Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-01-19 / 3. szám
Az igy közgyülésileg helybenhagyott cseléd- rendtartás jelen végzés kapcsán tudomásvétol végett a törvényhatóságoknak megküldetni, az alispánnak, a jegyzői és pénztári tisztségnek, a megyei levéltárnoknak; a m. szolgabiráknak pedig kellő közhirrététel és életbe léptetés végett kiadatni rendeltetik. „Késkedik“-e, vagy „kétkedik ?“ A felett, bogy a „Békés“ 2-ik számában közzé tett, a jezsuitákról szóló felirat 7-ik bekezdésének végszava „késkedik“-o — vagy „kétkedik?“ kérdés merülvén fel. Illetéktelenül tán, de nem hagyhatom megjegyzés nélkül tudositónak e felirat közlése körüli eljárását én, kinek alkalmam volt nem csak a lap hasábjain, hanem az eredeti kéziratban is olvasni a feliratot. Az eredetiben ugyan is ez áll fönetnessé- írünk közül számos család, nem okulva a história O ' tényein*.... ifjú sarjait napjainkban is a jezsuita rendbeliek vezetése alatt álló tanodákban nevelteti, s ekként a haza szolgálatára már származásuknál fogva is kiválóan hivatott gyermekeiket, ama méltán gyűlölt rend szánandó áldozataivá tenni nem kétkedik.“ — Tudósitd ezen constructiónak igy, — mint a kéziratban áll — semmi értelmet nem tulajdonit; mit nem csak az által, hogy előttem ebbeli nézetét nyilvánította, hanem azon körül mény által is, hogy „kétkedik“ helyett a közzétételnél — a nélkül hogy a felirat t. Írójától az engedel- met arra csak is kérte volna — „késkedik“-&t használni nem kétkedett, eléggé bebizonyított. Én pedig azt állitom hogy ennek a constructio- nak az eredetiben, igen is van értelme: mert iró — nézetem szerint — a főnemest csak azért rójja meg; mert gyermekeit a jezsuiták vezetése alatt álló tanodákban nevelteti. Kérdem tehát: akkor midőn iró azt mondja : „gyermekeit ottan neveltetni nem kétkedik“ — nőm azt mondja-e gyermekeiket a nélkül, hogy meghányná vetné magában, hogy káros lesz-e gyermekeire e nevelés vagy nem, oda adja — nem érte-e czélját el ? Én úgy hiszem elérte, mert hogy siet-e oda vagy nem, annak iró kifejezést adni annyival is inkább hiszem, hogy — nem akart, mert az a vádat legkevésbé sem súlyosbítja; és tudósitó tán épen azt akarta elérni a fentebb említett változás által. Szolgáljon ez azoknak is, kik azzal vádoltak; hogy én is csak az iró iránti elfogultságból tulajdonítok „kétkedik“-nek értelmet. Trucker József. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. e. f. törvényszéknél, 1873. óv január 20., 21., 22. és 23-ik napjain tárgyalandó fenyitő ügyeknek. Előadó: Nogátt tbiró. 1738. Fehér Sándor tolvajság miatti bűnügye. 1739. Bárány Ferencz bírói zártörés miatti bűnügyé. ...................... 1710. Oláh Péter csalás miatti bűnügye. 1825. Kis Tóth József életbiztonság elleni vétség bűnügye. 1752. Mike Sándor és társai tolvajsági bűnügye. 1782. Zsiros János súlyos testi sértés bűnügye. 1844. Eke János tolvajsági bűnügye. 1828. B. Varga Erzsi és társai tolvajsági bűnügye. 1205. Szegedi Mihályné orgazdaság bűnügye. 1843. Cserhényi Lajos veszélyes fenyegetés bűnügye. 1853. Gulyás Imre bűnügyében Ítélet hirdetés. 1919. Bozó András tolvajsági bűnügye. 1918. Orbán József és társa tolvajsági bűnügye. 1902, Tulkán Mihály és társa tolvajság bűnügye. 1756. Hudák József eröszakossági bűnügye. 1974. Dudás István és társai tolvajsági bűnügye. — Gyula városa képviseleti gyűlése e hó 13-án egy városunkra szép világot derítő határozattal lett megtartva, ugyanis: Ambrus Lajos képviselő úr az e hó 7-iki képviseleti közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasásakor szót kérvén, annak egyik pontját, moly a lakoéok által a kaszárnyára felvett 90,000 frt után 1% kamatot határoz fizetni, oda kívánja módosíttatni, hogy tekintve a felmerülhető kezelési költségeket nem 7, hanem 8% fizettessék, és hogy ez összeg nem 34, de 10 év alatt fizettessék le a lakosok által a városnak; ezen a városnak befizetett egész összognok kamataiból leend azután a földhitelintézetnél az adósság a kellő idő alatt törlesztve, mig magát a 90,000 frt tökét a jegyzőkönyv szavai szerint: „áthatva a képviselő testület a népnevelés nagy eszméjétől, ismerve és tudva, hogy úgy a város, mint a haza és nemzet a műveltség terén előhaladásának és felvirágzásának leghathatósabb emeltyűje a jól szervezett iskolák, an- nálfogva az ekként megtakarítandó egész összeget örök időkre és megmásithatlanul kizárólag iskolai és népnevelési czélokra fordittatni határozza.“ Ugyané gyűlésen beterjesztetett Végh József úr által a fogyasztási adót kapa mennyiség után fizetendő szöllő birtokosok folyamodványa, melyben kérik, hogy a képviselő testület oldja fel őket a tavali kivetés szerinti fizetés alól, miután az idén a borfogyasztás magasabb áron lett magán vállalkozónak bérbe adva, tehát méltányos, hogy az idén ők — mint kik csak az államnak fizetendő összegig kötelezve vannak — a magán vállalkozói többlet által kevesebbet fizessenek. A képviselő testület méltányolva a felhozott okokat azon összeget határozza a kapásokra kivetni, mely a magán vállalkozó haszonbére és az állam által kért összeg közt hiányul mutatkozik. Újdonságok. — Gyula városának a rendezésre vonatkozó munkálatai az illető küldöttségek által már elkészültek, és e napokban fognak az összképviselet elé terjesztetni, honnan a február 3 án tartandó megyei gyűlésre, és onnan a kormányhoz leend- nek helybenhagyás végett terjesztendök. — A gyulai kör múlt vasárnapon megtartott közgyűlésén 90 taggal újra megalakult, az alapszabályok értelmében következő 3 évre. Tisztvise- lökül egyhangúlag megválasztattak : Elnök : Báró Wenckheim Béla, alelnök: Fónagy Károly, igazgató : Keller Imre, pénztárnok: Pusztai Ádátn, ügyész; Endreffy Károly, könyvtárnok: Kis Gyula, jegyző : Kövér László. A tagsági ezen dij három évre 10 írtról 12-re emeltetett évenként. — Békés-Csongrád megyék tanfelügyelője nsgos Vadász Manó ur a megyei hatósághoz átiratot intézett, melyben a tanonczok számára az ismétlési iskolák felállítását sürgeti. — Ugyanez érdemben az aráfii ipar és kereskedelmi kamara is irt a megyéhez. — Ez intézmény szükségessége mellett nálunk azon tény is szól, hogy tanonczaink legnagyobb része már a második elemi osztályból lép az iparos pályára; a ki pedig ismeri elemi második osztályunk állapotát, az meg van győződve arról, hogy az onnan kikerültek, nem hogy értelmesen, de csak alig törve tudnak olvasni. — Arad városa junius végén tartani szokott nyári országos vásárját az akkori halmozott mezei munkák végett augustusra akarj« tenni, és ez ügyben megyénket, mint szomszéd megyét, értesíti. — A gyulai casiuó hir szerint e farsang folytán négy tánczvigalmat fogna rendezni. — A csabai casino bálja e hó 30-ára van határozva, s erre a meghivák e héten küldettek szét. — Körös-Ladány megyénk községeinek közönyösségéből kezd kibontakozni, a mennyiben most alakult dalárdája javára műkedvelői szinelő- adást rendeznek. — Szinre kerül „A jó madár“ czimü népszinmü. — Mint halljuk ez előadás sikerültétől fog függni, hogy a pesti népszínház javára egy második előadás rendeztessék. — Előre Iadányiak! lesz ki önöket követni fogja. — Szarvason a farsangra eddig két tánczvi- galom van jelezve; az elsőt a „Népkör“ adja e hó 25 én, a második az „Óvoda“ évenkénti szokásos tánczvigalraa február hó elején, — Mezö-Berényböl tudatják lapunkat, hogy ott átalános őszinte sajnálkozással találkozott a Nanisz osaládnak e napokban Aradra költözése. Távozta a m. herényi társas körökben űrt képez. — Ugyanott szerdán hajnalban tűz ütött ki, mely egy lakházat porrá emésztett, — a fecskendők későn érkeztek, mi a községi új cselédségnek tulajdonítható, mely tűz esetében kötelességeit még nem tudja. — Egyúttal arról is tudósítanak, hogy M.-Berényben hir szerint azon házra, mely Petőfi Sándornak éltében legutolsó rendes lakhelye volt, emléktáblát szándékoznak a helybeli lelkes polgárok állitani. Nagyon illő s szép volna, ha igaz volna !-f- Kinevezések. Az igazságügy minister Kis Antalt a gyulai, és Bérezi Istvánt a b.-csabai kir. járásbiróság mellé bir. végrehajtókká. A törvényszék Balog Jánost a gyulai kir. járásbírósághoz dijnok- ká nevezte ki. — Ugyancsak a törvényszék elnöke Bérezi István kineveztetése alkalmából üresedésbe jött segéd telekkönyvvezetői állásra pályázatot hirdet —• évi 600 forint fizetés és 100 frt lakbérrel. rí" Betörés. A békési kir. járásbiróság hivatalos helyiségét f. hó 12—13 közötti éjén megrabolták. Az ajtót, mint a nyomokból látható fejszével törték fel, az asztalokat pedig szintén fejszékkel széthasogatták. 7 frt. 38 kr. hivatalos és 633 frt. 37 kr. magán pénzt, s több, bűnjelként lefoglalt lőfegyvert tolvajoltak el. A gyanú ugyanazon éjen a járásbiróság börtönhelyiségéböl szintén erőszakkal feltört résen megszökött egyénekre esik. _ A vizsgála t erélyesen foly. — Beküldetett. A „Békés“ igen tisztelt olvasói e lapok hasábjain párszor már találkozhattak egy fiatal barátunk eszme-töredékeivel részint hu- moreszk, részint pedig kritika alakba gyúrva. Semmi ellenvetésem, ha valaki életrevaló gondolatait a nagyobb közönség elibe tárja, melyek sokak lelkében viszhangra találva, e viszhang által érdeket költenek fel s igy olvasás által némi gyönyört okoznak, de legyenek ezek bár mily szépen összeállítva és bármily eredetiek, ha azokból az idősbek iránti méltatlan tiszteletlenség — gúny, udvariatlanság, s mondhatnám gorombaság ri ki, akkor legjobb ha szülő helyükön csak gondolatok maradnak, vagy ha épen nem akarnak megférni a nekik szűk helyen, úgy czimborák között poharazás mellett nyilvánuljanak; czimborák vagy elnevetik, vagy vissza tromfolják, és — quitt. Fiatal barátunknak pedig mind humoreskje — melyben te s tu barátait, és idősb egyéneket nevetségesekké óhajt tenni — mind pedig a csabai műkedvelői előadásról referádája — hol minden udvariasság nélkül a helybeli műkedvelőket csak „a gyulai komédiások“ elnevezéssel traktálja — nem a közönség elibe valók. — Nem oda való pedig az első azért, mert mig az abban kiélczelni szándékolt egyéneket ismerő közönségben visszatetszést szült, addig azon közönség előtt, ki ezeket nem ismeri az egész mű csak laptöltelékké lapult; — a második pedig, mert mit abban tagadhatatlan ügyes tollával irt, azt úgy a csabai czimszerepet játszott műkedvelő iránti ölödicséretével, valamint a „gyulai komédiások“ kimélytelen elnevezéssel — eltörölt. Egyébbiránt mentségéül hozom fel czikk- és levélíró barátunknak azt, hogy ö is a műkedvelők között mint etatista lévén, jogosítva érezhette magát a komédiás kitételre*). A phrenolog. — Uj zenemüvek. Táborszky és Parsch kiadásában, Pesten a következő uj zenemüvek jelentek meg: Zongorára, négy kézre. Tisza Aladár. A fiatal szinház látogató. 3-ik füzet. Tihany ostroma. Bátori Mária. Benyovszky. 1 frt 20 kr. Gyöngyök a magyar nép dalaiból. Kisütött a nap... Kis Komárom... Kilencet ütött az óra. Gyere be Kózsám. Korcsmárosné ... Mikor én... Beszegödtem. Meg ne mondja. 1 forint. Népszerű csárdások. Legújabb és legjobb gyűjtemény. 2-ik füzet. 1 frt. 50 kr. Zongorára két kézre. Badarzewszka Th. A meghallgatott ima. Válasz a szűz imájára. 50 kr. Bayer F. Halász-dal (Fischerlied) 30 kr. Ghys H. Air du roi Louis XIII. 50 kr. Hess J. Ch. Hová szálsz te kis madár ? (Oú vas-tu, petit oiseau. Reverie.) 50 kr. Richards B. Szivem, szivem, miért vagy oly szomorú (Herz, mein Herz, warum so traurig ?) 50 kr. Victoria. Nootnrne. 50 kr. — Seyler, Ch. Scherzo, 1 forint. Székely Imre. 25-ik magyar ábránd. Repülj fecském ablakára. Ezt a kerek pusztát járom én. Népdalok fölött. I frt 50 kr. 17-ik magyar ábránd. Be szomorú ez az élet énnekem. Be sok falut, be sok várost bejártam. Nóa* rózsám a szemembe. Népdalok fölött. I frt, 50 kr. Szénfy Gyula. Kis ábránd kedvelt népdalok fölött 1 frt. ka Tündér Ilona, Lengyelke. 50 kr. Krohn Vilmos. Pesti élet, Mazur-Polka. 50 kr. Langer C. In der Pause, gyors polka, 50 kr. Rosenzweig V. Rothe, Rothe, Rothel rezgő polka. 50 kr. Seifert A. Honvéd dísz-induló. 60 kr. Muzzi rezgő polka. 50. kr. Damen-Huldigung, polka, 50 kr. Strobl H. Telegraphische Depeschen. Keringő, 80 kr. Der fesche Schani, induló 50 kr. Tisza Aladár. Scorpio-csár- dás, 60 kr. Tárná vize lassan folyik medrében. (Csak titokban akartalak szeretni..! Csárdás. 60 kr. Zapf Antal. Rákoczy-induló, Berlioz Hector után, 50 kr. Dalok egy éhekhangra zongorakisérettél. Jeiteles Ignác. Két eredeti magyar dal. Kerekes András. A csősz kincse. 1 frt. Schubert F. Éji rém (Erlkönig) 50 kr. A vándor (Wanderer) 50 kr., magyar és német szöveggel. Az elősorolt uj zenemüvek, tekintve diszes kiállításukat és dallamosságukat, bizonyára a zene- értő közönségnek épugy teljes tetszésével fognak találkozni, mint a tevékeny kiadóknak korábbi népszerűvé vált kiadványaik. A buzgó kiadók a közönség igényeinek minden irányban eleget tenni igyekszenek. Kezdő zongorázóknak kétség kívül örömet fognak szerezni Tisza Aladár müvei. Az elöhaladottabb műkedvelők könnyű kivitelű, dallamgazdag darabokat találnak Bayer, Ghys, Hess, Richards és Szénfy szerzeményeiben; a bevégzett zongorászoknak pedig igen ajánlhatók Székely két uj ábrándja és Seyler tartalmas Scherzója. A tánezzenekedveiők pedig örömmel veendik ép a farsang kezdetén ifj. Fahrbach Fülöp s Seifert szerzeményeit, valamint Rosenzveignak már is igen népszerűvé vált Rothe, Rothe, Rothe! rezgő polkáját. Jeiteles és Schubert dalai oly előnyösen smertek, hogy azok bővebb ajánlatra nem szorulnak. Országos vásári tudósítás. Gyula január 17-én 1873. Pálnapinak neve- zett téli országos vásárunk jóval a határnap előtt — szokás szerint — már e hó 13-án vette kezdetét a sertés vásárral. — Az összes behajtott, eladásra szánt sertéseket bátran lehet 22,000-re tenni. — Eladók voltak, a szomszéd Bihar, Heves és Arad megyék, úgyszinte megyénk sertés-tenyésztéssel foglalkozó földbirtokosai nagy számban, ha nem is kiválóan nagy falkákkal. — Kivételt képezlek Tisza Lajos 1400 darabból álló 2 éves falkája, továbbá vásárra hajtattak : békési Gross 800, Kovácsházi Vujdof Lajos 762, bucsai Schvarcz Dávid 744, baji Vindisch 650, aradi Deutsch 600, borosjenői Spüler 560, és ványai Grosz Antal 55C darabot; a többiek számosán 500-on alól 50-ig. — Az eladást gyapjúi Blaskovics kezdte meg, 350 darab gyönyörű egy éves falkáját 21 írtjával adta páronként 100-ra 6 ráadással, és e valóban potom ár határozó volt, mert a vásárlók nem igen mutattak kedvet a tenyésztők jószágát jó áron dijjazni. — Az eladások közül csak néhány biztos tudomásunkra jöttét jegyzőnk: Bölönyi 65 dbja 4 éves páronként 65 írtjával; gr. Wenckheim Rudolfnak egy éves kitűnő 481 dbja 31 írtjával; kányéi Moldovány Józsefnek 1 y, éves jól tartott 100 dbja 43 írtjával; gr. Almássy Kálmánnak 2 éves 400 dbja 42, és Dutkay Ignácznak 200 dbja 40 írtjával, mig Br. Wenckheim Viktor egy éves 400 dbja 38 frton kelt el páronként. — A varsándi Sternthalok 400 db. ly; évese egyik hir szerint 45, másik szerint azonbau csak 42 írtért kelt el páronként. Az eladott mennyiség mintegy 13,000-re tehető, mig a többit visszahajtották. A kövér sertés egyenként jobb áron kelt mint hetivásárainkon, minthogy meglehetős mennyiségben voltak vásárlók, bizton állítható, hogy fontja 24—27 krig vásároltatott. A marha vásár körülbelül 1700 darabbal volt ellátva. Legszebb ökör 250, 210, 200 frt., gyengébb 150—160 frt., 2 éves tinó 100—120, egy éves borjú 40—50 frton kelt párja. — A hasastehén 85, 75, 70 frt. A belső vásárt a rósz utak tönkre teendik. Gyulán, a „Magyar király“ szállodában szombaton január 25-én díszes kiállítás mellett Tánczok és indulók, zongorára két kézre. Deutsch Willy. Weltschmerz. Mazur-polka. 50 k. Fahrbach Fülöp ifj. Therezienstädter Kinderball- Tänze. Keringő 80 kr. Froh im Kreise, rezgő polka 50 kr. Scbneball, négyes, 60 kr. Farkas Mis*) Mi pedig biztosan állíthatjuk, hogy t. czikkiró munkatársunk távol áüt még a gondolattól is, hogy valakit a Csabára rándult t. műkedvelők közül sértsen. Szerk. )fí ní 11 1 Ml m [fii Ifi JUÜ 11 1 líl bú VJ Üli LUliíl fog tartatni, melyre a t. közönséget tisztelettel meghívja : * Herodek Lipót. Belépti dij 70 kr. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő: Dobay János.
