Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-05-31 / 22. szám
gokban az embereket, hogy a nyári iskoláztatás e váltogató neme szerint a gyermekek tanulmányaikban kelül előmenetelt tesznek, másfelől a szülőknek házi vagy mezei munkáikban elegendő segítséget nyújtanak, esetleg keresményeikben alig rövidittelnek meg, a munkaadók pedig azáltal elégittetnek ki, hogy munkáik végeztetésére a szokottnál kétszerte több gyermeket vesznek fel, kiknek egyik fele iskolája napján tanul, másik fele pedig folytatja a munkát s megfordítva. Ezek szerint felhívom (czim), hogy a felügyeletére bizott tankerületben esetleg már folyamatban lévő állami avagy tanyai népiskolákban már I nyár folytán rendelje el e váltogató iskoláztatást a fentebb előadottak azon módja szerint, mely a helyi körülményekhez képest leginkább alkalmazható, s kövessen el mindent, hogy e k:sérlettel a kitűzött czélt mennél inkább elérhesse vagy legalább már kezdetben megközelíthesse. Ha ily helyeken a téli iskoláztatás folyton, azaz napról-napra foly október hótól márczius hó végéig, vagyis hat hónapon át, a nyári iskoláztatás pedig a váltogató iskolába járás szerint april, május, junius és július hó végéig kiterjesztetik: a törvény 54. §-ának, melyben a nyolcz havi folytonos iskoláztatás vau elrendelve, tökéletesen elég fog tétetni. Egyelőre e rendeletemet cs?k az éfla- mi és a tanyai iskolákban kívánom foganatosítani; ha a tapasztalás arra fogja (czim) vezérelni, högy az iskolába járatás e vr'to- gató módszere ke^ő eredményre vezet nem mulasztom el e módnak másféle népiskolákra való kiterjesztését sem. Minden esetre elvárom (czim) jelentését először arról, hogy tankerületében mi módon és mely helyeken alkalmazhatta az iskolába járatás e módját; másodszor annak idején azt, hogy mi eredményre vezették ebbeli kisérlotei. Budapest, 1874. május 17-én. Trefort Ágoston, s. k. Közöljük e rendeletet azon hozzáadással, hogy annak keletkezését indokoló viszonyok megyénk minden nagyobb • községében sőt kivétel nélkül minden városában is fenn forogván, ajánljuk az iskolatanácsok, s különösen a községi elöljáróság figyelmébe. A kormány figyelme látjuk, mindenre kiterjed, de vajmi keveset ér, ha nem lennének rendeletéinek végrehajtói. Szeretjük hinni, hogy Békésmegye minden községe, s a községek iskolatanácsa sokkal jobban át van hatva az alkotmányos kötelességérzettöl, som hogy az ily rendeletek végrehajtását lelkiismeretesen ne teljesítené, mert különben is vagy jó akaratunkból kell azt tenni, vagy ha igy nem tennök, majd megtétetik velünk. Levelezés. Doboz, május 24.1874. Pünkösd ünnepét üli az egész keresztyén világ, megszűnve a munkától, ünnepi ruhát öltve megy mindenki a harangok hívogató szavára az Ur házába, könyörögni és hálát adni istennek jóságáért, mclylyel elejétől fogva az emberi nemet elárasztó. Béke, nyugalom, kiengesztelödés, ünnepélyes csend mindenütt. Talán egyedül Doboz községe az, hol a harangok ez ünnepen elnémultak, talán egyedül ennek lakosai munkálnak most is kétségbeesett erőlködéssel, talán egyedül itt zavarja fel az ünnepélyes csendet e napon a koldusbotra jutott nép ezreinek jajgatása ? — kik sápadt arczczal, könyezö szemekkel lekintgetnek felfelé, — irgalomért zörgetve az eget! A Doboz községet gyűrűként körülövezö fehér-körösi csatorna és Fekete-Körösök 1869. év óta már több alkalommal végpusztulással fenyegeték hajdan oly virágzó községünket; s volt idő már az 187%-ik év telén, hogy a karácson és uj-év napjaiban községünknek fele viz alatt, s ugyanakkor templomunk a tűzhelye mellől kiszorult nép élelmi szerei s ingóságainak tárháza volt; — s bár sok ház végkép összeomlott, s földjeinken a következő években is árvíz s más elemi csapások dalának: mindamellett lakosságunk — ha bár kölcsön pénzből — tűzhelyét kijavitgat- ni, hajlékát felépíteni igyekezett. Azonban mind hiába! f. évi május 16. éjjel dühöngött vihar, különbon is magas vízállás mellett a Fekete Körös balparti töltéseit a békési határban, mely igen hiányos őrködés alatt állott — annyira megrongálta, hogy május 17-én reggel Roszerdötől Verebesig a viz több helyen partot szakasztva, iszonyú rohammal közelgetett a községünk mentesítésére emelt körgátak felé, s már e hó 19-én mindenütt annak lábait mosá. Jóllehet a kitörés hírére május 17-én úgy a Körös partok, mint vódgátjaink örökkel és munkásokkal elláttattak, s bár 19-étöl kezdve összes lakosságunk munkaereje a védsrátak erődítésén működött: mindamellett O 21-én a köztünk megjelent Kör.-Berettyó szab. kir. főmérnök és járási szolgabiró urak belátván, hogy a biztosnak vélt védgát tarthatatlanná lett: egy, a legmagasabb fekvésű helyen — közvetlen községünk alatt — uj védgát emelését hozták javaslatba. Mely vonalon a munka d. u. 4 óra tájban kiosztatván, községünk összes munkaereje annak emelésére fordittatott, mely munka az éj beálltával nők és gyermekek által tartott lámpa- és fáklya-fény mellett reggeli 3 óráig kétségbeesett erővel folytattatott. — Azonban minden erőlködés, küzdelem hasztalan volt, mert 22-én 3 óra tájban a községből jövő sirás, jajgatás hangjára a munkások munkáikat félbenhagyva, rohantak a vészt jelző lárma felé, s minthogy már akkor a növekedő külső ár védgátainkat megkerülve, községünknek úgynevezett Sürü, és hatházi részét elborította. Többé védelemre senki, csak is menekvésre gondolt, minthogy az áradat sebesen terült az úgynevezett nagy-kerti község-rész felé, mindenki csak élete megmentésére, az öregek, kisdedek s betegeknek bajón leendő elszállíttatására gondolt, élelem, ingóság mentéséről e pillanatban szó sem lehetett, any- nyival is inkább, hogy községünkben összesen alig 5 csolnak volt. A községnek közepén, a még víztől ment részen pár lelkes községi lakos buzdítására a többi község-részeknek megmentése czéljából uj védgát emelése inditványoztatott, s a még víz alá nem merült község-rész lakosai ismét kétségbeesett erőlködéssel fogtak tűzhelyeik megmentéséhez: de talán minden igyekezet hasztalan, ha megyénk nemes e/- vü alispánjának felhívása folytán a csabai járás szolgabirája, csendb’ztosa, Csaba város főjegyzője és albirájának vezetése alatt egyszerre több mint 100 edzett csabai munkás mentő angyalként községünkben meg nem jelenik, kik is estenden munkába állva, azt csekély szüneteléssel egész éjszakán keresztül teljes buzgalommal folytatták, sőt 23-f i estig munkálni meg nem szűntek, mikor is őket szinte Csabáról uj erő váltotta fel. Szinte Csaba városa volt első, ki ínséggel küzdő lakosságunkat több szekérre menő kenyér és szalonna s egyéb élelmi szerekkel segélyezte ; ezt követte Gyula vámosának két rendbeli élelmiszer szál,:tványa. S mai napon vesz- szük Békés városa s Orosháza község elöljáróságának tetemes mennyiségű éle,’ri szer szállítmányait. Áldja meg az ég jóltevöinket, k:k nem engedék, hogy kimerült kétségbeesett népünk lelki gyötrelmein kívül az éhség kínaival is gyötörtessék, kik ez ideig mintegy 1000 lelket mentének meg a kétségbeeséstől. Óvja Isten hazánkat, s ne engedje, hogy benne egy község is valaha oly nehéz időt érjen, mint minő nekünk az 1874-ik évi pünkösdöt megelőző hét, s pünkösd első napja volt. Egy dobozi lakos, kinek háza leomlott, s minden vetése viz alatt áll. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszék előtt folyó évi junius hó 1. és következő napjain felvett polgári ügyeknek. Előadó: Teleszky. 2618. Szász András és társai felp. öreg Szász András alp. ellen osztályrész kiadatása s jár. iránt. 2725. Vásárhelyi Pál felp. Tóth Julianna alp. elleni 6018 frt elvont haszon s járulékai iránt. 3811. If. Rab Mária és társai felpereseknek id. Rab Mária és társai alp. elleni örökség! osztály rósz s jár. iránt. 3900. Löwi Móricz felp. Schwarcz Lázár alp. ellen 487 frt 54 kr. s jár. iránt. 4144. Zsila Erzsébet felp. Hajdú An- drásné alp. ellen tulajdonjogba! visszahelyezés és jár. iránt. 4402. Lusztig Sámuel felp. özv. Kohut Pálné alp. ellen 448 frt töke s jár. ;ránt. Előadó: Nyikora. 186. Lipták Pikó Mária felp. Hugyecz Judit s társai alp. ellen a csabai 4618. 250. 251. 252. sz. tkkvi. fekvőségeknek y6 részének megítélése iránt. 205. Berényi Mihály felp. neje Német Juliánná alp. ellen házassági kötelék végfelbontása iránt. 300. Szemenyei Rozália felp. férje Rajki György alp. ellen házasság végfelbontása iránt. Előadó I Huszka. 1849. Rajki Erzsébet s társai felp. özv. Rajki Pálné és társai alperesek ellen */4 te- lekföld tulajdona iránti pere. 2617. Pól Dániel mint Szarvas város ügyészének Janurik Mátyás Szarvasváros alp. ellen tiszti keresete kötelesség mulasztás miatti meg dorgálás és költségek iránt. Előadó: Dobosfy. 3376. Lakatos Ede felp. Paulovytz Ida férj. Kaprinai Gáborné alp. elleni kártérítési pere. 3324. Darulya Márton illetve jogatódai felp. Kraller Anna alp. c^eni tulajdoni pere. Újdonságok. — Király ő felsége a dobozi árvíz károsultak számára magán pénztárából 300 forintot adományozott. — A fejedelmi kegyet a belügyminister távirat által tudatá az alispánnal ki aztán, ugyancsak a belügyminister engedélye folytán a megyei házi pénztárból előlegként rögtön utalványozta s rendeltetése helyére forditá. — Ugyancsak a legnagyobb mértékben sújtott doboziak részére csabai polgártársaink mindjárt a szükség s nyomor hallattára nagymenyiségü élelmiszereket szállítottak. — A minden jók jutalmazója fogja áldani az ily nemes emberi tetteket. Mondanunk sem kell, hogy városunkból is folytonosan szállíttatnak élelmi szerek. Nekünk csak egy megjegyzésünk van, csináljanak ez ügyből az illetők, kikre t. i. az élelmi szerek felosztása bizva van — lelkismeretes dolgot, s mennyire idejök engedi legalább a felügyeletet gyakorolják a szétosztásnál, jóakaratukban egy pillanatig sem kétkedünk, de kik népünk természetét ismerik, tudják, hogy a legjobb akaratban is keresnek gáncsolni s gyanúsítani valót. — A miskolcz-csabai vasúti consortium e hó 5-én Miskolczon b. Vay Béla elnöklete alatt közgyűlést tartott, hogy tanácskozzék azon kérdés felett, vájjon nem volna-e ajánlatos a consortium feloszlatása és a 2283 frt 49 krnyi vagyon szétosztása. A közgyűlés azon nézeten volt, hogy a jelen viszonyok közt nincs igen kilátás arra, hogy a vasutat már közelebbi időben lehessen kiépíteni, de bizton hiszi, hogy annak majd el- jövend az ideje: megbízta tehát elnököt, hogy az előmunkálati engedélynek meghosz- szabbitásáért illetékes helyen nyújtsa be a folyamodványt. Végül még a közlekedési ministerium egy leirata olvastatik fel, melyben az kijelenti, bogy a vasút iránt csak akkor bocsátkozhatik tárgyalásokba, ha a consortium, kész azt az állam, minden megter- heltetése nélkül kiépíteni. (P. N.) — Halálozás. Kovács Gusztáv a helybeli ref. felekezeti iskolák rectora e hó 28-án meghalt. A 26 éves ifjú a legképzettebb fiatal emberek egyike volt, ki hálátlan pályáján alapos készültségével igen szép eredményt mutatott fel rövid működése alatt. Az elhunytat öreg, s most már minden támasz nélkül álló atyja, s számos barátja siratja. Nyugodjék békében az anya föld porában! — A műkedvelői előadás jövedelméről a nyilvános számadást már ma egy hete közöltük, s most már az országos cholera árvaház igazgatóságától az összeg átvételéről szóló s Ferenczi Alajos úrhoz címzett nyugtatvány levelet .is közölhetjük, a következőkben : Tekintetes pénztárnok ur 1 A gyulai műkedvelők által f. év május 14-én rendezett szini előadás 174 frt és 38 krt tevő tiszta jövedelmét örömmel és hálaérzettel vettük, s az árvaház pénztárába elhelyeztük. — Midőn ezt a tekintetes úrral tisztelettel tudatjuk, fölkérjük egyúttal arra is, hogy a gyulai műkedvelő egyesületnek ezen nemes és szent ügy iránti részvétéért köszönetünkot és hálánkat kifejezni méltoztassék. Kiváló tisztelettel maradván, Budapesten május 27-én 1874. Kralovánszky Istvánné orsz. árva anya.“ — Múlt számunkban a polgármesternek a főkapitány- s nehány tanácsnoknak az árviz veszély alkalmából kifejtett buzgalmáról elismerőleg nyilatkozónk; vannak azonban, kik hiányosnak találják közleményünket, a mennyiben városi mérnökünkről említés nem tétetik. Mi szívesen csatlakozunk az illetők nézetéhez, s örömmel jegyezzük fel, hogy a mérnök ur munkássága s kitartó buzgalma, s szakértő vezetése tekintélyes tényezőt képez a védgátak erösitése s ezzel a még szárazon ál'ó terület megmentése körül. — Blayer Ferenez városunkban ismert tánezmester junius hó 1-én nyitja meg táncziskoláját, a főutezán levő ezelőtt Deimel most Geyer-félő házban. — Mint városunkban régibb idő óta előnyösen ismert tánezmertert ajánljuk a szülök becses figyelmébe. — A kijátszott tentatartót Iduna névvel Moldovány Gábor nyerte. — E tudósítás múlt számunkból kimaradt. — Megyénkbeni vizáradásokról a következő szomorú részleteket hozhatjuk ; ugyanis Aradmegyében Zaránd és Székudvarnál a Fehér-Körös, a vári uradalmi erdő mellett Mályvádon a Fekete-Körös kiszakadt és elborította az egész gyulai oláhrétet és sitkai földeket; — az e földek hosszában elvonuló „Bánom védpart“ csak folytonos munkásság á'tal volt a k’-zakadástól feltartható, és ez álta1 százezrek értéke megmenthető; — e védtöltésen az Pető tulajdonosok m/r e hó 25-ke óta százával dolgoznak sövényekkel, karókkal erősítve a partot; az e hő 27. és 28-ki nagy szelek kétségessé tették ugyan a megmentést, de az erélylyel párosult munkásság daczolt az elemmel, és midőn e sorokat írjuk, teljes reményünk van arra, hogy a zse 'ér földek meg vannak mentve, mert 27-ke óta a begyekben, hol a Körösök ered lek eső nem lévén, áradástól nem tarthatni. — Doboz a maksári leszakadás ált'' újra és nagyobb mérvben volt fenyegetve, ott a fél község van vízben és ed- d;g nr ’tégy 160 hí*’, omlott össze. — A lakosság részére Csaba, Gyu'a és Orosházáról élelmi szerek szállíttatnak még folyton, meií az ínség fenyegető alakot kezdett venni. — O felsége a k’rá'y volt első a segélyezésben, mert a mint a csapásról értesü t, rögtön 300 frtot utalványozott magánpénztárából. Gyufa városa a begyü't pénzbe1’ adományokat a vész elmúlta után fogja átszolgáltatni; a Wenckheim g.ófi csa'ádnak több tagja is tetemes adományokkal igyekeztek enyhíteni az Ínségen. — Békés vá-osa szi ite folyton fenyegetve van, földeinek nagy része víz alatt é'l. — Gyomától Déva-Ványáig mint értesülünk sik tenger látható, a Körösök partjai megvannak róngá'va. — A hetek óta tartó esőzések elejénte a legszebb reményekre jogosítottak, és íme eredménye most ezrek vagyonának tönkre tétele. — A vizánás, bár folyton magas, de apadásban van. — Gyula városának e hó 23-án tartott képviseleti rendkívüli ülésében a polgármester felhívta a képviselőket a rendkívüli áradások következtében vészbizottság alakítására, mely a már kifáradt tanácsnak segédkezet nyújtson az árviz tartama alatt. — A képviselet vészbizottságot ugyan nem alakított, mert mint egyik kancsó mellett vészt tanulmányozó tagja mondá: „ha a tanács belevitte a várost a vizbe, hát legjobban tenné, ha ö maga is bele ugrana“, de felhatalmazta a polgármestert, hogy a tanács melletti sogédkedésre hívhat fel egyeseket; e nagy kegyelmet azonban a polgármester igénybe nem vette, noha az még végzésileg is kimondatott. — A zsellér illetőséggel bíróknak pedig megengedtetett, hogy vizraen*
