Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)
1874-10-25 / 43. szám
Harmadik évfolyam 43-ik szám Gyulán October 25-én 1874. ( Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft — Meghívás. A békésmegyei gazd. egylet igazgató választmánya több fontos ügyben f. é. november 4-én d. u. 3 órakor Gyulán, a megyeház termében ülést tartaná, melyre az egylet választm. tagjai ezennel meghivatnak. Az igazg. elnök megbízásából Gerendáson, oct. 21. 1874. Mokry Sámuel, egyl. titkár. Gyula October 21. 1874. Alig egy éve, hogy Göndöcs Benedek apát ur a gyulai rom. kath. parocliiát elfoglalván, városunk polgára lett, s működése már is annyi sikeres eredményt tüntet íel, mely minket — szokásunk ellenére is — azok méltatására indít. Nem hagyjuk ki számításunkból azon tényezőket, melyek mellett ^sikert képes valaki feltüntetni, sőt egyenesen rá fogunk azokra mutatni, hanem a tényezőknek a közjó, s kivá- lólag községünk anyagi, s szellemi gyarapítására való értékesitésére, s az ezt jutalmazó nagy siker előtt szemet hunyni a közönyösség méltó vádja nélkül alig lehet. Göndöcs Benedek apát ur nálunk még jó formán meg sem „melegedett“ s már lelkes szavakban arra szólitá fel városunk s megyénk kö zönségét, hogy alakítsunk méhész egy letet. — A felhívás fogott, az egylet megalakult, csendesen bár, de oly sikerrel működött, hogy ma két hete rendezett kiállítás eredménye nem csak a laikus közönség érdekeltségét költé fel a legnagyobb mértékben, hanem a szakértők várakozását is jóval felülmúlta. — lm itt van a szerény egylet, melyről valaki épen e sorok Írójával szemben tavaly még oly ki- csinylőleg nyilatkozott: El ez, és éltet, s társadalmi életünk történetében bizonyára szebb helyet fog betölteni, mint hét éves politikai vajúdásunk. Tavaly octoberben a polgári kör tökéletesen oszlóban volt, a tagok tehetetleneknek ismerték el magukat, s reményüket veszték a tovább való fennálláshoz, egy mentő eszköz volt csupán Göndöcs Benedek apát ur elnöksége. A következés igazolta, hogy a polgári kör nem csalódott, — nem lennénk igazságosak ha e kör mai életét kizárólag Göndöcs Benedek apát ur működésének tudnók be, de ismét tagadhatlan, hogy az ő neve kellett ahoz, hogy a bizalom helyre álljon, hogy oly férfiú tisztséget vállaljon, minő a kör volt igazgatója. — Gyulán a kiválólag iparosokból álló Gyulán, mit jelent egy polgári kör fenn vagy fenn nem állása, ennek fejtegetése talán felesleges. S mit mondjunk a megyei múzeumról? Mi nekünk a megyei régész és művelődés történelmi egylet? Különböző nézetek lehetnek is, vannak is ez egyesület célja, működése, és jövője felől, de hogy a politikai küzdelmekben kimerült s érdekvesztett társadalmi életünkbe uj erőt öntött, uj irányt jelölt ki, melyen már eddig is szép eredményeket mutat fel, tagadni senkisem fogja. S kinek köszöni ez egylet éltét? Első sorban Göndöcs apát ur ügybuzgalmának. Nem feledkezünk meg ez eszme megtestesitésén XSM, munkálkodásban”"megőszült id. Mogyorósi János ur érdem élről, de bátran kimondhatjuk, hogy Gondöcs ur neve, tevékenysége, egész személyisége kelle tt ah h oz t h ogy Mogy or o - si ur annyi nemes és oly hosszas küz- delem után agg napjaiban megérte az egylet megalakulását, mint Simeon az. üdvözítőt. Ezek a főbb mozzanatok, melyek Göndöcs Benedek apát ur köztünk való működését jelzik, nem zengünk mi neki glóriát, a tettek beszélnek, elvégzik ezt helyettünk; de nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy nem volt jótékony célú, vagy a község érdekében tett felhívás vagy kezdeményezés, hol Göndöcs apát ur neve nem a legelsők között állott volna. Gyula város Göndöcs apát urat megjelenésekor a legmelegebben fogadta, működéséhez igen sok reményt kötött, s ime egy év elég volt rá, hogy reményünk valósultát, s újabbak jogosultságát megérjük. E pár szó nem akar keserűség lenni, — hogy Göndöcs apát ur állásánál fogva a polgári iskolaszék tagja, hogy ott is nagy befolyása van, elképzelhető, használja fel a befolyást arra, hogy ez iskolából a jelekezeti érdek száműzve legyen! Jöjjön a határozott szó tőle, mint a legnépesebb felekezet fejétől s lesz sikere ennek is. Göndöcs Benedek apát ur társadalmunkban igen tisztelt állást foglal el, kedvező anyagi helyzete, s széles körii összeköttetései mellett mindenkit megnyerő s lekötelező modorával, ta.- lán nem is volt oly nagy munka az emlitett eredményeket felmutatni ? Egyszerű rá a felelet, sokan vaunak, kik e tényezőkkel kisebb nagyobb mértékben rendelkeznek; de nincs meg bcnnök a nemes ambitió, mint meg van az apát urban, e tényezőket a közjó érdekében érvényesíteni. Városunk igen sokat köszön az apát urnák, s mi csak a közóhajnak adunk kifejezést, ha neki fris jó egészséget, s hosszú életet kívánunk. — Tekintetes Békésmegye bizottsága f. évi augusztus hava közgyűlésének 337. számú határozata által, a megyebizottsági évnegyedes közgyűlés határidejéül f. évi november hava 2-ik s következő napjai tűzetvén ki: erről kivatalos tisztelettel oly kéréssel értesítem, hogy ezen közgyűlésre megjelenni, s a közűgyek elintézésében résztt venni szíveskedjék. Tárgysorozat: 1. Alispánt jelentés a megye állapotáról, s időközben tett intézkedésekről. 2. Az állandó választmány 34 tagjának az 1870. XLII. t. ez. 44. §-a értelmében való újbóli megválasztása. 3. Ministeri rendeletek; és pedig bel- ügyministeri, az előre nem látott költségeknek a házipénztár terhére leendő kiutalványozásához szükséges kormányi jóváhagyás; — az 1875-ik évi megyei költségvetési előirányzat ; — pénzügyministeri rendelet, a szarvasi szolgabirói lakbér fejeben követelt 154 frt megtérítése; — közmunka és közlekedésügyi ministeri rendelet, a megyei kö- utra kért állam-segély megtagadása; — a földm. ipar- és kereskedelmi minister leirata, a husmérésre vonatkozó megyei szabályrendelet megváltoztatása tárgyában. 4. Törvényczikkek kihirdetése, 5. Az 1875-ik évi megyei költségvetés és az állandó választmánynak ez iránti jelentése ; s a megyei kórház 1875-ik évi költségvetése. 6. Az állandó választmány jelentése a tisztviselői napidijak iránti szabályrendelet módosítása iránt. 7. A jövő évi közgyűlések száma és ideje iránti szabályrendelet. 8. A megye főispánjának rendelete, az orosházi járás csenbiztosa ellen emelt vádak iránt. 9. Háromszék alispánjának megkeresése, a megyei iskolai tanácsosok napdijának . eltörlése tárgyában. • 10. Ungmegye átirata a pesti önsegélyző egylet fentartása érdekében. 11. Arvamegye átirata az állami közlekedési müveknek szilárd anyagból való építése tárgyában. 12. Az állandó válaszarány véleménye a Bach-korszak alatt keletkezett nyomtatványok árából megtérített összeg hová fordítása iránt. 13. Küldöttségi jelentések: a megye székház bővítése iránt beadott tervek; — a gyoma- mezőtúri megyei útvonalnak védgát- tá idomitása; — a Sebes-Körös árjának levezetése czéljából, Vésztő község által tervezett csatorna; — és aK.-Sz.-Mártonhoz tartozó mester-szállási puszta határán létező dombok megújítása tárgyában. 14. A jegyzői nyugdíjalap iránti javaslat. 15. A megyei pénztárak megvizsgálásáról szóló jegyzőkönyvek s egyéb pénztári ügyek. 16. A kórházi bizottság jelontései, a kórházi épületek kijavítása — s az nj gyászkocsi kiállítása körül felmerült többlet tárgyában. 17. A számvevői tisztség jelontései; a békési katonai lakok bérbeadása iránti szerződések ; Doboz községnek közmunka-vált- ság leirátása iránti kérvénye, s a gyulai járás csendbiztosának költségjegyzéke tárgyában. 18. Községi költségvetések és zárszámadások. 19. Ipartársulati alapszabályok. 20. Gyula város tanácsának ogy epreskerti telek megvétele iránti jelentése. 21. B-Csaba község építészeti rendszabályai. 22. Orosháza község szöllőbegyi rendszabályai. 23. Grosz Adóit és érdektártársai felfolyamodása Szeghalom községnek a községi korcsmák bérbeadatása iránti eljárása ellen. 24. Az orsovai „Deák-egylet“ felhívása, a korona-kápolna, mint történelmi ereklye fenntartása érdekében. 25) S egyéb időközben felmerülendő tárgyak. Kelt Gyulán, October 20-án, 1874. Jancsovics Pál s. k. alispán. Fökimutatása Békésmegye 1875. évi közigazgatási szükségleteinek. Békésmegye törvényhatóságának 1875- ik évi költségvetése egybeállittatván, ás a megye állandó választmányának f. évi október 19-ik napján tartott ülésében tárgyaltatván, — miután 1870. évi 42. t. ez. 14. §-a értelmében a törvényhatóság költségvetése és az állandó választmány véleménye az őszi közgyűlést 15 nappal megelőzőleg közszemlére kiteendő, és a bizottsági tagokkal közlendő, annálfogva a kérdéses jövő évi költség- vetést az állandó választmány reá vezetett véleményével együtt ide mellékelve, oly megjegyzéssel közlöm, hogy e költségvetés a f. évi nov. 2-ik napjára kitűzött magyei közgyűlésen fog tárgyaltatni, és hogy úgy a költségvetés, mint annak mellékletei is, az idézett törvény rendelkezéséhez képest a megye jegyzői tisztségnél közszemlére kitétetett. Kelt Gyulán, 1874. október hó 19-én. Jancsovics Pál s. k. alispán. Szükséglet: Múlt 1874. évi pénztári hiány . — A megyei tisztviselők és szegődményesek fizetése .................... 46500.— Ezek mellék-járulékai .... —.— A közbiztonsági személyek rendes fizetése és a szolgák bére . . 24580.— Ezek mellékjárulékai .... 5634.— Hivatali helyiségek bérlete . . —.— Irodai szükséglet......................... 3863.— Út i költségek és napdijak . . . 400.— Megyei épületek fentartási költs. 1859.— Egyéb rendszeresített kiadások . 290.— Előre nem látott költségek . . 500.— évi szükséglet 83626.— Fedezés: Fekvöség jövedelméből .... —.— Elhelyezett tőkék kamataiból . . —.— Egyéb jövedelmékböl .... 600.— fedezeti összeg 600.— levonván a fedezeti összeget az évi szükségletből, lészen az állampénztárból kirendelendő . 83026.— Vélemény. Békésmegye törvényhatóságának 1875-ik évi költségvetése tárgyában. E költségvetés minden egyes részleteiben tüzetesen megbiráltatván, az általában indokoltnak találtatott, s igy elfogadásra ajánl- tatik, megjegyoztetvén, hogy 1) A VI. tétel első pontjánál, miután a járási szolgabirák jelentései szerint, a csendlegénység nyereg-készletei 8 évi folytonos használat után végpusztulásnak indultak, s miután ezen különben is czclszerütlen fanyergek s nyeregbundák a költséges kijavítást meg nem érdemlik, eladatásuknak javaslatba hozatala mellett, más czélszerübb nyeregkészületeknek beszerzése, s a csendlegé-
