és segédkezet nyújtana a kezdeményezőknek. A A németvárosi gyermek-zenekar uj karmester vezetése alatt egészen újra alakult. Elnökül Göndöcs Benedek apát urat, tiszteletbeli elnökül Hoffmann Józsefet, e zenekar tulajdonképeni alapitóját kérték fel. — Reméljük, hogy nemsokára nemcsak lételök, hanem elöhaladásukról is dicséröleg szólhatunk. A Purcsi Miska csabai czimbalmos csakugyan meglátogatta városunkat. Játszott a „gyulai kör“-ben (úri kaszinó), és egypárszor a „Kormában is; s a közönség mindenütt gyönyörrel és kellemes élvezettel hallgatá játékát. Sajnáljuk hogy nem tagja zenekarunknak, miután mint mondá, Csabán nem nagy pártolásnak örvendenek. Egy magyar ábrándot, mint saját szerzeményét, készül kiadni, — ez lenne tudtunkkal talán az első czim- balomra alkalmazott zeneszerzemény. A -A balközép és jobb-párt fúziója alkalmából disz-ebéd volt az úri kaszinóban, mely habár egészen magán jellegű volt, mégis többen részt- vettek benne mindkét párt tagjai közül. A Stummer Gyula özvegyét, Beliczey Bella úrnőt, e hó végén fogja oltárhoz vezetni Kövér László ur. Kisérje áldás és koronázza boldogság frigyöket! A Az árvaház f. év augusztus végével fog rnegnyittatni. Wenckheim Frigyesné, az alapitó nemes grófnő, Grátzból kért az árvaház vezetésére irgalmas rendű apáczákat. A Császár József több éven át volt tanitó, és jeles zongora mester, — legutóbbi időben se- géd-telekkönyvvezetö, meghalt f. hó 1-én. Temetésén számosán vettek részt. A béke angyala őrizze porait!-J- Dr. Széberényi Gusztáv ev. superintendens urnák azon hazafias szellemű levele, melyet lapuuk 5-ik számában közöltünk, iszonyú zajt idézett elő a felföldi túlzó nationalisták között. Hogy t. olvasóinknak némi fogalma legyen arról, minő stylus- ban beszélnek a panszlávok mindazon derék tótokról, a kik őrjöngéseiket nem helyeslik, mutatványul közöljük Húrban egyházi lapjának nehány szebb kitételét a fentnevezett föpásztor ellen. „A ki (azon levélnek) enged, az ostoba és alávaló ember — igy beszél Húrban — Sz. ur érdemeket akar magának szerezni avval, hogy a tót egyházakat magyarosítja (!) ... ö hajhássza a szabadkőművesek és egyházmagyaritók kegyét s a moh miiedén és szabadkömivesi molochnak torkába hányja mindazon Ielkiatyákat, a kik népükhöz )>ivek maradnak... ő jól tudja, hogy csak néhány nyomorult szolgalelkü ember fog neki engedni, de ö nem törődik semmivel, csak hogy a z r a r n o k o k (!) kezében növekedjék ... Hát ilyen püspököt választottunk mi magunknak I... Ne gondolja Sz. ur, hogy a magyar anyakönyvekkel utat tör magának a dicsőség várába. A tőt nemzet (?) szégyene és gyalázata fogja takarni sírját, mely nyitva áll áldozatára. így fognak róla beszélni fiai is, leiket a tót nép verejtéke nevelt fel... Ez fonákság, istentelenség, ez a nemzet és egyház elárulása ! stb. stb. — I Talán elég lesz ennyi is arra, hogy mindenki Ítélhessen, mily nehéz állása van ily körülmények között oly föpásztomak, a
