Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-08-01 / 31. szám

lett térni: a kiszabott részt mind e mellett is minden tantárgyból elvégezték, és pedig nem az emlékezőtehetség terhelésével s a fejlődés mellőzésével végezték el, hanem úgy, hogy a feleletek általános tulajdonsága a megértettség és világosság volt. Mindegyik a tanerők érdeme, mivelhogy a megérettség csak úgy lehetséges, ha a tananyagot szétszedegetjük s minél apróbbra megmagya- rázgatjuk; a világosság pedig csak úgy, ha a tannyelvre, a kifejezések tisztaságára nagy gondot fordítunk. Mindegyik nagy érdem; de a mi hely- zetüukben különösen az vonja magára a figyelmet, hogy a tanítványok között, noha erős negyedrészek nem magyar születésű, CBak egyetlen-egy volt, a ki a magyar kiejtéssel nem tudott megküzdeni. Ámde ez az egy még az év elején épenséggel nem tudott magyarul s ezen kivül még azt a kort, a mely a kiejtés elsajátítására alkalmas, már meghaladta.

A nyelveknél örömmel észleltem, hogy azok a nyelvtani kicsinységek, a melyeket a leányiskolák csak úgy megérinteni szoktak, de a melyek nélkül nyelvbeli öntudatosságra sohasem ver gődünk, mint a betűk illeszkedése, a gyök, a képző, a rag, itt szó — és írásbelileg kellő figyelemben részesültek. Ebből származott, hogy az Írásbeli gyakorlatok, még a szorgalmas javítások számbavétele mellett is, gyermekhez mérten eléggé szabatosak voltak. — A számtanban nem találkoztam azzal a vakitásra számitő, mától holnapig tartó gyorsasággal és megröviditéssel, a melyei egyik-másik iskolában még manapság is nyomor- gatják a gyermeket. E helyett a számtant, készült- ségök különfélesége és hiányossága miatt, elül a szám fogalmánál kezdték, lépésről lépésre, ismeretesről ismeretlenre, úgy haladtak tovább a nekik kijelölt rész véghatáráig. Kitetszett ez különösen a számok tényezőinek, többszöröseinek és a törtek értékének biztos megtalálásánál. Csak így válhatott könnyűvé a tanulónak magából az önmaga által megejtett műveletből vonni le az illető számtani szabályt. — A mértani földrajzban sikerült volt a föld és hold járásának s az utóbbi fény változásainak, továbbá a szélességi és a hosz- szusági köröknek megértetése; a természetiben és a politikaiban meg az illető tárgyaknak vagy helyeknek szóval és kézzel való szabatos meghatározása A terményrajz mind a három ágában nem volt az emlékezőtehetségnek egyéb dolga, mint a nélkülözhetetlen műszavakat megtanulni; magát a dolog velőjét a természetes példányok szemléltetése, összehasonlitása, különbözőségöknek kimutatása, s mindezeknek írásba is foglalása adta meg.

A szépirásban és a rajzban csak azt ismerem el, hogy haladtak; hogy elég messsze haladtak volna, azt nem. No de ez csak az én véleményem ; lehet, hogy másoké kedvezőbb is, helyesebb is. — A női munka sok is volt, csinos is volt; hogy jó is volt, a hozzáértők tetszésének nyilvánulásából következtetem.

A közvizsgálatot szavalás és ének fejezte be. Szavaltak magyarul is, németül is. Miért németül is? annak az ő neveléstani okára máig sem tudtam ráakadni. Két szavalást általános helyeslés követett, de persze nem németet. Az öszhangzatos éneklés élénk tapsban részesült, s már erre magam is rámondom, hogy megérdemlette.

A közvizsgálat szokatlanul népes, népessége szokatlan csendes és figyelmes volt. Nem csoda, hisz maga, Békésvármegye alispánja adott ieszült érdeklődésével példát arra, hogy miért megy az ember vizsgálatra; meg azért sem csoda, mert hisz egy merőben uj, sokak által már születése előtt fitymált intézetről kellett a közönségnek véleményt alkotnia. Kedvező véleményt alkotott-e? az majd a septemberi beiratkozáskor válik el. Jelnek azonban jónak tekintem tisztelt alispányunknak a vizsgálat végeztével tett azon nyilatkozatát, hogy a hallottak és látottak megelégedésére, örömére váltak:*) hogy ezen intézetet hasznosnak, szükségesnek, életrevalónak tartja; hogy az intézet vezetésének jóságáról, a tanerők alkalmas voltáról meg van győződve ; hogy a nöképző-társulat nehéz küzdelmei iránt ezutánra, általánosabb részvétet remél és vár.

Vajha ne csalatkoznék I

Szarvas, julius 27. 1875.

Városunk legifjabb társulata, a nőegylet folyó hó 4-én tartá évzáró közgyűlését. Ez alkalommal előterjesztettek a már megvizsgált egyleti számadások, melyek szerint volt: A) Bevétel. 1. Alapítványok tőkeiből: 160 frt. 2. Alapítványok kamataiból: 62 frt. 3. Évi dijakból: 315 frt. 4) Kegyadományokból: 66 frt 22 kr. 5. Kihelyezett

*) Ugyancsak e vizsga hatása alatt Reök István nr, ki nemzeties irányú haladásunk meleg barátja, 50 frtnyi alapítványt tett, melynek kamatjai csabai tótnyelvű leánykák jutalmazására fordítandók, kik a magyar nyelvben legnagyobb előmenetelt teendnek. — Minél több ily buzgó pártfogót a szent ügynek.

Dtf" Melléklet a „Békés“

tőkék kamataiból: 33 frt 77 kr. 6. Báli jövedelemből: 401 frt 13 kr. 7. Vegyes bevétel: 40kr. Összesen: 1038 frt 52 kr. B) Kiadás. 1. Tökesi- tésre : 650 frt. 2. Szegények konyhájára : 169 frt

29 kr. 3. Vegyes segélyezésre: 64 frt 70 kr. 4. Báli költségekre: 98 frt 39 kr. 5. Egyleti vegyes szükségletekre: 25 frt 70 kr. Összesen: 1008 frt, 17 kr. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a tiszta maradvány 30 frt 35 kr. Az egylet vagyoni állapota. 1. Alapítványi tőkék: 650 frt. 2. Kihelyezett kölcsöntőkék: 650 frt. 3. Hátrálék tagdijak és kamatokban: 22 frt 25 kr. 4. Kész pénzben:

30 frt 35 kr. Összesen: 1352 frt 60 kr. — Ezen eredményt szépnek kell mondanunk, ha tekintetbe vesszük azt, hogy az egylet még tulajdonképen- csak 3/i éves, s hogy az idő, melyben alakult, nem a legkedvezőbb volt, akár a még teljesen meg nem csillapodott társadalmi együttlétünket, akár az egymást érő terméketlen mostoha éveket tekintsük. Hogy a gyámoltalanok segélyezését már is mily mértékben gyakorolta, azt már egy korábbi levelemben ecseteltem, most CBak annyit jegyzek meg, hogy ezen czélra jövedelmeinek 25°/0-át fordító csak, hogy később többet tehessen, gyarapítván az egylet tőkéjét. Ugyanezen közgyűlés alkalmával megválaBztattak a tisztviselők, és pedig pénztárnoknak özv. Danes Lászldné urhölgy, özv. Tassy Ferenczné urhölgy helyébe, ki e hivataláról, melyet nagy pontossággal, avatott ügybuzgalommal viselt, lemondott, mert még e nyár folytán el fogja hagyni városunkat női szép hivatása teljesítésében, hogy nejévé legyen azon általunk is előnyösen ismert szakavatott orvostudor Lauro- vics János urnák, ki egy Ízben rövid ideig városunknak is disze volt. Továbbá megválasztatott gondnoknak: Pól Dánielné urhölgy, Chovan Zsig- mondné urhölgy helyébe, ki e fárasztó hivatalt egy éven át fáradalmat nem ismerő odaadással viselte s oly szépen betölté. A pénztárnok választása által megüresedett titkári hivatalra. — Poko- mándy Sándorné urhölgy és újonnan alólirott lettek választás utján felszólítva. Megalakittatott a választmány is legnagyobbrészt a tavaliaknak beválasztásával. Az elnökség az alapszabályok értelmében három évre választatván, az egylet továbbra is mélt. Tomcsányi Károlyné asszonynak áldozatkész pártfogolása s nt. Sárkány Jánosné asz- szonynak szakavatott, fáradhatlan igazgatása alatt fogja folytatni üdvös életét. Adná isten, hogy sújtott hazánkat jobb évek örvendeztetnék meg, hogy a szent akarat mellett, melylyel minden szépet, jót felkarolni készek vagyunk, anyagiakban se szűkölködjünk.

Mihálfi József.

A közjegyzői hivatalról.

Szükséges hogy a közjegyzői hivatal életbe léptével a közönség annak lényegével saját tájékozódása végett megismerkedjék.

Legczélszorűbbnek tartom, ha az 1874. XXXV. t. ez. főbb szakaszait lehetőleg szó szerint idézem.

A közjegyző hatásköréről.

50. §. A közjegyzőnek hatásköre kiterjed azon kir. törvényszék területére, a melyen a részére kijelölt székhely fekszik. — A felek mind- azáltal bármelyik megyebeli közjegyzőhöz fordulhatnak, még a törvényszék területén kivül is, ha azt érdekük úgy hozza magával.

53. §. A közjegyző hatásköre kiterjed:

a) közokiratok felvételére;

b) végrendelkezések felvételére;

cl tanúsítványok kiállítására, minők: okiratok másolatainak, — keresked. s üzleti könyvek kivonatainak, névaláírások — hitelesítése, fordítások (a mennyiben erre jogosít ványnyal bir) okirat elö- mutatása időpontjának, életbenlétének bizonyítása, közgyűlési vagy választmányi határozatok hitelesítése, tények bizonyítása, értesitvények, közlemények tartalmának és elküldésének bizonyítása és váltóóvások.

d) okiratok s értéknemüek őrizetére;

e) hagyatéki ügyek körüli eljárásra;

f) birói megbízások teljesítésére.

54. §. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat megkivántatik:

a) a házasfelek közti vagyoni viszonyokat szabályozó, továbbá a házastársak között kötött adásvevési, csere-, életjáradéki és kölcsön-szerző- déseknél, valamint egyéb jogügyleteknél, melyekben az említett személyek egymás irányában kötelezettséget váltéinak;

b) ugyanazon személyek között kötött ajándékozási szerződéseknél, ha az ajándékozott tárgy át nem adatott;

c) hozomány átvételéről kiadott elismervé- nyeknél, akár a házastárs, akár más részére adatnak ki;

d) minden jogügyletnél, melyet vakok, olvasni nem tudó siketek, vagy irni nem tudó némák és siketnémák kötnek, ide értve az örököBŐ31-ik számához.

dési szereződéseket is, a mennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen járnak el.

55. §. A közjegyző jogosítva van a hatóságokhoz általában, a bíróságokhoz pedig nem peres ügyekben beadványokat intézni, azonban minden beadványra nevét sajátkezüleg ráírni tartozik.

58. §. Közjegyző csak közokiratokat vehet fel; magánokiratot ellenben épen nem, — habár e végett a felek kölcsönös megegyezésével kerestetnék is meg.

Okirat felvételeid. §. A közjegyző, ha az előtte tárgyaló feleket személyesen nem ismeri, azok azonosságáról magának két, előtte ismert (azonossági) tanú, vagy egyéb teljes hitelt érdemlő adatok által meggyőződést szerezni köteles.

71. §. Ügyleti tanuk jelenléte az okiratok felvételénél rendszerint nem szükséges. Ügyleti tanuk közbenjárása szükséges, ha a felek egyike vak, süket, néma vagy süketnéma; ha a fél azon nyelvet, melyen az okirat felvétetik, nem érti, ha a fél irni nem tud, vagy nem képes — és végrendeleteknél.

81. §. A felek kész magániratot is ruházhatnak fel közjegyzői okirat minőségével.

Közjegyzői okiratok végrehajthatósága.

111. §. Közjegyzői okirat alapján végrehajtásnak van helye.

Hagyaték.

128. §. Örökösödési osztály megtételére a közjegyzőt az örökösök is megbizhatják oly esetben, a melynél hivatalos birói eljárásnak nincs helye.

Ügyvitel.

133. §. A közjegyző minden általa felvett közokirat eredetijét tartozik megőrizni.

137. §. Közjegyzői okiratokról hiteles kiadványok, s hitelesitett vagy egyszerű másolatok adhatók ki.

141. §. Szabály szer üleg kiállított hiteles kiadvány az eredeti okirattal egyenlő hitelességgel, s ott, a hol a törvény eredeti okirat felmutatását kívánja, ezzel egyenlő joghatálylyal bir.

Felelősség.

172. §. A közjegyző a törvényben megállapított szabályok pontos megtartásáért felelős. A kötelességsértés vagy mulasztás büntetést és kártérítést von maga után, a jelen törvény határozataihoz képest.

173. §. A közjegyzői biztosíték zálogul szolgál mindazon kötelezettségekért, melyek kártérítés vagy birság czímén akár a közjegyző, akáo az általa megbízott helyettes hivatalos cselekményeiből vagy mulasztásaiból erednek.

188. §. A kártérítési kereset a polgári törvénykezési szabályok szerint illetékes bírósághoz tartozik.

Közjegyzői dijak.

198. §. A közjegyző e minőségben teljesitett működéséért munkadijat, irásdijat s a körülményekhez képest távozási és utazási költséget számíthat fel a megállapított összegben vagy fokozat szerint.

199. §. Oly szerződés, melynél fogva a megállapított díjnál magasabb összeg köttetnék ki, tilos és érvénytelen.

Oly ügyletnél azonban, mely rendkívül nagy terjedelmű, hosszadalmas előkészületet és időt vesz igénybe, s különös nehézséggel és felelősséggel jár: a közjegyző azon ok világos megemlítése mellett, melynél fogva a törvényszerű dijat elégtelennek tartja, magasabb dijat követelhet.

A dij összegét, ha egyezség nem létesül, a közjegyző személyes bírósága állapítja meg.

202. §. A közjegyző irányában a dij és költség megtérítésére mindenik fél egyetemlegesen van kötelezve.

A közjegyzői dij s költség végrehajtás utján azon szabályok szerint hajtatik be, mint a birói dijak.

(A dij szabályzat a hivatalban kifüggesztve feltalálható.)

Ennyi az, a mit a közönségnek a közjegyzői hivatalról tudnia szükséges.

A közjegyzők feladata lesz, ezen intézményt, tiszta, szakszerű eljárással mégkedveltetni, hogy az, ama fontos feladatnak megfeleljen, melyet a törvényhozástól nyert.

B.-Csaba, julius 23.

Reök István,

k. közjegyző

Újdonságok.

A Szeles, borongás s oly hűvös időnk van pár nap óta, hogy október végére is bátran beil- lenek; az érni kezdő dinnye és egyéb gyümölcs keservesen érezni fogják a kodvezőtlen időjárást; — a dohányt meg már leszedte a múlt héten a kigyósi határban több helyt a jég. Bizony „rósz időket érünk, rósz csillagok járnak, Isten óvja a nyomortól mi szegény hazánkat 1“

A A gyulai r. cath. elemi iskolák vizsgálatai a múlt héten tartattak meg. Dicséret nélkül kiemelhetjük a tanító urak buzgalmát, szorgalmas törekvéseit, melyeknek eredményét a tanulók haladásával bemutaták. Különösen érdemesnek tartjuk kiemelni azt, hogy kivétel nélkül minden osztályban a magyar nyelv oly alaposan és rendszeresen taníttatott, milyennel eddig egy vizsgálaton sem volt alkalmunk találkozni. Ezt ajánljuk továbbra is figyelmökbe a tanító uraknak. — Nem hallgathatjuk el méltó megbotránkozásunkat a fölött, hogy a presbyteriumi tagok közül a megejtett vizsgálatokon egyetlen egy sem volt jelen, noha a határnapokat lapunk múlt száma is közié, s az igazgatóság által is értesítve voltak. Váljon miért viselik ez urak az iskolaszéki és egyházta- nácstagságot, hogy üreB czimeiket szaporítsák csak vele, vagy hogy az érdemesebbek helyét hívatlanul elfoglalják?!

— A gyulai sétatér átalakítására közadakozások utján begyült adományokról! nyilvános számadást és kimutatást térszüke miatt jövő számunk fogja hozni.

A A megyei régész-mivelődéstörténelmi egylet auguszt. 2-án délután 5 órakor tartja közgyűlését a megyeháza nagy termében. Az egy év előtt megalakult egylet összes működését és jelen állását fogja e gyűlés a tisztviselők jelentéseivel feltüntetni, s egyszersmind — minthogy az egylet titkára és lapunk szerkesztője Zsilinszky Mihály képviselő ur Pestre távozik, egy altitkárt is fog az egylet választani. Ez állomást hihetőleg ifj. Trucker József megyei igtató ur fogja betölteni, a mint irányadó körükben emlegetik.

A Panaszkodni hallottuk, hogy a gyulai lutri-collectansok már egy párszor — akarva nem akarva — elkéstek a tételek beküldésével, s igy többeknek pénze odaveszett, már t. i. akik CBak a kinn levő számokat szokták nézni, s ha látják, hogy nem nyertek, figyelem nélkül tovább mennek. Tekintve, hogy a lutri már magában is haszontalan pénzpazarlási szevedély, s ily eljárás mellett valódi népkárositás, ha a fennebbi vád igaz, úgy az illetőket miután az elkérést nyilvános tudomásra nem hozták — ajánlják a pénzügyigazgatóság figyelmébe és igazságos büntetésére.

A -4 gyulai vásárból itt maradt egy erőmű- vész, a népnyelvén igazabban „komédiás,“ aki bár magát a Renz-cirkus tágjának hirdeté, és ac- robatának, gymnasticusnak, mindennek kiabálta utczaszerte muzsikaszó mellett, de bizony közönséget nem igen fogott, mivel az egész művészete csak vakitásból állt, s még a népnek sem tetszet; itt-ott vannak már a városban, akik csak úgy törik puszta kézzel a terméskő darabot, mint ő maga.

A A gyulai magándalkör elnapolta összejöveteleit, — hanem ezt úgy kell érteni, hogy a tagok beleuntak a tanulásba és nem járnak. Szomorú jelenség volna, ha a szépen indult dalkör ily hamar felosztanék, s alig hihetjük hogy az oly hévvel felkarolt eszme ily hamar kihalt volna az illetőkből.

A Sztupa Andor színtársulata megérkezett Gyulára, s első fellépését julius 31-re tűzte ki. Eddig mint hallottuk már a bérlők száma a 60 felé jár. Közönségünk nem fordíthatja nemesebbre mulatságra szánt filléreit, mintha a szív képző és felderítő színművészet pártolásával igyekszik bebizonyítani müveit Ízlését és szellemét.

— A b.-gyulai ref. egyház elemi fi- és leányiskoláiban augusztus 8-án s azt követő napon fognak természetes és megszokott sorrendben megtartatni a közvizsgálatok, mely közvizsgálatokra minden barátai a nevelésnek és a melyen tisztelt szülék egész tisztelettel meghivatnak s kedvesen fogadtatnak. A ref. iskolaszék.

— Dr. Bakay Lajos, ki nehány évig Bécs- ben volt katonai és polgári gyakorló orvos, és aki tudománya és barátságos bánásmódja által közked- vességben részesült, a múlt héten véglegesen Orosházára tette át lakását. Reméljük, hogy a szenvedő emberiség javára már eddig is nagy sikerrel működött ezen jeles orvos, Orosházán is méltó felkarolásban fog részesülni.

— Harsányi Alexandra k. a. múlt számunkban említett ominosus esete folytán lehetetlenné tette magát előbbi állásában, s úgy halljuk, hogy a csabai kisdedvédő egylet egy okleveles rendes ovómester után lát. Bizony ideje is volt már egyszer szakítani az eddig követett slendrián óvó rendszerrel.

— A csabai ev. egyháznak nagy baja van. Hires 50 mázsás harangja, mely egy óv előtt nehány ezer forintba került, megrepedt s teljesen hasznavehetlenné vált. Mi lesz már most a haran- gozókból, akik oly büszkék voltak uj harangjaikra ?

— Hubai színtársulata Csabán nem nagy pártolásnak örvend, pedig igen derék tagjai vannak, kiknek játékát érdemes megtekinteni.

— Hibaigazítás. Lapunk 30-ik számában a sz.-andrási levél ezen kifejezése: „nem kellene ráfogni más pártra a földosztó néptanító ozimeket“