Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-04-27 / 17. szám

17-ik szám.

Gyula aprít 27-én 1873.

Második évfolyam.

r~ \

Szerkesztőségi iroda:

Dobay János könyv* nyomdája, saját házában.

Kiadó hivatal:

Winlde Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház.

V J

VEGYES TARTALMÚ HETILAP.

Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Haasenstein és Vogler hirdetési- irodájában (úri utsza

13. sz.) — Bécsben Schmid Edmund hirdetési irodájában (Weihburggasse, Nro. 22.)

Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb

hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr.

^ Megjelen ^ hetenként egyszer, minden vasárnap.

Előfizetési dij:

Három hóra . 1 ft Hat hóra . .2 ft Kilencz hóra . 3 ft Egy évre . . 4 ft

V

_________J

Fe

lhivás

Békésmegye polgáraihoz.

Mintán alolirt többek megbízásából Romában megtelepedett hazánk fiának Haan Antal urnák régiség gyűjteménye egy békésmegyei muzeum alapjául igen jutányos áron ezer osztrák forintokon és pedig törlesztési feltételek mellett megvétetni, hazafi kötelességnek ismertetett, és szándékolta- tott, s arra nézve megye szerte tett felszólamlásom következtében már annyi pénzbeli adakozások folytak be, hogy az elő- intézkedés megtétele és egy kellő tanácskozás szükségessé vált, hazafiul teljes bizalommal felkérem megyei polgártársaimat: miszerint a f. évi május havában megtartandó megyei bizotmányi közgyűléi^lső napján d. u. 4 órakor a megyeterme^en megjelenni szíveskedjenek.

Kelt Gyulán april hó 22-én 1873.

Id. Mogyoróssy János.

Megyénk bizottmányi tagjaihoz.

A t. megyebizottság folyó évi február

3-án 8 folytatva tartott közgyűlésének 45. sz. határozata által, a tavaszi évnegyedes megyebizottsági közgyűlés határidejéül folyó évi május 5-ke s kővetkező napjai tűzetvén ki, erről czimed oly felhívással ér- tesittetik, hogy e közgyűlésre megjelenni, s a közügyek elintézésében részt venni mél- tóztassék.

Felveendő tárgyak jegyzéke:

1. Alispáni jelentés a megye állapotáról és időközben tett intézkedésekről.

2. Belügyministeri leiratok: a községi adócsöportositás iránti szabályrendelet; a cselédrendtartás; Kaba Miklósnak a jegyzői szigorlat alóli felmentése; az absolut és ideiglenes kormányrendszer alatt elárusított megyei épületek vételárából befolyt összegek megtérítése iránti felirat; Inkey József és Zsigmond gerendási földbirtokosoknak a csabai költségvetésre vonatkozó megyei határozat elleni fellebbezésük; a községi adóra nézye meg nem engedett egyességek iránti megyei határozat ellen gr. Almássy Kálmán s érdektársai által közbevetett fellebbezés; gr. Wenckheim Károly gerlai földbirtokos, birtokaival Gyula városától czélzott elszakadásának meg nem engedése miatt közbevetett fellebbezés; Klein Gyula gyulai izraelita bittanitónak a bordélyüzlet beszüntetése iránti kérvénye; a megyei kórházi gyógyköltségek egy részének meg nem térítése; Szarvas város szabályrendelete felülvizsgálása; Tóth Vilmos volt belügyminister lemondása; gr. Sza- páry Gy. belügyminister kinevezése; a szarvasi kórházban ápolt ismeretlen egyén után felmerült költségek újbóli megtagadása; a szarvasi képviselőválasztásnál történt katonai beavatkozás; a bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat ellen tett felterjesztés; a megyei háztartásban felmerült két évi hiány < nak az államkincstárból leendő kiszolgáltatása, s a megye közönsége által 1837-ik évben, a katonai lovasság könnyebb eltartása czéljából, a kincstárból felvett 15.000 frtnyi kölcsönből hátralévő 10.000 frt törlesztése tárgyában; — a földmivelés-, iparés kereskedelemügyi ministeri leiratok:

községi faiskolák felállítása; Öcsöd községének a közmunka felosztása iránti megyei határozat elleni fellebbezése; s a gyulai vasúti indóházhoz tervezett ut kisajátítása tárgyában.

3. 1873. évi II. III. VI. IX. XXXVI. és L. t. ez. kihirdetése.

4. Biharmegye körlevele a Ludoviea akadémia alapítványi helyeire való bemutatási jognak a kormányra való átruházása iránt kibocsátott ministeri leirat tárgyában.

5. Pest, Pilis és Solt t. e. megyék, és Szathmár-Németi sz. k. város körlevelei a katona elszállásolás tárgyában.

6. Zemplénmegye körlevele II. Rákóczy Ferencz hamvainak kazaszállitása iránt.

7. Heves és K.-Szolnok t e. megyék átirata a cséíáni puszta átkebclezése, s a hevesi alispánnak átirata a garalaposi vadvizek leeresztése iránt kelt megyei határozatok tárgyában.

8. Jászkun-kerület körlevele „Jászkunok története“ czimü munka pártolása iránt.

9. Csanádmegye átirata a halászati k. kisebb haszonvételek iránti szabályrendelet tárgyában.

10. Györmegye körlevele a népnevelés terén sürgős reform iránti feliratának pártolása tárgyában.

11. Pozsony sz. k. város körlevele a jezsuita zárdák megszüntetése tárgyában.

12. Esztergammegye körlevele a községi jegyzői nyugdíj iránt.

13. Felső-Fehérmegye körlevelei: a királyföld igazgatásjogi különállásának, és az adóvégrehajtási intézmény megszüntetése iránt.

14. A megyei házipénztárak véletlen havi vizsgálatairól felvett jegyzőkönyvek.

15. A megyei pénztárak 1872. évi zárszámadásai.

16. A megyei községek 1872. évi zárszámadásai, s f. évi költségvetései.

17. A megyében alakult ipartársulatok alapszabályai.

18. A megyei iskolai tanács jelentése 1869. évtől 1872. év végéig tett működéséről.

19. Az aradi keresk. és iparkamara megkeresése a fuvarosokról szólló 1840. 20. t. ez. végrehajtása tárgyában.

20. Az igazoló választmány jelentése a legtöbb adótfizető megyebizottsági tagok névjegyzékének kiigazítása, s a járási szol- gabiráknak jelentései a megyei bizottsági tagok pótválasztása tárgyában.

21. A peäti kir. tszéknek végzése n. Geiszt Gáspár hagyatéka tárgyában.

22. Tanfelügyelői megkeresés a pusztai iskolák létesítése, s a megyei iskolai tanács jegyzőjének díjazásának tárgyában.

63. A főszámvevő s orosházi járási szol- gabiró együttes jelentése az orosházi járásból befolyt közmunka-váltsági többlet iránt.

24. Küldöttségi jelentés a közmunka ösz- szeirási hiányok iránt.

25. Küldöttségi jelentés a Kárász Imre földbirtokos által emelt gát ellen Petho József és érdektársai d.-ványai lakosok által tett panasz megvizsgálásáról.

26. Számvevői s mérnöki jelentés a Károlyi gátra épített áteresz költségei megtérítése tárgyában.

27. Küldöttségi jelentés a gyülekezési jog mikénti gyakorlása iránt.

28. A békési járási szolgabiró jelentése a járásbeli szegényügy állapotáról.

29. A megyei főorvos véleményes jelentése, dr. Dubányi János megyei alorvosnak pénzbeli elmarasztalása alóli felmentése tárgyában.

30. A megyei főügyész véleményes jelentése a megyei kórháznak a gyulai volt ezé- hek elleni követelése tárgyában.

31. A megyei főszámvevő jelentése Orosháza községének toronyőrök szaporítása iránti kérvénye felett.

32. A szarvasi járási szolgabiró jelentése az öcsödi közmunka megváltásáról szóló kimutatás iránt.

33. Számvevői jelentés a farkasfoki s folyáséri átereszeken építendő hidak költségvetése iránt.

34. A megyei főügyész jelentése a szeghalmi „szeleskerti“ szőlős gazdáknak az ottani képviselő testület határozata elleni fellebbezése iránt.

35. Számvevői jelentés a sorozó bizottsági polgári elnök útiköltségei iránt.

36. A szarvasi szolgabiró jelentése az öcsödi köröshid tárgyában.

37. A megyei gazdasági egylet megkeresése a Csabán létező megyei katonai lakok közül egynek adományozása iránt.

38. K.-Ladány község kérvénye két jegyzői állomás rendszeresítése iránt.

39. Öcsöd községe kérelme a hásmérési jog korlátozása tárgyában.

40. Gr. Wenckheim Károly és Rudolf folyamodványa Gerla és Póstelek puszták községgé alakítása ügyében.

41. Kecskemét sz. k. város körlevele az 1870. 42. t. ez. revisioja tárgyában.

42. Küldöttségi jelentés a gyulai oláh- nyomási volt úrbéres és zsellérföldek ár- mentesitésére emelendő védtöltés tárgyában.

43. A megyei levéltárnok jelentése a megyei régészeti küldöttség iránt.

44. Megyei főorvos véleményes jelentése a Szarvason és Füzes-Gyarmaton felállítandó gyógyszertárak iránt beadott pályázati kérvényekről.

45. Husárszabályozás, stb.

Gyulán aprilhó 17-én 1873.

Jancsovics Pál.

alispán.

Hirdetmény.

Gyula város elöljárósága részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint tekintetes megyei alispán urnák f. év april 23-án 380. sz. a. kelt ujabbi rendeleté által Gyulaváros képviselőinek választási batáridejéül f. év májushó 4-ik napja tűzetett ki. — Miről a választók azon megjegyzéssel értesittet- nek, hogy eme kitűzött választási napon a kellőleg kitöltött szavazat-lapokat az alább megnevezett választási helyeken d. e. 8 órától d. u. 6 óráig beadhatják. Kőzhirré tétetik továbbá, hogy az 1871. évi XVIII. t. ez. 37. §-ra való figyelemmel, a város bat választó kerületre osztatott; és pedig:

I. választó kerületet a belső tized 1-tői 193. házszámig és a tanyák képezik : választási hely a városháza. — Választ 14 rendes képviselőt és 3 póttagot. — Választási elnök Nagy Károly ur, helyettes elnök Licska József ur.

A U. választó kerület 194-től 551. házsaámig terjed; választ 19 rendes és 5 póttagot; választási hely: Dósai István házában levő olvasókör, választási elnök Keller Imre ur, helyettes elnök id. Uferbach János ur.

A III. választó kerület 552-töl 840. bázszámig

terjed; magában foglalja ugyanis az úgynevezett kosároldal, kisváros és német-oláhvárosi részt; választ 13 rendes képviselőt és 3 póttagot; választási hely Szikora József lakháza; választási elnök Dobay János nr, helyettes elnök Dászkál Dávid ur.

A IV. választó kerület 842-töl 1232. házszámig terjed, s választ 17 rendes képviselőt és 4 -póttagot. Választási hely Gerlein Mihály lakháza. Választási elnök Hoffmann József ur, helyettes elnök Sz. Schriffert Mátyás ur.

Az V. választó kerületet az úgynevezett újváros képezi 1233-től 1626. házszámig, választ 18 rendes és 4 póttagot. Választási elnök Endreffy Károly ur, helyettes elnök Murvai András ur.

A VI. választó kerületet képezi a nagy oláhváros, 1627-től 2061. házszámig, választ 19 rendes és 5 póttagot. Választási hely a nagy oláhvároBi iskola, választási elnök Dászkál Miklós ur, helyettes elnök Atyimovics József nr.

Végül megjegyeztetik, hogy szavazati lapok az illető kerületbeli elnökök és helyettes elnököknél a választás lefolyásáig folyton kaphatok.

Gyulán 1873. april 24-én.

Kiadta:

Popovits Jusztin _________ jegyző.

Állit$unk-e községi iskolát ?

A „Békés“ megelőző számában K. Gy.' ur azt javasolja, hogy a gyulai felekezeti iskolákat alakítsuk át községiekké; mert „saját specialis viszonyaink“ által erre vagyunk utalva.

Vártam, hogy czikkiró ur, mivel ígérete szerint az általános elveket ezúttal tekintetbe venni nem szándékozott, ezen javaslatához csakugyan helyi körülményeinkből fogja meríteni az érveket; de nagyon csalódtam, mert biz ő ilyet egyetlen egyet sem hozott fel, hanem e helyett csak az általános elméletek tágas régióiban kalandozott.

Én ennek okát abban vélem föltalálhat ni, hogy ő „városunk felekezeti iskoláinál beléletébe bepillantani, vagy a vizsgálatok eredményét tapasztalni“ legalább még eddig alkalmasint elmulasztotta ; mert ellenkező esetben a dolog máskép ütött volna ki, t. i. elméletileg elmondhatta volna mind az elmondott szép frázisokat, de sajátságos konkret viszonyainkról kissé kíméletesebben nyilatkozik vala.

Kíméletesebben mondom, mert ha azt állítanám, hogy iskolai ügyünk a legjobb lábon áll, evvel ép oly szélsőségbe esném, mint K. ur, midőn azt a legdesperátabb színekkel festette le. Túlhajtott állítások pedig nézetem szerint, inkább ártanak, mintsem használnak a pártfogolt ügynek, vagy legalább is azt eredményezik, hogy qui múltam probat, nihil probat, a ki sokat markol, keveset szorít

Igazán hideg borzongás fut végig az ember hátán, midőn olvassa, bogy a népiskolának a felvilágosodott szellem gyú- pontjául, a nemzeti érzület támaszául, a hazafiság forrásául, az erkölcsiség emeltyűjéül stb. kellene szolgálnia, de a mienk ezeket az eredményeket nem eszközli, hanem a szolgaság megalázó, ronda posványába sodorja a nemzedéket... és pedig csak azért, mert felekezeti I

Nem hiszem, hogy azt czikkiró ur komolyan értette volna!

Tehát mindaddig, mig a községi isko-