Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-03-07 / 10. szám

kittattak s e szerint, a nyitott csatorna költsége 45.908 írt 52 krra leszállitatott, és hogy ezt is nem maga az élővíz társulat, hanem minden érdekelt, ki ezen műből hasznot húz, vagy általa előnyben részesül van hivatva viselni.

Én azt hiszem, hogy a dolog ily helyzetében, az oly pongyolán oda vetett 80 ezer irtot és „ily költséget az élővíz társulat meg nem biru kifejezések éppen Sztr':1 szaktársam által kimondva, sem az ügy előnyére,' sem pedig a közönség helyes útba igazítására nem, liánom annak elvezetésére szolgálnak.

A tervekre cgyenkint, s először is a nyitott csatorna (Il-ik terv.) tervre nézve Sztr. szaktársam hátrányul hozza fel:

a) hogy Békés felett ásandó uj csatorna féloldalt övezi a várost, a romboló magas vizeknek uj útja nyittatnék, és a fakadó vizek baját, nemkülönben a vizkitörós szerencsétlenségeit, ismét Békés lenne kéntolen tűrni.

Ezekre megjegyzem, bogy az ásandó uj-csa- torna hossza csak 702 folyó öl, ez tehát a terjedelmes várost féloldali nem övezheti ; a romboló vizeknek pedig nem uj útja nyittatnék, hanem útja záratnék. — Megvagyok győződve hogy mindenki tudja, de tudja maga Sztr. szaktársam is, miszerint fenyegette ugyan és pedig több Ízben komolyan fenyegette az árvíz Békés városát, de annak daczára el nem öntetett; és ha volt is baj és pedig nagy baj a töltések fenntartásával, ez a baj mindég benn a városban volt, hol a töltések alapja dudva, a városon kívül a romboló vizek hatása nem igen mutatkozott — értve az élöviz- csatornát. — Pedig milyenek ezen töltések most ? Koronájuk 2—3 láb széles, rézsűjük éppen nincs, magasságban pedig csak néhány hüvellel haladják a legnagyobb árvizet, a csatorna pedig 50—60 öl széles, tehát elég széles arra, hogy szelek alkalmával benne hullámok képződhessenek.

Ellenben a tervezett uj-esatorna 702 öl bosz- szu, fenék szélessége 2 öl, 1—1 Y2-hez arányos rézsüvei, felső szélessége tehát legfeljebb 8 öl. — E mellett jobbra balra a legnagyobb viz fölé 2*/a lábba.1 emelkedő, 9 láb korona szélességű, rendes rézsűkkel ellátott töltések terveztetnek, és ugyan ily erősségben kiépíttetnének a régi töltések is egészen azon pontig, meddig a nyitott csatornában a legnagyobb körösi áradat felhathat illetőleg visz- szatolulhat.

Már most ahhoz nem kell szakértelem, csak elfogulatlan józan felfogás, hogy ha a mostani gyenge töltés, mely az építendőnek alig %-ad részét teszi, ellent bir állani az árvizeknek ; lehetetlen hogy ezen gyenge töltéseknek 2/3-ad megerősítése által a romboló magas vizeknek uj útja nyittassák. ~== Ez. képtelenség. '

; Én nem is teszenj fel Sztr. E. szaktársam jól, hogy ezt hidje, bánom inkább azt gondolom hogy ö, ezen, tervezetek ellen Békés és Csaba városok avatatlan közönségében mcgfogbatlan okból keletkezett ellenszenv nyomása alól,"— állásánál fogva kibontakozni nem képes.

Még tarthatatlanabb Sztr. urnák a nyitott csatorna ellen b) pont alatt telhozott azon évre, hogy a fakadó vizek Békés és Csaba városok határaiban elviselhetetlen károkat tesznek most is, és még többet teendőek, ha a Körösbe 1500 öllel feljebb bevezetett ujmsatornába egy lábbal magasabb víz fog vissza tolulni.

Tarthatatlan ezen állítás már azért is, mert a torkolatnak följebb hővezetéséig a' Körösnek nagy vízkor nőni egy, bánóm csak fél láb emelkedése van ; ily csekély emelkedést pedig a mos1 tani 50—60 öl széles csatornába a tavaszi árvizek alkalmával uralkodni szokott éjnap egyenlöségi szelek is előidéznek.'

A fakadó vizeket pedig éppen hajánál élö- vont okoskodásnak tekintem, de annak tartja azt bizonyosan maga Sztr. E. szaktársam is, mert ha a fakadó vizek csakugyan oly elvisollietetlcn károkat tennének, akkor nóm hozhatta volna később javaslatba, hogy a mostani csatorna zsilipek által több tartányokra osztassák el, és ezen tártányok- ban az élővíz-csatorna vize mindaddig duzzasztott állapotba feltartassék, inig onnan az árvíz mega- padtával a Körösbe leereszthető nem lesz.

Nagyon természetes, fakadóvíz csak ott lehet, hol a vizszin felett annyival magasabban áll, hogy a viz nyomó ereje nagyobb mint azon súrlódás, melyet le kell' küzdenie, hogy a vizet a töltés alatt vagy azon keresztül a túlsó oldalra átal- ny onthassa.

E szerint a nyitott csatornánál fakadó viz (ha ugyan mutatkoznék) csak ott és addig mutatkozhatnék, a meddig az árviz oly magasságban felhatol, hogy annak felső szine a foldszine felett legalább 3—4 lábbal magasabban állana..

A megejtett Iejtezés alapján ezen visszatolu- lás nem is egészen Csabáig hat fel, tehát a nyitott csatorna elkészítése esetében idáig volna fakadó viz — ha ugyan volna.

Ellenben, ha a mostani élöviz-csatorna zsilipek által tartányokra osztatnék; mint azt Sztr*

jjgy* Melléklet a „Bék<

szaktársam javasolja, akkor; midőn az első vagy is békési tartány vizzel megtelnék: az első tar- tány hosszában lenne fakadó viz, midőn aztán a második tartány is vizzel megtelnék: fakadó viz- nek kellene beállani a második tartány mentén is, s igy tovább fel egész a Csohos-érig minden tartány mellett kellene fakadó víznek lenni. — Ha tehát Sztr. szaktársam oly elviselhetetlen károkat okozónak tartaná a fakadó vizet, a tartány rendszert éppen nem javasolhatná; miután azonban a tartány rendszert nagyon is helyesnek találja kitűnik: hogy ö a fakadó vizet figyelemreméltónak nem tartja, s csak ha más ok éppen nem találkozik, akkor ezt is előveszi.

De ugyan ezen álláspontot foglalta el Békés városa. — O is hisz a fakadó vizekben, de a tartány rendszer mellett erősen küzd. Pedig a tartány rendszer mellett magában a városban lesz a fakadó viz, mig ellenbon a nyitott csatorna meg- ásása esetében, ha lenne is fakadóvíz, az kívül a városon lehetne csak.

Úgy vannak a fakadóvizzel, hogy „ha akarom vemhes, ha nem akarom, nem vemhes ha tetszik a terv, nincs fakadó viz, ha pedig nem tetszik a terv, akkor a fakadó viz elviselhetetlen károkat okoz.

Elvontan tekintve a dolgot, nekem a fakadó vizröl azon véleményem van ; hogy ha mutatkoznék is fakadó viz, ez, a nyitott csatornánál nemcsak rövidebb vonalon, hanem sokkal kissebb mértékben jelentkezhetnék mint. a zsllipes tartányos rendszernél, miután az árviz Békésnél legfeljebb csak 20—24 napig tart, ezen rövid idő alatt pedig a földalatti viz, — az ottani kötött talajnál fogva, tiszta földből jól épített töltések mellett lehetetlen hogy oly nagy mértékben jelentkezhessél hogy az érezhető károkat tehessen.

o) pont alatt Sztr. E. szaktársara a töltések eláztatásától és a csatorna eliszapolásától fél.

De hát ha a mostani gyenge töltéseket nem áztatta el a viz, hogyan lehet képzelni, hogy ha azok szabályosan kiépitetnek és megerösittetnek: akkor elfognak áztattatni ?

A mi pedig a csatorna feliszapolását illeti, ez, az uj torkolatnál éppen oly körülményeknek van kitéve, mint a mostani torkólatnál. Van példa előttünk, vizsgáljuk a mostani torkolat feliszapolását, mit lógunk találni ! — A mostani torkolat a régi Fehér- és Fekete-Körös medrében volt. Ezen 50—60 öl széles medret a viz, a földszinne! egyenlő magasságban feliszapolta, azonban, mintegy 2 ö) széles medret az élővíz maga-magának tisztán fentartott. — Ez természete minden folyóvíziek, — berakja medrének azon részét, melyre szüksége nincs, de tisztán tartja azt, a mire neki szüksége van, hacsak idegen erő hatása a 1 folyó természetes működését meg nem zavarja.

A folyóvizek ezen alap törvénye szerint, az élöviz-csatorna is maga-magának felfogja tartani a neki szükséges medret, legyen a befolyás Békésen alól vagy a felett.

d) pont alatt Sztr. szaktársam nyitott csatorna esetében, a bigydsi vizvezetést is veszélyeztetve találja, s miért ? — azt nem mondja meg, ón pedig nem tudom elképzelni.

A kigyósi vizvezetés akkor jött létre, mikor az élöviz-csatorna nyitott csatorna volt, tehát nyitott csatornára volt állapítva; ha tehát ez nyitott csatornának megmarad, hogyan lehessen a kigyósi vizvezetés veszélyeztetve ? Ezt csakugyan nőm lehet érteni.

Sztr. szaktársam ezután a második, vagy is a zsilipes csatorna hátrányait sorolja elő, melyek szerinte ugyanazok, mint a nyitott csatornáé, csakhogy kissebb mértékben.

Én részemről a zsilipes csatornát, miután legalább kétszer oly drága és később is évenkint kissebb nagyobb fenntartás költséget igényel, a nyitott csatornánál czélszerűtlenebbnek tartom, s ennélfogva, de még azért is mert értekezésem már úgy is hosszúra nyúlt: nem tárgyalom.

A tervek bírálata után Sztr. E. szaktársam felkiált, hogy az első terv megöli az alsó, a második pedig a felső vidéket és most ezen két terv között kell választani.

Az istenért! — ha ez igy van, akkor ne válasszák egyiket sem, mert bármelyiket választják, az érdekeltség költségén kellene azt felépíteni ; már pedig minek dobnának ki 45, vagy esetleg 90 ezer frtot csak azért, hogy egyik vagy másik vidéket megöljék.

Azonban ez nem igy áll, s Sztr. <E. szaktársam itt mégbocsájthatlan túlzásba esik.

Nem hivatkozom magyar szokásaink szerint Hollandiára vagy Olaszországra, maradok itthon, s hivatkozom Békésmegyében kebelezett alsó-hármas-körösi szab. társulatokra. Azok csak egyszer, de akkor szabályszerű egész méretekben építették fel töltéseiket, s emlékszik e valaki, hogy azon töltések koresztül törettek volna? — Ha lehet ott, hol az árviz nem napokig mint Békésnél, hanem már hónapokig vesztegel töltéseket építeni, melyek sem el nem áztak, sem keresztül nem töretps“ 10-ik számához.

tek; akkor egy 8 öl széles csatorna mellett még könnyebben és biztosabban lehet ily töltéseket felállítani anélkül, hogy azon csatorna és töltés a vidéket megölje.

Nemhogy megöli, de ellenkezőleg Békés városának uj, s nagyobb biztosítására szolgál.

Békés városa ugyanis a Vashalomtól a malomvégi tomotöig a gyula-békési országutig előbbi időkben még, egy védtöltést emelt oly czélból, hogy ha az árvíz a Fehér-Körös balpartján bár hol kitörne is a város ezen részről ne legyen veszélyeztetve. — Ezen keresztöltés mellett terveztetik az uj nyitott csatorna és az onnan kiásott földel ezen kereszttöltés nemcsak megerősittetik, hanem a csatorna másik partján is uj, szabályszerű töltés építtetik; tehát Békés város biztosítására a mostani gyenge egy föltés helyett, két szabályszerű erős töltés fogna szolgálni. Ha tehát Békés városa a mostani kis töltésben biztonságot talál, menynyire fokoztatnék ezen biztonság az erős töltések által.

Nem a nyitott csatorna öli tehát meg az alsó vidéket, hanem az ilyen alap nélküli akadékoskodás és szándékos elferdítés öli meg és állja útját minden téren elhaladásunknak.

Még kénytelen vagyok egy észrevételt tenni Sztr. E. szaktársam czikkéie.

Czik kének vége felé ugyan is azt mondja, hogy az érdekeit megyék küldöttségének felhívására tartott mérnöki értekezleten ő is tett a viz- oszlatásra alapítva egy indítványt.

Igaz, indítványt tett, de az egészen más volt mint a melyet czikkében ismertet, s indítványa nemhogy el nem fogadtatott, hanem adatokkal ki- mutattatott, miszerint ha javallata egyszerűen, nagyobb építkezések nélkül, tehát csak kisérletképen vitetnék keresztül, akkor ez a vidéket könynyen vizveszélynek tehetné ki; ha pedig erre való te kintetböl biztonsági építkezések hajtatnának végre : ekkor aztán javallata nem volna egyéb, mint a tárgyalás alatt levő I-sö terv vagyis zsilipes csatorna. t

A mérnöki értekezleten szó sem volt arról, hogy az árviz 60 napnál is tovább tarthat, ami ha Varsándnál lehetséges volna; akkor nem töltések emeléséről, nem csatornák ásásáról, hanem Noé bárkák építéséről kellene gondoskodni.

Ami pedig Sztr. Ej szaktársamnak czikkso- rozatában felhozott abbeli vizoszlatási tervét illeti, hogy a mostani élöviz-csatorna zsilipek által tartányokra osztassák és ezen tartányokban a víz mindaddig vissza tartassák, mig annak a békési zsilipen való kibocsájtását az árviz leapadása megengedi. — Erre nézve megjegyzem.

1- ör. Ezen tervezet semmi esetben olcsóbb nem lehet mint a nyitott csatorna, de sőt sokkal költségesebb nem csak a több rendbeli zsilipek miatt, hanem azért is mert vagy nem lobot a tartányokban a vizet felduzzasztani, vagy a töltéseket ki kell építeni, melyek ha nem építtetnének is oly szilárdul, mint a nyitott csatorna töltései, mégis, mert Békéstől egész a Csohosig nyúlnak, több pénzt felemésztenének mint a nyitott csatorna töltései. Ha tehát a nyitott csatorna költsége 45 ezer írtba kerül, pedig ez nem is egész Csabáig megy, ellehet képzelni mibe kerülne a töltések kijavítása Békéstől Csabáig, onnan Gyuláig és tovább egész Aradmegyébe a Csobos-érig.

2- or A sok zsilip fentartás költsége, évenkint sokba kerülne.

3- or. Ha csakugyan lenne fakadó-viz, mit én igen csekélynek és számba nem vehetőnek tartok, do Sztr. szaktársam állítja; akkor a tar lányos rendszer által a fakádóviz Békéstől egész a Csohos-érig mindenütt elöidéztetnék, de különösen szenvednének az által Békés város beltelkei és utszái.

4- er. A békési elöljáróság állítása szerint, a békési élőviz-meder az idén már nem 20 nap, hanem sokkal rövidebb idő alatt tele lett. Azonban engedjük meg, hogy az első tartány a békési zsiliptől Paulovics-féle tanyáig 20 napig képes felfogni a nádormalom-csatorna vizét. — Már most ahoz megint nem kell szakértelem, csak elfogulatlan gondolkozás hogy beláthassuk, miszerint; ha a békési 50—60 öl, sőt sok helyen még szélesebb meder 20 napig képes magába felvenni a vizet, akkor a Paulovics tanyán felül lévő, az előbbinek nem is '/4-ed térfogatával bíró leiszapolt csekély vizteknö, leheteti« n hogy ugyanazon meny1 nyiségü vizet ugyanannyi ideig képes legyen magába befogadni. Hol jön ki aztán a 60 nap, mit Sztr. szaktársam papiroson oly szépen kiszámított.

5- ör. De ha a fentebbi nehézségek mind nem volnának is, még akkor sem volna, ajánlható Sztr. ur vizoszlatási terve.

Tudjuk ugyanis, hogy Békés alatt levő régi széles nagy meder évenként iszapolódik, s a dolog természeténél fogva iszapolódnia kell, azt meggátolnunk nincs hatalmunkban. És ezen iszapolás mindaddig elöro fog haladni, mig a meder oly kicsinyre össze nem szorul, a mire magának az élővíznek szüksége van, a mit aztán továbbra az

élöviz fog maga-magának tisztán fenntartani. Hogy hány év múlva következik be ezen állapot, azt egész határozottsággal megmondani nem lehet, de hogy a meder évenkint kissebbedni fog: az bizonyos. — Ebből láthatni, hogy ha Sztr. ur minden állítása fentartható volna is, az igy való építkezés csak ideiglenes orvoslatot nyújtana, melyért annyi ezer frtot kiadni, nem kecsegtet reális haszonnal.

Mindezeknél fogva én, a nyitott csatornát legolcsóbbnak, legczélszerübbnek s helyi viszonyainknak leginkább megfelelőnek tartom.

Szeghö Atilla,

znagy kir. főmérnök.

Levelezés.

Falusi levelek Szent-Andrásról.

Atyámfiái, barátim, én édes kedves magyar népem! Sokat emlegettük már a boldogságot, de meg annak forrásáról egy szócskát sem ejtettünk eddig; pedig talán éppen itt kellett volna kezdenünk a dolgot, a mint az Írás és olvasás tanulást is az á, b, c-én szokták kezdeni. Minthogy tehát e mulasztást észrevettem most, arról a tárgyról akarok beszélgetni, melyből azon erény-virágok fakadnak, melyek az élet bohlogságát gyümölcsözik nekünk.

Ez pedig nem mÚB, mint az emberi szív, melylyel mindnyájan bírunk istenünk jóságából, tehát szegények, gazdagok, kicsinyek és nagyok egyiránt aknázhatják, s művelhetik, hogy oly hasznot nyerjenek belőle, minőt a világ nem adhat... Úgymint: belső-békességet, megelégedést, vidámságot, lelkesedést minden szépre i jóra, s mind ezek fölött azt is, mi a boldogságot jótékony napként éltető melegével létesíti: a szeretetet.

Kedves egyszerű sorsú polgár barátim ! kikkel most szellemileg társalgók- e sorokban, higy- Ijék el nekem, hogy az emberi érző szív semmihez sem hasonlit jobban, mint a termő földhöz, ameny- nyiben : miként abban megteremnek a hasznos gyümölcsök mellett a tövisek, bogács-kórók, dudvák és mérges növények, hasonlóul a szivben is jó és rósz erények és bűnök egyformán megfog» mzhatnak és növekesznek : — ezért látható aztán igen sokszor az a nagy különbség ember és ember között, hogy például: ember az, ki felgyújtja fejed fölött a házadat, — és szintén ember az: ki élete veszélyével kiragadja annak üszkei közül gyermekedet ... De kérem szépen, azt is higyjék ám el kigyelmetek atyámfiai ! a mit én a legbölcsebb tanítótól a világon : a tapasztalástól tanultam, hogy tudni illik: valamint földjeink és kertjoink csak akkor fizetnek haszonnal, ha gondosan munkáljuk azokat, s kiirtjuk belölök a gyomot: úgy csak akkor teremheti meg szivünk is a becses lelki gyümölcsöket és az erény virágokat, ha jól kiműveljük, s gondos kertészként ápoljuk annak gyöngéd növényeit.

Es annak tulajdonságairól igen sokat lehetne mondanom, — s lehet, hogy később meg is cselekszem ezt, — de jelenleg csak két nevezetes nemes érzelméről kívánok szóllani jó kigyelmetek- hez; tudni illik : azon fenséges és hatalmas, velünk született indulatról, melylyel.-minden jóra való ember szereti azt a hazát, melyben' született, és azt a vallást, melyben neveltetett.

Ezen jeles érzela.eknek hoztak sok és nagy áldozatokat, a legnemesebb lelkek kezdettől fogva napjainkig, nem kiméivé földi javaikat, szerencséjüket, szabadságukat, sőt még élőtöket sem ; i a világ történelem lapjai örök emlék-oszlopokat emeltek nevüknek és hazafiul hűségüknek, melylyel a haza és nemzet boldogságáért feláldozták magukat ; — valamint azoknak is, kiket az egyház, mint másoknak világitó fáklyát kegyelete oltárára helyezett.

Ámde itt jól meg kell jegyeznünk édes véreim j hogy valamint minden más szolid indulatok, melyeket a természet ura oly végből plántált szivünkbe, hogy azok legyenek bennünk a nemes tetteknek és erényeknek kutforrásai, — valamint minden más érzelmek megvesztegettetnek, elfajulnak, és könnyen gonoszokká lesznek a magára nem ügyelő gyarlóbb emberben: úgy ez a két nemes érzés: a honszcrelem, és vallás melletti buzgalom szintén hamar elfajulhat, és keserű gyümölcsöket terembot, ha csak okosság és szelídség által, józan és bölcs szabályok között nem igazgattalak, és a maga üdvös czéljára nem vezettetik,

így elfajult, és gonosz honszerelemmé lesz az, melynek tüze hazájának képzelt java és dicsősége mellett lángolván, örökös gyűlöletet esküszik más nemzetek ellen, és azoknak virágzó országait pusztítani, békességüket és boldogságukat vérbe fojtani törekszik.

Hasonlóul: elvakult és veszedelmes vallási buzgóság az, melyet igazabban rajongásnak mondhatunk, — mely a maga hit-íormáját erőhatalommal terjeszti, s a különböző hiten lévőket tűzzel vassal irtja és üldözi.

A történelem könyvének leggyászggabb lap*