Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-03-15 / 11. szám
vét, eíkölcsi becsét, s lelki nyugalmát, régi még mindig érvényben levő törvényeink által és méltán, szigorúan tiltatnak. Miután ezen átkát méhében hordd űzetem Orosházán a köznép rétegében is mind- inkább-inkább elharapódzói kezd, s azzal népűnk tiszta erkölcse romlásnak indul, s midőn annak tovább terjedését megakadályozni nemcsak, de a baj gyökerére menve azt alapjából lehetőleg kiirtani s igy e törvényt szigorúan végrehajtani szent kötelességem is. Felhívom a ozimzett érdemes birót, bogy legközelebb templom előtt legnyilváno- sabban közhírré tétesse, miszerint a hazárdjátékok törvényileg szigorúan tiltatván, minden névén nevezendő hazárdjátékot kártyázik az eziránt egyidejűleg utasított rendőrség általi felfedeztetés s tetten kapatás esetén a házigazda, vendéglős, vagy korcsmá- rossal egyetemben s az utóbbiak a hármas könyv értelmében 100 db. aranyig is súlyosan megbirságoltatni s azonkívül a játszók előtt talált pénzek és bankók felerészben a megyei pénztárba — felerészben a községi szegény, alap javára bentalványozandólag minden kímélet nélkül feltétlenül lefoglaltatni s elkoboztatni fognak. Jelen rendeletem kiterjedt közhírré tétel mellett a községben található minden cas- sinó és kör elnöke s minden szálloda tulajdonos, vendéglős, korcsmáros s nyilvános hely tulajdonosa vagy bérlője által kivétel nélkül a mihez tartás végetti megértés tanúságául sajátkezű egyszerű névaláírással lát- tamozándó, s aki által az aláírás netalán megtagadtatnék, — ami ugyan bírságolást vonhat maga ntán — ezen körülmény azon községileg megjegyzendő — s az iv ide ekként visszaszármaztatandó lészen. Orosházán mártius 10-én 1874. Eördögh Lajos, szolgabiró. Hivatalos hirdetmény ahusfogyasztási adófizetése tárgyában. Az 1871-ik évi LXI. t. ez. 5. §-a értelmében a fogyasztási adó alá esd bus és illetőleg szalonna után még az esetben is kifizetendő az esedékes fogyasztási adó. ba az a város területéről kivitetni czéloztatik; azonban eme fizetésről az illető hatósági bizonyit- ványt kap, minek felmutatása után az innen más községbe (fogyasztási körbe) szállított bus és szalonnáért csak annyiban köteles újabb fogyasztási adót fizetni, a mennyiben azon község, hová a szállítás történt, magasabb ár szabási adó-osztályba esik, mely esetben ugyanis az adó többlet lesz reá- fizeteudő. — Miről az illetők azon figyelmeztetés mellett értesittetnek, miszerint a fogyasztási adó alá eső hús és szalonna után járuló fogyasztási adó a kivitelt megelőzőleg kötelesek Szikora József, vagy Ddszkdl Miklós városi megbízottaknál kifizetni, s az ekként megadózott tárgy hatósági bizonylat kinyerése végett a polgármesteri hivatalnál jelentkezni. Gyula, 1874. martius 12. Dobay János, polgármester. Költségvetés a megyei kőzmnnka váltsági alapból az 1874. évre. A) szükséglet. I. Fentartási költség. 1. A vésztő-szeghalmi útban levő Sebes-Körös hídja helyre hozására . . 676.30 2. Az ördög árka pallói és hidföi kijavítására .............................. 1073.40 3. A békési Fehér-Körös bidszárnyának helyreigazítása .... 400.— 4. A foki hid tégla hídfői kijavítására 242.16 5. A gyula-sarkadi útban levő nagycsatorna híd pallói njitására. . 1619.40 6. A csabai csatornán újonnan építendő tégla hid költségei . . 5645. 1 7. A csabai vasúti indóházhoz vezető kőut fentartására........................ 600.— 8. A békési nagycsatorna hid pallói njitására ........ 900.— 9. A Gyulán átvonuló köuthoz közmunka erővel szállítandó kő megvételére ................................... 600.— 10 . A gyulai kőut városon kívüli része fedanyagára és a bárdos hídtól a bika korcsmáig terjedő útvonal közeli kiépítésére . . 7902.— 11. Egy lánczhuzó évi fizetésére 300.—’ 12. Egy útkaparó évi fizetésére . 180.— 13. Kisérlet képen a gyulai járásban felfogadott útfelügyelő 10 havi fizetése ........................................ 183.33 14 . Út épitő szerszámok és eszközök kijavítására.............................. 30.— 15 . A hosszufoki hid kijavítására 600.— 16. A megyében tevő hidaknál előforduló kisebb javításokra . . 1000.— 17. Csaba határában levő m. utak kijavítására..............................1916.— 18 . Szarvas határában levő m. utak kijavítására.............................. 901.30 19 . A báboczkai árvédgát országuttá átalakítására pótlék .... 369.— 20. Az 1873. évről fenmaradt költségek ............................. 2123. 1 21. Előre nem láthatókra s tartalék tökéül .... . . . . 8978.21 ya I. fentartási költség összesen 36239.12% II. Rendkívüli költség. 22. K.-Ladány alatt a Sebes-Körösön építendő uj fahíd költségére ........................................ 19683.20 II . rendkivüli költség összesen 19683.20 Összeg ismétlés I. lentartási költség .... 36239.12% II. rendkivüli költség . . . 19683.20 A szükséglet összesen 55922.32 ya Kell-e nekünk községi oppositio? ii. Parlamentaris íegalmak szerint az ellenzék szükséget képez, s ha a parlamentből a községházába szállunk le, szintén azt találjuk, mit amott, hogy igen is kell az oppositio itt is, és pedig épen azon indokból, mint a parlamentben. Hanem az oppositio életképes csak akkor lesz, feladatának csak azon esetben felel meg, ba op- ponálása nem meddő vitákban, nem a törik-szakad politika tulhajtásában, s a változó viszonyok és körülmények negligálása mellett, a régi elvek érvényre erőszakolásában, s az „oh nép“ szájízének jóltartása által az egyéni hiúság kielégitésében nyilvánul. Az oppositio feladata és hivatása ezeknek igen ellenkezőjében áll. Az uraság s városunk közötti viszonyt talán hasonlatba lehetne hozni Ausztria s hazánk között fennálló du- alistikus állapottal, azon különbséggel, hogy mi még mindig a pragmatica sanctio alapján állunk, míg amott az 1867. 12. t. ez. már újabban körvo- nalozta a tért, melyen egyik és másik mozog. Es mi a helyett, hogy a hasonlatból folyólag a közjogi kérdés megoldásán munkálkodnánk még pedig oly irányban, mely a helyes kiegyezésre vezetne, — mellünket verjük, hogy nekünk ilyen, meg ilyen igazságunk van, s hogy mi csak a törvényben biztosított jogainkat védjük s követeljük, de abból aztán egy kö- röm-feketényit sem engedünk, s igaz magyar létünkre szidjuk az uraságot, mint akár — előbb — a németet. Ezt tette az országgyűlés 1861-ben, s mi lett? Szétoszlatták az országgyűlést, s hat hosszú évi provisorium után láttuk csak át, hogy más húrokat kell pengetnünk, ha valamihez akarunk jutni, így tettünk mi, s ügyünket a legfelsőbb fórumon elvesztettük. De bár e leczke használna, s látnék át, mint átlátta az ország, hogy más húrokat kell pengetnünk, ha valamire akarunk menni. A hasonlatot nem viszem addig, hogy mig e kérdés megoldva nincs, nem haladhatunk, — ezt tehetjük, s tegyük is. De mivel a megoldás okvetlenül szőnyegre kerül, s ha ma nem, úgy holnap, tehát gondolkoznunk kell a módozatok felől, melyek által a megoldásból, ha talán bizonyos előnyök nem is, de károk sem háruljanak községünkre. — Értem a regálék ügyét — Tekintsünk csak át H.-M.-Vásárhelyre, — a Károlyi családdal békében, jó lábon állt, s regáléját oly előnyös teltételek mellett váltá meg, hogy a közlakosság alig fogja annak ideiglenes terheit érezni. Ezt tehetjük mi is. A Wenck- heim családot százados emlékek kegyelete köti városunkhoz, s hogy e kegyeletet híven is őrzi, számos példa igazolja, s hogy a Gerla-posteleki kérdésben felmerült kellemetlenség múló legyen, rajtunk áll, ha t. i. oly férfiakat állítunk ügyeink élére, s ismerünk el vezéreinknek, kik az uraságban jó barátot látnak, s kik az uraságot a mi barátságunkról biztosítani képesek lesznek. Az első bakot meglőttük, de még mindent nem vesztettünk, s ha talán már ezt jóvá nem tehetjük, vigyázzunk, s legyünk okosak, hagyjunk f-1 a régi gyülölséggel, melynek különben sincs ma már értelme és alapja, s végre szétoszoltunk, tudom a jól mulatott társaság majd minden tagja azt gondolta magában, bár csak „folytatása következnék" mielőbb. ________ M. J. B. Há rom nap életemből. Clanren H. ntán közti: ifj. Fábry Károly. (Folytatás.) Alig egy fél óra mnlva, következő tartalmú levélkével jött a szolga ismét: „Csak egy Csákváriné van, hanem száz oly éhenkórász, mint ön; s azért én előbb fogok találni egy titkárt, mint ön egy Csák- várinét; s önnek visszalépése felett köny- nyen vigasztalom magam avval, — ámbár nekem fájdalmasan esik — hogy az önnek való találkozást még is le róttam.*) Most én önnek a raéltóságOB grófné sértegetéséért pert akaszthatnék nyakába, hanem tndva azt, hogy önön még a perköltséget sem tudnánk mégvenni, nyugodni hagyom a dolgot, de kijelentem, hogy nekünk egymással többet semmi közünk. Az önnek ajándékozott sorsjegy értékét 25 írt, vagy magát a sorsjegyet. Vidrai m. p. szállító tanácsos. Ah I a sorsjegy, az átkozott sorsjegy 1 Egyetlen egy gondolattal sem hederin- tettem egész tegnap este óta a parányi papír rongyra. Keresztül kasul kutattam zsebemet; a halálos ijedtség hideg veritéket gyöngyözött *) Aligha nem a Ids sült verebekre s a késhegyni almás bélésre gondolt. homlokomra, s nem volt sehol, sehol található ! A követelt sommát nem birtam előteremteni, ha a fejem tetejére állitnak is; ba összes vagyonomat, — a kevés könyvet, fehérnemű és ruhámat mind eladom, az iszonyatos Összegnek még a felét sem teszi ki. Még egyszer keresztül hánytam minden papirt, kikutattam minden zsebem, rnhám, b az átkozott papír nem volt sehol! „Adja át, — mondám a szolgának erő- tetett közönyösséggel — t. urának tiszteletemet és mondja meg, hogy levelének záradékában megemlített tárgy miatt majd holnap személyesen teszem tiszteletemet." A szolga elment. Magával vitte egész örömömet, reményeimet, s egész bizodalmámat a mézeskalácsosnak egy szebb jövő iránti hiedelem tudományában. Az ö szavai csak oly mézesek valának, mint az ő kalácsa. Csak gyermekeknek való tudomány, mint/az ö mézes mogyorója. Szerettem volna az egész világot magammal együtt agyonütni. Praetzel asszonynak volt azon jó asz- szonyi tudománya, hogy hagyta az embert először kitombolni, s addig csendesen viselte magát. Végtére midőn vérem már kissé lecsillapult, kérdezé, hogy mit kerestem én az elébb oly szörnyű aggodalommal. Elbeszéltem neki szerencsétlenségemet. — „A sorsjegy nyert — mondá ö mathematikai pontossággal, hogy én a borzalomtól vért lettem volna képes sírni — én el tndok önnek tiz esetet is mondani, folytató tovább — midőn az ilyen sorsjegyek, melyekkel ily esemény történt a legjobb treffet csinálták, s ha ön most mindent gyertyával jól körülnéz, úgy kézzel fogható dolog, önnek ezen sorsjegyen nyernie kell. Ön visz- szahozta a tanácsos urnák 36000 frtját, ö önnek egy sorsjegyet ajándékozott, a nélkül, hogy ' ön kérte volna. A nagy főnyeremény épen 36000 frt, tehát itt van, ez ép oly bizonyos, mint 2X2—4 A vastag kofaasszony, ki itt a sarkon árul, bizonyosan adna a sorsjegyért 50 frtot, — hej, ha csak feltalálhatnánk 1 Nem tudja, vagy gyanítja ön számát, — úgy egy kicsit ! ?“ „Nem" — feleltem röviden, s elszorult kebellel bementem kis kamarámba, s ledőltem. ' A gazdagok rendesen a gondtól vagyonok és jószágaik felett nem tudnak aludni. A szegénynek sem megy máskép. Ki az, ki megszámlálja azon számtalan keserű sóhajokat, melyeket a szegény elkinzott melléből, álmatlan éjeken, a gond kifacsar ? Ki az, ki megszámlálja, azon számtalan keserű könnyeket, melyeket az Ínség csorgat végig az elhagyott arczáin ? s melyet csak a jól- tevö halál töröl le szemfödelével. Elképzeltem magamnak egész 25 éves élettörténetemet, mely nem állott egyébből, mint nyomorúság s megalázásból, — el egész jövőmet s kilátásaimat, melyek mint sötét felhők mutatkoztak a semmiségben. —. E mellett azt tapasztaltam, hogy az éjnek a felcsigázott érzékekre vajmi rósz hatása van, — azokat, a melyek a legjobb szivüséggel voltak téve irányomban, — a sötétség azokat a legsötétebb köpönyegbe burkolta be. így pl. a bábsütö, ki nekem oly szívesen engedte át kocsijában leánya helyét b ki oly résztvevő s vigasztaló volt irányomban, — most azon gonosz szellemnek tűnt fel, a ki engem minden szép reményeim, — a paradicsomból kivezetett, kicsalt. A legrosszabb esetben még lett volna annyi pénzem, hogy öltözékemet újra rendbe szedhettem, s igy még egyszer megjelenhettem volna a grófnő előtt; hanem én ezen szerencsétlenség felett egészen elvesztettem eszemet, sőt annyira ment tudatlanságom, hogy én, az én jóbarátomat, a mézeskalács bábsütőt, ki oly részvéttel, s oly vigasztalóig buzdított, ezt tartottam életem, jövőm boldogsága megsemmisítőjének szétromboló- jának; elképzeltem, hogy ennek van moat egy csapat rokona és ösm erőse, kik közül egy épen ngy be fog a grófnőhöz válni titkárul, mint én beválhattam volna. 0 átlátott az én terveimen s eszemen, s az egész csak a grófnőre való egy pár gyalázó szavába került, s én ez által örökre meglettem fosztva állomásomtól. Holnap ö pártfogoltját elküldi Fülkére, ez az állomást szépen elfoglalja orrom előtt, mindketten markukba nevetnek, s hebehur- gyáskodásommal a tehetséges pártfogómból örökös ellenséget csináltam magamnak. Es igy mentül többet gondoltam az én bábsütőmre, s mindazokra miket ö beszélt, s különösen a miket ö gondolhatott, annál jobban megerösödti m abban, hogy ö engem gyalázatosán rászedett. (Folytatjuk.)
