Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-07-05 / 27. szám
Harmadik évfolyam. 27-ik szám. Gyulán julius 5-én 1874. í Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — llirdetcsdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — NyiIttér Garmondsora 10 kr. ' Megjelen ^ hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft J Előfizetési felhívás a „It É S É SM 1874-ik évi második félévi folyamára. Az uj fél-év beálltával felkeljük lapunk nagyrabecsült olvasóit annak további szives pártolására, és előfizetéseiknek mielőbbi megújítására, bogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. Tisztelt olvasóink közül egyesek legcélszerűbben postai utalványt, mig szives gyűjtők a 25-ik számhoz mellékelt előfizetési ivet használhatják az előfizetés megújításánál. Négy előfizető után készséggel küldendjük az ötödiket tisztelet példányul. Előfizetési ár: félévre 2 frt, negyedévre 1 írt Gyulán junius 20-án 1874. A „Békés“ kiadó hivatala. Gépköreinkről. Az én felfogásom szerint a népkörök legfelsőbb népiskolák, melyekben az elhanyagolt, nevelés, s a nagy hangokban nyilvánuló, de képzelt, s igy a legszomorubb eredményre vezető tudás helyes alapot és irányt talál, melyek megtanítják népünket a becsületes gondolkozásra, a józan takarékosságra, a szorgalmas munkára, s melyek aztán ezek eredményeként a rendet, s az anyagi és szellemi gyarapodást togják feltüntetni. Más országokban, hol a népnevelés rendezve van, vagyis: hol ngy a hatóság, mint a szülők át vannak hat- va a törvénytisztelet érzetétől, a gyermek szorgalmasan jár, s minden gyermek jár az iskolába, és már itt tanulják meg azt, mit mi, végtelenül elhanyagolt nevelésünk mellett, csakis . a népkörökben pótolhatnánk némileg. És mi történik a mi m'pkürcink- ben ? Ünnep- és vasárnapokon nehá nyan összegyűlnek, megbeszélik a hét eseményeit, az országos és heti vásárok eredményeit, a termés állását, az időjárást, s ha ebből kifogynak, lapo kát olvasnak, a mire aztán késő estig az országos politikát tárgyalják. Hát hiszen ezekről beszélgetni nagyon jó és helyes dolog is, aztán az újság-olvasás szükséges voltát is nap- ról-napra jobban érezzük ; itt azonban arról van szó, mily irányban foly a beszélgetés, 1 mily újságok azok, me lyekből a népkörök olvasnak ? E körökben többnyire hasonló foglalkozású emberek gyűlnek össze, kik e körön kivül is csaknem ugyanazon tapasztalatokat szerzik, s e tapasztalatok csaknem mindnyájánál ugyanazon egy eredményben mutatkoznak : alig tudják azokat hasznosítani. Ily emberek egymástól igen keveset tanulhatnak. Pedig e körök ezélja az lenne. S mert egymástól nem tanulhatnak annyit, mennyire egy földmives- nek is szüksége van, újsággal pótolják a hiányt. Ez helyes dolog, mert hisz azuj- ság egyik főczélja : az ismeretek terjesztése. Csak hogy a mi népköreink az újságokat sem tudják megválasztani. Nézzünk csak szét a népkörökben, „Ludas Matyit“, „Lámpást“, „Mátyás Diákot", „Magyar Államot“, „Riadót“ s több ily fajta hitlapot fogunk látni, melyekből ismeretet ugyan nem szer zünk. I annál hátrányosabb e lapok hatása, mennél fejletlenebb olvasójának Ítélő tehetsége, kiben azon hit élvén, hogy amit nyomtatásban lát, mind igaz, jó és helyes, nem gondol kozik az olvasottak után, vájjon hát csakugyan úgy lehetnek-e azok ? Sőt ít nagy rés/, még azt sem értvén még tökéletesen, mi különben az ő kedvére, s ínyére van írva, egy pár hangos frázist kikap az üres sorokból, s nagy hangon beszéli, hogy helyes, — igaz. Innen van aztán, hogy utón útfélen halljuk a legjobb hazafiak, a legnagyobb emberek neveit meghurcolni. - Oly férfiak, kik egy hosszú életen át tudomány, becsület s lelkiismeretes buzgalommal fáradoztak népünk jólétének előmozdításán, kiket a művelt külföld irigyel tőlünk, de kiknek önérzete nem keres jutalmat a nép hálanyilatkozataiban, sőt azoknak közvetlen elfogadására alkalmat sem adnak, ezek a férfiak uépiink előtt hazaárulók, ország csalók, vallásháboritók, mert hát igy olvassák ki a lapokból. Ila aztán az ilyen magas állású embereket az „újságban“ igy meg lehet támadni, mi akkor az, ha az alispánnak, polgár mesternek, vagy szolgab írónak nem engedelmeskedünk, hisz ezek oly kis emberek amazok mellett. — Es e felfogás még jogosultságot talál „nadrá- gos emberek“ helyeslésében. A mi népköreink tendentiosus politikai klubbok, melyekben a haditervek készülnek, hol a politikai ellenszenv csirája fogamzik, mely aztán szülő, testvér, rokon, s embergyülöletté növi ki magát a mozgalmak idején. Ez a mi népköreink sötét, selég szomorú, de hű képe Sok bajunk van nekünk, alig hogy 1 kibírjuk, de e bajok nagy részének mi magunk vagyunk okai, a mi bajaink nagy része saját indolentidnkban találja forrását. Egy igen tudós professoromtól hallottam, hogy az emberi fejletlen ész olyan, mint a tompa kés, melylyel csak az után vághatunk, ha megköszörüljük, úgy az észt is csak művelődés által értékesithetjük. Csak hogy vajmi kevesen szeretjük fejünket e köszörűkőre tenni! Igaztalan lennék, ha bajaink kut- forrását egészen a népkörökben keresném, sőt mint előbb mondám, épen a m'pkörök azon tényezők, melyek hivatva vannak, hogy bajaink nagy részét megszüntessék. És minél hiányosabb volt eddig népnevelésünk, annál jobban fogjuk érezni népköreink szükséges voltát, csak hogy helyes alapra kell fektetnünk, s úgy rendeznünk, hogy célra is vezessenek. (Vége kör.) Mennyi adót fizet Békésmegye ? Érdekesnek tartjuk e kérdésre ezen rovatos kimutatással felelni, mely a f. évi s már köztörvényhatóságilag is helybenhagyott községi költségvetéseket, s az állam-adónak egyes községekre eső összegét foglalja magában. A község neve Szükséglet | Fedezet || Hiány Többlet || «w».*““»-1| | frt kr. | frt kr-|| frt teil frt kr. | frt kr. 1 Gyula 62694 50 30530 87 VJ 32163 62 yj IIü 80160 64 2 1 Doboz 3980144 4004 45 j J— 1 24 1 II 12079 54*A o | Kétegyháza 3403118 1360 2043 18 1 — || 13147 99‘A 4 Gy=Vári 3970 76 1990 32 | 1980 44 — — •] 10434 4'5‘A 5 Csaba 40233 42>% 6247 67'A 33985 75 — Hí H 166315 48 6 Gyoma 12062 10-7580 92‘A 4481 17 'A — — 46958 57*A 7 Endrőd 10487 39 3259 56 7227 83 — — II 35441 76 A 8 Uj-Kígyós 5184 95‘A 2780 79 2404 161;! — — 35581 8 9 Békés 37107 70 20644 93 16462 77 | — — 98869 69 *A 10 Mezö-Berény 16440 63 9001 76 7438 87 — — 43634 íi'A n K.-Tarosa 6191 53 3393 45 2798 8 — — 17727 87 Y12 Szeghalom 10704 44 4805 40 5899 — -4 — 29695 76 13 F.-Gyarmat 5077 24'A 2249 50 2827 74'A — — 24760 35‘A 14 K.-Ladány 5112 55’A 3166 77‘A 1945 78 — — 19938 2 15 Vésztő 7305 5 2244 5061 5 — — 21574 22‘A 16 Szarvas 30851 8 6311 75 24539 32 — — || 121377 78‘A 1 17 Sz.-András 5400 _ 46 00 800 — — || 36050 59 18 Öcsöd 6097 1 ___ ‘ 4485 — 1612 — — — 30802 69 19 Orosháza 22004 29 25815 20 _ — 38 10 91 || 54224 35-A 20 T.-Komlós 19991 28 38534 29‘A —--- ' 18 543 ívj 23238 28 21* Csorvás 17079 31 15313 83 1765 48---' — 2 8287 50 I 22 Bánfalva 3225 1161 — 2064 — — — || 2413 «V, 23 N.-Szénás 1186 79 26 94 1159 85 — — 22000 30‘A 24 Sz.-Sz.-Tomya Nem teije1 sztette bem ég ez id eig. — — || 3742 40 25 P.-Sz.-Tornya 1500 ÍÉÉS — — 1500 — — || 29047 34 Összesen 337290 65 199507 42 V •±£t /‘2 160160 15'A 22377 93 1007504 26'A Van e szerint megyénkben 3 község, hol nemcsak községi adót nem fizetnek, de még többlet mutatkozik. Ezek Doboz, Orosháza, T.-Koralós. — N.-Szónásnak összes jövedelme pedig csak 26 frt, mig P.-Sz.-Tornyának épen mi jövedelme sincs. Legnagyobb Gyula'szükséglete, de a megyében csak is itt van rendezett tanács, s a községi jövedelem T.-Kom!óst kivéve sehol sem oly nagy. Már Csabán a hiány 1822 frt 12'/2 több, vagy Csaba ily összeggel fizet több községi adót, mint mi, pedig még ott nincs rendezett tanács, különben ha lesz majd, mit hiszünk is, akkor sem fog sokkal többe kerülni községi igazgatása. Feltűnő, hogy oly nagy városoknak, mint Csaba és Szarvas — csak 6—6 ozer forint jövedelme van a községi vagyonokból, mig államadóképen e két község fizet legtöbbet. E kimutatásból kitiini;, hogy Békésen, Csabán, Orosházán, Szarvason, sőt Gyoinán is mily erős alapja van a rendezett tanácsnak, csak egy kis bátorság, több jó akarat, s az uralkodó pártok belátása kellene, hogy rendezkedhetnének. Rendszabály a láp- és fausstatásröl, a Berettyó és Körös folyókon. A láp- és fausztatásnak, a Berettyó és Körös folyókon következő módjai vannak. I. A tőig)’, fenyő és nádnak, lápokban való usztatása. (kötött lápok) II. A tűzifának darabokban, vagyis úgynevezett ruczalápon, és III. A tűzifának kasokban való usztatása. l-ső szakasz. (Kötött lápok) 1-ször. A tölgy és fenyőfából összeállított kötött lápnak szélessége, a bárom ölet meg nem haladhatja; hossza pedig a tölgyfánál három, ellenben a fenyőfánál az uszta- tott-fa kétszeresen lehet. Minden láp elől és hátul kormányruddal ellátandó, csáklákkal, piszkével és elégséges kötelekkel felszerelendő, vezetésére pedig két kormányos ember alkalmazandó. 2- or. A láp usztatása megkezdhető ott, hol az úsztató a folyamot usztatásra alkalmasnak találja és folytatható a Hármas-Körösnek Tiszába szakadásáig ; honnan a további usztatásra az általános hajózási és tú- tajzáai szabályok szolgálnak zsinórmértékül. 3- or. Egy nád lápban Szeghalomig 800 azon alól pedig 1000 kévénél többet összerakni tilos, s minden nádláp vozetésére két ember, piszke, csáklyák, és kötelekkel felszerelve alkalmazandó. 4- er. A nédlápnak usztatása egyidöre Gyomáig engedtetik uieg, jövőre pedig az usztatás végpontja a nádlápra vonatkozólag
