Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-07-05 / 27. szám
is, a II. szakasz 1-sö pontja ért( Iliiében ha- tároztatik meg. II. Szakasz. (Rucza-láp.) 1-ör. A tűzifának darabokban, vagyis raczalápon való usztatása szinte megkezdhető ott, hol a folyó arra alkalmas, végpontja pedig esetről esetre a hajózhatás fejlődéséhez képest a Körös-Berettyó szab. központi igazgató választmány elnöke által, a Körös- Berettyd szab. központi kir. mérnöki hivatal javallata alapján határoztatik meg. Az ebbeli határozat azonban a gyakorlatba vétel előtt három hónappal az illető törvény- hatóságoknak közhírré tétel végett bejelentendő. Ez időszerülog a raczalápon nsztatás a fehér és fekete Körösön Békésig, vagyis az 52-ik számú úgynevezett povádi csatorna felső torkolatáig; a Berettyó és Sebes-Körösön pedig, a Sebes-Kőrösnek a Hármas-Körösben ömléseig engedtetik meg. 2-or. Száz ölnél kevesebb, s egyszerre, ezer ölnél több, egy éves vágásnál nyersebb, valamint három évesnél régibb vágású tűzifának ruczalápon usztatása meg nem engedtetik, s egyátalában eltiltntik a gyertyánfa ihar, szil, és nyárfa ruczalápon való szállítása. (Folyt, köv.) Levelezés. Békés junius 29. 1874. T. szerkesztő ur! A „Békés“ utóbbi számának ujdonsági rovatában az állittatik, hogy a békési dalárünnepély megtartására nézve legnagyobb akadályt az képéz, hogy Békés város által a tavaly e czélra megajánlott 500 írt visszavonása czéloztatik. — Őszintén mondhatom, hogy erről nincsen tudomásom. Szerintem az ünnepély megtartását az teszi kétessé, hogy a felszólított 10 dalegylet közül, csak 3 kíván tényleges részt venni az ünnepélyben — a szarvasi, orosházi s békési dalegylet, — a gynlai dalegylet s gyulai magán dalkör véleményét nincs szerencsém tadni, mert ezen tisztelt egyletek nem érdemesítettek válaszra. Hogy ily körülmények között a békési dalegylet mitsem tett a megyei dalárünnepély rendezése érdekében, neip csudálhatja tisztelt szerkesztő ur, nem különösen akkor ha megemlékezik azon alig múlt körülményre, hogy városunk és határunk egy hónapig volt fenyegetve a rendkívüli árvíz által elpusztítástól, s csak lakostársaink rendkívüli erőfeszítése s tetemes anyagi áldozat árán kerültük el, hogy Doboz szomorú sorsára nem jutott városunk. — Ily veszedelem elmúltával nem veheti tőlünk senki rósz néven, ha nem a megyei dalárünnepély rendezése volt az első, a melyre gondoltunk. — Van szerencsém különben tudatni t. szerkesztő úrral hogy a jelentkezett 3 dalegyletet az idei dalárünnepély érdekében tartandó ta- nácskozmányra julius 12-kére meghívtam, — az egyletek határozatát, annak idejében, kötelességemnek tartom nyilvánosságra hozni. Igen megörvendeztetnének a gyulai tisztelt dalegyletek, ha az ideig szívesek lennének nyilatkozni az ünnepélyben való résztvétel iránt, de még inkább megörvendeztetnének, ha julius 12-kén küldöttségileg részt vennének az ünnepély iránti tanácskozmányban, mert úgy vagyok meggyőződve, hogy a gyulai kitűnő két dalegylet távol maradása igen érzékeny veszteség lesz az ünnepélyre nézve. Egyletünk iránti jó indulatát szívesen megköszönve s továbbra is kérve, tisztelettel maradok t szerkesztő urnák. Békésen junius 29. 1874. kész szolgája Dr. Hajnal István, a békési dalegylet elnöke. Újdonságok. — Az uj félév beálltával felkérjük lapunk eddigi t. pártolóit, kiknek előfizetése lejárt, előfizetéseik mielébbi megújítására, hogy a nyomatandó példányok iránt tájékozva legyünk és a szétküldésben fennakadás ne történjék. — Blayer Ferencz tánczmester itteni tanítási idényének befejeztével e hó 12-én a városháza nagy termében tánczpróbával egybekötött tánczvigalmat ad. — A próbatáncz esti 7 órakor kezdődik, és tart 10-ig, azután pedig általános tánczvigalom leend. — A jövedelem felét a helybeli kivilágitási tőke gyarapítására ajánlotta fel. — A csabai galambdij lövészetnél az első dijjat egy diszes fegyverálványt Var- ságh Béla csabai gyógyszerész; — a második dijjat 24 frtost, br. Drechsel Alajos városi főkapitányunk nyerte el. — TŰZ volt csötörtökön reggel 8, s péntek virradóra 2 órakor. Mind a kétszer a német-város részben, s az utóbbi esetnél 2 ház égett le. A toronyöröket csendes nyugvásukból alig lehetett felverni a már kirakodott kofaasszonyoknak, s innen van, hogy a legnagyobb gyorsaság dacára is, a fecskendőkkel csak akkor lehetett a színhelyre jutni, midőn már a második ház is javában égett. Megjegyezzük még, hogy az uj fecskendőt mindkét helyre elvitték ugyan, hanem vajmi kevés sikerrel tudták használni, mivel nincs a ki értene bánásmódjához. Ha már megvettük, oly drága pénzen, nem kellene sajnálni azt a kevés költséget sem, amibe egy müér- tö által való tanítás kerülne. Felemlitjük itt újólag, hogy bár minél előbb megalakulhatna a tűzoltó egylet, nem lennénk legalább ily zavaroknak kitéve, minők a tűzvésznél a munkafelosztás hiányából erednek. — A megyei árvaleányház építését, mint megbízható forrásból értesülünk, közelebb megkezdik, s még ez év folyamában fedél alatt kell állania. A A dobozi vizkárosultak szerencsétlen sorsa általános részvétet keltett nemcsak megyénkben, hanem az egész országban is. Mintegy százhúsz ház van romba dőlve, nagy darab földterület fekszik a viz alatt, s a kár igen-igen nagyra megy. De mindemellett is nem oly általános és nem oly borzasztó az Ínség, mint azt talán gondolnék. — Mert a leomlott házaknak minden anyaga megvan, s csak is a vályog falat kell újra rakni és helyreállítani; — s a község lakosságának földje is — nagyobbrészt a másik oldalon fekszik, és igy az árvíztől megkimél- ten maradt, reményt és biztosítékot nyújtva .a megélhetésre, és a csapás könnyebbitésére. — A nyomor tehát nem oly megdöbbentő, nem oly általános mérvben nyilatkozik, — s csak is egyeseknek állapotát lehet szánalomra méltónak mondani, s ezek között első helyen Kéry Kálmán tiszteletes úrét. Nyolcz- van hold földje fekszik a viz alatt, melyről nem fog egy kalászt se learatni, hozzászámítva még ezen kárhoz az elvetett mag- és haszonnélkül kiadott munkáltatás értékét is. — S ha meggondoljuk, hogy a leik eszi jövedelmet egyedül ezen föld illeték haszna adja, — mert hisz az úgynevezett „stola-jö- vedelem“ alig megy fel évenként 20C írtra, elképzelhetjük a lelkész ur szomorú állapotát. Ugyanczon körü'mények között van a községi jegyző is, mindkettőnek arra lévén kilátása, hogy különben is elég terhes hivatali kötelességeik teljesítésében még a nyomasztó anyagi gond is vállaikra fog nehezülni, s jelen évi fáradozásaik a község java- és érdekében úgy szólván ingyen fognak történni. — A méltányosság — se két első községi tisztviselő érdemei iránti figyelem parancsolja, hogy a község — tekintetbe véve e való tényállást — legalább részben kárpótlást nyújtson nekik az elvesztett évi jövedelemért, — bebizonyitva azt, hogy Doboz habár oly nagymérvű elemi csapást szenvedett is, de az igazságot és méltányosságot azért szomorú megpróbáltatása napjaiban sem feledte el. — A Fellegi Viktor által szerkesztett „Apollo“ czimü zenemüfolyóirat ez évi 13. 14-ik kettős számának tartalma: 1) Tavaszi dal, Gobbi Henriktől. 2) Egy este a Margitszigeten, (idylle) Hölzl LörincztöJ. 3) Rokonkebel (Iengyelke) Büky Györgytől. 4) Örömhangok, (gyors polka) Büky Györgytől. 5) Két kedvolt népdal: I. Ila meghalok csillag leszen belőlem. II. Fakó lovam fel van kantározva. 6) A patakcsa, férfincgyes Liszt Ferencztöl. 7) Választás, (matrózdal négy férfihangra) Állaga Gézától. — A borítékon : Felhívás előfizetésre. — A zenetör- ténehne Kapi Gyulától. — Az első magyar férfinégyes stb. Előfizetési ár ogészévro (mintegy 100 válogatott zeneműre) 6 frt, félévre 3 frt. A jelen kettös-száai ára külön 1 frt. Az előfizetés vidéken legczélszerüebben a postahivataloknál postautalványozás utján eszközölhető, Budán az „Apollo“ kiadóhivatalában, iskola-utcza 681. sz. a. Minden eddig megjelent szám és kötet folyton kapható. — A „Magyarország és a Nagyvi lág“ 27-ik számának tartalma: Képek: Szilágyi Pál. — Magyar történelmi emlékek a külföldön — Norvégiái hidak. — Grácz. Szöveg Szilágyi Pál.— Magyar történelmi emlékek a külföldön. — Norvégiái hidak. — Grácz. — Tót költőkből, Gáspár Imrétől. — A fővárosból. — Nem talál feleséget. (Humoreszk.) — Finn népmesék. — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Betütalány. — Szerkesztői üzenetek. Előfizetési dij: Negyedévre 2 frt. 50 kr. Evcnkint 2 diszes jutalomkóp. ,— Az 1874-iki évfolyam eddig megjelent számai még kaphatók. — A kapitányság rendeletet adott ki, hogy az utszéleket a gaztól, a városi gya- logközlekcdcsi utakat pedig a fűtől a lakosság tisztogassa meg. Nagyon helyesen, és sokan már eddig is tették, s szép eredménynyel; hanem vannak, kik hozzászoktak már a boldogult tanács idejéből még, hogy a rendeleteket nem igen szeretik végrehajtani, s ezek többnyire „öltöbeli“ emberek, kik épen ezért kétszeres szigorral kónyszeritendök a végrehajtásra. Szeretjük hinni, hogy kapitányságunk fel is használja ezek ellenében a hivatali állásá által nyújtott szigort. — A kis gyermekek majálist adtak csötörtökön a város erdőben. A kis gyermekek majálisán a jelen volt nagyok is jól mulattak, s csak az a kár, hogy többen nem jelentek meg, s hogy a mulatságnak oly hamar vége szakadt. — Üstökös csillag van az égen, már e hó 1-söje óta látható, s 8-áig folyton növekvőben lesz, attól kezdve fogyni kezd, s mint a csillagászok kiszámiták, e hó 16-án eltünend szemeink elől. Persze, hogy az ártatlan csillag sok jámbor találgatás s jóslásra ad okot. — Beküldctett- T. szerkesztő ur 1 Az emberiség nevében, s a szenvedők érdekében felkérem, méltóztassék e nyilatkozatomnak tisztelt lapjában tért engedni. Nékem ugyan, mint minden becsületes embernek legfőbb óhajtása, hogy a teremtő óvja meg minden hazánkbani egyes lakost a betegségtől, s kivánom is, hogy az orvos urakat bárki csak is vidám arczal, nyugodt kedélyei, i a legjobb egészségben fogadhassa ; nem pedig betegségben szenvedő állapotban epedve, s óhajtva várni utánnok ; — node, miután ez még is lehetetlenség, mert a betegség még is vagy egyiknél, vagy másiknál olykor olykor felszokta sátrát ütni, felebaráti szeretetböl, emberi kötelességemnek tartom, a betegségben sínylődök javára, s fájdalmaik enyhítésére, sőt Isten után mielébbi gyógyításuk tekintéböl is városunkbeli lakos Dr. Lövy Lajos urat ajánlani, — kit nem csak (több izbeni saját meggyőződésem után) mint kitűnő orvost ajánlani bátorkodom, hanem annak nyájas, barátságos modora a beteg irányában, különösen megérdemli a dicséretet; mert már a beteggeli szívélyes bánásmódja által, a gyógyulási remény csepjeit csepegteti a beteg ereibe. Tartsa is meg a mindenható Isten a betegségben szenvedők részére ; azoknak fájdalmaik enyhítésére s gyógyításokra. Kövcsdy Benő. — A színkörből. Szegedy Mihály színtársulata tehát megkezdte előadásait, még pedig igen változatos sorozattal, s a legnagyobb elismeréssel tehotjük hozzá, oly öszhangzó szabatossággal, annyi értelem- élet- s élénkséggel, minőt a gyulai deszkákon már rég nem láttunk. De közönségünk ezt sem látja, s miért ? Nagyon nehéz lenne ennek a nyitját kitalálni, annyi bizonyos, hogy a szeszélynek nagy része van bonne, hisz oly gyenge társulatokat pártolt már közönségünk, melyek arra mi érdemet sem szereztek, és most, midőn elkényeztetett Ízlésünk, s nagy városias igényeinknek mindenben megfelelő szintársulat látogat meg, legszelidebb kifejezéssel élve — cserben hagyjuk. — Csak a sorozatra utaljuk közönségünket, ott van „Bánk bán“ a magyar szinirodalom remeke, ott van a kedves operetté „Tiz leány és egy férj sem“ a pompás kis vígjáték „Már alszik“, a legjobb színművek a „Lelencz“ és „Sheridan“ oly darabok, melyek a Iegelkényeztettebb Ízlésnek, a vidéki közönség felcsigázott igényeinek is nagyon, de nagyon megfelelnek, az előadások sikeréről pedig már a fentebbi sorokban szóltunk, s csak egy előadást kell megnéznie közönségünknek, hogy velünk egy véleményen legyen. — Hja, de kinek ambi- tiója a színészet pártolásából a lovakéra poty- tyan le, s ez előtt „bérletre forditott pénzén zabot vásárol“, ez ellen disputálni nem lehet, do egy jó tanácscsal szolgálhatunk, bizza a kocsis mesterséget olyanra, ki ahoz ért, és meglátja, hogy annyival kevesebb zab fog kelleni, miszerint még a színházba is elmehet. Aztán dámáink közül valamelyiknek eszébe jutott, hogy a „Lelencz“ nem nekik való, egy „jobb körökből“ való leány som nézheti meg. Tiszteletre méltó hölgyeim! e darabot nem azért jutalmazta a magyar tudományos academia, hogy hölgyek ne nézhetnék meg, sőt igen is, oly magas morális hatása van e darabnak, mely egyetlen mivolt lélekre sem maradhat befolyás nélkül. Epen nőknek van e darab Írva, s az édes anya csak kötelességét teljesíti, ha leánykáját e darabra elviszi. A virtusnak ilyetén szenvelgése minden más lehet, csak virtus nem. — S kérdik talán, hogy mit tartozik ez a szini szemléhez ? A felelet igen egyszerű: vidéken vagyunk, vidéki közönségről, vidéki közönségnek, vidéki lapba írunk. A társulat tagjai közül Toldi, közönségünk előtt már ismeretes. „Bánk bán“-ban a czimszerepet sok igyekezettel, de nem elég sikerrel adta, minek egyszerű oka az, hogy a „Tiz leányban igen -jó Kakasfi volt. A „Lelencz“-ben Bertókot, „Sheridán“-ban pedig a czimszerepet annyi értelem routine-nalját- szá, mely közönségünk volt kedvencének, ez állásra ismét jogosultságot ad. Ki Dálnokit s Dálnokinét „Már alszik“ kis vígjátékban, mint Chaponiert és Georgette-t látta, soká nem fogja feledni a véletlenből eredt zavar, ennek felhasználása s a bohozatos jelenetekben való kibontakozás ügyes ábrázolását. Dálnoki- né a „Tiz leányban“ igen szépen énekelt, Dálnoki pedig „Sheridán“-ban Spencer lordot személyesité sok tanulmányra mutató sikerrel. Szegedy Antal „Biberach“-ja volt „Bánk“-ban előadásának lelke, és a „Lelencz" Péter komornokja, valamint „Sheridan“ Cham- pre marquis-ja sokoldalúságát igen előnyösen mntatá be. Szegedy Mihályt még eddig „Petur bán“-ban láttuk csak, azonban ez egy szerep után is tökéletes biztosítékot látunk arra, hogy a társulat nem csak derék igazgatót, hanem értelmes színészt is bir benne: Nuuc venio ad fortissimam : Nagy Ferenczné a társulat hölgyeinek legelsöbbje./Nem emlékszünk, ! hogy § szerdpekbén nálunk ily művésznőt, mint működő rendes társulati tagot láttunk volna. Gertrudis királyné „Bánk bán“- ban, Cecil herczegnö „Sheridan“-ban, Nagyné asszony ábrázolása által teljesen előttünk állt, A „Lelencz“-ben pedig Julcsát adta oly művészi színezéssel, melynek hatása csak emelő lehet. Kár, hogy hölgyeink nem nézték meg e darabot, ártalmukra semmi esetre sem vált volna. Obertiné utósó ittléte óta rendkívüli haladást tett annyira, hogy az operettek sikere az ö nevéhez van kötve, s ö teljesen meg is felel e várakozásnak.’ Nagy Fo- ronczet még nem láttuk oly szerepben, mely után határozott véleményt mondhatnánk. Szegedi Mihálynénak a rendező oly szerepeket oszt, melyek erejével nem állnak kellő arányban, sem Melindára sem a „Lelencz“ Erzsijére, sem „Sheridan“ Zsuzsannájára nem elég erős, jobban szerettük volna, hae darabokban Dálnokinéval cserél vala szerepet. A Molnár testvérek igen szépen és jól énekelnek. Tol- nay nem igen vau hangjánál, különben sem tudja összeegyeztetni, — mi igaz, hogy ritkán sikerül, az énekkel a jó játékot. Tol- nayné igen kedves § csinos jelenség^ s a