Békés, 1874. (3. évfolyam, 9-51. szám)

1874-10-25 / 43. szám

nyék egyéb fegyverzeti e felszerelési csikkéinek kijavítására 1550 írt lenne megállapítandó?

2) A 11-ifc tétel alatt „ fekvővagyonbe- li jövedelem" czimen mi sem irányoztatik elő, e az állandó választmány ide vonatkozólag a folyó 1874-ik évi gyakorlatból indalva ki a megye tulajdonát képező katonai épületek közül még el nem adottak ntán befolyó bérjövedelmeket, valamint az eladott békési ilyetén épületek után befolyó eladási árak kamatait, a megye tartalék alapjába véli továbbra is beutalandóknak, s ezen jövedelmeket a megyei épületek fentartására, a kormánytól remélt, azonban az eddigi tapasztalatok szerint rendszerint szűkén kiszabott adomány elégtelensége esetén ugyanazon czélra fordittatni, s ekként e jövedolmeket természetes rendeltetésükre felhasználni már csak azért is, mert ezáltal a megyei épületek fentartásáról a fennforgó szükséghez képest gondoskodva Ieend.

3) A költségvetés szerint a jövő 1875

évi szükséglet.................... 83626 frtban van feltüntetve, ebből * levonatván a . . • • 600 írtban előirányzott fedezeti ösz- szeg, a jövő évre valóságos fedezendő összeg . • 83026 frt Ieend.

Egyébiránt az ekként elfogadásra ajánlott költségvetés két egyenlő példányban a m. k. belügyministeriumhoz felterjesztendő.

Kelt Gyulán, Békésmegye állandó választmányának 1874. év obtóber 19-én tartott üléséből.

Kiadta

Hajóssy Ottó s. k, főjegyző.

Merkl Alajos h. titkár értekezése.

(Vége.)

II. Másodizben az általam készitett brün- ni méblakhoz külalakra hasonló; de párká- nyos kaptárt mutatom be, mely építési módra abban különbözik a brünnitől, hogy nem kettős ugyan, hanem s/4 hüvelykes deszkából van készitve, mi által a méhlak olcsóbban állítható ki, és hogy a czélnak szín te megfelel, abból következtetem, mert a bécsi világkiállításon láttam az orosz osztályban Borischowszky által kiállított méhlakot, mely 2” vastag deszkából volt készitve ; már pedig ha Oroszországban, hol az éghajlat sokkal hidegebb elég 2” vastag anyagból készült méhlak, akkor nálunk a mi éghajlatunk alatt 5/j” vastag deszkából készült méhlak, minden, a méhekre nézve káros következmény nélkül elégséges.

Ezen méhlak a mértékre nézve teljesen megegyez a brünnivel, de belszerkezetre abban különbözik, hogy 4 osztály helyett 3 osst&lylyal van ellátva; mely által részint a kezelés könnyittetik, részint a méhek munkásságának akadályai háritatnak el; minthogy a méhek szívesebben dolgoznak egy keretben megszakítás nélkül, mint két keretben, hol nekik kétszer kell sejtjeiket újra kezdeni, és a keretekhez ragasztani; az anya is örömestebb rakja petéit hosszabb keretekbe, mint a rövidebb s a keret deszkái által megBzakaBztott sejtekbe.

Ezen méhlakon egy röplyuk helyett két röplyuk szemlélhető, melynek felsöbbike a mézkamarába szolgál s azon előnnyel bir, hogy mézhordás idején a méhek egyenesen a mézkamarába repülhetnek s nem kénytelenek terhökkel a költés telepen át fáradsággal a méztelepbe furakodni.

Megjegyzendő azonban, hogy a felső röplyuk csakis gazdag mézhordás idején nyit- tatik meg.

A méhlak belső rendszerében észlelhető még az alsó fiókzat, moly elől s oldalt hézagokkal van ellátva, s arra szolgál, hogy a méhek a Hasítási és méztelepi maBzatot s a pusztult rovarokat oda takaríthassák, hounét azután könnyű szerrel a méhek bolygatása nélkül eltávolithassák.

Végre ezen méhlak el van látva ablakokkal is oly czélból, hogy a méhek azon rósz szokása, miszerint 2—3 keretsejtjén is megkezdik munkálkodásukat a nélkül, hogy a keretek valamelyikét egészen befejeznék, meggitoltassék oly módon, hogy az ablaké- kát közvetlen a beépítendő kerethez alkalmazzuk és így őket annak beépítésére kényszerítjük.

Czélirányosak ezen ablakok azért is, mert a méhek háboritása nélkül, azok állapotáról, mnnkájok előmeneteléről könnyű szerrel mindenkor meggyőződhetünk.

III. A brünni méh-auyanevelő kaptár. Az anya-nevelő egy kisded egy osztályú kaptár, — melynek belvilága magas, mély, melybe egy kis méhraj elhelyezhető.

Ezen méhlakot anyanevelésre használjuk fel, s innét nyerte nevét.

Használata a méhészetben megfizethet- len minden időben ; de különösen a rajzás ideje alatt, midőn a méhész mesterségesen készitett rajait azonnal termékeny anyával láthatja el; valamint midőn a méhész anyát- lanságot tapasztal méhcsaládjai között; vagy már öreg, s a petézósre alkalmatlan anyát egy erőteljes uj anyával akar felcserélni; mert ha a méhész anyátlanná vált tnébeire bízza az anya nevelését, akkor az anyanevelés 18—20 napot vesz igénybe, s mégis ki lesz téve a fiatal anya, hogy nászröptében valamely szerencsétlen eset által elpusztul; mig ha ilyen anyanevelővel bir, az említett bajoknak az anyára nézve kitéve nincs.

Hasznosságát e kis kaptárnak számokkal is kimutathatom: én ma egy műrajt készítek fiatal termékeny anyával, az anya a petézést másnap azonnal megkezdi, ha neki elengendö méhsejt adatik; Dzirzon, — Berlepsch s más tapasztalt nagynevű méhészek számításai szerint, egy fiatal termékeny anya naponta 2400 petét rak, melynek összege 18—

20 napon át 48 —50 ezeret tesz, a mely ösz- szeg egy erős méhcsaládnak megfelel.

Használata: Az anya-nevelőbe kicsiségénél fogva csakis 3-ad vagy igen gyenge 2-od rajt helyezünk, mely azután egy félreeső árnyékos helyre tétetik, ott rendesen mézzel elláttatik; az anya megtermékenyül s petézni kezd azon méhsejtekbe, melyeket a befogás előtt a keretekbe szabtunk, ha most az anyát elvesszük, a méhek, anya hiányában a sejtlyukakban levő peték bármelyikéből azonnal uj anya neveléséhez fognak, a melyet meetermékenyülése után ismét elvehetünk anyásitásra.

Ezen brünni méh-anya nevelő kaptárnál czélszerübben lehet anya-nevelőt elő állítani oly módon, ha annak keretei a rendes méhlakok kereteivel teljesen egy mértékre szabatnak, mi által azon czél éretik el, hogy az anyátlan családokat nemcsak könnyebben láthatjuk el anyával, hanem az elgyengült családokat igen egyszerű módon megnépasit- hetjük, miután az anyanevelőből kivett keretet a költéstelepbe függeszthetjük, számosabb népet adhatunk az elgyengült családnak.

Ezen műtét az egyesítendő méhek le- füstöléso, *s az anyának a szokott 24 órai elzárásával eszközöltetik.

(Folyt, köv.)

Levelezés.

Endröd 1874. október 20.

Békésmegye egyik hajdani táblabirájá- ról óhajtok kegyeleteson írni. — Főtiszt. Huz- ly Károly ur ő nagyságának, békési föespe- resnek, Szt-László király prépostjának, nagyváradi 1. szer. kanonoknak, debreczeni plébánosnak s egykor áldozárBága kezdetén a nagynevű és határtalan jótékonyságai által áldott emlékezetű Lajcsák Ferencz nagyváradi püspök kedvencz titkárjának aranymisés áldozársága dicső és szerencsés alkalmából, őneki ö felsége a király által a Lipót-rend lovag keresztjével díjmentes földiszitése, kitüntetése minekünk, endrödieknek is örömre nyujtá sziveinket; engedje tohát a tekintetes szerkesztőség, hogy midőn a legkegyelmesebb ur méltatta a valódi érdemest: röviden, mintegy viszhangjául a debreczeniek osztatlan Örömének mi is nyilváníthassuk e sorokban ünnepélyes örömünket, mert az aranymisés prépost-kanonok-Iovag ha szeretve tiszteltetek k Debreczenben, itt is épen úgy oly mérvben nyilatkozik irányában az, miként 1869- bon ; midőn őt ő excellentiája a megyéspüspök ur kíséretében, mint békési főesperest üdvözleni, tisztelhetni, szerethetni szerencsések valánk.. Akkor a szeretve tisztelő óva- tiókat látván a megyés püspök ur ö excellentiája, mint közvetve értesülék odanyilatkozott : hogy „ez már valódi népszerűségé És csakugyan annyi évek (1852) óta és után a nép gazdagja, szegénye, férfia, asszonya uton-utfélen, templomban, saját lakásaikban csókolta, csókolgatta üdvözlő őt oly jelenetek közt és oly mérvben mely a keresetlen szeretetszülte valódi népszerűséget bizonyitá be — példának okáért: j

Röviden elmondom : hogy mi volt az ok, mely e szent és szép okozatot eredményező.

Az ok, mely öt, az aranymisés főpapot fokozatos- biztosan emelé a népszerűségben, szeretetben, elismerésben, közbecsülésben, és a papi méltóságok körében: saját egyéniségben rejlik !..

0 tudta és Ielkészi pályáján érvényesíteni iparkodik vala, hogy nem az engedelmes- kedŐben, hanem a parancsolóban kell lenni az okosságnak; — hogy nyitva tartsuk füleinket, midőn az alattvaló lelkének m<nden érze'meit eléadni akarja; hogy az-az egyedüli igazságos nagyravágyás, Isten szereti, s az ö szeretető jutalmául szeretetben gyarapodni a jótékonyság folytonositása által; hogy mért ke11 szelíden, szerényen és halkan beszélni, hogy ha elöljáró vagy, haragodban ne büntess senkit, hogy a pénzszeretet egy soha ki nem alvó kemencze, egy zsarnok a világon; hogy a rang s tekintély annak való, ki azt az elnyomottak és a gyötröttek megszabadítására használja; hogy aki a lelkiek- és testiekben a kis dolgokat használni tudja, az nagy kincseket gyűjt magának .. hogy a mogbántónak rövid, szelíd szóval kell felelni, és megtörve, BÖt legyőzve van az ő. haragja.... hogy nem szabad megvetnünk kitsem embertársaink közöl, — mert a művész nem tűrheti el, hogy müvét az ő jelenlétében ócsárolják. Az Isten mindenütt jelen van, az ember az ő müve 1. .. Hogy nem kell az embereket hibáikért gyűlölni, sem pedig a hibákat az emberekért szeretni !... hogy példával jobban hat az ember, mint a tanítással, mert ami már megtört s be is van bizonyítva, azt örömest tartja föképen a néposztálybeli ember hasznosnak ; hogy valamennyi magas méltóságok és nagy ranguak fölött ragyog „az isten igazi szolgájának“ czime.

Mert Huzly igy élt, már Endrődön Iak- takor birá több, még' jelenleg is országosan szereplő s hírneves föuraink barátságszerü bizodalmát, tiszteletét ! Endröd lakossága között pedig terjesztette — plebánosi (néplel- készi) cziméhez hiven a finomabb társadalmi szokásokat, föképen menyegzők s egyéb családias népünnepélyek alkalmával, a kertészetnek különösen, a belső kertészetnek ö adta, úgy szólván, az első lendületet.... 0 má”, mielőtt Petőfi énekelte volna, nagy mérvben példaadólag érvényesíti vala, hogy „Szeresd a virágot és ne féltsd szivedet, mert ki ezt szereti : rósz ember nem lehet." Mig ekként hívei közöl szegényt, gazdagot, föképen a hasonszenvi gyógyászat sikeres alkalmazása által, melynek Debreczenben koszorúsa lön ! hálás szeretettel magához csatolt a sirig, a síron tűiig : addig az ő méltóságos, modeszt, nyájas, tapintatos és eszélyes magatartása s nyilatkozatai által igen kedvelt tagja' volt és maradt a magasb köröknek is.

Vendégszerető egyszerű háza ismeretes volt Békésmegye úri köreiben ....

Mint Isten leikeszerinti pap tudván azt, hogy aki énekel, kétszer imádkozik, az Isten dicsőítésére zengett énekek terjesztésében és művelésében, — több szép népiesirályu. énekszöveget ö maga írván — sokat fáradozott és áldozott... Közel és távol vidékről jöttek úri családok tagjai ide ünnepelni, gyönyörköden' dők a földészapák leánygyermekeiből szervezett énekkar szépónekl ésében.... mely énekkart szomszédhelyekre is átkértek ünnepélyesebb temetésekkor. Nem egyszer zen- dült meg Endröd szép nagy templomában Haydn /Teremtés“ czimü szép hymnusa vagy az „Egek magas jelöltje“ szép dallama, melynek szövegét legelőször ö forditá magyarra, más szavakkal ugyan, de hason értelményü szöveggel. Debreczenben is ö szervezte legelőször és pedig majdnem egészen saját költségén az énekiskolát, az akkori jeles kath* éneklész Engesser Antal vezetése alatt, ki a hires pesti éneklésznok Engesszer Mátyásnak zenedei tanárnak és zeneszerzőnek édes testvére volt. ..

Mindezekből nyilván való, hogy a királyi kegy méltó egyént tüntetett ki, a hogy ha az ő nevéhez rang és czim nem tartoznának is, ő azok nélkül derék kath. magyar hazafi pap volna; mert nem a helyek teszik a férfit nagygyá, de a férfi mint gyémánt a heyyet, tünteti ki a helyet!

El nem mulaszthatom itt fölemlíteni, hogy a forradalom utáni közvetlen években többször volt önagysága egyes nem magyar emberek spionirozása és nemtelen föladásai folytán zaklattatva még csendőrök motozása által is.... igy akarván őneki a nyomorultak ártani, hanem hát.... vessünk fátyolt a múltakra ; majdan, ha úgy engedi időm és kedvem „ Vidéki élet“ czimü tollrajzaim „endrődi spektákulumok“ részletében azt is közzéteendőm. Isten éltesse ünnepeltünket jó kedélyben addig, mig e síron inneni élet terhére nem Ieend.

Idősb Bus magyar.

B.-Csaba október 20. 1874.

T. szerkesztő ur! A szegényebb sorsú utazok nevében, valamint néba-néha üres gyomruk érdekében felkérem ezen soraimnak lapjában felvételére:

Mint minden nagyobb vasúti állomásnál úgy Csabán is, főleg a délutáni vonatok érkezésekor a helybeli pékek rendesen süteményeikkel küldik ki cselédeiket az indó- házhoz elárusitás végett, mely eljárás az utazókra nézve nemcsak kívánatos, de szükséges is. — E napokban azonban hét ily sütemény árulót egy vasúti őr, kezében nád- pálczával, nem csak hogy elriasztani szándékozott, de jól meg íb ütlegelt, olvasatlanul osztogatván rájuk az ütlegeket, holott nemis azon oldalán állottak az indóháznak, hol a vonatok érkeznek, hanem ez ellenkezőn, hol a városból érkező kocsik állanak, már pedig ott alig hiszem, hogy joga volna bakter uramnak a basáskodásra, kivált miután a gyümölcs áruló kofák meg épen azon az oldalon árulnak, hol a vonatok érkeznek, vagy talán a kofák — mint nők — iránti udvariasságból elnéző ?

Nézetünk szerint nem volna felesleges, ha az állomási főnök ur kissé körültekintve ily önkénykedésnek véget vetne.

Kövesdy Benő.

Újdonságok.

— A polgári iskolában az előadások valószínűleg holnap kezdetnek meg. Sok akadálylyal kellett megküzdeni, de már túl vagyunk talán raindeniken. Összesen 32 ta- noncz íratta be magát, nem sok, de nem is kevés, minden esetre oly szám, melyért érdemes iskolát állítani. Hiszen még mindig van némi idegenség ez iskola iránt, s találnak is gáncsolni valót mindig, kik a kákán is görcsöt szoktak keresni, hanem, ha majd év végén látni fogják, hogy igen is lehet ez iskolában tanulni, hogy „embert“ csinál a gyermekekből, bizonyára meg fog jönni önként a bizalom, s ezzel a tanonezok számának nö- vekvóso is.

Egy öreg ur, meg egy fiatal ur, tehát összesen két ur, szemben ül. Az öreg urnák nem tetszik a fiatal ur képe, ez a fiatal urat bántja, s’mert bántja, hát feszeleg, hanem az öreg urat meg épen ez hozza rendes kerékvágásába, a mikor aztán ember legyen, ki előtte megáll. Nem hinné az ember, az öreg urnák verekedő természete van, ő szóval ver, hanem, mig más csak séta pálcát használhat e fogyverböl, ő a gerendát is egész könnyedén forgatja. — Hja, mit nem tesz a gyakorlat. — A szegény fiatal ur érezte is az erők aránytalanságát. Egy gondolat, s ö mentve. „Párbaj“ mond a fiatal ur, az öreg ur kökényizü ajkai mosolyganak. — A fiatal kirohan, az öreg ur nyugton ül. — A fiatal ur barátjait kéri fel, hogy az Öreg urat figyelmeztessék a lovagiasság szabályaira, a fiatal ur barátjai épen úgy járnak, mint előbb"