Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-03-15 / 11. szám

melynek tulhajtása csak a mi rová­sunkra történik, pedig ezt mi nem akarjuk, s nem is akarhatjuk. Mit tegyünk tehát? Mondjunk le az opponálásról az urasággal szemben, s igyekezzünk a régi jó barátságot helyreállítani, hiszen ebből csak hasznunk lehet. A mi fel­adatunk az lenne, hogy minél több pusztát csatoljunk városunkhoz, nem pedig, hogy a meglevőket is elidege- nitsük, ezt pedig csak békés utón ér­hetjük el, tehát irányt kell változtatnunk. Láttuk, hogy vezéreink az ide- nyüjtott jobbot nem fogadták el, a bé­kés kiegyenlités helyett a harczot vá­laszték, s az első csatát elvesztették, mivel pedig arra alig van kilátás, hogy ez irányról lemondjanak, vagy fegy­vert változtassanak, önként következik, hogy a többi csatát is el fogják ve­szíteni. Ilyenkor az okos sereg nem várja be a csatát, hanem keres más vezért, ki elég vigyázó s előrelátó tud lenni, s a körülményekkel képes any- nyira számolni, hogy a siker felől tá­jékozást szerez, melyből ha azon kö­vetkezésre jutna, hogy a csatát ő is elvesztené, bir annyi önmérséklettel, a jó akarattal, hogy katonái életét nem koczkáztatja, s a kétes sikert fel­áldozza egy becsületes békeért. És mi azon előnyös helyzetben vagyunk, hogy e vezért keresnünk sem kell, megtaláltuk már, még pedig ak­kor, midőn először jártunk a magunk lábán, megtaláltuk a második polgár- mester választásnál: a mai 'polgármes­terben. Mivel pedig, mint mondám még ‘több kérdés vár megoldásra, melyek haladásunknak ugyan nem nélkülöz- hetlen feltételei, de melyek megoldása után haladásunk biztosabb, bizzuk a vezérletet a polgármesterre, de midőn ezt tesszük, biztosítsuk őt határozott s kitartó támogatásunkról, ezt tennünk kell, mert a munka nagy, melyhez erőt csak a feltétlen bizalom ad, arról pedig városunk közönsége már eddig is meggyőződhetett, hogy ügyeink ve­zetése soha tisztább kezekben nem volt, hogy jobb akarat, s fáradhatla- nabb ügybuzgalom eddig egyik elöl­járónkban sem nyilvánult, mint pol­gármesterünkben. A nép szava, isten szava csak akkor lesz, ha e nép értelmes, s ha ez értelmes nép legjobb meggyőződé­sét önti ki szavaiban. Kell tehát nekünk községi oppo- sitio, de nem a mai, melyet a t. kép­viselő ur hibásan nevezett községi pártnak, mivel a „községi“ elnevezést csupán azon párt érdemli meg, mely­nek működése a község javára irá­nyul s azt eszközli is, de nem az plyan, mely csupa oppositionalis visz- ketegből oly károkat okoz a község­nek, melyeket az kiheverni sokáig nem lesz képes. Gondolkozzanak e kérdés felett különösen városi képviselőink, hiszen reájok biztuk ügyeink vezetését, s mi­dőn ők a tisztes állást elfoglalták, kö­telezték magukat, hogy városunk javát elő fogják mozdítani, itt az idő s al­kalom, hogy megmutassák, mennyiben méltók a bizalomra. Polgárságunk önöktől sokat vár, cselekedjenek úgy, hogy á várakozásra csalódás ne kö- vetkezzék. Szakítsunk a múlttal, hagyjunk fel a gyülölséggpl, s csupán egy czél lebegjen szemünk előtt: városunk ha­ladása, s keressük az eszközöket, me­lyekkel óiéit érünk, s bizzunk meg a férfiúban, kinek kezébe adtuk a zász­lót, hogy vezessen. S .ha most azt kérdi valaki, mért bolygatom e kérdést ni őst, midőn a pártok karöltve járnak ? Semmi esetre sém azért, hogy az egyetértést lazít­sam, hanem mert látom, mily erősek vagyunk az egyesülésben, s mily ered­ményt vívhatunk ki, ha egy közös érdek áll szemeink előtt. Ha a szék­hely-kérdésében egyetértőnk, mért ne tehetnők ezt, midőn városunkról, mint községről van szó. Kratochvill Gyula. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. (széknél 1874-ik évi mártius 16. és kővetkező nap­jain felveendő bünfenyitö ügyeknek. Előadó: Nogáll László tbiró. Mártius 16 án, 2584. Varga János és társa sikkasztás. 2585. Kovács Mihály és társai tulaj­don biztonság elleni vétség. 2586. Králik Pál életbiztonság elleni vétség. Mártius 17-én. 2589. Dobra Sándor súlyos testi sértés. 129, Nagy Marosa gyermek kitevés. 131. Papp József sikkasztás. 81. Szebegyinszki Pál birói zártörés, Mártius 18-án. 82. Megyes Mihály és társa sikkasztás. 83. Perei Sándor súlyos testi sértés. 2612. Nagy Pál András csalás 2613. Gyepes Forencz tolvajság. Mártius 19-én. 364. Tordai János és Seres (Csürhés) András tolvajság. 379. Pető András gyújtogatás. 461. Gál Sándor és Szalai Gábor tol­vajság. Újdonságok. — A magán dalkör által rendezett hangverseny a lehető legjobban sikerült, úgy az ezt követő tánczmulatság is koronája volt a farsangi báloknak, különben ezekről más helyen szólunk, itt csak annyit emlitünk fel, hogy oly szép közönséget már igen régóta nem láttunk, mint ez estélyen. ­— Műkedvelő előadások lesznek mint halljuk, s hogy épen azon úrhölgy áll ismét a kezdeményezés élén, kinek nevéhez az eddigi előadások sikere fűződik, s igy is­mét uj élvezetnek nézünk elébe. — Hymen. A szép Greiner Mariska kisasszonyt Mogyorósi Lajos, fiatal püspök­ladányi kereskedő jegyzé el. Szerencse-ki- vánatunk vezesse a boldog párt az élet utain. — Tavaszi napokat várnánk mar- tiusban, s ugyancsak zimankós idők járnak. Havas eső, s erre sár az, mi martiusi nap­jainkat épen nem teszi kedvessé. Rendőr­ségünknek igen hálás tért nyújtana a mű­ködésre, ha a járdák sárát a házi urak fi­gyelmébe ajánlanák. — Mártius 15-e van ma. Magyar embernek e nap emléke mindig szent leend, s őrizzük is azt kegyelettel, s melegítsük tel emlékét kivált mai viszontagságos napjaink­ban. — Mint halljuk, ifjúságunk egy része a „Király“-ban társas vacsorára fog össze­gyűlni ez alkalomból. — A tisztviselők önsegélyző egyle­te ma egy hete tartott ülésén sem alakulha­tott meg, de egy lépéssel ismét tovább ju­tott ahoz. — A megye központi tisztakara átiratilag kijelenté, hogy nem fog az egy­letbe lépni, s igy a törvényszék a maga ke beléből fog megalakulni, fennhagyatván a megyei, s Gyula városi, mint rendezett ta­nácsbeli tisztviselők, segéd- s kezelő, vala­mint szolgaszemélyzetének beléphetési joga. — Minich Péter békési kir. járás- birósági Írnokot az igazságügyminister a helybeli kir. törvényszékhez- helyezte át. — A kisajátítandó sugárút ellen kezdenek újra agitálni, most, miután ez a megye által nem csak helyben van hagyva, de a 2500 frt kamatnélküli kölcsön és több mint 40 köb-öl kő ingyen a város rendel­kezésére bocsátva, jajgat nehány saját érde­két nem ismerő egyén szöllöje eldarabofásán.— Mi reá csak azt mondjuk : a kormány a ki­sajátítást megengedte, a helybeli törvényszék az árt négyszögölenként szakértők közben- jöttével megállapította, a tanács pedig ne hallgasson semmiféle jeremiádokra, hanem fogjon a munkához; fog jönni idő, midőn az ellenzők is befogják látni az út előnyét. — Helyreigazítás. A „Békés“ heti­lap mártius 8-án f. é. megjelent 10-ik sz. 2-ik hasábja alatt „a gyulai főiskolai muzeum gyarapodása“ közben Dénes János adomá­nya alatt a kilenczes szám helyett „I-ső Fer- dinánd,“ továbbá azon hasábon alább a nyílt köszönetemben Órlai-Petrich Soma 1832-iki születési éve helyett „1822-ik“ év olvasandó. — Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten legújab­ban megjelentek és a t. ez. zenekedvelő kö­zönségnek általunk is figyelembe ajánltatnak : Sari8-Souci sebes polka zongorára Deutsch Sándortól; — ln den Strom des Lebens se­bes polka F-ahrbach Fülöptöl; Soll und Haben Deutsch Sándortól, Chinai halász polka Fahr- bach Fülöptöl, Steuerfrei Reinpi'echttól, mind­három polka francaise. — Áruk egyenként 50 kr. — .Csikós vagyok, tágas puszták kirá­lya csárdás zongorára Tisza Aladártól, ára 60 krajezár. — A „Magyarország és a Nagy­világ“ 11-ik számának tartalma: Képek: Hyrtl József. — Gr. Lázár Kálmán. — Orosz- országi képek: Ferencz József király vadász­zsákmányai. — Agarászat. — Siam királya koronázási díszben. Szöveg: Hyrtl József. — Áz isten és a démon. (Költ.) Hugó Viktor­tól. — Kigyógyult szerelem. (Elbeszélés.) Ir­ta F. Frigyes. — Rajzok: Gr. Lázár Kál­mán. — Oroszországi képek: Fereucz Jó­zsef király vadász-zsákmányai. — Agarászat. — Siam királya koronázási díszben. — Vé­ré Klára. (Elbeszélés.) Spielhagen F. — A fővárosból. Porzó. — Színészet. Nemo. — Az elszegényedés mestersége. (Elbeszélés.) Jókai Mór. — Különfélék. — Szótalány. — Sakkfoladvány. — Szerkesztői üzenetek. Elő­fizetési dij: Negyedévre 2 frt 50 kr. Éven- kint minden utánfizetés nélkül 2 díszes ju­talomkép. — Az 1874-iki évfolyam eddig megjelent számai még kaphatók. Szarvasi apróságok. — Midőn az újonnan választott városi bírót, Janurik János urat üdvözöljük szép helyén, — egyszersmind azon reményünknek adunk kifejezést, hogy öt — városunk ügye­it illetőleg a reformok terére látandjuk lép­ni — s nem marad a régi slendrián kör­mei között. — Van itt elintézni, javítani, újí­tani való elég ; bő tere nyílik érdemeket sze rezni a város ügyei körül. Ne hallgasson a maradozó lelkületüekre, de igyekezzék vá­rosunkat olyan fokára emelni a tisztaságnak és rendnek, hogy polgárainak ne legyen oka pirulni — más városok lakói előtt. — Az esőzések beálltával „járdának“ csúfolt deszkáink életveszélyessé teszik ajár- kálást. Figyelmeztetjük az elöljáróságot Reök urnák a „Békés“-ben megjelent „Kongó tég­la utak“ czimü czikkére — s ha elolvasta, bizonyára azon véleményben lesz, mint mi, hogy t. i. ily kongó tégla járdákat kell minél elébb Szarvason készíttetni. Szükség esetén kényszeríteni kell a háztulajdonosokat arra, hogy saját telkük előtt saját költségükön építtessenek járdát. Itt helye nincs az óbéga tásnak; — városunk többé nem csupán zsi ros nadrágu emberek lakhelye, hanem oly község, mely nagyszámú intelligentiájával méltán megkövetel ily közhasznú intézkedést. Előre, elöljárók!... — Többek által felkérve, azon kéréssel fordulunk városunk elöljáróihoz, hogy a csiz­madia utczán, a Züsz-féle ház előtt az utczán keresztül, az óvodához átjáró padlókat tétes­sen, az óvodába járó kisdedek kényelme tokintetéből. — Miután e helyen átjáró pad­ló nincs, valamint az óvodai épület előtt sincs egészen kiegészítve, — azt hisszük, hogy ez igen méltányos kérelemnek váro­sunk elöljárósága eleget teend. A „Békés“ f. hó 8-ik lapja ujdonsági rovatában olvasható, mikép alolirott, — a legfelsőbb itélöszók Ítélete folytán — az igazságügyminister által sikkasztásban bű­nösnek találtatván, az ügyvédi joggyakor­latától egy évi idő tartamra eltiltatott. — Ne hogy ezen kifejezést, sikkasztás, ismerő­seim, s ügytársaim arra értelmezzék, mintha ón valami községi, vagy keleti vasúti kaszszát sikkasztottam volna el — rövid felvilágosí­tásul kérem következő nyilatkozatomat be­cses lapjában közzétenni Nekem egy bizonyos pesti ügyvéddel kölcsönös összeköttetésem volt. — Én reá bíztam 330 frtot behajtását ő pedig én reám 205 frtot — sö nekem mind ez ideig sem | számolt be; — én tehát követelésembe visz- szatartottam a 205 frtot; ezért ő ellenem bünfenyitö eljárást kért, minek szomorú kö­vetkezménye egy havi fogság volt; — az ügyvédi joggyakorlatának betiltását pedig sem ellen felem, sem a törvényszék, sem pe­dig a főügyész nem kérelmezte: A ki ké­relmezte, az legyen cselekményének Öntuda­tában boldog! Juhász Lajos. Felsőbb engedelemmel a szenvedő emberiségnek tudomásul. Hét évi tapasztalás után tisztelettel fi­gyelmeztetem a rheuraaticus bajokban szen­vedő emberiséget az általam feltalált és sza­badalmazott hordozható gőzfürdő gépre; ugyanis ezelőtt évekig magam is foly­ton oly beteges helyzetben voltam, hogy az orvosi rendelmények sikertelenek maradtak, és most 65 éves koromban magam és csa­ládom mentve van minden bajtól, azonfelül ez idő alatt már több mint 800-an nyertek egészséget az ezen gépet használt szenvedők közül. — Ezen bámulatos sikert okmányok­kal igazolhatom. Csalhatatlan e gépnek hasznossága min­den hűtéstől keletkezett nyavalyáknál, rheu- mánál, vagy köszvénynél, ha mindjárt annyi­ra elmakacsodott is, hogy az inak megzsu­gorodtak, vagy száradásnak indult valamely testrész; — ugyszinte minden megerőltetés, vagy rándulástól keletkezett bajokban, belső daganatok, sérvés a tagok lankadtságnak, elnehezedésnél, mert a vért a sárvíztől meg­tisztítja, és a rendes keringést helyreállítja. Ezen kitűnő .eredményeket különféle gyógyfuvek párolgása által eszközlöm, me­lyet minden időszakban, minden életboru&k- nál egyformán alkalmazhatók. Ha vidéken annyian lesznek, hogy költségem fedezve leend, bárhová is gépem­mel megjelenni, is ott működni vállalkozom; — vagy pedig nálam saját házamban mél­tányos dijért helyiséggel és ellátással szol­gálhatok. Megrendelésre ily gépeket magán hasz­nálatra készitek is; egynek ára 250 frt, a bánásmód utasításával együtt. Wladár Pál, a szabadalmazott hordozható gőz­fürdő tulajdonos készítője, 9V Lakásom: Gyulán, kismészárszék ut­cza 223. szám. Keresztényi kötelességemnek ismerem nyilatkozni, hogy a hason nyomorúságokban sinlődő felebarátimnak tudomásuk lehessen, hogy nőm, ki évek óta, daczára minden or­vosi segélynek, köhögés és fulladással egy­bekötött béldaganatban szenvedett, annyira, hogy már járni alig volt képes, — most Is­tennek hála, Wladár ur gözfördője haszná­lata folytán rövid idő alatt már annyi ered­ményt tapasztalt, hogy a ház körüli, minden női foglalkozást végezhet, és ezért nékie ezen­nel nyilvánosan hálás köszőnetemet nyilvá­nítom. „ Kelt Gyulán, m rczius 12 én 1873. Ocsái István, városi képviselő. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Kísérlet burgonya fajokkal. Ánm. m. k. földm. minisztérium „korai Early Ro­se, — „korai szász vereshagyma,® — és „őszi skót Regent“ elismert jeles burgonya fajokat osztogat ingyen, gazd. egyletünk ut­ján, kisérleti termelés végett, csupán azon kötelezettség fejében, hogy a kísérlet ered­ményéről a gazd. egyletnek jelentést tegyen s hasonmennyiséget más termelőnek kisérlet végett kiszolgáltasson. A minisztériumtól egy­letünk által kért összesen 30 mázsa a jelent­kezők közt aránylag fog kiosztatni. A kí­sérletet tenni szándékozók aldlirottnál f. é. mártius 18-ik levél utján jelentsék ki, mely fajból kívánnak s ugyanők e lapok utján fognak azon napra és helyre figyelmessé té­tetni, melyen a kiosztás történendik. Elkésések figyelembe nem vétethetnek. Gerendás (per Kétegyháza, Apácza,) feb­ruár 27-én 1874. Mokry Sámuel. egyL titkár. — A mezei egerek által ország­szerte folytonosan okozott károkról sajnosán értesülök, s miután a jelen gyenge tél az egerek szaporodására nézve kedvezőnek mű-

Next

/
Thumbnails
Contents