Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-05-11 / 19. szám
Második évfolyam. 19-ik szám. Gyula május ll-ón 1873, ( 'N Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. V J ^ Megjelen ^ hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Haasenstein és Vogler hirdetési- irodájában (úri utsza 13. sz.) — Bécsben Schmid Edmund hirdetési irodájában (Weihburggasse, Nro. 22.) Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Három hóra . 1 ft Hat hóra . . 2 ft Ellenez hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft v __________y Me ghívás. Á békésmegyei gazdasági egylet f. é. május 17-kén d. u. 3 órakor B.-Csabán, a casino termében, rendes tavaszi közgyűlését tartandja, melyre yi egyletnek minden tagja ezennel meghivatik. Másnap, 18-kán d. e. állatkiálitás, d. u. lóverseny tartatik. Gerendás május 8-ik 1873. Az elnökség megbízásából. Mokry Sámuel egyl. titkár Községi iskola-e, vagy felekezeti? ii. Ha valamely állam népének boldogságát jó és erős alapra akarja fektetni, építse azt a hit, a vallás alapjára, különben összedül, mint minden emberi mű, mert csak a religio adja meg az állam törvényeinek a szentesítést, erőt és tartósságot. Megismerték ennek igazságát a kormányok, s azért erélyesen támogatták a religiót. A vallás teremt élet- és vagyonbiztosságot; tanitja a törvény és rend tiszteletét. — A törvénytől és elöljáróságtól az ember religio nélkül csak addig fél, mig ő a rendőrt, vagy a rendőr ötét látja. A törvények csak az emberig hatnak, a religio pedig az emberbe behat, és öt a törvények teljesítésére buzdítja. Vegyétek el a katonától a vallást, és ezer eskü sem fogja őt többé lekötni. — Ha éjjel a munkából egyedül magam haza megyek, és valamely egészen gyanús emberrel találkozom, ki békében hogy engem tovább menni, mindig azt gondolom ilyenkor magamban: amily vadte- kintetü is ezen ember, a vallás, az isteni félelem egy szikrájának mégis kell benne lakoznia, mert különben mi tartóztatná őt vissza, hogy engem ki ne íoszszon ? Ha a lapokban olvasom, hogy ez vagy amaz öngyilkos lett, vagy valamely pénzintézetből ennyi és ennyi ezer forinttal megszökött ; ennyi és ennyi szédelgést, csalást és uzsoráskodást követett el, mindannyiszor azon tűnődöm, vájjon volt-e szivében a vallásnak még egy kis szikrája? Ezeket előre bocsájtva, Kratochvill Gy. ur már fogja sejditeni, illetőleg az első és főokát annak tudni, hogy miért tartom én a felekezeti iskolákat előnyösebbeknek. Előnyösebbeknek tartom azért, mert csak itt ápoltatik igazán a hit is, a vallásos szellem a többi tantárgyakkal együtt; mert minden felekezet úgy tekinti az iskolát, mint egyháza előcsarnokát, melyen keresztül vezettetik be tagja az egyházba. Már pedig minden felekezetű egyház megvárja tagjaitól, hogy azok a neki sajátos elvek szerént oktattassanak; abban pedig mindnyájan megegyeznek, hogy erkölcsös alapra helyeztessék a tagok oktatása s nevelése. Az erkölcsiség alapja pedig a hit; tehát mindenek előtt ez legyen plántálandó a gyenge csemeték szivébe. Ezt kelt ápolni az iskolában, a szülői házban és mindenütt, hogy erős gyökeret verjen. Ez a felekezetek követelése, melyre nézve a közös iskolák a garantiát meg nem adhatják ; jniért? mert az oktatás teljesen a felekezeti érdekek mellőzésével szerkesztett könyvek szerént vezettetik; mert a vallás — erkölcsös nevelés elvei figyelembe nem vétetnek ; mert a vallástan tanítása a legszűkebb korlátok közé szorittatik; a vallásgyakorlat vagy egyenesen megtiítatik, vagy a serdülő tanonezok kényére bizatik, kivált ha az iskolaszéknek olyan elnöke lenne, mint Kr. Gy. ur; és ha a közös iskolák vezetése oly férfiakra bizottatnék, kik minden positiv vallástól irtózván, a természet istenitésének hódolnak, vagy a ratio- nalimus tömkelegébe bonyolódva, önmaguknak alkotnak vallást, alkotnak erkölcsi törvényeket, kik nekünk nem képesek garantiát nyújtani arra nézve, hogy gyermekeink vallásunk szabványai szelént fognak neveltetni. Ezekre azt fogja Kratochvill Gy. ur mondani : „hiszen mi nem akarjuk a hitet kiirtani a gyermekek kebléből, nem akarunk hitetlen gyermekeket, bebocsátjuk iskoláinkba a hit őreit tanítóit, vezessék ők a magasabb szellemi képezést, mi ez ügybe avatkozni nem akarunk, ez papi dolog, ha gyermekeink olyanok, minőknek mondjátok, nem a mi hibánk, sem a tanitóké, hanem a papoké, illetőleg a hitelemzőké.“ — Ezt hangoztatják a közös iskolás szellemtől átlengett szabadkőművesek is, kik a tanügyet teljesen a maguk részére akarják monopolizálni. Csakhogy mi felekezetek nem hiszünk szép szavaiknak, midőn azt mondják, hogy a vallást nem bántják. Nem hiszünk a felekezetnélküli vagyis a közös érzelmű kormánynak sem, mely, noha a vallástant a törvényben első helyre teszi, a gyakorlatban tanfelügyelői által a közös iskolákban mégis másképpen cselekszik. így például tudnék megnevezni közös iskolás községeket, hol a törvényben előirt heti két órát a tanórák rendjében utolsó helyre tették, midőn a tanonezok már teljesen ki vannak fárasztva. Aztán, mig más tárgyakra hasonlithatlanul több idő fordittatik, a hittanra a legkevesebb időt engedélyezik. De mit érne az minekünk, ha hat órát is engedélyeznének, midőn egy hitetlen tanitó a hitelemző lelkésznek minden törekvését tönkre teszi, mert közös iskolában bármilyen vallásu tanitó működhetvén tantárgyáit nem fogja vallásos szellemben eléadni. így például, ha Gyülán Kratochvill - Gyula óhajtásaként a katholikus tanodák közössekké nyilvánitatnának (mert a protestánsok és gör. keletiek autonómiával birván, ezek iskolái el- közösitésére senki se nyújtsa ki kezét, tehát csak a kathol, tanodák elközösitését értette Kr. Gy. akkor, midőn czikkében igy menydörög: „itt az idő és alkalom, hogy az alapot községi iskola alapításával letegyük, mielőtt a felekezeti roskadozó iskolák romjai szellemi haladásunkat végkép eltemetnék“) — akkor közös lesz a tanitó választás is, közös iskolában pedig, bármilyen vallásu legyen is a tanitó, megválasztható lesz. Már most vegyük például, hogy kathol. tanitó választatnék meg a közös iskolába, mégis egy-két másvallásu tanítvány miatt, vagy ha illenek nem is léteznének osztályában, mégis már azért mert közös az iskola, saját katholikus vallási érzelmeit nem szabad nyilvánítania, nem szabad katholikus szellemben tantárgyait előadni, nem szabad a gyermekekkel templomba menni és vallási kötelességeket végezni. Tanítás előtt és után nem szabad a gyermekekkel imádkozni ; kathol. vallási gyakorlatokat, és jelvényeket, mint sz. keresztet, képeket, kathol. szellemben szerkesztett olvasó könyveket egyáltalában nem tűr a közös iskola, nehogy a más vallásu gyermekek lelkiismereti szabadsága megsértessék. Élő például hozhatom fel, mit egy közös iskolás városban magam láttam, midőn a közös iskolaszék megparancsolta a közös tanítónak, hogy az olvasó könyvből sz István királyról szóló olvasmányt tépje ki, addig is, mig a kormány egy közös tankönyvet fog kiadni. Nem kellett ezután több az én tanítómnak, mert ő még tovább ment, és tanonczaival végig plajbászoltat- ta az olvasókönyvből mindazon olvasmányokat prózát, és verseket, melyekben az Istenről, a szűz Máriáról és az örzőangya- lokról volt említés. Ez tény, melyet egy közös iskolában magam tapasztaltam. És ki veheti rósz néven a tanitó ezen eljárását, ha közös az iskola! ? Később értettem meg, hogy azon közös iskolaszék elnöke, ki pedig kathol. ügyvéd volt, titokban süg- ta a tanitó fülébe, hogy úgy tegyen, mert különben kenyerét veszti. — Mily sértés ez, a katholikus nép lelkiismeretén! Hasztalan az ily eljárásnál a lelkész, hitelemző minden törekvése. Amit ma épit, holnap az ilyen tanitó leront. És ha már egy katholikus tanitó ilyen dolgokat mivel, mit lehet várni egy más vallásu, vagy ha úgy akarod — semmi vallásu tanítótól ? Hogy vezethet prot. vagy izraelita tanitó kathol. gyermekeket kath. szellemben ? És viszont ? Lássa Kratochvill Gy. ur, ennyire jutnánk miis Gyulán, ha ön Ízlése az iskolákra nézve teljesülne. — ügy hiszem, hogy az eddig mondatokból megértette ön, mire ezélzok. Ha haladni akarunk, a tudást nem szabad elválasztani a hitbeli ismeretektől. Én az iskola feladatának lényegét a nevelve tanításban találom; mert nem tarthatom elégségesnek a tanulók fejét ismeretekkel rakni meg egyedül, hanem szükséges ez ismeretek mellett, s ezek segélyével a tanonezot azon irányban vezetni, melyen öntudatosan azért haladjon, hogy az örök czélt, melyre minden ember teremtve van, — az üdvöt elérhesse, de emellett hasznos tagja a társadalomnak, szerető fia legyen a hazának. Bártol J. (Folyt, köv.) — Haan Antal régiségtára megvételére békési lakos Dömény József ur gyűjtő-ivén folytatólag adakoztak: Hajnal Abel 2 frt, Bereczki Mihály 1 frt, Benedikty József 1 frt, Mike Sándor 50 kr. Turbucz András 50 kr., Kovács Gábor 50 kr., M. Kis István 1.50 kr., Kincses Sándor 50 kr., Mike Sándor 50 kr., Földesi János 2 frt, Tóth János 30 Csurai Bálint 30 kr., Fazekas Bálint 1.50 kr., Földesi Imre 1.30 kr., Dömény József 5 frt.— Ösz- szesen 18 frt 50 kr. Főösszeg 262 frt. Közli a békésmegyei .takarékpénztár. Békés megye bizottságának f. é. május hó 5-én s folytatva tartott közgyűlése. Elnök főispán a megjelent bizottsági tagokat szi- vélyesen üdvözölvén — a közgyűlést megnyitott- nak jelenté ki, s miután a megye alispánjának a t. hatóság állapotáról s tett intézkedéseiről szóló rendszerinti jelentése felolvaatatott, — a következők határoztattak: A Gyomán és K.-Ladányban uralgó hólyagos himlő elfojtása körül tett intézkedések további fen- tartásával az alispán megbizatott. A közraunkaerönek a maga rendeltetésére történt felhasználása, s ekként a közlekedési utak jó karba helyezése tudomásul vétetett, s azon indítványt, — hogy miután a közlekedési utak kijavitása a helyi viszonyokkal s czélszerűséggel nem egészen mogegyeztethetö módokon hajtatik végre, s ekként a közmunka-erő czélszertttlen felhasználása mellett, a kivont eredmények teljes mértékben el nem érhetők — egy küldöttség küldetnék ki, mely az ut építés czélszerü módozatai tekintetében jövőre nézve alapul szolgálható javaslatot készítsen — a megye közönsége magáévá tevén, a küldöttség tagjait megválasztá. Egyidejűleg a járási szolgabirák utasittat'.ak, — hogy egyes földbirtokosok által — birtokaik körülárkolásából kiemelt földnek a közutakra hányását s ekként azok elrongálását megakadályozzák s e részben éber felügyeletet gyakoroljanak. Olvastatott a megye f. é. költségvetési kiadásai, s a múlt évi fedezeti hiány kiegyenlítésére szükséges pénzösszegnek az államkincstárból leendő kiszolgáltatását tudató belügyminiszteri leirat, — minek következtében, a megyei házi adó további behajtása végkép beszüntettetett — A múlt s ez évi fedezeti hiánynak — a f. é. m. költségvetés leküldése mellett —’ mielőbbi kiszolgáltatása iránti intézkedés megtételére a belügyminiszter felirati- lag folkéretni határoztatok, s kimondatott, hogy a fedezeti hiány kiszolgáltatása esetén — a közmunka váltsági pénztárból eddig kivette a netán ezután veendő kölcsönök, s a községek részéről háziadé fejében már befizetett pénzek, — vissza- térittessenek. A Bach-korszak alatt elárusított megyei épületek árának megtérítése — a kincstár s megyék közti követelések tárgyalásának befejeztével, a belügyminiszter által kilátásba helyeztetett, s a megye közönsége eme követelés perutján leendő behajtásától elállásra hivatott fel. Eme kilátással szemben a t. hatóság a követelés perutjáni behajtását elrendelő határozatot felfüggesztő, azonban a belügyminiszter ezen jogos követelés mielőbbi kiegyenlítésére felkérotni, — s egyúttal figyelmeztetni határoztatott arra: hogy az államkincstártól még 1837-ben katona elszállásolási czélokra kölcsönvett összegből fizetetlennek vélt 10000 frt a megyétől nem követeltethetik, — miután az elengedtetett; s a kincstár, az elárusított megyei épületek árának jogos követelésével szemben, ellen követelést nem formálhat. A megyei tisztviselők szervezetileg megállapított fizetményeiböl levont 6% visszatérítésének módozatai, illetőleg a visszatérittetésre szolgálható pénzalap kijelölése tekintetében — még e gyűlés folyama alatt teendő vélemény adásra: Göndöcs Benedek, Kalmár Mihály, Jnsth István, Pollner Lajos, fő- pénztárnok, föszámvevö s a t. ügyészből alakított küldöség kéretett fel. Azon kérdés, ha váljon az egyházi adé végrehajtásoknál, a végrehajtói és esküdti dijak meg- állapithaték-e,akkéntintéztetett el, hogy ilyetén végrehajtások esetében végrehajtási költségek, a he- lyenkint fenállé gyakorlathoz és szabály rendelethez képest — felszámithatők. A költségvetéseiket s zárszámadásaikat be nem terjesztett községek — azok mulhatlan beterjesi- tésére az illető j. szbirák ntján kötelezendők. A fegyelmi eljárás szabályozása iránt tett indítvány az áll- választmánynak azzal adatott ki, hogy
