Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-02-07 / 6. szám
Negyedik évfolyam 1875. 6-ik szám. Megjelenik hetenkint egyszer, vasárnap. Szerkesztőség: Békés-Csftbán, kastély utcza 8-ik szám. Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyomdája és Winkle Gábor könyvkereskedése. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőhöz Békéscsabára czimzendők, és legfeljebb minden csütörtökig beküldendők. BÉKÉS. tMdílh is ismeretterjesztő hetilap, TÖBB BÉKÉSMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. FELELŐS SZERKESZTŐ : ZSILINSZKY TvmrAT.v. Gyulán február 7-éü. Előfizetési felt telek: Egész évre helyben házhoz liordvá kr. vagy vidékre postán küldve . 5 frt Háromnegyed évre 3 I 75 Félévre . . ... 2 „ 50 Évnegyedre . . . 1 í 25 Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor 5 kr. Kétszeri közlésnél . ... 4 1 Háromszori közlésnél . . 3 „ Többszöri hirdetéseknél engedmény adatik. Bélyegilleték 80 kr. A nyilt-tór sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Dobay János könyvnyomdájában és Winkle Gábor könyvárusnál. — B.-Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler, Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélbeni megrendelés által „a „Békés“ kiadó hivatalához“ czimezve is. Egyesüljünk! „Onvéredet no gyűlöld s üldd azért, Ha veled mindenben egyet nem ért.“ Qyőry V. (Pusztán.) Az emberi természet egyik gyarlósága, hogy arra, abban törekszik, a mi tilos, nitimur in vetítem. Ebből erednek az ember legsötétebb és — legmagasatosabb cselekményei. Undok folyadék és kristály-tiszta elem, egy és gyakran ugyanazon talányos forrásból patakzanak, oda vezethetők vissza E gyarlóság ikertestvére a közöny a kivívott ügy iránt, kicsinylése az elért eredményeknek. Nem hiába hasonlítják a népeket nagy gyermekekhez, kik szintén a tilosra törnek, s játékszereiket, melyek után csak az imént csengtek, alig elnyerve — elhanyagolják. „Mint kemény kard, oly kemény sziveddel, Meg ne egyezz soha — önfeleddel. ..“ Ez a salamoni átok, mely megfogott s úgy tartják, hogy a pártoskodás — harmadikul — speci- fiout magyar — sajátság. Kétséget nem szenved, hogy a pártoskodást előszeretettel Űzzük ; tanácskozó termeink üresek, s ha egy-egyszer megtelnek, arról bizonyosak lehetünk, hogy a szokatlan egybesereglést valami pártkérdés okozta. A pártoskodás kárhoztatja a kisebbségeket tétlenségre, a pártoskodás tette a társas életet sivárrá, az járt le minden tekintélyt, melyek nélkül ntnos egészséges társadalom; a miatt nem haladunk, a mint haladhatnánk; az tépte szét vagy lazította meg legalább a kedélyesség, a barátság kötelékeit, hogy is ne! hiszen rég óta nem az egyéni becs, nem benső vonzalom, hanem a politikai prokrnszteságy adja az egyének viszonyának feltételét, mértékét... Kevesen vagyunk, s bizony nem erősek, még is a nem pártunkbeliek tanácsát, közreműködését perhorrescáljuk. Kevesen vagyunk s nem épen erősek, még is nem az erők egyesítésén munkálkodunk, hár em igen is azoknak megszaggatásán. Kevesen vagyunk, s nem épen erősek, ha nem szörnyen liberálisak, divide et impera, ez jeligénk. Kevesen vagyunk és rokon nélkül, még is megbomolva, holott ellenségeink számosak, kik ezakadozottságunkra és pedig sikerrel speculálnak. TÁRCZA. nam&a-muwúítz. Lobogj bátran te hősi zászlói Hirdesd az uj feltámadást, Küzdelmes napjait hazánknak Dicső harcot harcolva lásd. Igézetes dicscsel lobogtasd: A honvédség feltámada! Mely élni fog; — mert halni bátor Miként Árpád... s Huny ad hada. — Zászlónk lobogj I fönen lobogtasd I... Mit hirdet — korra — nagy idő: Hogy Isten földje ez az ország Melyért meghalni szép s dicső. E zászló — Isten úgy segéljen Vitéz magyar honvédeké, A múltat meg nem szégyenitve, Emeljük az egek felé. Dicső múltúnk kitárja nyíltan Jövőnket is szent-igazán; Világra szóló hírnevünket Emlékek jelzik a hazán... Hejh... annyiak nagy szenvedése. S a vértanúi küzdelem... Egész világnak hirdetik, hogy Győzhetlen a honszerelem 1 Egyenlőség testvériséggel Keresztül hat csontot s velőt; És vállhoz vetve vállainkat Hadúr kegyes szeme előtt; Kevesen vagyunk és hátramaradtak, még is pártosk odúnk inkább, hogy sem egyesülten törekednénk a mulasztottat helyrepótolni, a népek culturalia nagy versenyét megállani. Zilált fináncziánk államiságunkat alapjaiban megingatta, még is egyéni nézeteinkhez ragaszkodunk inkább, bogy sem áldozatkészen nyújtanánk a baj orvoslásához segédkezet. Odáig jutottunk, hogy ellenünk az a vélemény van terjedőben, mikép volnánk „zsarnok, szolga egy személyben“ s annyi igaz kétségtelenül, hogy összetartók csak közös nyomás alatt vagyunk. A gondviselés innentova állami létünk ezredik évét engedi elérnünk, vajh ! ez ünnep bennünket miként talál ? Nehány év van még addig hátra, becses arra, hogy az ünnepre méltóan előkészüljünk, de elegendő arra is, hogy a lejtön, hova immár eljutottunk, rohamosan — a feltámadás reménye nélkül aláhulljunk. Bár képes lenne magát rehabilitálni a társadalom, melyet a pártoskodás ádáz heve elemeire olvasztott fel; bár belátnók valahára, hogy mig a politika csak eszköz, a társadalom mindennek alapja, czélja; hogy a politika maga is egészséges, csak egészséges társadalommal lehet. Bár a pártok korifeusai az egyesítésen műn- kilkodt-.iuah uit, hol a politihanatc helye nincs, a helyett, hogy szétfeszítsenek ; bár népszerűségeket maradandó becsű érdekek mellett érvényesítenék; bár belátnák valahára eddigi eljárásuk meddő, veszélyes voltát, s hogy a történet előtt súlyos felelősséggel tartozandnak, a miért a pártérdek molocbjának, gyakran saját hiúságuk, hatalomvágyuknak áldozták fel a legbecsesebb érdekeket. S ha nem, itt az ideje, hogy a vezérlettek a dolgok mélyébe tekintsenek ; hogy annak felismeréséhez eljussanak, mikép ogyesek balbite, jogosulatlan ainbitiója, mániájának eszköze, dupe-je lenni elvégre bozzájok nem méltó; hogy valódi érdekük, küldetésük, czéljuk, becsesebb, magasabb, mint a pártfegyver zűrös csörgetése. Vezérekre, irányadókra, arbiterekre a társadalomnak is szüksége van, de itt is a politikában, a vezérlőkben különböző qualificatio kívántatik, mert mig a politikai vezérkedő többnyire beválik kortesi qualificatioval, a társadalom vezérekül csak olyanokat fogadhat el, kik tettre, Apáink vére ereinkben Honvédileg magasra gyűl, Mindannyian készek leendők Meghalni halhatatlanul I Lajost 8 Mátyást népek uralták, — Fejőkre szállt sok korona! Mi hát e honból egy barázdát Hogyan engedhetnénk ódat? — Árpádapánknak szittyavére Bennünk el nem fajulhatott 1.., Hogy a „magyar romlásnak indult,“ Lemossuk a gyálázatot. Becsületéért hon- s királynak , A honvéd karja készen áll, Ránk büszke lesz anyánk- s apákként, Mind a haza mind a király. — S ha zendül a király nevében: „Talpra magyar! hi a haza!“ Vagy meghalunk mind vértanúkként Vagy győzünk diadalmasan. Mi szép hazánkban nem pirulhat A szent szabadság angyala; Tudtára adjuk a világnak Hőb tetteinknek általa: — Hogy nemzetünkben a szabadság Örök-virasztó langja ég j — Virasztva ébren, s új erőben __ Ho gy „él magyar, áll Buda mégl ..“ Lobogj tehát bátran te zászlói Hirdesd az uj feltámadást; S midőn riadoz az „Előre 1“ Fiaid koszorúzva lásdl — észre, érdemre, áldozatra készek és fők. Ily vezérek a társadalom jó szellemei, ilyenekre van égető szükség, mert ilyenek nélkül nincs egységes összemüködés. Adja isten, hogy kiket a pártoskodás éveken át elszakított és erkölcsi mesaliancera kény- szeritett, egymást barátokul ismét feltalálják, adja. hogy szoritva a politikát az ő illetékes körére, értékes alapon életerős társadalommá tömörülhessünk ; adja mindenek felett, hogy költőnk szavai szerint önvérünket ne gyűlöljük s ne üldjük azért, mert velünk mindenben egyet nem ért. „Ne bántsd a magyart.“ Egyesüljünk! R. Csaba város költségvetése az 1875. évre. Bevételek. 1. Múlt évi feleslegből mérleges kimutatás szerint.................................... 351.40 2. Községi épületek haszonbéréből . 799.— 3. Fényesi szántóföldek haszonbéréből 3319.60 4.. Fényesi legelő föld haszonbéréből 800.— 5. A Körös-csatorna partjain tényező fű- és fűzfa vesszők eladásából . 350.— 6. Hat szélmalmi részvény után . . 272.— 7. Községi bormérés váltságából . . 1000.— 8‘. Mérték hitelesítési díjasból . s . . 2u.— 9. Gyászkocsik használatából . . . 300.— 10. RendkivUiijövedelmekbölszámittatík 100.— Bevételek összege 7312.— Kiadások. 1. Múlt évi hiány fedezésére . . . 2. Orsz. egyenes és illeték egyenérték adó fizetésére............................... 271.85 3. Községi elöljárók, tisztviselők és cselédek fizetésére..................... 20169.— 4. Utazási költségek és napdijakra . 440.— 5. Irodai szerek s nyomtatványokra . 351.— 6. Fűtés és világításra ..... 683.20 7. Leltári czikkekre ......................... 200.— 8. Lótenyésztési költségekre .... 300.— 9. Községi épületek fentartására . 933.65 10. Községi hidak és kutakra . . . 402.40 11. Utczai járdák s pallókra .... 1227.50 12. Utczai világitásra......................... 914.— 13 . Tűzoltó eszközök s tűzoltási jutáim. 240.— Igézetes dicscsel lobogtasd A honvédség feltámada 1... Mely élni fog, — mert halni bátor Miként Árpád 8 — Hunyad hadai — Bállá Mátyás. A békésmegyei agarászegyleti csabai bál. Január 28. 1875 Csak Csabáról 13 deli hölgy tekintett remegő szívvel, először fellépendök, e fényes bál, képzeletben még fényesebb, s ragyogóbbnak alkotott — édenje felé, de rnonnyi lehetett az idegen, kik csak most gondolták először végtelennek, Csaba felé repülve, vngy csak nehezen törve, — az utat s rendkivül lomhának a napot, s a csillagokat, melyek egyaránt késtek, 8 mennyi lehetett, kik már megszokták a csillárok fényét, i az érzelem rendítő zene csiklandozását ? — nem tudjuk, — de azt tudjuk, hogy annyian voltak, miként a Csaba városi tánezterem elég nagy helyiségében 2 coloneban szorulva alig-alig fértek el. S ha egy-egy sorra 10 nőt számítunk, számításunk 80 párra rúg, mely már magában is szép szám, hogy — hisszük, — úgy e, mint szomszéd megyékben ritkítja párját. S e párokat, vagy legalább szebbik felét leírni volna rendeltetésem ; de úgy tudom, hogy a t. szerkesztő ur nem nagyon sok helylyel rendel14. Fa tenyésztés s orsz. utak melletti faültetésre .................................... 440.— 15 . Szegény ápoló intézet költséginek fedezésére ................................... 3249.40 16 . Egyházak segélyezése és nevelési c7.élokra.......................... 947.— 17 . Adósságok törlesztésére, töke és kamatokba ........................................ 3971.— 18 . Katona állítás és tiszti elszállásolásra 525.— 19. Rendkivüli és olőre nem látható költségekre...........................................1510.— Kiadások összege 36775.— Egybe-vetés. A bevétel összege tesz.........................7312.- • Ki adások összege tesz ...... 36775.— Ekként adókivetés utján fedeztetik . 29463.— és pedig a mait 1874-ik évi orsz. adót vévén fel kivetési alapul: esik tőid adóra, minden egyes forint után 12 */,0 kr. személy, ház- és jövedelmi adóra 33 kr. Közli: Höke József, jegyző. Levelezés. R.-Gynla. január 29. 1875. Az országgyűlési képviselők választására jogosultak összeírásának befejezésére a békésmegyei központi választmány folyó év mártius 15-ik napját tűzvén ki, ugyanakkor egyszersmind az összeiró küldöttségeket is kinevezte. — Dobozon a községházánál véletlen megfordnlva az ott már teljesített összeírás másolatát megpillantván, feltűnővé vált, hogy azon névjegyzékbe oly egyének is felvétettek, kik az 1874-ik évi 33- ik törvényezikk 12-ik szakaszának 5-ik pontja ellenére választói joggal nem bírnak, amennyiben az 1874-ik évi adójokat be nem fizették. Azt hisszük az összeiró küldöttség ebbeli működésénél nem az e részben rendelkező törvényt, hanem a központi választmánynak e hó 13-án tartott ülésében hozott határozatát vette irányul, melj- szerént az illetőknek adóhátralékuk befizetésére martius 15-ig idő engedtetett. Nincs szándékunk e helyen vitatni, ha vájjon a központi választmány felvolt-e jogosítva a törkezik arra, hogy a szokásban levő sok czifra epithetont elfogadja ; azért legalább a cotillon tán- czosnöit számlálom elő névszerint, kik közt feltűntek a vidékről: Bodoky Jolán, Czédly Róza, Czifra Imréné, Chován Berta, Dérczy Póli, Décsy Mártha, Fekete Vilma, Janovszki Emma, Kertay nővérek, Németh Lujza, Nagy nővérek, Lubinszki Nina, Vecsey Julcsa, Wieland nővérek, Simay Póli, Schvartz nővérek, Tcrényi Berta, Urszinyi Matifd k. a. A helybeliekből: Achim Mari, Bias- knvich Béláné, Bartóky Lá«zlóné, Biener nővérek, Fenesz Julcsa, Geyer Róza, Gärtner Adolfné, Haan Ida, Kristoffy Ida, KrCBtnárik nővérek, Lanner Ida, Thomka Ilka, Takács Ida, Szucsu nővérek, Stark Julcsa, Sípos Nelli, Rácz Etel, Réthy Berta, Vid'ívszky Károlynó urhölgyeket. Bálkirálynét választani vagy legalább keresni ősi szokás, s hajdan .oly jó volt, hogy meg tudtak egyezni egy felett, s azt nyíltan ki is mondták vagy Írták is. Ma sem megegyezni nem tudunk, de kiirni annál kevésbé merjük. Erről csak annyit mondhatunk, hogy sok bálkirályné volt, nagyon sok, egyik szebb a másiknál, — voltak azonban mégis pártok is, s küzdött egymással az igénytelen egyszerűség — s a sokat hóditó keresettség.
