Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-05-11 / 19. szám

az abban foglaltak közül mindazt, mi czélszerünek, elfogadhatónak, s a fegyelmi eljárásra vonatkozó törvénnyel összeegyeztethetönek bizonyul, figye­lembe vévén — a jövő közgyűlésre egy szabály­rendeleti véleményt dolgozzon ki. A tisztviselőkhöz befolyó pénzek körüli eljárás­ra vonatkozó indítvány, illetőleg szabályrendeleti tervezet, véleményezés végett szintén az áll. vá­lasztmányhoz tétetett át. A békési s csabai katonai lakok eladatása tár­gyában tett indítványt a megye közönsége elvben elfogadta, mihez képest az eladatás módozatai meg­határozására, s felügyelet gyakorlására: Kalmár Mihály elnöklete alatt Beliczey István, Ormos Já­nos, Polner Lajos, Keblovszky Lajos, a fopénztár- Dok, föszámvevő, m. mérnöke, a békési és csabai járási szolgabirák, s Szucsu Béla aljegyzőből ala­kított küldöttség küldetett ki. A megye közönsége az áll. választmánynak a csabai leányiskola s a pesti népszínház javára a „magyarító pénztáriból tenndő adományozások tárgyábani indítványát örömmel fogadta, mihez ké­pest a pesti népszínház javára 200 frtot, a csabai leánynövelde javára ugyan ily összeget utalványo­zott, — ez utóbbit' oly kikötés mellett, hogy a 200 írt csak is a növelde tényleges megnyitásakor e azon esetre fog kiszolgáltatni, ha abban a tan­nyelv magyar lesz. A jegyzői nyugdij alap létesítése iránt indítvány tétetett, minek folytán egy ide vonatkozó alapsza­bály tervezet kidolgozására, Asztalos István elnök­lete alatt, Mezei Lajos békési, Szemián Sámuel csa­bai, Györy Imre öcsödi, Jeszenszki Miklós oros­házi, Pól Dániel szarvasi, Soos József szeghalmi, Borsothy József f.-gyarmati, Vieland Károly újkí­gyós községi jegyzők küldettek ki. Olvastatott a belügyminiszter válasza, a bűnvá­di eljárást szabályzó törvényjavaslat foganatositá- sára vonatkozó rendelkezésnek visszavonása érde­mében tett felterjesztésre. A megye közönsége ez alkalommal is kijelenté, hogy a belügyminister rendelkezését alkotmány- és törvényellenesnek találja, miért is a képviselő- házhoz oly értelmű sérelmi feliratot intézni hatá­rozott, hogy az országgyűlés a belügyministert — hasonló törvényellenes rendelkezések kibocsájtásá- tdl eltiltani, — s a fen forgó sérelmet orvosolni méltoztassék. — Felkéretni határoztatott a képvi­selőimé az iránt is, hogy a bűnvádi eljárásra vo­natkozó törv. javaslat tárgyalásakor, a t. hatóság­nak — tisztviselői irányában törvény által bizto­sított fegyelmi jogát, — méltányos figyelemben tartani, s azon jog csorbítatlan fentartásáról gon­doskodni méltoztassék. (Folyt, köv.) A békés-csabai nöképzö-társulat alap- szabályai. (Vége.) 19. §. A közgyűlés határozatképességéhez az Összes, a gyűlésre egyenkint meghívandó tagok legalább egy ötödének jelenléte szükséges. Ha az alapszabályok módosítása forog fen, mi mindenkor előre közzé teendő, akkor az összes tagok lega­lább egy harmadának jelenléte kívántatik meg. Mindkét fent leirt esetben, ha a tagok kellő szám­mal meg nem jelennének, az elnök 14 napra újabb közgyűlést hiv össze, mely tekintet nélkül a meg­jelentek számára, ‘— de csak az első gyűlésre kitűzött tárgyakra nézve, — határozatképes. Min­den határozat átalános szótöbbséggel hozatik, sza­vazattal csak az alapitó és a rendes tagok bírnak 6 azt csak szémélyesen gyakorolhatják, és pedig a választásoknál es személyes ügyben mindig, — de tiz tag kívánatéra bármely ügyben is titkosan. B) Az iskolaszék. 20. §. Minden más ügyet, mely, a 18. és 31. §. megemlítve nincs, a társulat iskolaszéke igazit el, melynek tagjai: a) az elnök, b) az alelnök, c) a jegyző, d) a gondnok, e) hat helybeli iskolaszéki tag, és f) a társulati iskola egy tanítója. 21. §. Az iskolaszék mindén tagjának hivatalos működése egyik rendes közgyűléstől a másik ren­des közgyűlésig (egy évig) tart. Tagjai mind, és mindannyiszor újra megválaszthatok. 22. §. Az elnök, vagy ha az" akadályozva lenne, az alelnök ebököl úgy az iskolaszék ülésein, va­lamint a közgyűlésben is. ő1 nyitja meg, vezeti és zárja be a gyűléseket, s gondoskodik a hatá­rozatok végrehajtásáról. Az iskolaszék beleegyezésével lépést tesz a ta­noda érdekében egyesek és hatóságoknál. A ren­des leveleket maga, és minden fontosabb iratot a jegyzővel együtt ir alá. Havonként meglátogatja a társulat iskoláját s aláírja a látogatási jegyzőkönyvet. Az iskolaszék tagjai közül egyeseket belátása szerint biz meg valamely társulati ügy megvizsgálásával s jelentés- tétellel. A közgyűlésen számot ad a társulat évi működéséről s mindent elkövet az iskolaszék tag­jaival együtt és egyetértve, hogy a társulat isko­lája s egész működése iránt az érdekeltséget, elis­merést és tiszteletet kivívja és megtartsa. ő képviseli a társulatot a hatóságok és egyesek irányában végre sürgős esetekben az iskolaszék utólagos helybenhagyása mellett a társulat pénz­tárából 50 frt erejéig utalványozhat. 23. §. A jegyző vezeti a közgyűlés és iskola­szék jegyzőkönyvét; a szükséges jegyzőkönyvi ki­vonatokat pontosan kiírja és kiadja; nyilvántartja a tagok és tanulók számát, az iskolaszék vagy elnök megbízásából a kevésbé fontos irományokat maga állítja ki, a fontosabb iratokat pedig az el­nökkel együtt ö is aláírja. 24. §. A gondnok mint a társulati vagyona őre és kezelője az iskola épületi és felszerelési tár­gyai felett leltárilag őrködik, minden pénzbeli be­vételt ellennyugta mellett pontosan bevezet nap­lójába, ugyszinte bejegyzi a kiadásokat is, melye­ket csak elnöki utalvány és nyugta mellett tel­jesít. 0 gondoskodik az épületek jókarban tartása és javításáról, valamint a társulati készpénznek az iskolaszék utasítása szerint való gyümölcsöz- tetéséről. Az iskolaszék havi ülésem kivonatos jelentést tesz a társulat pénzállásáról s évi rész­letes számadását okmányokkal ellátva a közgyű­lés előtt az elnöknél beadja. A gondnok a tár­sulat reábizott vagyonáért s a bevett pénzért sze­mélyesen felelős­25. §. Az iskolaszék tagjainak feladata az in­dítványokat és előteljesztéseket az iskolaszéki ülé­seken megvitatni, elintézni, az elnöktől vagy ma­gától az iskolaszéktől vett megbízásokban eljárni és szükség esetén az elnök felszólítására ideiglenesen a jegyzői vagy gondnoki teendőket is elválalni, ellátni. 26. §. Az összes iskolaszék az 1868. XXXVIH. t. c. 121. §-a és a közoktatási ministeriumnak 1869. junius 6-án a községi iskolaszékek számá­ra kibocsátott utasítása mindazon pontjait, melyek a fentebbi §-ban foglaltakon kívül a társulat cél­jának elérésében alkalmazhatók, irányadóul tekin­ti. Ehezképest: a) havonkint egyszer maga a szék által meg­határozott időben, rendes gyűlést tart, szükség esetén, vagy 4 iskolaszéki tag kivánatára az elnök rendkívüli ülést hiv össze; b) tanítói választáskor gyakorolja a kijelölési jogot, kijelölvén egy állomásra három törvény sze­rint képesített egyént; c) az 1868. XXXVIH. t. c. 138. §-ában emlí­tett vétségek esetében felfüggeszti a tanítót állá­sától s a legközelebbi közgyűlésen elmozdittatá- sát indítványozza; d) a tanév köziben megüresedett tanítói állo­mást betölti; e) a szorgalom idő megnyílta előtt azon van, hogy a társulat iskolájának minél több abba be­le illő tanítványa legyen; II megszabja a tanév kezdetét, a beiratás idejét és módját; g) meghatározza a tandijat s befizetésének ha­táridejét, valamint az arra jogosított tagoknál és a szegényeknél a tandíj elengedést vagy mér­séklést ; h) megválasztja, és beszerzi a tankönyveket és tanszereket; i) hetenként eyyszer a társulat iskoláját egy- ®gy tagja által meglátogattatja; k) ellenőrzi a törvényesen megszabott tan- és óraterv megt; irtását; örködiíi a tanitók magavi­seleté és az iskolai fegyelem felett, megfigyeli és meggátol ja a tanóra mvJasztást, kitűzi a szün­napokat és gondoskodik a tanitók fizetésének kel­lő időben való kiszolgáltatásáról; l) birrtskodik az iskolai téren felmerült pana­szokba) j; m) a megyei tanfelügyelő, vagy a közoktatási mj.ni'iterium kivánatára | lkésziti és benyújtja a tanintézet körébe vágó stt atisztikai adatokat, végre n) intézkedik, hogy a .közönség a társulat is­kolájáról anyagi és széllé: mi tekintetben évenként kimerítő tudósítást nyelje n. H| §• Az iskolaszék h; atározatképes, ha lega­lább öt tag van jelen && ülésben. V. Fejezet. A választás. 28. §. Minden rendes évi közgyűlés megválaszt­ja a társulat tisztviselőit s az iskolaszék tagjait, és pedig titkos papír szeletekre irt szavazat által. Az elnök, alelnök, jegyző és gondnokra a válasz­tás külön, egyenkint eszközöltetik, s csak általá­nos szótöbbség határozó, mit ha az első szavazás­nál senki sem nyerne, a két legtöbb szavazatot nyert egyén közt újabb szavazás történik. Egyenlő szavazat mennyiségnél a sors dönt. Az iskolaszék többi hat tagjára egyszerre tör­ténik szinte írásban s titkosan a szavazás, s itt a viszonylagos szótöbbség határozó. Az iskolaszék tanító tagját a társulat tanító kara választja. Ha a közgyűlés uj tanítót választ, ezt minden­kor az iskolaszék három jelöltje közül titkos sza­vazással és általános szótöbbséggel eszközli. VI. Fejezet. Nyilvánossá g. 29. §. A társulat mindennemű ülései tisztessé­ges és az ügyfolyást nem zavaró egyénekre néz­ve nyilvánosak. VII. Fejezet. A társulat pecsétje. 30. §. A társulat pecsétjének felirata: „A békés­csabai nőképző társulat“ 1872. VHI. Fej e z et. A társulat feloszlása. 31. §. A társulat feloszlása esetére a közgyűlés határozza el, hogy az egylet vagyona mily hason- irányu helybeli nevelési célra fordittassék. A fe­loszlás és a vagyon hovaforditás felett csak oly közgyűlés határozhat, mely külön ez ügyben hi­vatott össze, s melyen az összes jogosult, t. i. alapitó és rendes tagok háromnegyede jelen van, s a határozat általános szótöbbséggel mondatik ki. Ily közgyűlés megtartása a kormánynak előre be­jelentetik s a hozott határozat csak annak bele­egyezésével hajtatik végre. IX. Fejezet. A kormány felügyelete. 32. §. A kormány az őt illető felügyeleti jogot az 1868. XXXVIH. t. c. 128. §-a értelmében gya­korolja. Kelt a „békés-csabai noképi 'ő társulatu alakuló közgyűléséből B.-Csabán 1872-ik julius hó 28-án. — A f. évi májushó 4-ik napján m egejtett városi képviselő-választások kezű: eredménye a követ­Az 1. választó kerületben rendes képviselőkké vá­lasztattak : 1. Daimel Lipót 127 sza vazattal 2. Nagy Károly 126 n 3. Kohlmann Ferencz 122 » 4. Kotleehner József 122 0 5. Papp Mihály 121 if 6. Licska József 120 n 7. Silberstein József 119 n 8. Bauer Lipót 118 i) 9. Baranovits Gergely 117 p 10. K. Rostás Mihály 116 • n 11. Nagy Mihály 113 n 12. Ötvös Mihály 112 i) 13. Schartenreiter Albin 107 0 14. Tokai Ferencz Póttagok 100 yy 1. Kiss István 110 99 2. Kátai Ferencz 106 1) 3. Nagy Ferencz 98 n A 11. választó kerületben rendes képviselők: 1. Mihalik András 222 szavazattal 2. Beliczey Rezső 213 n 3. Seres József 210 n 4. Balogh József 198 0 5. Cs. Deinkó József 198 0 6. Beleznay Péter 196. i) 7. Gergely Ferencz 191 0 8. Kopasz Ferencz 178 0 9. Mondák György 173 » 10. Petik Ambrus 170 0 11. Uferbach János 168 0 12. Szulimán István 167 0 13. Ifjú Gog Ferencz 146 » 14. Ifjú Gyepes Jakab 145 1) 15. Papp Sándor 143 0 16. Kövér László 142 fi 17. CsomÓB József 137 I) 18. Baranovits Gergely 116 II 19. Horváth Pál 115 1) Póttagók: 1. Pécsi István 137 n v 2. Sebestény István 119 I) 3. Sóvári József 118 n 4. Tóth András 118 9) 5. Balog Antal 113 n A Ill-ik választó kerületben rendes tagok: 1. Körösladány Gábor 156 szavazattal 2. Dászkál Dávid 151 p 3. Mány György 144 n 4. Mondorf Simon 136 p 5. Grécz József 132 p 6. Merksz Mihály 131 s> 7. Markus Tódor 132 fi 8. Kalló György 129 fi 9. Ifjú Popp József 123 0 10. Tar András 95 B 11. Walfisch Mór 93 1) 12. Szikora József 93 V 13. Répásy Antal 82 0 Póttagok: 1. Féhn János 68 » 2. K. Tóth Ferencz 60 »1 3. Németh Péter 57 0 A IP. választó kerületben i endes tagok : 1. Sz. Schriffert Mátyás 156 szavazattal 2. Gróh Jakab 156 n 3. Pflaum István 154 p 4. N. Szikes József 153 p 5. Japport Simon 152 99 6. Haasz Mátyás 152 0 7. Pfaff József 148 P 8. Licska Ferencz 146 P 9. Ör. Gróh Márton 146 P 10. Schriffert Adám 144 P 11. Mecz Simon 144 0 12. Dániel János 141 0 13. Knaifel Antal 135 0 14. Gróh János 134 0 15. Ifjú Petner József 131 0 16. Fridrich György 122 0 17. Ifjú Japport Ferencz 116 0 Póttagok: 1. Rirakker Reinhardt 110 0 2. N. Schriffert Mátyás 109 0 3. Sz. Knaifel József 100 0 4. Heczler András 82 0 Az V. választó kerületben rendes tagok : 1. Pikó András 162 szavazatt 2. Némedi Ferencz 157 0 3. Bíró Pál 155 0 4. Oláh György 153 n 5. Nagy Károly 149 0 6. Kertész András 149 0 7. Bene István 147 0 8. Junászka Sámuel 145 0 9. Kiss János 144 0 10. Endreffy Károly 143 0 11. Popp Mihály 141 0 12. Ocsai István 137 0 13. J. Szilágyi Ferencz 134 0 14. Tóth Pál 127 0 15. JancsovicB Pál 127 0 16. Pálinkás Ferencz 126 0 17. K. Tar Mihály 125 0 18. Kovács Károly 121 0 Póttagok: 1. Lindenborger István 118 0 ' 2. Kertay Zsigmond 117 0 3. Gulyás János 110 0 4. Oláh Ferencz 82 0 A VI. választó kerületben rendes tagok: 1. Popovits Jusztin 153 szavazattal 2. Nyikora Mihály 147 0 3. Mundruczó Demeter 144 0 4. Andrásy Miklós 140 0 5. Czoldán János 135 0 6. Mundruczó Mihály 135 0 7. Pomucz Péter 126 0 8. Illovits Szilárd 119 0 9. Atyimovics József 116 0 10. Ör. Miskucza György 106 0 11. Erdélyi Sándor 101 0 12. Nyikora János 101 0 13. Papp Deipeter 99 0 14. Vladucz Péter 99 0 15. Tulkán MojBza 88 0 16. Ifjú Argyelán János 84 n

Next

/
Thumbnails
Contents