Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-01-19 / 3. szám

egyenlőség azon alapfeltételéhez, hogy az ember értékének mértéke a becsületes munkásság legyen | A kapocs könnyen meglelhető. A becsületes munka jutalomra törekszik ; a jutalom mekkorasága a munkába belefektetett tőkék legjobbikáról, az értelemtől függ; az értelem előzménye a tanulás, az ismeretszerzés ; az értelmes munka jutalma az anyagi jólét; az anyagi jólét anyja a külső műveltségnek. Mas szóval: a becsületes jutalmazó munka az a fa, a melynek .gyökerét belső, virágját külső műveltségnek tekinthetni, tehát egymástól elválhatlanoknak.

Arról az akadályról, a melyet ember és ember közé a becsület gördít, azért nem szólok, mert ezen akadályt még nagyobbnak óhajtanám, mint amekkora valóban; arról a viszonyról, mely a becsület és a munka között van, azért felesleges szótej- teni, mert a becsület úgysem egyéb, mint a becsületes munkásságnak kisugárzása.

Még egyszer „A b.-csabai evang. egyház és a b.-csabai kaszinó.“

Ki a „Békés“ 1-ső számának vezércikkét, melyben a b.-csabai ev. egyház és a b.-csabai kaszinó egy közös ügye szellőztetik, átolvasta és ismeri a helybeli mozzanatokat egyházi s nevelészeti téren, lehetlen, hogy Írójára — bárki legyen az — rá ne olvassa az Ítéletet: ez embernek vagy elfogultság, vagy a tények nem ismerete, vagy roszakarat vezette tollát.*)

De nézzük a casus bellit lehetőleg tárgyilagosan nem mentve, menteni nem akarva, a mi nem menthető.

A „Kazincy alapítvány“ egy hasonnevű ünnepély eredménye, melynek alkalmából a helybeli kaszinótagok egy 650 forintnyi alapítványt tettek, oly célból a helybeli ev. reáltanodánál, hogy kamataiból valláskülönbség nélkül tanulók dijjaz- tassanak „kik a magyar nyelvben és e nyelvi fogalmazási irályban leginkább tüntetik ki magukat s arra jóviseletünknél fogva is érdemesek.“

A töke — akkoriban pénzintézeteink nem lévén — helybeli evang, egyházunknak adatott ki, mely is a kamatokat rendesen ki adta, sőt az utolsó időben a tökét a helybeli bankba tette le s csak is az eihelyzett tőkéről szóló könyvecskének volt s az ma is, hü őrizője.

A mi a jutalomdij kiosztásnak módozatát illeti, miként érintkezzék ugyanis az egyházi és iskolai felügyelőség a kaszinói választmánnyal erről az

Anonymus tudja, hogy Debrecenben sokkal drágábbak a házhelyek, de hogy a dolog könnyítessék, szándékosan vette a minimumot.

Amint aztán amaz építkezési alapból egyik vagy másik ház felépült, akkor a ráfordított összeg alapján árverelésre bocsáttatik, s a legtöbbet Ígérőnek adatik át. Ekképen a pénz ismét visszakerül a pénztárba, mely a becsáron felül fizetett összeggel mindig szaporodik.

Óh mennyire örülne a kereskedő, ha gond nélkül szerezhetne magának egy szabályosan épített házat, melyben családjával együtt megvonhatná magát! Az ilyen házakat szívesen kivehetnék a debreceni vásárokra járó idegen gazdag kereskedők, s fentartván magoknak a szükséges boltokat, a többit illő árért kiadhatnák a szegény leégetteknek. így mind a két részen segítve volna.

Ha ez építkezési terv elfogadtatnék, akkor a 6—8 főutca szélességét lehetne 12 ölre, a mellékutcákét I ölre tenni. De ha ezt a szűk tér nem engedné, akkor a várost annyira kellene kiterjeszteni, hogy a tűzveszélyt elhárító ily széles utcák vonhatók legyenek.

Hadd alljanak még itt e javaslat némi magyarázatai is.

I. Magyarázat. Az ügyefogyott szegény leégettek ideiglenes elhelyezéséül valamely előváros terén a romban fekvő felhasználható építkezési anyagokból, nevezetesen téglából, deszkákból, gerendákból stb (de természetesen megfizetve a tulajdonosnak járó illő árt) egy 50 ölnyi tűzmentes ház volna építendő, oly formán, mint Pesten Masher Mátyás háza van építve; idővel ez az épület kényelmes rakhelyiséggé válhatnék.

II. Magyarázat. Fa, szalma és nád megtakarítás tekintetéből minden elővárosban egy községi

oklevél nem rendelkezik. És épen ez volt, ami annyi kellemetlenségnek volt forrása. Az egyház kamatokra felvette a tőkét, a kamatokat kiszolgáltatta, és ez egyetlen kötolezettsége is.

Igaz az uzus többet mutat, azt mutatja, hogy a stipendium kezelése átment az egyházhoz, melynek isk. bizottmánya a tanári kart bizta meg, mint a tanulók qualificatiójának egyetlen illetékes megité- löjét, a stipendium odaítélésével, megelégedvén az- zal, hogy neki a kitüntetésre, érdemeseknek ítélt tanulók neveik jóváhagyás végett beterjesztesse nek. Ennyire nem folyván be maga a jutalom kiosztásnál, elégnek tartotta az utolsó időben egy bízottmányi gyűlés határozata szerint „ajánlani a casinói testületnek, hogy a további kellemetlenségek kikerülése végett oly tagokat küldjön ki, kik egyszersmind az egyháznak presbyter ei.“

Igaz az egyháznak emez uzusa és oljárása nem alapul oklevelén. Beismeri azt bizottmánya maga, hogy „az alapítványnak ugyan nem szorosan betűje szerint, de mindenkor aunak szellemében“ járt el; s ugyancsak akkor „belátására bizta a ca/si- ndnak, vájjon az alapítványt (kezelését) ily feltétel mellett továbbra is az egyháznál hagyhatónak véli-é vagy sem.“ Azonban a mi fő dolog, az alapítvány céljához képést hiven kezeltetett mindez ideig.

A módozatban nincs itt, nem vűlt eddig raegál- apodás. S nem nyujt-e erre nézve kiindulási pontot maga az alapitó akraány? Sőt igen. És valóban csudálkozni lehet azon, hogy az mindez ideig a casinótól figyelmen kivül hagyatott. Az okmány az alapítványi tőkét világosan a b.-csabai casinó igazgató választmánynak kezelése s felügyelete alá helyezi. Nincs egyéb tennie valója tehát, mint az egyház által őrzött bankkönyvecskét átvenni s a jutalom kiosztásnak módozatát legjobb belátása szerint valahára világosan formulázni és követni. Az egyház nem veszíthet semmit. Reáltanodájának a stipendium biztosítva örök időkre. Hogy pedig a kezelés gondjaitól, egyesek gyanúsításaitól megszabadul : ebbe úgy hiszem könnyen bele nyugszik.

Avagy kell-e nagyobb gyanúsítás, mint a mely- lyel illető cikkíró evang. egyházunkat midőn eljárásának alapját „nemzeti féltékenységben“ keresi s hiszi feltalálni ? Miben találja e terhes vád igazolását ? Talán a tényben hogy egyházunk híveiben nagyobb rokonszenv nem volt soha a magyar nyelv iránt, nem nagyobb áldozatkészség annak terjesztése körül mint épen napjainkban ? Talán a tényben, hogy ez iskolai évvel egyházunk egy újabb magyar iskolát nyitott ? Talán ama kitartásban, melyei egyházunk 1854 év óta tizennyolcz- ezer forinttal segélyzé és segélyzi ezer forinttal évenként széles e hazában a magyar nemzetiség és műveltség terjesztőjének elismert szarvasi főtanodát f — Bizonnyal mind ezt nem a nemzeti féltékenység eszközli egyházunkban!

épületet, két közös sütőházat, két mosodát, a kórház mellett külön orvosi lakot, mészárszéket, melyben szalonna, zsír, vaj és háj is volna kapható, egy apró vegyes kereskedést, egy bognárt, kőmi- vest, ácsot, molnárt, kovácsot, lakatost, szűrszabót, csizmadiát, asztalost, kertészt, vasárost, üvegest, kereskedőt stb. kellene állítani.

Vendégfogadó és étkező hely okvetlenül szükséges lenne, és csak azután következnének a közönséges lakházak.

III. Magyarázat. Minden külvárosban szükséges egy állandó iskola és imaház, melyben hetenkint kétszer reggeli imádság tartatnék, s az ifjúság oktattatnék, tanulás után pedig a gyermekek munkával keresnék kenyerüket és ruhájokat.

IV. Magyarázat. Hogy azonban a pénzvágyó uzsorások által a külömben is drága élelmi szerek és építési anyagok fel ne csigáztatbassanak, hanem inkább könnyen szerezhetőkké váljanak, szükséges a pénztárt úgy kezelni, hogy minden első kézből lehetőleg olcsón vásároltassák 1 illő áron adassák el, s ez által az annyira szükséges pénzforgalom előmozdítassék.

V. Magyarázat. Ezen terv készítésénél és keresztülvitelénél tekintettel kell lenni az ntcák, házak, udvarok és melléképületek csinosságára és kényelmességére, pörök elhárítására és a lakoság egészségére; ezért az e felett tanácskozandó építő bizottságnak azon kell lennie, hogy mindent számbavéve a költséges változtatásokat kikerülje.

VI. Magyarázat. Az utcákat mérnökileg kell emelni és kövezni, két oldalt pedig fákkal, nevezetesen ákácokkal, nyárfákkal, jegenyékkel, vad- gesztenyékkel és eperfákkal kell kiültetni; | viz elvezetésére részint fent, részint a föld alatt csatornákat kell építeni, melyeknek fentartására minden háztulajdonos fizet a városban 10 forintot a külvárosban 5 irtot az építési pénztárba.

(Folyt, köv.)

No de nem is annyira az egyház presbyterium, iskolai bizottmány, sokkal inkább az „elöljáróság“ az mely a cikkírót annyira lázba ejtette. Mert hiszen „a capita foetet piscis.“ Azonban ha ön nem restelto e köz mondást alkalmazni elöljáróságunkra : én sem restellem napfényre hozni ismét a tényt, hogy az az ön által igy gyanúsított „elöljáróság“ egykor egy jótókonycélu töke Iétrejöveteléhez legalább is annyival járult, mint cikkíró, mely tökének neve a „Kazinczy alapítvány.“

Ennyit cikkírónak: a tényekből. A caszinó lépjen jogaiba, melyek az idő folyamában saját tudtával általmontek és gyakoroltattak hiven az evang. egyház által. Az egyház és tanodája marad az alapítvány élvezetében. Az az ellenség pedig, mely aláássa a legáldásosabb alapot is a békét, szere- tetet, mely vakká teszi az embert, ne lássa a legvilágosabb tényeket sem, nevén se legyen ismerő' tes közöttünk: a roszakarat!

—cs—a.

Békésraegye bizottsága által a legközelebb tartott közgyűlésben alkotott

Csclédrendtartá§.

Egy az egész országra érvényes cselódrendtar- tásnak a törvényhozás utján leendő megállapításáig a gazda és cseléd közötti viszonyokra vonatkozólag Békésmegye területére nézve az alább következő szabályok állapitattak meg.

1. §. Minden cseléd tartozik magát, egy a hatóság által kiadott és kiállított cseléd könyvvel .ellátni. —

2. §. A beszegödés alkalmával követendő eljárás kétféle, u. m.:

a) Azon cseléd, ki a szegödés idejekor tényleges szolgálatban nem áll, tartozik ajánlkozása alkalmával cselédkönyvével megjelenni, melyben ugyanakkor a beszegödés kelte a szolgálat minősége, idő tartama, az adott foglaló és a szolgálati időnek megkezdése azonnal bevezetendő, és a cselédkönyv a gazda által a szolgálati szerződés végérvényes megkötésének igazolásául visszatartandó.

b) Azon cseléd, ki a szegödés alkalmakor már másnál tényleges szolgálatban van — egyedül elhagyandó gazdájának felmondási igazolványa mellett szegődhetik be, mely a szegödés megtörténte után leendő gazdája által a beszegödés valóságos megtörténtének igazolásául visszatartandó.

3. §. Tartozik a gazda a beszegödés alkalmával felfogadott cselédjének bérlevelet adni, melyben a szegödéskor adott foglaló megemlitésével, a megállapított bérilletmény, minden súrlódás kikerülése végett pontosan beirandó, ugyan ebbe lévén a szolgálat ideje alatt törlesztendő bérilletmény részletes kiadása is bevezetendő.

4. §. Cselédkőnyv, illetőleg felmondási igazolvány s a 2. §-ban megállapított módozatok nélkül cselédet felfogadni tiltatik, s azon gazda, vagy cseléd, ki ezen szabályhoz nem alkalmazkodnék — birsággal büntetendő.

Idegen törvényhatóság területéről szolgálat keresés végett e megyébe jövő s itt beszegődni akaró cselédek pedig, — a mennyiben már egy más hatóság által kiállított cselédkönyvvel nem bírnának — tartoznak az ott fennálló gyakorlat szerinti igazolványok alapján az itteni illetékes község elöljáróságtól cselédkönyvet váltani. —

5. §. Rendszerint kölcsönös megegyezés nélkül sem a cseléd szolgálatát a kikötött idő eltelte előtt el nem hagyhatja, sem a szolgálatból a gazda által el nem bocsáttathatik.

6. §. Oly okok; melyeknél fogva a gazda cselédjét idő előtt bármikor elbocsájthatja, a következők :

a) A cselédnek a szegődött szolgálat teljesitésé- rei alkalmatlanságai

b) Makacs engedetlenség ; a gazda s hozzá tartozói irányábani tiszteletlenség és illetlen maga viselet.

c) A cselédnél tapasztalt hűtlenség, vagy annak erkölcstelen életmódja.

d) Eltitkolt terhesség.

e) Ha a cseléd ragályos vagy undort gerjesztő betegségbe esik, vagy ba a gazda vétke nélkül egy hétnél tovább betegeskedik.

f) Ha a cseléd szándékosan kárt tesz.

7. §. Okok, melyeknél fogva a cseléd szolgálatát bármikor időközben is odahagyhatja :

a) Kegyetlen bánásmód.

b) A cselédnek erkölcstelen vagy tiltott cselek- vényekrei csábítása.

c) Ha a gazda a cselédtől az illető táplálékot elvonja, vagy kialkudott bérének lefizetését megtagadja.

d) Ha a cselédre örökség száll, vagy há a nő cseléd eljegyeztetik, mely utóbbi két igazolandó esetnél azonban 14 napi felmondás mellett. —

8. §. Cseléd, ki szolgálatát időközben az elősorolt eseten kivül, tehát alapos ok nélkül elhagyja, a gazda kivánatára az illető hatóság által szolgá- latidoje kitöltésére szorítandó s ezen felül meg is fenyitendö.

9. §. A gazda ki cselédét törvényes ok nélkül időközben elbocsájtja, annak szolgálatbai visszavételére nem kötelezhető ugyan, — azonban a őse- lédnek a még hátralevő szolgálatidőre eső bérét és élelmét kárpótolni, ha pedig ezen idő éves cselédnél 3 hónapot túlhaladna, annak három havi, röviaebb időtartamra szegődött cselédnek pedig félhavi bérét egyszerre kiadni tartozik. —

10. §. A cseléd gazdája tudta nélkül, ruháját, fehér neműit s egyéb ingóságait a házon kivül nem tarthatja.

Jogában áll a gazdának cselédje ládáit s más rejtekeit jelenlétében, vagy távollétébon községekben az elöljáró — községeken kivül egy tanú közbenjöttével átkutatni.

11. §. A cseléd minden tett vagy okozott kárért a törvény értelmében felelős.

12. §. A cseléd elbocsájtását köteles a gazda annak könyvecskéjébe igtatni, s kivánatára magaviseletéről is ugyanabban bizonyságot tenni.

13. §. A gazdát cselédje irányában a mérsékelt és a cseléd testi épségére nem ártalmas házi fenyíték joga megilleti, szabadságában áll — azonban az illetékes hatóság eljárását is igénybe venni.

14. §. A gazda és cseléd közt jelen cselédrendtartás értelmében felmerülő vitás kérdések eldöntésével rendezett tanácsú városokban a rendőr kapitány, különben a község elöljárósága bizatik meg, kiknek határozatai ellen felebbezés a tanácshoz, illetőleg a szolgabiróhoz.

15. §. Az ezen cseléd rendtartásban említett büntetések a gazda ellen pénzbírságban, a cseléd ellen pénzben, vagy fogságban szabandók ki, a birság 5 trttól 25-ig, a fogság 15 napig terjedhet s böjttel szigorítható.

A be nem hajtható birság minden 2 frtja helyett egyátalában egy napi egyszerű fogság szabandó ki. — A bírságok községenként tőkésiten- dők és kamatjai érdemes, a község területén szolgáló cselédek jutalmazására fordítandók. . — A fogság büntetés, ha a gazda kívánná csak a szolgálati idő lejárta után hajtandó végre, mi a községi elöljáróság által nyilvántartandó.

16. §. A cseléd, cselédkönyvét azon község elöljáróságánál szerzi meg, melyhez tartozik, ha pedig nem a megyéből való, — azon község elöljáróságánál, melynek körében tartózkodik.

A cseléd személyes viszonyaira vonatkozó rovatokat, u. m.: vezeték és kereszt név, — születési hely, kor, vallás, családi állapot, személy-leirás, ugyanazon községi elöljáróság tölti ki. —

Ha a cseléd-könyv elvész, vagy haeználhatlanná válik, az illető községi elöljáróság uj cseléd-könyvet állít ki, azon megjegyzéssel: „második cselédkönyv;“ — ha pedig egészen betelik — szintén uj cseléd-könyvet ad, azon megjegyzéssel — hogy az elsőnek folytatása. — A községi elöljáróság a cseléd-könyv kiadásáról mindegyik esetben rendes nyilvántartást vezet, és a cselédkönyvet a nyilvántartó iktató számával és község pecsétjével ellátja. — Ezen cseléd rendtartási szabály minden cselédkönyvbe bevezetendő.

Tekintve hogy a kellő közhirré tétel és a szükségessé vált cseléd-könyvek beszerzése tetemesebb időt vesz igénybe a közgyűlés jelen cselédrendtartás életbe léptetését jövő 1873. april hó 1-jére tűzi ki. — Egyszersmind utasittatik a jegyzői tisztség cselédkőnyv minta készítésére, mi megtörténvén, a levóltárnokra bizatik 1000 példány cselédkönyv nyomatása — oly módon, hogy minden példányban a cselédrendtartás teljes szövege is benfoglaltassék, továbbá a kellő számú példányoknak — a szolgabirák részévei kiadatása is. —

A cselódkönyvek elkészítése folytán felmerülendő költségek egyelőre a házi pénztárból lesznek fedezondök, a szükséges összeg .közgyülé- sileg utalványoztatik, mely összeg azonban a községek által — addig is mig az egyes cseléd - könyvekért, melyek kiállítási áron fognak kiszolgáltatni az összeg beszedetik, elölegesen a községi pénztárból visszatérítendő lészen. —<

*) Az utóbbit egyátalában nem hisszük. Szerk.