Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-07-26 / 30. szám

ügyében kelt rendeletekre, egyúttal megjegy­zem, hogy mindegyik tanfolyam öt hóra ter­jed s hogy a téli tanfolyam alatt a pozso­nyi bába képeidénél magyar és német, a n.-váradinál magyar, ellenben a nyári tan­folyam alatt Pozsonyban magyar és tót, N.- Vá­radon magyar és román nyelven történik a tanítás; valamint arra is figyelmeztetem, hogy miután az ösztöndijak czélja kellőké­pen kiképzett bábákat a szegény nép szá­mára nevelni, oly félreeső és szegény köz­ségek veendők leginkább tekintetbe, melyek­nek okleveles bábájuk nincs. — A jelentke zök kőzzül azok érdemolnek természetesen elsőséget, kik a mellett, hogy vagyontala nők, feddhetlen erkölcsüek, irni olvasni tud nak és 20—40 évesek közül idősebbek csak kivételkép vehetők fel. Budapest 1874. ju- lius 7. Trefort Ágoston. radt fizetése 240 frt, 31 köböl búza, ugyani múlt számunkban szólaltunk fel e városi köz-1|Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij:Negyed- anynyi árpa, fa és több rendbeli pótlékok.! Utóhangok, a dobozi árvízről. Valahányszor e tárgyal foglalkozunk, mindannyiszor fájdalom tölti el keblünket és sir bennük a lélek, ha látjuk Dobozt rémes omladékival. E soroknak nem az* a czélja, hogy a dühöngő elem pusztításait kezdettől végig leirja, csupán nehány észrevételt tenni a „Békés“ julius 15-én megjelent „újdonságok“ czimü rovatában közlött „dobozi vizkárosul- takról“ írott czik némely pontjaira. Tehát: — Azt mondja czikkiró, hogy „a leomlott házak minden anyaga meg van“ stb. azt azonban elfeledi mondani, mily ál­lapotban ? Meg van igen; de a fal megsem­misülve, a tetőzet pedig összedöredezve. Mert midőn a falak düledezni kezdtek, egyik oldalon előbb mondtak le a szolgálatról, mint a másikon, minek következtében a leomlott részen a fedélzet alászállott, az álló részen pedig fennakadva; törni, szakadnia kellett, Törött is, mégpedig úgy, hogy a romokban nyug­vó épületek fáit kevés kivétellel jövőben ha­son czélra alkalmazni lehetségtelen. A nád, mellyel a házak fedve valának, a leomlás, szétbontás által annyira megzilálódott, hogy egyeseknél alig maradt épen anynyi, mivel egyetlen lakosztályt is belehetne födni. Nem „csak a vályog hiányzik“ tehát; hanem a fa, nád és a mi leglényegesebb a költség is. „A nyomor nem általános;“ igaz, de mégis nagyobb, mint czikkiró hiszi. Na­gyobb; mert, ha „a lakosság földeinek nagy rásze más oldalon fekszik is, mint melyen a viz voltmégis sokan vannak, kiknek több hold vetésük lett semmivé. Sokan a károsultak vagy nagyon ke­vés, vagy épen semmi tulajdon földdel nem bírnak; de az uradalomnál 5—10—15 hol­dat munkáltak felesbe azon területen, me­lyet a Víz elborított. Tehát, ha „megmaradt is á lakosság földének nagy része; mégis nagyobb a nyomor, mint gondolni lehetne, mert a szegény nép rongyosan járt, koplalt csak­hogy minél többet vethessen és most midőn a nélkülözés jutalma egy szörnyű csalódás; midőn még a reménytől is meg van fosztva, hogy valaha újra vethessen és házát felépít­hesse : úgy hisszük ez oly mérvű nyomor és Ínség, minél nagyobb alig lehet. Mindene volt e szegény szerencsétlen népnek lakhe­lye és vetése, s midőn ettől lett megfosztva; midőn elveszett a drága mag, el a verej- tékes munka gyümölcse, mindene oda van s nem maradt egyéb számára csak egy re­ménytelen, nyomorúságos élet. Legyen hála az égnek, hogy a veszély angyala nem sulytotl mindnyájunkat ször­nyű pallosával s hogy elmondhatjuk, misze­rint „a nyomor nem átalános!“ Mindnyájunkat nem; de egyeseket a legnagyobb mérvben károsított meg a viz.“ Ez tény segytértenök csikkiróval, ha mást, nem pedig egyházunk nagyon tisztelt lelki- pásztorát említené, mint legtöbb kárt szen­vedőt. Legtöbb kára van az uradalomnak, neki úszott el legtöbb földe; mivel csak arány- Iftgos károsodást vehetünk mérlegbe : az ura­dalmat nem hozhatjuk fel például, valamint a tisztelendő urat sem. Mert igaz, hogy neki 80 hold földe merült el, de miután földeit felesek művelik sem magot, sem munkál­tatás! dijjat nem vesztett. Továbbá megma­Fa és a többi pótilletőségét készpénzben fizeti az egyház. Megmaradt továbbá az úgy nevezett stola jövedelem, mely nem hogy „200 frtra alig,“ mint czikkiró mondja hanem a legalsó számítás szerint is haladja évenként a 400 frt. osztrák értékben. S ezek nem épen oly csekélységek, mit beszámítani nem lehetne, s hogy azt mondhatnék, mi­szerint „teendőit ingyen végzi“ lelki atyánk A 80 hold föld nem egyedüli, hanem nagyrészét teszi a lelkész fizetésének. Midőn ezt elmondtuk győződjék meg czikkiró, hogy aránylag több kárt szenve­dett azon szegény, kinek háza és minden vetése elpusztult. Voltak már.jóidök is, mikor az úgy­nevezett papi földek busásan fizettek s hisz- szük, hogy lesznek is még, mikor a jórni- ségű föld kipótolja a mostani veszteséget. Ezt annyival is inkáb remélhetjük; mert fel­sőbb hatósági oly intézkedések tétettek, mely- nélfogva a papi földek is vizmentesittetnek. Nyugodjunk meg tehát a sors szigorú akaratán egy jobb jövő reményében s ne óhajtsuk terhelni a szegény népet, hanem inkább enyhítsük nyomorát a hogy lehet. „Az igazság és méltányosság“ czime alatt nyújtsunk inkább kárpótlást községünk érdemdús jegyzőjének, ki miólta közöttünk viseli terhes hivatalát, még minden évben vetett, és többnyire oly kétségbeejtő aratása volt, mint jelonben. Ha nem söpörte is el viz vetéseit: sovány földei alig fizették visz- sza az elvetett magot. Igen is méltányos és igazságos volna, ha neki nyújtanánk valamint a sok évi ká­rokért. Dobozi. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvény­széknél f. évi juh 27. és következő napján felveendő polgári perekről. Előadó: Teleszky Ferencz. 5178. Kaith Annának Jakabffy Pál és Knaifel Jánosné elleni ujitott igénypere. 5813. Pap Koszténak — Pap János csőd­tömege ellen tulajdonjog s jár. iránt. 5898. Adamik Máriának, Adamik And­rás ellen tulajdonjog megítélése s járulékai iránt. 6083. Medvegy Györgynek — özv. Med- vegy Mátyásné és társa ellen tulajdonjog meg­ítélése s járulékai iránt. 6163. Frankó Mihály holtnak nyilvání­tási ügye. Előadó Huszka Mihály. 2328. Bobál Pálnak Boldis András el­len l'/g hold legelő föld kibocsátása iránt. 2320. Boldis Andrásnak Bobál Pál és neje ellen */4 t. föld és illetménye s J/4 t. utáni heréskert tulajdona iránt. 4141. Nagy Juliánná és társainak ifjú Nagy András és Berényi Mihály ellen egy ház és réti illetőség fele része iránt. Előadó: Nyikora Mihály. 1992. Nagy V. Erzsébetnek Nagy Ist­ván és József ellen a szt. andrási 918.sz.tc- lekjegyzökönyvi ingatlanok Y3-ad rósz tulaj­dona iránt. 3622. Törő Juliánnának ifjú Biró Péter ellen végelválás iránti pere. Újdonságok. — Kinevezés. A megyei irnokságról leköszönt ifj. Oláh György helyébe Paulo- vytz Béla tiszteletbeli megyei Írnok nevezte­tett ki. — A gyújtogatások nagy rémülés­ben tartják városunkat, s mint a múlt szom­baton délután is, épen a legnagyobb szél al­kalmával történt egy gyújtás Dániel városi pénztárnok házánál, szerencsére azonban ko­rán elfojtották, vasárnap délben ismét történt kísérlet az újvároson. Minden utczában éjjel­nappal folytonosan örködnek, s mint látszik, kellő eredménynyel, mert az utóbbi eset óta mi sem történt, bár az örök egynémelyikét egy kissé elnyomja a buzgóság, s a kapi­tányságnál már panaszt is tett egy feleség, hogy őrködő férje kalapját ellopták. A promenádeot takarítják. íme csak tt I rault számunkban szólaltunk fel e városi kői hely érdekében, s rendőrségünk már tes a Úgy látszik többet ad a nyilvánosságra, mii Y azon mások, kik bizonyos „szerény interpelli y tio“-ra felelni egyátalában nem tartják köt« ; lességüknek. a — Meghaltak. A köztisztelet s szer« | tetben állt özv. Ficzek Mihályné 80 év( li korában. Tüköri István pósteleki uradaln - ispán 38 éves korában helyben. Gozmán Jd . zsef 65-ik életévében M.-Berényben. A helj i beli törvényszék elnökét Novák Kamill urí és családját is súlyos csapás érte: 7 éve í Zoltán fiukat vesztették el. — A kapitányság derekasan működi! í A főutezák bokáig érő szemétjét összesepei tété, I a régi szokástól eltérve, a szemet« ■ el is hordatá. Méltányolni fogják ezt min ■ azok, kik rendőrügyünkkel annyira ismert ■ sok, hogy tudják, mily nehézségekkel ,já , még nálunk az ilyesmi. — Kis dolgok, nagy bajok. Ki dolog, ha valaki nagyságos ur, de nagy baj ha a nagyságos urak gorombaságait a titu lus hozzátételével viszonozzák. Egy kis tra gi-comediáról beszélnek most városszerte melynek hősei egy asztalos is egy nagyságoi ur. A nagyságos ur rangjához illölcg (?) í Hortobágyi szótárból szedett titulussal trak- tálózott, az asztalos nem maradt adós a vi­szonzással, folyvást szem előtt tartván, hogy I kivel van dolga, s a világért el nem hagytí volna egyik epitbeton mellől sem a nagysá­gos czimet. Aztán majd ökölre, majd bírók­ra került a sor. Ez az első felvonás, a máso­dik már illő helyen lesz eljátszva. Uyenkoi lesz aztán nagy baj abból, ha az ember nagy­ságos ur. — A debreczeni könyv,- kö- mü- nyomda s kártya-gyári részv. társulat kiadványában rövid időn az uj mértékekei ismertető 4 oly fali ábra jelenik meg, mely­re jónak látjuk kereskedő, iparos s gázda közönségünk figyelmét előre is felbivni. Teljesen a gyakorlati élet, a forgalom igényeihez alkalmazva ezen, Békessy László gazdasági intézeti tanár által összeállított mü, az uj hosz, súly s köb (ür) mértékeket önál­ló, a szükséglet szerint egyenként is meg­szerezhető lapokon, nem csak beosztásokban ismerteti, hanem feltünteti a mértékeket rajz­ban, s ad oly szinyomatu rovatos átszámítást, melyen bár ki is, minden elöleges tanulmány vagy számitgatás nélkül régi mértékeket új­ban, vagy újakat régiben azonnal kifejezni, képes. A 4-ik tabla a beosztások, és mértékek rajzának elhagyásával a rovatos átszámitá- sok összegesitését foglalja magában. Előfizetési ára: 1-es táblázatnak 40 kr. mind a 4 egyszerrei megrendelésnél 1 frt 20 kr. bolti ára magasabb leend. A A promenád ezután jóval élénkebb és díszesebb hely leend mint eddig, — mert hetenként kétszer szerdán és szombaton este 8 órakor Rácz Jancsi zenekara térzenét fog ott rendezni; — s a helynek átalakítására lámpák és lóczák beszorzére már aláírási iv kereng az ifjúság között, melynek hihetőleg óhajtott eredménye leend. — Csötörtökön Toldy jutalomjátéka lesz. „A csavargóit fogják adni. Toldi oly sok kellemes estét szerzett közönségünknek már a régibb időkbon, s szerez most is azok­nak, kik az előadásokat látogatják, hogy öt közönségünk figyelmébe s legmelegebb rész­vételébe ajánlani talán felesleges is. Megem- Iitjük itt, hogy Toldy neje súlyos, s talán reménytelen beteg, s hogy a társulat benne első szende színésznőjét nélkülözi. — Az aradi nyári országos vásár ez idei augusztos 8. 9. és 10-ik napjain fog megtartatni. — A „Magyarország és a Nagyvi­lág“ 29-ik. számának tartalma: Képek: B. Büttner Lina. — A fáczánosban. — Erdélyi képek. — Tiroli nők. Szöveg: B. Büttner Li­na. — Petrarka sonettjclbÖl. (Költ. Szász Károlytól.) Az öreg Péter története. (Rajz Büttner Linától.) — A fáczánosban. — Er­délyi képek. — Tiroli nők. — Szivbeli tar­tozások. (Regény Maquet Ágosttól.) — A fővárosból. — Színészet. — Elzárkozottság. (Költ. Kolosy Antaltól.) — Az üstökösről. — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szótalány. [I Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij: Negyed- .évre 2 frt 50 kr. Évenkint 2 díszes jutalom- ; kép. — Az 1874-iki évfolyam eddig megje­lent számai még kaphatók. Műkedvelői előadás. Szarvason f. évi augusztus hó 1-én az „apró félreértések* és a „fehér Othello* czimü egy-egy felvoná- sos; — ugyan azon hó 8-án pedig „a falu­siak“ czimü három felvonásos vígjátékot ját- szák műkedvelők, a szarvasi férfi dalkar javára. A czél s a működök, kettőzött érde­ket fokoznak közönségünkben. Eddigi meg­győződésünk alapján, és a válogatott műkö­dökről következtetve hisszük, hogy azon két este élvezet teljes leend, a melyet majd hosz- szabbra nyújt még, az előadásokkal egybe- I kötendő tánczmulatság is. O A szarvasi főiskola ez évi érte­sítője az 1873/4-ihi tanévről megjelent. A fü­zetet egy rövid de becses monographia nyit­ja meg — mely Szarvas virányával tűzető- j sen foglalkozik — előbb általános leírást ád, i azután részletes kimutatást közöl arról. Ha­zánk virányához érdekes adalékot szolgáltat, s a szarvasi főiskola növény gyűjteményét I is kedvező szinben tünteti elő, — mit hosz- szas fáradsággal Koren István szerzett, s a monographiát is ő irta. — A főiskolában 12 rendes tanár, és 8 raelléktanitó működött, és 426 tanuló nyert oktatást — a könyvtár pe­dig 8119 kötet könyvet foglal magában. — A gyulai rom. kath. iskolákban a vizsgák holnap e hó 27-én délelőtt a ma­gyar városi elemi 3. és 4. osztálylyal veszi kezdetét, délután és következő napokon a többi osztályok vizsgái tartatnak meg. — Egy gyujtógatónak tüzbevetése. Nagy-Pali helységben (Baranyaroegyében) pár év előtt gyakori tüzeset fordult elő, melyet sem vigyázatlanságnak, sem véletlennek nem lehetett tulajdonitani; a károsultak is olyanok | voltak, kiknek ismert ellenségei nem voltak. A figyelmessé vált emberek nem sokára rá­találtak a tüzesetek okozójára. Valami Do- medalszky Alajos kiszolgált katona és mes­terségére nézve szabólegény, ki mint zsellér lakott a faluban, a korcsmában borozás közt oly szavakat ejtett, hogy úgy lehet tüzet rak- - ni, miszerint az tetszés szerint két, vagy 4 óra múlva gyullad ki, mondván, hogy ő azt a katonaságnál tanulta, továbbá, hogy a tűz látása neki bizonyos gyönyört okoz. Más al­kalommal egyik parasztnál kérdezősködött, mikor hozza haza learatott gabonáját és mi­dőn igenlő feleletet nyert, azou éjjel a csűr kigyulladt, és a parasztnak egész gabonája menthetlenül leégett. Ehhez még több gyanú járulván, a község panaszt emelt ellene és kivitte azt, hogy Domedalszky Alajos a községből ható­ságilag kitiltatott s hosszabb ideig távol volt és ez idő alatt nem történt tüzeset. Domedalszky Alajos azonban visszaki- vánkozott a helységbe, mert ott, hol minden­ki tőle félt és megvendégelte, jó dolga yolt,- Az. időközben megváltozott elöljáróságnál ma­gát hehizelegvén, visszajött lakni a faluba, de alig töltött ott néhány napot, azonnal is­mételve tűz támadt, de nem lehetett őt vá­dolni, mert Domedalszky rendesen a ház ki- gyuladása olőtt egy pár órával hazament és lefeküdt volt. Mindenki Domedalszkyra gya­nakodott, de nem merte azt neki senki sem még szemébe mondani, mert a ki ilyen szót ejtett, az akár hogyan őrizte házát, azonna leégett. Utóbb oly ingerültség támadt a faluban, hogy midőn 1871-ben egyik gazdának gab- nája kigyulladt, vasárnap lévén, a nép a tűz köré sereglett, itt néhány ittas ember elkiál­totta, hogy azt a bizonyos gyujtogatót el kel­lene hozni és a tűzbe vetni. Erre több részeg egyén a közelben lakó Domedalszkyt kihoz­ta házából és a lángok közé vetette. A sze­rencsétlen menekült ugyan először a tüzből de a tömeg által újra meg újra taszittatott be, mig végre a lángok martalékává lett. — A békésmegyei régész- és mü- velödéstörténelmi egylet tárlata f. évi augusztus 3-án (a megyebizottság', közgyűlés alkalmával) d. u. 4 órakor Gyulán, a me­gyeház nagytermében, elnöki beszéddel fog ünnepélyesen megnyittatni, — mely alkalom­mal egyleti alelnök nagytiszt. Haan Lajos csabai ev. lelkész ur, Gyulavárosának rég­múltjából igen érdekes felolvasást fog tart if-

Next

/
Thumbnails
Contents