Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-07-26 / 30. szám
ni, s ezen megnyitásra a megyének minden I lelkes fiát és leányát ezennel tisztelettel meg-i hivja. Az egyleti elnökség. A Színkörből. Szerencsés emberek I vagyunk mi gyulaiak, a nagy világnak egyik alig látszó sarkábau világhirtt operetteket hallgathatunk és láthatunk, avagy nem-e az a „Három csőrit kacsa,“ s ki talán kétkednék, nézze meg a szinlapot. Igaz ugyan, hogy ezt épen a gyulai közönségnek hiába beszéljük, megszokta már az ilyea reclamokat, s tudja, hogy mit tartson róluk. Es ha már a darab világhírű, hát a helyárak sem lehetnek olyanok, mint az országhirü (!) daraboknál. Ez az operette is épen olyan, mint többi testvérei, nagyhangú semmi, előnye a kedves zene, s az újság. Az előadás nem felelt meg a darab világhírnevének. Szombatra tegnapra ismét e darab volt kitűzve. Vasárnapra „Faust“ dalmű volt hirdetve azonban Toldi nak közbe jött betegsége miatt „Egy jó madár“ került szinre. Ha eredetileg e darabot szánja a társulat előadásra, talán nagyobb közönsége lett volna. Az előadás bár csak pár pillanatjuk volt a készületre elég összevágó volt, Nagy—Hubonyák, kivált pedig Kulcsár a czimszerepben szokott ügyetlen ségét leszámítva. Annál sikerültebb volt Nagy- né Hubonyáknéja. — Kedden „Kicsapott diákok“ Benedix vígjátéké, itt nem először, mondjuk mi a szinlappal szemben. Reinholdot Toldi adta, még pedig oly élettel, annyi kedvr vei, s a különböző helyzetek oly ügyes (elfogásával mit határozott előnyére jegyeznénk fel, ha már különben hozzá nem szoktunk volna. Különösen sikerült a szerelmi vallomás jelenete. Szerdán ismét egy világhírű darabot láttunk „Tricoclie és Cacolette“-ben. Furcsa Ízlése lehet annak a „világinak, legalább a miénkkel nem találkozik. Három óra hosszan bolondnál bolondabb jelenetek, a nélkül, hogy némi kedélyest találtunk volna benne. „Itt még soha nem adatott világhírű legújabb franozia bohózat“ mondja a szinlap e már nem tudjuk ezért-e ? de közönség szép számmal volt. Csötörtökön Oberti János kar- nagy jutalmául két operette adatott „Szép Galatbea“ és „A pajkos diákok“ Oberti ur mindensétre nagyobb pártolást érdemelt volna a közönség részéről. Galatheát Obertiné énekelte, s igen szép Galathea is volt, kár, hegy a szobor görögtüzfény nélkül lett bemutatva, így sokkal alkalomszerűbb lett volna Tolnaynak reánk tett megjegyzése. Gani- medet Dálnokinétól szerettük volna inkább ütni Tolnayné nincs annyira hon a szinpa- II Ion, hogy o sok ügyességet igénylő szerepet; 61 adhatná. Tolnay Pygmaleonja igen gyen-| ;e volt, s még éneke is oly hatástalan, hogy, :supa kíméletből nem Írunk rá „Kritikát.“ j| Vnnál jobb volt Toldi „Mydás“-a bár nem nitrátén túlzás nélkül való. „A pajkos diákok“ kedves operotte kö- sönségünk előtt már igen ismeretes, s annál | tevesebb hatást kelthetett annak nem a leg- ti óbban sikerült előadása. A kiállítás igen si-j' ány, az öltözékek, Obcrtinéé kivételével! semmi csínra s gi.ndra nem mutattak. Ober-j tinó — Erinké — kedves éneke és játéka! 3 hátrányokat feledteté, s Toldi — Fleckjc, ki itt is sok ügyességgel játszott, de az előbbi darabban cmlitett hibáktól e szerepében I sem volt ment. Legszebb része e darabnak Tóni és Lizi jelenete, ha sikerül, s örömmel Írjuk, hogy valóban sikerült is. Tolnayné s Dálnokiné énekeltek. Dálnoki „Gayer“-ja nem tartozik szerencsésebb szerepei közé. Szege-j dy Míhályné játszta „Brand“-ot. Szegediné igen ritkán játszik, — s ezt a rendező érdeméül említjük fel, — hanem annyit megtehetne, hogy szerepét jól betanulná, igy játéka is tűrhető lenne. Közönségünkhöz van még pár szavunk : a társulat a jelen bérlet leteltével jobb hazát megy keresni, tegyünk meg tehát legalább annyit, hogy valóban legyen mivel elmenniök. Látogassuk egy kissé sűrűbben előadásaikat. Jövő szombaton „Tra- pezunti herczegnö“ fog színre kerülni. Gazdászat, ipar, kereskedelem A buzancmcsités ügyében. Miután a hozzám naponta érkező számos megrendelésből úgy tapasztalom, hogy a t. gazda közönség nemes vetőmagom kategóriái felől tájékozva nincs és egyenként mindenkinek válaszolni nem győzök, a tek. szerkesztő ur szives beleegyezésével e lapok hasábjait voszem igénybe, hogy tájékoztatásul a kővetkezőket kijelentsem. Búzám, a nemesítésnek fokozata szerint, 3 külön osztályú: Az első, legkitűnőbb kalászok iskolája, a tovább nomesités és elszapo: itás anyagát nyújtván, abból senkinek nem szolgálhatok. A második, a tavaji elsőnek idei ivadéka, az idén nálam 10 holdon ritkán vetve és megkapálva, remélhetőleg akkora termést ad, hogy saját összes külső (nem iskola-) tábláim vetőmagszükségletének fedezése után még felesleg is marad. A harmadik, a tavaji másodiknak idei vadéka, közönségesen szántott és szokott sűrűn Garret géppel 13 sorba vetett s nem Békésmegye t gazda-közönségéhez. Tekintve a jelen időszakban rég jóta tartó forró, esőzés nélküli szárazságot, mi a legelőket mindenütt ko- ! párrá égette, melyeken különösen a | szarvasmarhák csak koplalnak és ten- gondozott külső tábláimon termett s körül-[jgődnek, a nagy hőség pedig folytoKiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János. HIRDETÉSEK. Anatherin szájvíz dr. POPP J. G. os. k. üdv. fogorvostól Bécs- ben, Stadt, Bognergasse 2 sz. I forint 40 krajezáros paiaczkokban, legjelesebb szer csúzos fogfájás, a foghús gyulladása, daganata és kisebzése ellen; feloldja a meglevő fogkövet s gátolja annak ujraalaku- lását, megerősíti a mozgo fogakat a foghüs megszilárdítása által; s midőn a fogakat es fognust minden ártalmas anyagtól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz, eltávolítja a száj rósz bűzét csak rövid idei használat után is. Anatlierin fogpép dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Becsben. E készítmény megőrzi a lehellet frisseségét és tisztaságát, azon kívül arra is szolgai, hogy a fogaknak vakító fehérséget kölcsönözzön, azok romlását gátolja s a foghúst megerősítse. Dr. POPP J. G. Növény-fogpora. Annyira tisztítja a fogakat, hogy naponkénti használata által nemcsak az annyira kellemetlen borkő távolittatik el, hanem a fogak glazurja és fehérsége is mindinkább gyarapodik. — Egy doboz ára 63 kr. o. é. Raktárak: Gyulán: Örley István és Winkler Ferenczgyógy- BzeréBzeknél. Békésen: Benedikty JózBef gyógyszerésznél. Csabán : Varságh Béla „ Simándon: Csiky M. „ Sarkadon: Trajánovies Ágoston gyógysz.-nól. Orosházán: Medveczky K. gyógyszerésznél. Pankotán : Tanti C. „ Mező-Bcrényben: Nárczisz János gyógyszerésznél. Gyulán : Szmetán Fülöp füszerkereske- désében. 82) 4—26 ■ orvos- ás sebész-tudor, szülész és szemész gyógyít gyökeresen fényes és tartós siker biztosítása mellett mindennemű Titkos betegségeket, 1) az önfertözésnek minden következményeit, m m. : 65) magömléseket, 9-12 az ingerlékeny gyengeséget, az ondófolyást, különösen a tehetetlenséget (elgyongult íeríleröt) 2) liúgycsöfolyásokat (még oly idülteket is), a nemzörészek bujakóros fekélyeit és másodrendű bujakórt minden alakjaiban és elcsúfításaiban. 3) hngycsöszük ülése két. 4) fris és idült nyákfolyásokat nőknél, az úgynevezett íehérfolyást, és az onnan eredő magtalanságot, 5) bőrkiütéseket, 6) a húgyhólyag betegségeit és mindennemű vizelési nehézségeket. Rendel naponként: äiffiwE Lakik Pesten, Lipótváros, nádor-uteza 13-ik szám alatt, I-sö emelet, 14. ajtószám. Díjjal ellátott levelekre azonnal válasz adatik és a gyógyszereit megküldetnek. ■■ Házeladás. Szarvason a nagyteme-' tő utezában a 629-ik szám alatti ház, a melyben fűszerkereskedés is van, és vaskereskedésre is nagyon alkalmas, szabad kézből eladó. A venni szándékozók a háztulajdonossal helyben értekezhetnek. GYOVAI FERENCZ. 88) 1—3 Egy zsellérilletőség a Bánomban szabad kézből eladó. Értekezhetni i Lajos 89) 1—2 ügyvéddel Gyulán, 11 Boa vizivásra szorítja őket, mi tapasztalás után rendesen az állatok, dekli- ! lönösen a szarvasmarhák között discía- sicus kórokat vérbomldsokat idéz elő, i mely kór többnyire oly rögtön lepi ■ meg az állat életét, hogy a kór ész- j lelésére alig van idő, gyógyítására an- nál kevésbé, mert igen hevesen lép föl; ezen járványosán kifejlődő heveny l kóresetet acut antraxnak — hevenyes > tályognak — nevezzük. Hogy ezen pusztító járvány ki- j fejlődésétől megóvja magát a megyei . jószágtartó gazdaközönség, figyelembe i ajánlom a következő eljárásokat. 1- ör. Mindenütt, hol a helyi vi- “I szonyok és a körülmények megengeI dik, szarvasmarháit kiki estenként éj- ,. szakára hazahajtsa, és ha száraz takar- s máimyal iff etesse és táplálja. 2- or. Hetenként minden egyes da- ■| rab marhára fél meszely eczetet, fél .. meszely vizzel keverve, ebbe egy lat salétromot felolvasztva, egy erős üveg i- segélyével be kell adni, mi által az k állat vérrendszere élenyesitődik, és da- l_ czol a fent leirt kór iránti hajlammal. Végre figyelmeztetem a jószág- t. tartó és tenyésztő gazdaközönséget, s. hogy ha dac.zára a fent leirt eljárá- a soknak, egy oly állatjárvány kiütne, rt I hasznos házi állatjaik, különösen a | szarvasmarhák között, ajándékozzanak a j meg szives bizalmukkal, és én évek al í alatt szerzett eredményteljes gyógykent zelésemmel bármely időszakban és bár- aa I hol, az ily pusztító antrax- és lépfene- a"! kórokat, melyek rombolólag pusztit- ják az állatokat ott, hol elharapódzik, É-s biztosan és eredménydúsan gyógyítani vállalkozom. es Mely felhívásomat úgy Békés, mint a szomszéd megyék nagyon tisztelt ' gazdaközönsége figyelmébe ajánlva, 4_| maradtam Gyulán, julius 22. 1874. Petro vies János, Békésmegye állatorvosa. j| belül 1000—1200 pozs. mérő eladó magót j fog szolgáltatni. A 2-iknak kalászai átlag még egyszer, ! a 3-ikéi y3-dal nagyobbak, mint a közönI séges nem nemesitettnek kalászai, s az elöb- kinek egy-egy anyakalásza átlag 60—70, az II utóbbié 40—50 szemet tartalmaz, míg ugyan- || csak saját gazdaságomban, hasonló talajban, i csekélyebb téren termelt közönséges, nem ,| nemesített búzám anyakalászai átlag 25, legfeljebb 30 .magot mutatnak. Vetőmagul csak a 2. és 3. osztályúból ■ | szolgálhatok. Megrendelés esetén azonban azt, l!|l>ogy melyik osztályúból kívántatik, világo■ I sa? kitenni kérem. A 2-ból vékánként is 11 mérek, do a 3-ból 10 pozs. mérőn alóli i| mennyiségnek szétküldésével nem foglalkoz- > | hatom. Kevesebbet igénylőknek társaságba ■ állani ajánlom. í II Ez alkalommal legyen még szabad t , ^| gazdatársaimat figyelmeztetni, hogy a neme- j sités ügye rendkívül fontos és komoly dolog. Fontos, mert a maghozamot a nemesítés elő' 5 haladásához képest tetemesen felemelheti, ét í komoly, mert az eljárásnál igen nagy elövi- -} gyázatot, megfontolást és gondkilejtést igé- s nyel, mik nélkül a gazda könnyen fainai mehet. Nem szólva ezúttal a szorosan vet nemcsités eljárásáról, sem a számtalan mos toha esélyről, melyek különböző években kü - lön alakban próbára teszik a ncmesitönel n állhatatosságát, itt csak azon egyre óva in •t |j te in a t. gazda közönséget, hogy nemes mago későn ne vessen. Ennek természetes oka van. Ki ne ta pasztalta volna, hogy aratáskor a ritkás he é lyeken a kalászok még zöldek, a mikor I közel sürü vetés már túlérett. Miért ? mer amaz nagyobb téren tökéletesebbé fejlődőt -| Tökéletesebb növénynek hosszabb a tenyészide 1 I je, mint hasonfaju silányabbé. "Ezért nálam | külső sürü nemes búzát is ez idén 1 hétté későbben lehetett csak aratni kezdeni, mit szomszédjaimnál a közönségest, s 10 holds '' ritkán vetett s megkapált iskolámat, mely ti y!' valy ősszel legelső vetésem volt, az idén leg ' útdíjára arathatjuk csak. A ki nemes buzi | későn vet, ritkán fogja a caniculai hőséget i i a megszorulást kikerülni. Mennyivel korábban vessük a neme l" | búzát az eddiginél, és hol van előrefelé ha tára a korán vetésnek, arra nézve biztos ti pasztalataink még aligha vannak. Gerendás, ut. p. Apácza, jul. 21. 187- Mokry Sámuel. c. _
