Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-03-07 / 10. szám
ki össze tudja egyeztetni saját híreinek egyházi érdekeit a haza magasabb érdekeivel. — Meghívás. Márczius 11-én délután 4 órára a b.-csabai tanitóegylet tagjait közgyűlésre hivja meg az elnök. — A h.-csábai járásbíróság lakbér-kérdése újra felmerült, a mennyiben a közbirtokosság által követelt ezer, s az állam által eddig fizetett 400 irtnyi lakbér között mutatkozó nagy különbség kiegyenlítését a város nem vállalta magára. Ily körülmények között nem marad egyéb hátra, mint hogy a járásbíróság más olcsóbb lakást keressen ; a kormány pedig, tekintve Csabának fejlődéséből származó viszonyait, emelje fel a 400 frtot 800 frtra, — a mint azt Gyulán is tette, s akkor megszűnik a kellemetlen súrlódás.*) — A fásítás nagy fontosságát belátva, Csaba városa, Sztraka Ernő mérnök lelkes kezdeményezése folytán ez idén is négyezer fát fog kiültetni részint a városban, részint az országutak mellékén. Részünkről ez eljárást csak üdvözölhetjük ; de nem tarthatjuk vissza abbeli óhajtásunkat, hogy a város elöljárósága a már eddig kiültetett és szépen diszlö fák megőrzésére, s a nép fapusztitási kedvének' megtörésére minél nagyobb erélyt fejtsen ki! — A ránk sulyosodott nehéz időket mutatja az is, hogy Csabán a múlt évekről 30 ezer frtnyi községi adóhátralék maradt. 4- Dobos Gábor hírhedt rabló vármegyénk területén mulat; a kondorosi és csudaballai pusztákon már jelentkezett négy társával együtt. Úgy látszik, hogy e jó madár nem ismeri hires elődjének Babáy Gyurkának a históriáját, kit a szarvasi csendbiztos legényeivel együtt oly szépen lőtt agyon. Múlt heteken a révi korcsmában volt vadászöltözetben s németül kérdezősködött a föld- birtokosok után. Persze, csak akkor tudták meg, hogy ki volt ökeme, mikor már eltávozott. Reméljük, hogy a mi rendőri közegeink kézre fogják keríteni az emberi társadalom ezen nyílt ellenségét, kit valóságos szörnynek festenek. — Úgy halljuk, hogy nyilvános felolvasások tartására több csabai ifjú vállalkozott. Örömmel várjuk a kétségen kívül tanulságos és mulatságos estéket. — Az 1875-ik évi ujonczozás a csabai járásban következő eredményt mutat: Hadkötelesek száma három korosztályból Csabán 808, Gyomán 231, Endrődöh 234, Kígyóson 91. Ezekből részint családi tekintetekből felszólalás utján, részint testi hibák miatt felmentetett Csabán 550, Gyomán 150, Endrödön 155, Kígyóson 61. Besoroztatott pedig Csabáról a cs. k. hadseregbe 102, a gyalogsági tartalékba 41, a honvédséghez 24, összesen 167. Gyoméról a cs. k. hadseregbe 31, a tartalékba 14, a honvédséghez 10, összesen 55. Endrödről a cs. k. hads. 36, tart. 9, bonv. 14, összesen 59. Kígyósról a cs. k. hads. 9, tart. 9, honv. 5, zz 23. A sorozáson meg nem jelent részint engedély mellett, részint a nélkül Csabáról 84, Gyoméról 22, Endrődröl 18, Kígyósról 6. Besoroztatott tehát összesen 304. A járási megvizsgált összes hadkötelesekből 27, 9°/0-tóli találtatott a hadi szolgálatra alkalmasnak, s annyi be is Boroztatott. — A fentebbi négy község hadköteleseinek képessége pedig egyenként a következő: Csaba adott 26, l°/0 — Gyoma 28, 7°/0 — Endröd 31, 4°/0 — Kígyós 32, 3%**) — Békésen ez idén csak 729 választót Írtak össze, holott 1872-ben 1124, — 1869-ben pedig 1927 választó volt. Az uj törvény tehát itt is pusztítást tett az adófizető választók soraiban. * Such Sándor csorvási volt jegyzőt, ki hivatalos botlások miatt hivatalától telfüggesztetett, az orosházi szolgabiró ideiglen visszahelyezte régibb hivatalába. — Szarvasról a „Békésm. K.“ újdondászának azon állítására vonatkozólag, mintha Konrád Sámuel aljárásbiró három sort sem tudna hiba nélkül fogalmazni, figyelmeztetnek bennünket a „Jogtudományi Közlöny“ 1873-iki foly. 12., 15., 18., 34. és 37. számaira, mint a melyekben nevezett járásbirónak törvénykezési szakra vonatkozó önálló czikkei megolvashatók. Mi soha sem kételkedtünk K. ur képességében, s azért az újonnan beküldött „nyilatkozatot“ sem tartjuk szükségesnek közleni lapunk olvasóival, mint kik a vádakat úgy sem ismerik. — A csabai „Fiume“ előtti járda sok beszédre ad alkalmat. A mi nézetünk szerint hiába fogjuk szidni az ott álldogáló publicumot, mert az ugyan oda sem hederit a hírlapi felszólalásra. Mi az elöljáróság figyelmét hívjuk fel ezen rendetlenség megszüntetésére, mint a melynek nem csak hivatása, de kötelessége is felügyelni, hogy a közönség szabad közlekedése a járdákon fel ne akadjon. A legközelebbi városi gyűlésen történt is ez *) Gyulán 600 frt. **) Kérjük a többi járások illető tisztviselőit hasonló kimutatások beküldésére, hogy az egész megyében tájékozhassuk magunkat ezen legterhesebb adó mikénti ál* }á*áról. Szerk. irányban erélyes felszőllalás, melynek — reméljük — meg lesz a kellő eredménye. — Hibaigazítás. Lapunk közelebbi számában a mezö-berényi gyásztudósitás hatodik bekezdésénél valóságban helyett „vallásosságban“ s tagjaitól helyot- tagjairól olvasandó. — A gyorsan elrepült farsang örömeit pótlandó Dlhányi Zsigmondné urhölgy Szarvason múlt hó 27-én egy pompásan sikerült házi tánczmulat- ságot rendezett, mely minden tekintetheti vetekedett a farsangi nyilvános mulatságokkal. Nem volt ott korkülönbség — az öregek is fiatalokká lettek a jó kedv derítő hatása alatt, s Józsueként szerették volna megállítani, illetve késleltetni a ko rai hajnalt. A tánczmulatság egy szép epizódja volt a szünóra alatti tombolajáték, mely 20 frtot jövedelmezett a szarvasi nőegylet pénztárának. Köszönet érte a kedélyes hölgyeknek, kik a kellemest oly ügyesen tudják egyesíteni a hasznossal! — A színházból. Szombaton „Frou-Frou, vagy az elkényeztetett nő“ került szinre. Helyes választás, s ezt kivált most az előadás után mondhatjuk. A darab közönségünk előtt ismerős bár, még is annyi újat, annyi szépet talált benne a jelenvoltak mindenike. Hisz a címszerepet MaárJi- lia asszony játszta. S ha eddig tartózkodók valónk, ez előadás után bátran, s a hízelgés vádja nélkül mondhatjuk, hogy Maár Júliában oly művésznőt ismertünk fel, ki széles szerepkört teljes öntudattal, s oly határozott bevégzettséggel tölt be, minővel vidéken nem találkozunk. Nagyban emelte ez est sikerét Homokainé jól érzett, s sok tanulmányt mutató játéka. Sartorys Henriket Csaby játszta, nemes méltósággal, szerepe előnyeit azonban nem tudta tel jes mérvben felhasználni. Cambri bárót a rendező alig adhatta volna ügyetlenebb kezekbe, mint a Gyulaiéba. S itt pár szóval azon rósz szokásra figyelmeztetjük Csabyt, mely a vidéki igazgatóknál úgy látszik elvül tűzetett ki, hogy a tagok számával, és nem képességével szeretnek imponálni. Ugyan ennyi költséggel, kevesebb számú, de legalább némi hivatással bíró tagokkal fenn lehetne tartani egy társulatot, s a czél bizonyára jobban megközelittetnék, s különösen Csabynak kellene erre gondot fordítania, mert hisz kivüle nincs senki, ki Maár Júliával játszhatnék, s bizonyára legkevésbbé Gyulai az. Vasárnap „A nagyapó“ népszínmű. Váradi erőteljes, csengő hangon szép dalokat énekelt. Ko- vacsics — Jancsi — a mendikás diák eredeti alakításával a közönséget folytonos jó hangulatban tartotta. Kedden „A fény árnyai“ Szigligeti eredeti drámája adatott. Meg kell vallanunk, hogy Csaby igazgató mitsem mulaszt el, hogy a közönségnek valódi műélvet nyújtó darabokkal kedveskedjék, minden hibától azonban -még sem ment. így a szerep kiosztásban figyelnie kellene, hogy Szenczey Jenő szerepe ne kerülne Gyulai kezébe, ki talán a hülyét némi hatással tudná adni, de a szerelmes szorepében éppen nem találja honn magát. Nyáray Bélát Csaby több értelemmel, mint érzéssel adta, s ez est sikerét ismét Maár Julia asszony játékának köszönjük. Bár Charlotte, a nagyvilági élvekben elmerült, majd a bukás alatt magát annyira megtagadó, s a czél eléréséért az eszközökbon nem igen válogató nő személyesitése nem tartozik kiválóan szerepköréhez, annál kellemesebb volt ránk a hatás, melyet teljes otthoniassága, helyes színezése, minden jelenetének teljes kidomboritása által keltett, s e hatást még Gyulai bárgyusága sem volt képes csökkenteni. Szerdán „Liliomfi“ vígjáték. Kovacsics volt ez estnek is hőse Szellemű szerepében, bár ez alkalommal nem volt ment a túlzástól. Csötörtökön „Női harcz“ Seribe vigjátéka. Autreval grófnét Homokainé, Leona húgát Maár Julia asszony játszták. Homokainé az első felvonás hosszú monológjában tanulmánya sikerét teljes érvényre emelé, s a keltett hatást az egész darab folyamán fenntartó teljesen átgondolt játéka, s Maár Julia a fiatal naiv leány szerepében, otthonának kellő közepén, — teljes sikert' aratott. Ily vetélytársak harcza tévé aztán, hogy a társulatnak itt idözése alatt ez volt legöszhangzottabb előadása, mihez Csaby s Kovacsics nagyban járultak. S épen ez előadás igazolja leginkább, hogy kevesebb, de jobb erőkkel több siker érhető el. Vegyes hírek a hazából és a nagyvilágból. X A miniszteri válság végre valahára megszűnt, amennyiben b. Wenckheim Béla, megyénk egykori főispánja egy jobb és baloldalból vegyes uj ministeriumot alkotott. 0 rajta, mint kormányelnökön kívül ezek a ministerek: Széli Kálmán, pénzügyi; Tisza Kálmán belügyi; b. Simony i Lajos kereskedelmi; Per ez el Béla igazságügyi; Szende Béla honvédelmi; Trefort Ágost vallás és közoktatásügyi; Pé- cby Tamás közlekedési; Pe j ac so vies hor- vátminiszter, Ennek következtében a balközépből és a jobboldalból egy külön középpárt alakult, mely valószínűleg szabadelvű kormány-pártnak fog neveztetni. — A német lapok igen kedvezőtlenül nyilatkoznak az uj magyar rainistc-riumról. Az jó jel ránk nézve. — A berlini magyar társulat figyelmezteti a Poroszországba szándékozó magyar iparos ifjakat, hogy biztos hely kilátása nélkül ne induljanak, mert ott is pang az ipar. = Debreczenben meghalt Szabó József színházi titkár, aki mint jeles színész közkedvességben részesült. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1875. évi márczius 8. és következő napjain előadandó bűnügyeknek: Előadó: Nogáll László. Márczius 8.2384. Janovics János csalás. 2385. Herman Béla sikkasztás. 2386. B. Balogh József könnyű testi sértés és életveszélyes fenyegetés. 2402. Bálint Vaszalia közokirat hamisítás. 2403. Pomucz János csalási kísérlet. Márczius 9. 2409. Bellák Miksa zsarolási kísérlet. 2411. Gombkötő Ferencz közbiztonság elleni kihágás. 2412. Eöpe Mihály és társa bírói zártörés. 2413. Id. Herman János és két társa súlyos és könnyű testi sértés. 2491. Medvegy Pál bírói zártörés. 444. Mokos János és 2 társa tolvajság. Márczius 10. 2486. Tímár Anna tol- vajság. 2499. Dundler Józsefné és társa nyilvános erőszakoskodás, hivatalos közegeknek tettleges ellenszegülése és azoknak tettleges szóbeli bántalmazása. 2501. Ifj. Vági János súlyos testi sértés. Márczius 11. 361. Ifj. Kis Mihály és két társa tolvajság és abbani bűnrészesség. 362. Scha- binszki Tamás és 3 társa hivatalos hatalommali visszaélése által elkövetett zsarolás és csalás. 404. Hyés Sándor veszélyes fenyegetés. Irodalom és művészet. Benedek Aladár „Uj Idők“ czimű szépirodalmi, tár* sadalmi s divatlapjának 9-ik száma a következő gazdag s érdekes tartalommal jelent meg: „Laboulaye Edu ár d,u (arczképe és jellemrajza;) „Ideál és szerelem“ (eredeti nagyobb költemény-töredék) Benedek Aladártól; „Késő korban“ (eredeti elbeszélés) G. Büttner Júliától; „Nabukodo- nozor“ (Beranger költeménye) Szabó Endre fordításában; „Szerelmes szerkesztőség“ (Sacher- Masoch elbeszélése;) „Mikor emigráns voltam“ (Amerikai naplójegyzetekj Kompolthy Tivadartól, „Egy kis szemle a férjek fölött.“ (Böjti tárcza) Al- mandintól; Irodalmi, társadalmi és művészeti hirek. A borítékon „vidéki élet,“ „divat tárcza,“ „hymen,“ „képtalány,“ „sakkfeladvány,“ „vegyesek*“ „a szerk. nyilt válaszai,“ s. a. t. — E lap magamagát is eléggé ajánlja, és előfizetési ára évnegyedre csak 2 Irt 50 kr. A „Figyelő'“ irodalmi, szépművészeti és kritikai lapban Tóth József az 1848. utáni ifjúsági lapirodalmunkrol, — Szinnyei József a népdalainkban előforduló gúnyos elemről, — Erődi Béla pedig a török költészet fénykoráról tettek érdekes közleményeket. Ezek után H. S. Rogeard Lamartineról, — Lapszemle és Rövid szemle következik. Figyelmeztetjük olvasóinkat, hogy ez ügyesen szerkesztett lap mellett szépirodalmi tartalmú „Regelő“ is megjelenik, melynek félévi ára 2 frt 50 kr. A Figyelővel együtt 5 frt. A Természettudományi Társulat, könyvkiadó vál- latának második cyklusát indítja meg, azon reményben hogy a nagy közönség méltó pártolásban részesitendi. Évi aláírási összeg 5 frt; s az aláírás három évre kötelező. E cyklusban kiadandó művek ezek lennének: 1. Buchan, Időjárástana. 2. Értekezések. 3. Jon son, Hogy nő a vetés? 4. Jonson, Miből lesz a termés? 5. A közegészség köréből. 6. Olivér, Elemi növénytan. 7. Proctor, Mas világok mint a mienk. — Mindmegannyi kitűnő munka. Megjegyzendő, hogy ha időközben ezeknél még jelesebb külföldi művek jelennek meg, a Társulat igyekezni fog azokat is lefordittatni. Az aláírások a fenti Társulat titkári hivatalához (Budapest. Régi Lloyd-épület) czimzendő. I A „Magyarország és a nagyvilág“ 10-ik számának tartalma: Képek: Az uj minisztérium. —WagnerRichárd és a bayreuthi Wagner színház. Szöveg: A uj minisztérium. — A szép leány. (Költ. Márki Sándor.) — Zsuzsámul. (Regény a magyar színész életből. Odry Lehel.) — A magyar megszólításról. (Polygén.) — A fővárosból. (Porzó.) — A sphynx. Feuillet Octave beszélye. (Hajnal Aladár.) — Ajánlás. (Költ.) — Wagner Richárd és a bayreuthi Wag- ner-színház. — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szótalány. Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt. 50. kr. Évenkint 2 díszes jutalomkép. Gazdászat ipar és kereskedelem. — A szegedi országos ipar- és termónykiállitási bizottmánytól a következők közlésére kérettünk fel: „Hazánk mostoha iparviszonyain és gazdászati rendszerünkön javítani, kereskedelmünket emelni, nyersterményeink, gyári és kézműáruinknak piacokat teremteni, szóval cikkeinknek tökéletesbbé tétele által ezek versenyképességét iokozni volt a végcél, midőn a szegedi ipartársulat Bartal György földmivelés, ipar és kereskedelmt miniszter ő nméltósagának f. évi 438. ein, sz. engedélye alapján a hazai összes iparos- és gazdaközönség részvéte mellett Szegeden 1876-ik évi augusztus hóban megnyitandó I orsz. ipar- és terménykiállitás rendezését határozatba hozta. Ezen kiállításra óhajtjuk a tekintetes szerkesztőség figyelmét már is felhívni, remélve, hogy kiindulási vezérelveink általános méltatással találkozandnak; bizton számítva az iparos- és gazdaközönség részéről már is tapasztalt nagymérvű érdéklődésnél fogva az n eredményre, melyet az országos kiállitáscéljául kitűztünk. Szeged város földrajzi fekvése, a keleti tartományok közelsége, s mindenfelé elágazó közlekedési vonalok előnyei mindmegannyi biztosítékok részünkre, hogy a kiállítás nemcsak erkölcsi hasznokat helyez kilátásba a kiállítókra nézve, hanem egyúttal anyagilag is hálásan fogja jutalmazni úgy az ipar és gyár készítményeit, mint a nyerstermelök kiállitmányait. Hazánkban eddig rendezett vidéki kiállítások mindmegannyi emeltyű volt hazánk fejlődő iparának emelésére, annyival inkább számíthatunk a hatásra, melyet az általunk rendezendő országos kiállítás kimaradhatlanul teremteni fog. * E kiállítás tervezetét óhajtjuk itt bár általánosabb körvonalokban bemutatni, s az érdekelteket jó eleve is a következőkről tájékoztatni: A kiállítás a szegedi főreáltanodai kétemeletes palotában 1876-ik év augusztus hó 20-án fog megnyittatni, s ugyanazon évi szeptember 8-án befejeztetni s n kiállítással egy rendkívüli országos vásár fog egyidejűleg megtartatni, mely a kiállítás egész tartamára kiteriedend. A kiállítási palotában úgy ennek m ellekhelyiségei- ben a kiállítási tárgyak elhelyezésére a szabad terek fen- tartásával 10,000 négyszög méter terület fog rendelkezésre állni, s a kiállítás a fölmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter Baría* György ur ő eméltósága fő védnöksége s j ezenfölül sz. kir. Szeged város főpártfogása alá helyeztetett. A kiállítási tárgyak térdijai a legmérsókeltebbekre irányozt&ttak elő, s ezek mellett a kiállítási tárgyak szállításainál a szokásos ármérsékletek úgy a teherszállítmány mint a személyjegyek kibocsájtásánál elmaradni nem fognak. A kiállítási ügy egy helyi nagyobb választmány vezérlete alá helyeztetett, mely feladatául ismerendi mé£ a következő év elején a hazai iparos és gazdaközönseget egy országos értekezletre egybehívni, ezen értekezlet nyomán mindazt foganatba venni, mi a kiállítás és a kiállítók jól felfogatt érdekeinek betöltésére kívánatosnak mutatkozik. A kiállításon leendő megjelenésre és részvételre külön felhívásainkat később lesz szerencsénk kibocsájtani, úgy a jelentkezések alapján a bejelentési iveket kívánatra megküldeni, mindazáltal már ezúttal van szerencsénk támogatása s részvétele biztos kijelentését kikérni. Óhajtanok mindenekfelett, ha az érdekelt közönség vidéki bizottságokat alkotna, s ezen bizottságok legfőbb feladataiknak ismernék a kiállitásbani minél nagyobb részvétet és megjelenést biztosítani. A kiállítási tárgyak bírálati rendszabályai, s a bizottság megalkotása a kiállítók, vagy megbízott ügyviselőik értekezletén fog megállapittatm A főbb vonalaiban imitt közlött tervezet, a rendezés és kivitelre megnyert szakértők buzgalma és ügyessége, feltennünk engedi, hogy azon remények, melyeket az 1876-ik évi szegedi országos kiállításhoz, mind magunk, mind a földmivelés, ipar és kereskedelmi miniszter ur ő nméltósága s a hazai iparos- és gazdaközönség kötöttek, — megvalósulnak, hazánk jelen közgazdászati viszonyainak javításán ezzel is lendítettünk, s az országos jólét előmozdítását sikerrel munkáltuk. Nem késünk részletes tervezetünket s a rendezési szabályzatokat is mielőbb közzétenni, addig is fentartjnk a szerencsét, minden tudakozódásra a kívánt felvilágosításokat megadni.“ Szegeden, 1874. december hóban. Dáni Ferenc, az orsz. kiállítási bizottmány elnöke. Reizner János, Bakay Nándor, biz. jegyző a végr. biz. elnöke. Felhívás. Mindazon gazd. egyl. tagok, kik azőllő- mivelési czélra elhasznált távirdasod- ronyt jutányos áron am. kormánytól-vásárolni óhajtanak, felkéretnek, hogy e szándékukat a szükségelt suly-mennyiaégnek, valamint annak világos kijelentésével, a vastagabb vagy vékonyabból kivánnak-e, nálam legfeljebb e hó 15-ig bejelentsék, későbbi bejelentések nem fogván tekintetbe vétethetni, az átvétel helye, ideje és a sodrony ára ugyan-e lapok utján fog a sodrony megérkezte után közzététetni. Gerendás ut. p. Apácza mart. 2. 1875. A g. e igazg elnökének megbízásából Mokry Sámuel, titkár.- • A gazdászatra készüld ifjúságiink figyelmébe. A magyaróvári gazdászati egyetemen a hallgató ifjúság felvétele oda módosíttatott, hogy a felvételnél okvetlenül megkívántatok az érettségi bizonyítvány és legalább egy évi gazdálkodási gyakorlatnak a kimutatása, de azért olyanok is felvétetnek, kik már más gazdászati intézetekben vettek oktatást, vagy akik a felső-reáltanodát jó eredménynyel végezték el. Ez idén az összes hallgatóság száma 158. Hetivásári tudósítás. Orosháza márczius 4. 1875. Mai vásárunkban a.vidékről eladásra behozott gabona a kínálat mérvét jelentékenyen fokozta. Búza 85—86 fontos mérője 4 frt, 87—89 fontos 4. 50 kr. Árpa 70—72 fontos 2. 50 kr. Zab 2 frt. Kukoricza 2. 80 krron kapható. A vételkedv csekély, a kereskedők csak szemlélik a készletet, s még mindég tartózkodók. A vásárlás csupán házi szükségletre szorítkozik. A piaczi összes gabona készletnek, mely mintegy 1200 mérő, — alig 10%-ka adatott eL A lábas jószág előbbi árakon ma is készséggel vásároltatott. Iparosaink folyton panaszkodnak üzleteik pangása miatt. Szerkesztői üzenetek. Csaba. — O — Névtelen czikkeket csak úgy közölhetünk, ha a szerző tudatja velünk nevét. Gyoma. G. Gy. A necrologot köszönettel vettük; jövő számunkban jön. Gyula. Hegyaljainak. A közlemény helyes; de nem tehetjük közzé, mert elvünk: semmiféle névtelen cikket el nem fogadni. Tessék becses nevét velünk közölni, s mi küldeményét azonnal készek vagyunk bármily álnév alatt kiadni. Szarvas. L. I. Már csak rövidítve jöhetett, ameny- nyiben kissé elkésett. Máskor szívesen veszünk hasonló apróságot. Budapest. Yatagannak. Sajnáljuk, hogy becses közleménye mar lapunk bezárta után érkezett. Külömben privát levelet szeretnénk írni, kérjük lakását velünk tudatni. Nyilttér) Tekintetes szerkesztő url Engedje meg káréin, hogy becses lapját igénybe véve jelen soraim által, egy bár tájó de mindazáltal tartozó kedves kötelességet teljesítsek, midőn felsőbb rendeletek folytán e városból távozni kénytelenitet- vén, szives búcsúszómat jelentem ki, mindazoknak, kiknek időm rövidsége miatt baráti istenhoz- zádot személyesen nem mondhaték. Ot év óta voltam szerencsés e város lakosa lenni, s ezen idő alatt itt élvezett előzékenység, — igaz magyar vendégszeretet, és önzés nélküli szives barátságnak irányomban tapasztalt jelei oly kedvos emlékek lesznek és maradnak előttem, mindenkor, melyekre vissza gondolni lelkemnek mindig feledhetetlen édes érzése Ieend. S midőn most távozva, jelen soraim által búcsút veszek mindazoktól, kiket e városban ba- rátnirn, és közelebbi ismerőseim gyanánt tisztelhetek, fogadják részemről forró köszönetemet irányomban tanusitott jó indulatukért és tartsanak jó eralékezetökben továbbra is, amint én nem fogom őket feledni soha; — legyenek boldogok és legyenek üdvözölve általam a viszontlátás édes reményében. Borosjenőn 1875. február hó 28-án. öry Béla, főhadnagy. *) Az e rovatban közlőitekért a szerkesztő nem válal felelősséget.
