Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-05-31 / 22. szám

Harmadik évfolyam.

v

22-ik szám.

Gyulán május 31-én 1874.

Szerkesztőségi iroda:

Dobay János könyvnyomdája, saját házában.

Kiadó hivatal:

Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház.

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. - Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr.

Megjelen

hetenként egyszer,

minden vasárnap.

Előfizetési dij:

Három hóra Hat hóra . Kilencz hóra Egy évre .

lft

2 ft

3 ft 4ft

A békési real-gymnaziumi tanárkar emlékirata a békésvárosi oktatásügy rendezése végett a városi képviselő testület s az egyházak által kiküldött bizottsághoz.

Tekintetes tanügyi bizottság! Az oktatásügy rendezése végett kiküldött., bizottság által f. évi april 10-én tartott ülésen, a meg jelent küldöttek abban állapodtak meg, hogy ugyancsak e hő 30-án vegyék tényleg kez- detőket ama tanácskozások, molyeknek vég- czéljok városunk oktatás ügyének a törvénykor és helyi körülményeknek megfelelő módon való rendezése. A real-gymnaziumi tanárkar mély bizalommal üdvözli a tek. bizottságot ezen téren s tagjainak előnyösen ismert buzgalmát oly biztosítéknak találja, hogy működésének sikerétől teljesen meg van győződve.

De hogy ama siker annál elérhetőbb legyen, engedtessék meg nekünk, hogy nemes, — de göröngyös pályánkon szerzett tapasztalatink eredményét, jelen emlékiratunkba foglalva a tek. bizottság használatára fölajánlhassuk. Tárgyalásunk folyamán elébb általában, — azután Békés városa viszonyaira való tekintettel szólandunk a közoktatási intézetekről, végül pedig javaslattal fogjuk azt berekeszteni.

I.

A közoktatási tanintézetek : a) A törv. által körülirt tanintézetek u. m. az elemi, — felsőbb nép, — polgáriiskolák és tanitó ké- pezdék : b) a szakiskolák, a földmives- vin- czellér,- ipar és kereskedelmi .iskolák : c) A tudományos pályákra készítő középtanintézetek : gymnaziurnok és reáltanodák, dl Az egyetemek.

Az elemi népiskolák, — tanitó képez dék és egyetemek kívül esvén tárgyalásunk keretén, azok'ól nem szólva, áttérünk a többi tanintézetek körvonalozására.

1. A felsőbb népiskolák az elemi ismeretek tovább fejlesztését nyújtják a nép fiainak. Ennek keretébe .a tudományok alapelemei vannak bevonva, gazdaságtan kivételével, mély kissé bővebben tárgyaltatik. Ez iskola feladata a nép alsóbb rétegének szellemi képzését odáig emelni, hogy az az elemi ismeretekben jártas, s az az okszerű gazdá- szatra képes legyen.

2- or. A polgári iskola több rendbeli szakismeretet nyújt, mert bőven tárgyalja a természet tudományokat a mint azok az iparra, kereskedésre és gazdaságra vonatkoznak; -— továbbá fölveszi tantervébe a köz,- magán és váltójogot, melyek a polgárt jogainak s kötelességeinek, biztos tudatára vezérlik; végül a gazdaság és ipartant s a könyvitelt melyek a leendő gazda, iparos és kereskedő részére oly terjedelmű ismeretkört nyújtanak, hogy annak alapján, azok képezése a gyakorlat teréni működés által teljesen befejezhető. Ez iskola feladata egy értelmes polgári osztály képezése, mely okszerű gazdákat, képzett iparosokat és ügyes kereskedőket szolgáltasson a hazának, kik maguk, családjuk, embertársaik s a haza iránti kötelességeiket kellőleg ismerjék és képesek is legyenek azok betöltésére.

3- or. A különböző szakiskolákra nézve már azok cziméből tisztára jöhetünk. Ezek a lehetőségig elkülönített szak képzettséget nyújtanak, a honnan következik, hogy igy leen dö iparos vagy kereskedő czélt téveszt, ha képeztetését a földmives iskolában keresi s megforditva.

4-szer. A közép-iskolák az elemi iskola és az egyetem között állanak czéljok a szellemi tehetségek öszhangzatos fejlesztését tudományos ismeretek által az ifjakat a felsőbb tanulmányokra képesíteni. Ezek a tudomány és mű-egyetemnek megfelelöleg két csoportra oszlanak u. m. gyranasiumokra és reáltanodákra.

A gymnaziurnok tantervében a régi classicus nyelvek képezik a középpontot, mint amelyek legalkalmasabb alapul szolgálhatnak a lelkész, orvos, ügyvéd, tanár, stb. részére szükséges tudományos műveltség megszerzésénél. A real-iskola tantervében a súlypont az ujabbkori müveit nyelveken és rajzon nyugszik, mivel egy gépész, vagy mérnök tudományos műveltsége ezen alapokon szerezhető meg.

Az általunk röviden jellemzett iskolák mindnyájan megegyeznek abban, hogy tanonczaikat az elemi iskolát végzett növendékek közül nyerik. De egyéb tekintetben egymástól lényegesen különböznek.

Ugyanis, nem szólva a szorosabb értelemben vett szakiskolákról bővebben, — mint a melyeknek felállítása csak az olyan városokban czélszerü, melyeknek lakosai — kevés kivétellel amaz iskolák valamelyikének megfelelő életpályán haladnak, vagy ahol a nagy népesség folytán a külömbözö foglalkozású polgári körök mindegyike képes feles számú növendékkel és elegendő anyagi támogatással látni el a — csak kizárólagosan az ő érdekében létesült — tanodát, vagy végre ott, hol ama szakiskolák létesítésénél egész vidékek érdeke, avagy nemzetgazdászati tekintetek forognak szóban, — ismételjük, nem szólva a szakiskolákról ama külömbö- zőség bebizonyítása végett összehasonlítjuk a felsőbb népiskola, a polgári és középtano dák tanterveit, mint azokat a kifejlődött gyakorlat, a népoktatási törvény s a középi tanodákról szóló törvényjavaslat megálla- piták

A felsőbb népiskola kivételével, mely csaknem teljesen elemi ismeretekkel foglalkozik, s mely egy polgári tanoda létesitése folytán bármily városra nézve feleslegessé válik — ama tanodák tantárgyai, mint a •/. alatti mellékleten látható — majdnem ugyanazok. Jelesül a latin és görög nyelv kivételével mely a gymnasium, — a francia nyelv és ábrázoló mértanéval, mely a reáliskola, — s végül a gazdaság, vagy ipartan,, statistika köz-, magán- és váltójog alapvonalai és a könyvvitel kivételével, — melyek a polgári tanoda kizárólagos tantárgyai: a többi tantárgyak mindenik tanoda tanterveiben fölta- láthatók, ha t. i. összehasonlításunkat a polgári iskola 6 osztályának megfelelöleg a középtanodák 6 osztályára terjesztjük k;. De nem lehet figyelem nélkül hagyni, hogy még a közös tantárgyak is különböző terjedelemben egész más rendszerben, és különböző módszerrel kezelendők ama tanintézetekben.

A polgári iskola feladata — mint fentebb körvonalozva volt: a közéletre készíteni a különböző pályára lépendő növendékeket, ennek folytán egyesitvén magában a foldmivelési, ipar, kereskedelmi iskolák főbb jellemvonásait ezen szakiskolák különleges

tantárgyaira irányulnak, ugyszolva azok segédeivé válnak a többi tantárgyak is.

A közép tanodákban már a növendékek szellemi tehetségének öszhangzatos fejlesztése — mint közös czél mellett, — a gymnasium feladata a tudomány egyetemre, n reáliskoláé pedig a műegyetemre való előkészítés. A jelzett közös czél, I azon körülmény, hogy a két irányú közép tanoda legtöbb közös tantárgya, minden veszély nélkül kezelhető egyenlő terjedelemben és ugyanazon módszerrel: arra a gondolatra vitte a szakférfiakat, hogy legalább az alsóbb osztályokban egyesítsék e két irányt. így jöttek létre az u. n. realgyranasiumok, melyek mint hazánkban, úgy a külföldön is nem kevés számmal találhatók. Újabb időben a tudományok folyton növekvő terjedelme és haladása folytán alig látszik már kivihetőnek az egyesítés, a honnan az országos közoktatási tanács munkálatában, s az ennek alapján létesült s már az országgyűlés elé terjesztett kö- zéptanodai törvényjavaslatban indítványozva van a két irány teljes szétválasztása. Mily megállapodás jő létre e tekintetben az or- 8zággyülésen ? az még nem tudható, de ha a szakférfiak közvéleménye nem javalja a gymnasium és reálirány egyesítését, holott azok között nem egy-két találkozási pont fedezhető fel: —- bizonyára annyival kevésbé vihető ki a polgári iskola egyesítése akár a gymnasiummal, akár a reáliskolával, akár a realgymnasiummal. Mert tantervűkben a hit- és erkölcstanon, a szabadkézi rajzon, szépíráson, éneken és testgyakorláson kívül egyetlen találkozási pont sincsen.

A tanintézetek ezen általános ismertetése után áttérünk Békésváros azon viszonyainak előadására, melyeket az oktatásügy rendezésénei irányadóknak ismerünk.

(Vége köv.)

De ne zúgolódjunk, ne szánjuk, ne sirassuk üt! — ő már megtette az utat, a földi szenvedések vérverejtékes útját, ő boldog már, mig mi tovább is küzdünk, szenvedünk !

Nyugodj hát békén kedves iQu, kit szeretve tanultunk ismerni, s kinek emléke kegyelettel fog élni sziveinkben; nyugodj békén, legyenek szépek siri álmaid, s mig barátid „porodra hintenek virágot, lebegj őrző angyalként fölöttök !“

Miskey-Jugovics Béla.

Kovács Gusztáv végzett theologus és gyulai református rektor meghalt f. évi május 28-án, életének 26-ik évében.

A legnemesebben érző ifjú kebelt, a magasra törekvő-, korán szárnyaszegett szellemet, a gyöngéden szerető fiút, s a Ieghübb barátnak hamvait kisértük ki az enyészet és örök béke hazájába, a számára oly korán megásott sirgödörhöz.

Ti, kik ismertétek ez ifjút, kinek keble tán koporsójában is melegebb volt, mint a világ fiaié közönségesen, kik üres semmiségeket hajhászva élik le gyakran az életet, a nélkül, hogy egyetlen dicséretes tett emléke beszélne is róluk holtuk után, — kik ismertétek e nemes szivet, mely tudott lelkesülni minden nagy, nemes és szép után, tudott melegen érezni, tudott fáradni egy magasabb czél eléréséért, s tudott panasz és kifakadás nélkül elviselni hosszas szenvedést, nélkülözéseket és küzdelmeket: — nem megdöbbenve álltátok-e körül gyászravatalát ? s nem fájt-e telketek, midőn az utolsó hantot gördítő k a sírba, mely örökre elfödé tőlünk, ki ősz atyjának reménye és büszkesége, barát-1 jainak kincse, s az emberiségnek majdan egy kiválóan hasznos tagja, jóltevője leendett volna ?!,..

A tankötelesek iskoláztatása faluhelyen.

A vasárnapi hivatalos lap a közoktatásügyi miniszternek köv. rendeletét teszi közzé:

„A tankötelesek rendes iskoláztatását, a nép közt uralgó egyéb megszokottságok mellett nem kis mértékben akadályozza a tavasz’ és nyári munka, a midőn különösen a mezei munkás osztály gyermekeit apróbb házi foglalatosságok miatt az iskolába járástól visszatartja.

A népoktatásügyi törvény 54 §-ában megszabja ugyan a szorgalomidöt s 4 §-ában meghatározza az iskolamulasztók szülőinek megbüntetését; mind e me'lett a 8 havon át egyfolytában tartó iskolábajárást edd’g csak városokban lehetett teljesen keresztülvinni, — falukon a nyári iskoláztatás hiányos, szaggatott volta niatt eddig csekély eredményt lehetett elére’.

Nincs okom kétkedni azon, hogy (czim) minden erejével törekszik a törvényben elrendelt folytonos iskoláztatást időről-időre érvényre emelmi, azonban minthogy a törvény 53. §-ban a tíz évesnél idősebb tanköteles gyermekeknek megengedheti az iskola szék, hogy egész héten a földmives gyermeke mezei munkára mehessen, és csak vasárnap járjon iskolába, sok időbe fog az még kerülni, mig a nép az iskoláztatás szükségét átérezve, gyermekeit nyáron is folytonosan feljárassa az iskolába.

Addig is tehát, mig az iskolába járatás és taníttatás iránti szükségérzet a népben gyökeret verne és átalánossá válnék, módokról kell gondoskodni, hogy egyfelől e szükségérzet fejlesztésére sebesebben lehessen hatni, másrészről a hézagos nyári iskoláztatásból eredő mulasztásokból folyó tudatlanság lassankint oszlattassék.

Ilyen egyik módul kínálkozik a váltogató iskolába járatás megkisértése. A váltogató iskoláztatás ugyanis abban áll, hogy a szülők gyermekeiket a nap egyik felében házi vagy mezei munkára használják, másik felében pedig iskolába küldik, vagy a hét egyik egész napján küldik iskolába s váltogatva a másik napon mezei munkára fordítják. A körülmények szerint á munkára fordítás és iskolába járatás e váltogatása történhetik úgyis, hogy két vagy három egymásután következő napon mennek a gyermekek iskolába s a két vagy három napra következő váltogató napokon maradnak odahaza kézi munka teljesítése végett. Az iskolába járás és a kézi munka e váltogatásának módjait mindenkor a helyi viszonyok és körülmények szerint lehet és kell meghatározni.

Tapasztalás tanította arra más orszá-