Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-02-07 / 6. szám
talány. — Szerkesztői Szenetek. — Előfizetési dij Negyedévre 2 írt 50 kr. Évenkint 2 diszes juta loinkép. Gazdászat ipar és kereskedelem. Gerendás 1875. január 28-án. Az indigóügy legújabb stádiumáról közlöt cikkben örömmel olvassak Sarlay indigó-gyártá sának nagyobb mérvű támogatását; kölönöser örvend alolirt is, mint a békésmogyei gazdaság egylet igazgató-elnöke hogy ezen fontos nemzet gazdászati ügy egyelőre a kívánt felkarolásba! részesült. De mit ez alkalommal el nem hall gathatok az hogy T. I. a cikk közlője, min reporter, a gazdasági egyletnek e téren kifejtet közreműködését jónak látta meg nem említeni; — e mulasztását tehát röviden pótlóra én, nehogy s gazd. egylet, mint hivatott közeg e téren tnulasz tással vádoltathassék. Tagadhatlau dolog, hogy Békésmegye alis pánja, ki a közügyek iránt élénk érdeklődéssé viseltetik, az indigógyártásról is alispáni évno gyedes jelentésében a megye közönségét órtesitc és indítványa folytán a megye egy fölterjesztésé ben a közgazdászati miniszternek figyelmét ezer becses találmányra fel is hivta; de valamint helyén látom ennek megemlítését, másrészről ugj vélem csakis az igazság érdekében cselekszik T I. ha el nem hallgatja, miről tudomással bir, hogj a békésmegyei gazd. egylet is, mint a kormánynak ez ügyben megbízottja, a gyártási kisérlete két folyton figyelemmel kísérte ; küldöttségileg a: indigó-gyártásnál megjelenvén e gyártás alkalmá val tapasztalt műveletről részletes jelentést tét és a gyárban jelenlétében készült indigót a kormányhoz felküldvén, egyúttal Sarlay becses talál mányinak hasznosítása céljából javaslatot is tér jesztett fel; minek részben tulajdonitható, bog; T. I. Sarlay indigógyártásának felkarolásáról szó ló közlését örvendő szívvel írja. De valamint T. I.-nek örvend a szive a eredmény felett, legyen meggyőződve, hogy alól : irt nem kevésbbó örvend annak, hogy Pálforduló nap- ján megjelent tudósításából arról értesült, hogy T. I. azok sorába lépett, kik ezen fontos találmány felkarolása iránt a legélénkebb rökonszen- vel viseltetnek és Sarlay tanár jelességét e téren elismerik. Beliczey István. Hogy az indigó-gyártás jobban menjen! A „Békés“ negyedik számában közlött szarvasi levél szerint a kormány 5000 forinttal támogatja Sarlay urat, hogy addig is, a mig valamely állami birtokon egy indigó-termelési intézet nem létesittetnék, nagyobb mérvű kísérletet tehessen. Nincs okom kétségbe vonni, hogy a vármegye és a békésmegyei gazdasági egyesület az in- digo-gyártásnak erkölcsi pártfogása előtt, á kormány meg annak anyagi támogatása előtt meggyőződtek arról, hogy Sarlay űr indigója a. külföldinél drágább nem lenne. Ha a kormány ezen meggyőződésben indit- | tatja meg az eddiginél nagyobb mérvű kísérletet, kívánnia kell azt is, hogy a kísérlet Sarlay ur szeme előtt, minél tökéletesebben történjék meg. Mert hát a csak imigy-amugy megfigyelt kisérlet eredménye az indigó-termelés sem folytatásának, sem elejtésének alapjául józanul nem szolgálhatna. Igen, de a folytonos figyelésnek legelső feltétele az, hogy Sarlay ur az ő egész idejének független ura legyen. Igen, de Sarlay ur tanár; már pedig a tanárnak a nappal legjobb részén iskolában a helye Ebből az kövotkezik, hogy a „nagyobb mérvű kisérlet“ meg a tanárság össze nem fér. Ha mindemellett is akadna ember, a ki az indigó-gyártást a tanársággal ösBzeszakasztaná, okvetlenül arra a tapasztalásra jutna, hogy az egyik foglalkozás hátul menne. Ezt a közoktatás ministere jobban látszik tudni Bartal miniszter urnái ; — ezért — igen- helyesen — még azt sem tűri meg az állami gyro nasiumokban, hogy a tanár magántanitással fogs lalkozzék. Avagy a felekezeti iskolában nem igaz az, a mi az államiban igaz ? Avagy a felekezeti tanár erejének szétforgácsolása kisebb kárt tesz a tanügyben, mint amazé-é ? Avagy az indigo gyár tásból származható bizonytalan haszon egyensúlyozná az iskola elhanyagolásából származandó bizonyos kárt ? Avagy éppen Sarlay ur lenne az a ritkaság, a kinél a kötelesség érzet a feltalálási vágy hajtó orejénól erősebb lenne ? Ha az utolsó kérdésre igennel felelünk, bukik az indigo-gyártás; ha nemmel felelünk, bukik a tanuló mindazon tantárgyakban, a melyek Sarlay ur kezén lesznek. Az elsőt nem szabad akarnia a miniszternek ; a másodikat nem fogná tűrni, különösen a nagyobb mérvű kisérlet mellett, az iskolai hatóság. A- gyárosság és a tanárság ezen összeférhetetlensége azt javasolja, azt parancsolja az indigó- gyártás felkarolóinak, hogy Sarlay urat az iskolai elfoglaltság alól mihamarább felmentsék, s öt olyan állapotba helyezzék, hogy egész tevékenységét az indigó-gyárra fordíthassa*^ — A földinivclés-, ipar- és kereskedelmi magy. kir. miniszter 417. sz. a. 1875. január 7-ón valamennyi törvényhatósághoz a következő körrendeletét bocsátotta: A helybeli kir. olasz közügynöksóg értesítése szerint, az olasz kormány az Osztrák-Magyar birodalomból eredő nyers terményeknek és hulladékoknak, Olaszországba akár szárazföldén, akár pedig vizen való bevitelét eltiltotta. Erről a törvényhatóságot tudomásvétel és mihez-tartás végett oly hozzáadással értesítem, hogy ezen beviteli tilalmat törvényhatósága egész területén a legszélesebb körben kihir- dottetvén, ezen tilalom fenállását különösen a te*) Biztos forrásból tudjuk, hogy a békésmegyei gazdasági egyesület fáradhatlan elnöke B. I. ur a békési ev. esperességben* éppen a gyárosság és tanárság össze- férhetlenségéből eredt kellemetlenséget akarja megszüntetni, midőn S. barátunk tevékenységét egyedül az indigokészitésnek akarja megnyerni, gondoskodván annak anyagi biztosításáról. Hisszük, hogy a gyártás idejéig t. munkatársunknak fentebbi óhaja teljesítve leszen. S z e r k. rületen működő állat-egészégrendöri számlelö bizottságokkal tudassa. — A miniszter meghagyásából. IMÍajor s. k. miniszteri tanácsos. Hetivásári tudósítás. Gyula, február 5. 1875. Élénk hetivásár mellett az árak gabonanemüekre egészen a múlt he- tiekhez hasonlíthatók; — vásárlás csak a fogyasztók részéről történt, kereskedők még mindig tartózkodók. Orosháza, február 4. 1875. Hetivásárunk a gabonára nézve ma sem kedvező. Jelentékeny kínálat molletc vevő alig kerül. Az árak előbbiek. Közönséges lovakra, rúgott borjukra sok vevő -jelentkezett. A szarvasmarha ára kiválóan emelkedik. Szerkesztői üzenetek. Budapest. Yatagan: Beválik; de kérjük becses nevét a szerkesztőséggoi tudatni. Gyula. R. Nem üti meg a mértéket. Szarvason, a takarékpénztárnak: jönni fog. Kiadó-tulajdonos: DOBAY JÁNOS. HIRDETÉS. Árverési hirdetmény. Alólirt végrehajtó közhírré teszi, hogy a békési kir. járásbíróság 111—112. P. 875. sz. végzése folytán néhai Tajber Károly békési volt orvos (doctor) hagyatékához tartozó ingóságok, jelesül: hámos lovak, tehenek, tinóféle szarvasmarhák, sertések, különféle kocsik, búza-, árpa-, zab-, tengeri gabonanemüek, 3 hordóban 34 akó 1857. évi magyaráti ó-bor, üres hordók, tűzi és haszon- vehető fák, széna, szalma takarmányok (megtekinthetők a malomvégesi és bánhidai raktárakban), több házi és gazdasági eszközök elárvereztelek. — Az árverés f. évi február 12. és következő napjain örökhagyó házánál tartandó, melyre a venni szándékozók meghivatnak. Kelt Békésen, 1875. január 23. Bán Lajos, (16) 1—1 bir. végrehajtó. ivcegí-iiivA.s a b.-csabai takarékpénztár közgyűlésére, mely 1875. év február 21-én d. u. 3 órakor a városháza nagy termében fog megtartatni. Tárgyak: 1. Az igazgatóság jelentése. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. Forgalom és mérleg bemutatása. 4. A tiszta nyeremény felosztása — és az 1874. évi osztalék megállapitása. 5. Választások: Elnök, választmányi tagok és uj számvizsgálók megválasztása. 6. Netaláni inditványok tárgyalása. A tisztelt részvényesek — kik ezen közgyűlésen részt venni óhajtanak — felkéretnek : hogy részjegyeiket a gyűlés megnyitása előtt, az intézet pénztáránál bemutatni szíveskedjenek. B.-Csabán, 1875. évi január 10-én. (6) 3 _3 Urszinyi Andor, » < F OGFÁJDALMAK bármily eredetűek, még azon esetben, ha a fogak odvasak vagy betömvók, egy pillanat alatt tartósan gyógyittatnak a hires indiai kivonat által. Ezen szernek, tekintve kitűnőségét, egy családban sem szabadna hiányoznia. Valódi miuőségben 35 kros és 70 kros üvegcsékben Békés-Gyulán egyedül csakis ifj. Kohlmann Ferencz fűszerke- reskedésében kaphatók. S 2—3 A I Szabados Antal háza Gyulán mely előtt hetivásár alkalmával a i sertés- országos vásár alkalmával pe- 1 dig a bőrvásár van 482. sz. a. jól 1 felszerelt állványá bolttal szent 1 György naptól fogva bérbe adó 3 1 évre. — Értekezhetni a fenti tulaj- 1 donossal. - 1 (14) 1-3 I r Braxui és Czinczár épületfa kereskedők helyben, ajánlnak dúsan ellátott raktárokból, mindennemű fenyőfa-deszkát, lémt zsendelyt, pallót, épület-gerendát é s I (?) 3-6 t ö 1 g y f a-p allékat I készpénz és törlesztés mellett feltűnő OlCSÓ ámkon. FA ELADÁS. j _____ j A g yulai uradalomhoz tar- \ tozó posteleki erdőbon \ újévtől kezdve a í'a icszá- 2 litott áron adatik: ( 1 ol tölgyfa ára 8 írt. i ( Novák Ferencz, j (4) 3—8 főerdész. Házéi axiás. z 1 Széchenyi uteza 966-dik sz. J lattá lakház volt Szulimán-féle, 1 iimay Lajos tulajdona haszonbérbe vagy örök áron J íladó. — Értekezhetni SIMAY | rajosnál. B.-Csabán (12) 1—6 I
