Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-03-15 / 11. szám
melynek tulhajtása csak a mi rovásunkra történik, pedig ezt mi nem akarjuk, s nem is akarhatjuk. Mit tegyünk tehát? Mondjunk le az opponálásról az urasággal szemben, s igyekezzünk a régi jó barátságot helyreállítani, hiszen ebből csak hasznunk lehet. A mi feladatunk az lenne, hogy minél több pusztát csatoljunk városunkhoz, nem pedig, hogy a meglevőket is elidege- nitsük, ezt pedig csak békés utón érhetjük el, tehát irányt kell változtatnunk. Láttuk, hogy vezéreink az ide- nyüjtott jobbot nem fogadták el, a békés kiegyenlités helyett a harczot választék, s az első csatát elvesztették, mivel pedig arra alig van kilátás, hogy ez irányról lemondjanak, vagy fegyvert változtassanak, önként következik, hogy a többi csatát is el fogják veszíteni. Ilyenkor az okos sereg nem várja be a csatát, hanem keres más vezért, ki elég vigyázó s előrelátó tud lenni, s a körülményekkel képes any- nyira számolni, hogy a siker felől tájékozást szerez, melyből ha azon következésre jutna, hogy a csatát ő is elvesztené, bir annyi önmérséklettel, a jó akarattal, hogy katonái életét nem koczkáztatja, s a kétes sikert feláldozza egy becsületes békeért. És mi azon előnyös helyzetben vagyunk, hogy e vezért keresnünk sem kell, megtaláltuk már, még pedig akkor, midőn először jártunk a magunk lábán, megtaláltuk a második polgár- mester választásnál: a mai 'polgármesterben. Mivel pedig, mint mondám még ‘több kérdés vár megoldásra, melyek haladásunknak ugyan nem nélkülöz- hetlen feltételei, de melyek megoldása után haladásunk biztosabb, bizzuk a vezérletet a polgármesterre, de midőn ezt tesszük, biztosítsuk őt határozott s kitartó támogatásunkról, ezt tennünk kell, mert a munka nagy, melyhez erőt csak a feltétlen bizalom ad, arról pedig városunk közönsége már eddig is meggyőződhetett, hogy ügyeink vezetése soha tisztább kezekben nem volt, hogy jobb akarat, s fáradhatla- nabb ügybuzgalom eddig egyik elöljárónkban sem nyilvánult, mint polgármesterünkben. A nép szava, isten szava csak akkor lesz, ha e nép értelmes, s ha ez értelmes nép legjobb meggyőződését önti ki szavaiban. Kell tehát nekünk községi oppo- sitio, de nem a mai, melyet a t. képviselő ur hibásan nevezett községi pártnak, mivel a „községi“ elnevezést csupán azon párt érdemli meg, melynek működése a község javára irányul s azt eszközli is, de nem az plyan, mely csupa oppositionalis visz- ketegből oly károkat okoz a községnek, melyeket az kiheverni sokáig nem lesz képes. Gondolkozzanak e kérdés felett különösen városi képviselőink, hiszen reájok biztuk ügyeink vezetését, s midőn ők a tisztes állást elfoglalták, kötelezték magukat, hogy városunk javát elő fogják mozdítani, itt az idő s alkalom, hogy megmutassák, mennyiben méltók a bizalomra. Polgárságunk önöktől sokat vár, cselekedjenek úgy, hogy á várakozásra csalódás ne kö- vetkezzék. Szakítsunk a múlttal, hagyjunk fel a gyülölséggpl, s csupán egy czél lebegjen szemünk előtt: városunk haladása, s keressük az eszközöket, melyekkel óiéit érünk, s bizzunk meg a férfiúban, kinek kezébe adtuk a zászlót, hogy vezessen. S .ha most azt kérdi valaki, mért bolygatom e kérdést ni őst, midőn a pártok karöltve járnak ? Semmi esetre sém azért, hogy az egyetértést lazítsam, hanem mert látom, mily erősek vagyunk az egyesülésben, s mily eredményt vívhatunk ki, ha egy közös érdek áll szemeink előtt. Ha a székhely-kérdésében egyetértőnk, mért ne tehetnők ezt, midőn városunkról, mint községről van szó. Kratochvill Gyula. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. (széknél 1874-ik évi mártius 16. és kővetkező napjain felveendő bünfenyitö ügyeknek. Előadó: Nogáll László tbiró. Mártius 16 án, 2584. Varga János és társa sikkasztás. 2585. Kovács Mihály és társai tulajdon biztonság elleni vétség. 2586. Králik Pál életbiztonság elleni vétség. Mártius 17-én. 2589. Dobra Sándor súlyos testi sértés. 129, Nagy Marosa gyermek kitevés. 131. Papp József sikkasztás. 81. Szebegyinszki Pál birói zártörés, Mártius 18-án. 82. Megyes Mihály és társa sikkasztás. 83. Perei Sándor súlyos testi sértés. 2612. Nagy Pál András csalás 2613. Gyepes Forencz tolvajság. Mártius 19-én. 364. Tordai János és Seres (Csürhés) András tolvajság. 379. Pető András gyújtogatás. 461. Gál Sándor és Szalai Gábor tolvajság. Újdonságok. — A magán dalkör által rendezett hangverseny a lehető legjobban sikerült, úgy az ezt követő tánczmulatság is koronája volt a farsangi báloknak, különben ezekről más helyen szólunk, itt csak annyit emlitünk fel, hogy oly szép közönséget már igen régóta nem láttunk, mint ez estélyen. — Műkedvelő előadások lesznek mint halljuk, s hogy épen azon úrhölgy áll ismét a kezdeményezés élén, kinek nevéhez az eddigi előadások sikere fűződik, s igy ismét uj élvezetnek nézünk elébe. — Hymen. A szép Greiner Mariska kisasszonyt Mogyorósi Lajos, fiatal püspökladányi kereskedő jegyzé el. Szerencse-ki- vánatunk vezesse a boldog párt az élet utain. — Tavaszi napokat várnánk mar- tiusban, s ugyancsak zimankós idők járnak. Havas eső, s erre sár az, mi martiusi napjainkat épen nem teszi kedvessé. Rendőrségünknek igen hálás tért nyújtana a működésre, ha a járdák sárát a házi urak figyelmébe ajánlanák. — Mártius 15-e van ma. Magyar embernek e nap emléke mindig szent leend, s őrizzük is azt kegyelettel, s melegítsük tel emlékét kivált mai viszontagságos napjainkban. — Mint halljuk, ifjúságunk egy része a „Király“-ban társas vacsorára fog összegyűlni ez alkalomból. — A tisztviselők önsegélyző egylete ma egy hete tartott ülésén sem alakulhatott meg, de egy lépéssel ismét tovább jutott ahoz. — A megye központi tisztakara átiratilag kijelenté, hogy nem fog az egyletbe lépni, s igy a törvényszék a maga ke beléből fog megalakulni, fennhagyatván a megyei, s Gyula városi, mint rendezett tanácsbeli tisztviselők, segéd- s kezelő, valamint szolgaszemélyzetének beléphetési joga. — Minich Péter békési kir. járás- birósági Írnokot az igazságügyminister a helybeli kir. törvényszékhez- helyezte át. — A kisajátítandó sugárút ellen kezdenek újra agitálni, most, miután ez a megye által nem csak helyben van hagyva, de a 2500 frt kamatnélküli kölcsön és több mint 40 köb-öl kő ingyen a város rendelkezésére bocsátva, jajgat nehány saját érdekét nem ismerő egyén szöllöje eldarabofásán.— Mi reá csak azt mondjuk : a kormány a kisajátítást megengedte, a helybeli törvényszék az árt négyszögölenként szakértők közben- jöttével megállapította, a tanács pedig ne hallgasson semmiféle jeremiádokra, hanem fogjon a munkához; fog jönni idő, midőn az ellenzők is befogják látni az út előnyét. — Helyreigazítás. A „Békés“ hetilap mártius 8-án f. é. megjelent 10-ik sz. 2-ik hasábja alatt „a gyulai főiskolai muzeum gyarapodása“ közben Dénes János adománya alatt a kilenczes szám helyett „I-ső Fer- dinánd,“ továbbá azon hasábon alább a nyílt köszönetemben Órlai-Petrich Soma 1832-iki születési éve helyett „1822-ik“ év olvasandó. — Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten legújabban megjelentek és a t. ez. zenekedvelő közönségnek általunk is figyelembe ajánltatnak : Sari8-Souci sebes polka zongorára Deutsch Sándortól; — ln den Strom des Lebens sebes polka F-ahrbach Fülöptöl; Soll und Haben Deutsch Sándortól, Chinai halász polka Fahr- bach Fülöptöl, Steuerfrei Reinpi'echttól, mindhárom polka francaise. — Áruk egyenként 50 kr. — .Csikós vagyok, tágas puszták királya csárdás zongorára Tisza Aladártól, ára 60 krajezár. — A „Magyarország és a Nagyvilág“ 11-ik számának tartalma: Képek: Hyrtl József. — Gr. Lázár Kálmán. — Orosz- országi képek: Ferencz József király vadászzsákmányai. — Agarászat. — Siam királya koronázási díszben. Szöveg: Hyrtl József. — Áz isten és a démon. (Költ.) Hugó Viktortól. — Kigyógyult szerelem. (Elbeszélés.) Irta F. Frigyes. — Rajzok: Gr. Lázár Kálmán. — Oroszországi képek: Fereucz József király vadász-zsákmányai. — Agarászat. — Siam királya koronázási díszben. — Véré Klára. (Elbeszélés.) Spielhagen F. — A fővárosból. Porzó. — Színészet. Nemo. — Az elszegényedés mestersége. (Elbeszélés.) Jókai Mór. — Különfélék. — Szótalány. — Sakkfoladvány. — Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt 50 kr. Éven- kint minden utánfizetés nélkül 2 díszes jutalomkép. — Az 1874-iki évfolyam eddig megjelent számai még kaphatók. Szarvasi apróságok. — Midőn az újonnan választott városi bírót, Janurik János urat üdvözöljük szép helyén, — egyszersmind azon reményünknek adunk kifejezést, hogy öt — városunk ügyeit illetőleg a reformok terére látandjuk lépni — s nem marad a régi slendrián körmei között. — Van itt elintézni, javítani, újítani való elég ; bő tere nyílik érdemeket sze rezni a város ügyei körül. Ne hallgasson a maradozó lelkületüekre, de igyekezzék városunkat olyan fokára emelni a tisztaságnak és rendnek, hogy polgárainak ne legyen oka pirulni — más városok lakói előtt. — Az esőzések beálltával „járdának“ csúfolt deszkáink életveszélyessé teszik ajár- kálást. Figyelmeztetjük az elöljáróságot Reök urnák a „Békés“-ben megjelent „Kongó tégla utak“ czimü czikkére — s ha elolvasta, bizonyára azon véleményben lesz, mint mi, hogy t. i. ily kongó tégla járdákat kell minél elébb Szarvason készíttetni. Szükség esetén kényszeríteni kell a háztulajdonosokat arra, hogy saját telkük előtt saját költségükön építtessenek járdát. Itt helye nincs az óbéga tásnak; — városunk többé nem csupán zsi ros nadrágu emberek lakhelye, hanem oly község, mely nagyszámú intelligentiájával méltán megkövetel ily közhasznú intézkedést. Előre, elöljárók!... — Többek által felkérve, azon kéréssel fordulunk városunk elöljáróihoz, hogy a csizmadia utczán, a Züsz-féle ház előtt az utczán keresztül, az óvodához átjáró padlókat tétessen, az óvodába járó kisdedek kényelme tokintetéből. — Miután e helyen átjáró padló nincs, valamint az óvodai épület előtt sincs egészen kiegészítve, — azt hisszük, hogy ez igen méltányos kérelemnek városunk elöljárósága eleget teend. A „Békés“ f. hó 8-ik lapja ujdonsági rovatában olvasható, mikép alolirott, — a legfelsőbb itélöszók Ítélete folytán — az igazságügyminister által sikkasztásban bűnösnek találtatván, az ügyvédi joggyakorlatától egy évi idő tartamra eltiltatott. — Ne hogy ezen kifejezést, sikkasztás, ismerőseim, s ügytársaim arra értelmezzék, mintha ón valami községi, vagy keleti vasúti kaszszát sikkasztottam volna el — rövid felvilágosításul kérem következő nyilatkozatomat becses lapjában közzétenni Nekem egy bizonyos pesti ügyvéddel kölcsönös összeköttetésem volt. — Én reá bíztam 330 frtot behajtását ő pedig én reám 205 frtot — sö nekem mind ez ideig sem | számolt be; — én tehát követelésembe visz- szatartottam a 205 frtot; ezért ő ellenem bünfenyitö eljárást kért, minek szomorú következménye egy havi fogság volt; — az ügyvédi joggyakorlatának betiltását pedig sem ellen felem, sem a törvényszék, sem pedig a főügyész nem kérelmezte: A ki kérelmezte, az legyen cselekményének Öntudatában boldog! Juhász Lajos. Felsőbb engedelemmel a szenvedő emberiségnek tudomásul. Hét évi tapasztalás után tisztelettel figyelmeztetem a rheuraaticus bajokban szenvedő emberiséget az általam feltalált és szabadalmazott hordozható gőzfürdő gépre; ugyanis ezelőtt évekig magam is folyton oly beteges helyzetben voltam, hogy az orvosi rendelmények sikertelenek maradtak, és most 65 éves koromban magam és családom mentve van minden bajtól, azonfelül ez idő alatt már több mint 800-an nyertek egészséget az ezen gépet használt szenvedők közül. — Ezen bámulatos sikert okmányokkal igazolhatom. Csalhatatlan e gépnek hasznossága minden hűtéstől keletkezett nyavalyáknál, rheu- mánál, vagy köszvénynél, ha mindjárt annyira elmakacsodott is, hogy az inak megzsugorodtak, vagy száradásnak indult valamely testrész; — ugyszinte minden megerőltetés, vagy rándulástól keletkezett bajokban, belső daganatok, sérvés a tagok lankadtságnak, elnehezedésnél, mert a vért a sárvíztől megtisztítja, és a rendes keringést helyreállítja. Ezen kitűnő .eredményeket különféle gyógyfuvek párolgása által eszközlöm, melyet minden időszakban, minden életboru&k- nál egyformán alkalmazhatók. Ha vidéken annyian lesznek, hogy költségem fedezve leend, bárhová is gépemmel megjelenni, is ott működni vállalkozom; — vagy pedig nálam saját házamban méltányos dijért helyiséggel és ellátással szolgálhatok. Megrendelésre ily gépeket magán használatra készitek is; egynek ára 250 frt, a bánásmód utasításával együtt. Wladár Pál, a szabadalmazott hordozható gőzfürdő tulajdonos készítője, 9V Lakásom: Gyulán, kismészárszék utcza 223. szám. Keresztényi kötelességemnek ismerem nyilatkozni, hogy a hason nyomorúságokban sinlődő felebarátimnak tudomásuk lehessen, hogy nőm, ki évek óta, daczára minden orvosi segélynek, köhögés és fulladással egybekötött béldaganatban szenvedett, annyira, hogy már járni alig volt képes, — most Istennek hála, Wladár ur gözfördője használata folytán rövid idő alatt már annyi eredményt tapasztalt, hogy a ház körüli, minden női foglalkozást végezhet, és ezért nékie ezennel nyilvánosan hálás köszőnetemet nyilvánítom. „ Kelt Gyulán, m rczius 12 én 1873. Ocsái István, városi képviselő. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Kísérlet burgonya fajokkal. Ánm. m. k. földm. minisztérium „korai Early Rose, — „korai szász vereshagyma,® — és „őszi skót Regent“ elismert jeles burgonya fajokat osztogat ingyen, gazd. egyletünk utján, kisérleti termelés végett, csupán azon kötelezettség fejében, hogy a kísérlet eredményéről a gazd. egyletnek jelentést tegyen s hasonmennyiséget más termelőnek kisérlet végett kiszolgáltasson. A minisztériumtól egyletünk által kért összesen 30 mázsa a jelentkezők közt aránylag fog kiosztatni. A kísérletet tenni szándékozók aldlirottnál f. é. mártius 18-ik levél utján jelentsék ki, mely fajból kívánnak s ugyanők e lapok utján fognak azon napra és helyre figyelmessé tétetni, melyen a kiosztás történendik. Elkésések figyelembe nem vétethetnek. Gerendás (per Kétegyháza, Apácza,) február 27-én 1874. Mokry Sámuel. egyL titkár. — A mezei egerek által országszerte folytonosan okozott károkról sajnosán értesülök, s miután a jelen gyenge tél az egerek szaporodására nézve kedvezőnek mű-