Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-12-07 / 49. szám

een azon okból is, hogy az uj év ntán bekövetkező adó revízió után, tisztán legyünk önmagunkkal; — a költségvetés kiadásaiban kiváló helyet foglal el, a felsőbb polgári iskolára megkívántaié összeg, és a rend és közbiztonsági eszközökre előirányzott tételek, ezeket a szükség és a kor intőszózata diktálja reánk ; a szomszédok ugitációja megyénkben a szupprematiáért meg van indítva, és én alig hiszem, hogy legyeu valaki a város tisztelt közönsége között; ki ezt keresztbe font karokkal közönyösen akarná nézni.

Hogy városunk iskola ügyéről tájékozólag nyilatkozhassak, meglátogattam összes felekezeti iskoláinkat, a mind két nemű tanonczok száma a kath. iskolákban 558, helv. hitv. iskolákban 853. a nagy román városi gör. kel. hitv. iskolákban 70, a kis román városi iskolában 57, izraelita 41, és igy összesen 1079; a népesség számához képest, egyedül az izraelitáknál tehető fel hogy összes tankötelezett gyermekeik iskoláztatnak.

E szám népességünkhöz képest nagyon csekély, és nem épen vigasztaló adata a szülök közönyének, gyermekeik szellemi kiképeztetése iránt; ezen segíteni mindnyájunk kötelessége.

Iskola ügyünkkel kapcsolatban czélszorünek vélném, ha a tisztelt képviselő testület, az iparos tanonczok vasárnapi iskoláztatását, határozottan életbe léptetné, megállapítván a tanárok fáradsága dijját, és egyúttal kimondaná, hogy iparos ta- noncz a jövőben szabaduló bizonyítványt és vándorlási engedélyt nem nyerhet, mig a vasárnapi iskolázásról bizonyitványt nem mutat elő.

A mi a hivatalos munkálkodást illeti, elégnek vélem, ha a beérkezett ügydarabok számáról teszek jelentést, az iktató hivatalba ez év elejétől november 22-ig 2950 ügydarab érkezett, a kapitányi hivatal iktató könyve augustus l-től 1050, és az árvaszékkez november 18-ig mint utolsó ülésünk napjáig 181, — melyek kivételével azon ügyeknek, a melyek, csak később intézhetők el, mind el vannak intézve.

A város orvosának jelentése szerint a járvány szünte óta közegészségügyünk kedvező, az előforduló betegségek gyomor- és váltóláz gyermekeknél a szelidebb himlő, mit az orvosi vélemény több helyt a szülök himlő oltási közönyének tulajdonit. Öngyilkosság egy fordult elő, egy 16 éves fazekas inas életuntségból felakasztotta magát, a fiú felsővidéki volt, s folyton betegeskedett.

A kaszárnya átadása az államnak rövid napok múlva valahára megfog történhetni, a még elvállalt javítások és építkezések befejezvék, a leltározás foganatba vétetett, s az átadás hihetőleg e gyűlés befejezte után végbemenend, a használati jognak telekkönyvezóse iránti intézkedés illető helyre el van küldve.

Tóglaégetésünkkel egyátalában nem valami fényes eredményt mutathatunk fel, járda tégla különösen kevés van az égetett menyiség arányához, és én óhajtanám, hogy ezen ügyet ugyanazon küldöttség venné ismét kezébe, mely e tóven már működött, lehet, hogy a vállalkozóval jobban fog boldogulni, mint én, és vélem a tanács.

Végre kötelességem bejelenteni, egy oly eseményt, mely Gyulavárosa történelmében tudtom mai az első, és igy nélkülözi pártját. Gyulavárosa polgármestere és első tanácsosa mint hivatalos hatalommal visszaélő vádlott áll a gyulai kir. törvényszék előtt, az ügy még nincs letárgyalva, nem tudom mint fog végződni, a törvényszék véleményének nem akarok bírálója lenni, nem akarok annak irányt adni; egyről azonban megvagyok győződve; és ez az, hogy szomorú világot vet tisztviselői helyzetünkre, midőn henczegö emberek villogtatják a hivatalos hatalommali visszaélés örve alatt a sértett hiúság domocles kardját a közigazgatási tisztviselő felett; sajnos e helyzet, sajnos annál is inkább, mert városunk egyik kép viselője a vádló, kinek kötelessége volna a tanács tekintélyét védelmezni, azon helyzeténél fogva, melyet mint városunk képviselője öuök között tisztelt képviselők e teremben elfoglalni hivatva van.

Kötelességemnek ismerem még bejelenteni hogy a gyulai kir. jbiróságnak f. évi nov. 3-án 4400. sz. a. kelt megkeresésével Bene István és Licska József tanácsosok, valamint Hoffmann Alajos jegyző ellen néh. Dczsi Jakab és neje hagya tékához tartozott egy kocsi és két lónak megbízás nélkül lett eladása, az ekként befolyt pénz összegnek a hagyatékot terhelő adósságok törlesztésére lett fordítása miatt vizsgálatot rendeltetvén el, annak foganatosítása iránt engem hivatalosan megkeresett.

Jóllehet a községi tisztviselők elleni vizsgálatelrendelése nem a jbiróságot, hanem, különösen pedig a fenforgó ügyben az 1871-ik évi XVIV. ez. 82. §-a értelmében engem, mint e város polgármesterét illet, hogy ezen városi hatóság tekintélye megóva legyen s ne vádoltassék lanyha s kötelességét nem teljesítő eljárással, a kir. jbiró- ság megkeresését feljelentésnek tekintve, nevezettek ellen a vizsgálatot elrendeltem, s ennek vezetésével a városi főjegyzőt bíztam meg. Es igy a vizsgálat megtartatván s a jkv. nekem bemutat- tatván, kiderült hogy Bene István, Licska József és Hoffmaun Alajos bárha Dézsi Jakab hagyatéki ingóságai elárverezése körül megbízás nélkül jártak is el, azonban ez csakis a kiskorúak érdekében történt, mert ha a hagyatékhoz tartozó két ló és kocsi eladásáért a hagyaték letárgyalásáig várnak, azok csak is nagy költséggel s igy minden esetre a kis korúak hátrányára lehettek volna meg tarthatók; miért is nevezett tisztviselők ellen a további törvényes eljárást beszüntetendőnek találtam s erről a kir. jbiróságot haladéktalanul érte- sittettem is. A vizsgálati jkvet pedig ezennel van szerencsém a tok. közgyűlésnek bemutatni.

Ezeket elmondani önöknek t. képviselők, kötelességem volt, elmondtam azon biztos tudatban, hogy jóakaratuk a hiányokon segíteni fog; e hiányok t. képviselők nem fognak egyszerre elmúlni, de a legkissebb rész is, mely azokból eltávo- littatik közeledés fejlettebb viszonyokhoz, melyek egyedül hivatvák, városunk elöhaladására, felvirágzására ; mely hogy minél hamarább bekövetkezzék, mindnyájunk buzgó óhajtása.

— Gyula városa képviseleti ülése november 24-én. Elnöklő polgármester az egy begy ült képviselőket üdvözölvén, felolvasta a már ismerte tett polgármesteri jelentést, ennek nyomán ha- tároztatott.

1- ör. A szakosztályok megalakítása, tudomásul vétetett;

2- or a gazdászati és közrendészati szakosztályok megbizatnak, az ápoldánál helyszíni szemlét tartani, és a netán felismert kibővítésről szükség esetén a közelebbi képviseleti ülésre javaslatot terjeszteni.

3- or. A járvány árváinak részére adakozóknak jegyzőkönyvileg köszönet nyilvánittatik.

4- er. A községi adónak beszedésére a taná csosok alkalmaztatnak.

5- ör A város kivilágítása foganatba veendő b e czélra az eddigi összeg fordítandó, és közadakozásra szóllitandó a közönség.

6- or. A felnőttek vasárnapi iskolázása életbe léptetendő.

7- er A honvéd laktanya átadására küldöttség neveztetik ki.

8. A tégla termelésre vonatkozó számadások elkészítése elhatároztatik; s ezek beérkezte után leend meghatározandó, bogy a termelés folytattas- sék-e vagy nem.

9. A polgármester és első tanácsos ellen megindított vizsgálat végett a megyéhez felirat in- téztetik, mert a községi tisztviselőnek hivatalos körben elkövetett tettei fölött a törvény értelmében a képviselet fegyelmi bizottsága van hivatva a vizsgálatot megtartani.

10. Hoffmann Alajos városi jegyző, Bene István és Licska József tanácsosok ellen a járásbíróság által ingóságok eladása végett a kiskorúak érdekében rendelt vizsgálat megsztintettnek nyilváníttatott.

A képviseleti ülés egyéb tárgyaira nézve:

1. A megyei és állami tisztviselők jogosultságára vonatkozó belügyministeri rendelet, tudomásul vétetett.

2. A városi szabályrendeletre vonatkozó megyei észrevételek pótolva újra beterjesztetnek.

3. A képviselő testület körébe tartozó fegyelmi eljárás bizottsági tagjaiul: Szigethy Lajos, Ormos János, Fábry Márton, Nagy Károly és Ambrus Lajos urak választattak meg.

4. A tanács által beterjesztett költségvetés 1874-re megvitatva, és több tételeiben változtatva elfogadtatott és a megyéhez felterjesztetni hatá- roztatott.

5. A községi jegyzők nyugdíjazásához Gyula városa nyomós okoknál fogva nem járul.

6. A fogyasztási adó kezelése a jövő évben is az eddigi mód szerint kezeltetni határozatott.

7. A képviseleti szakosztályok, a városi tanács, kapitányi hivatal és iroda ügyrendé elfogadtatott.

8. Heninger György városi haszonbéres földmenyisége a városi mérnök által talált terület után fizetendő.

9. A köröspartolási költségek újabb kulcs szerint vetendök ki a lakosságra.

10. A nevelésügyi szakosztály javaslata egy 1874-ben megnyitandó polgári iskola ügyében egészterjedelmében elfogadtatik, végrehajtásával a városi tanács bízatván meg.

^ gyulai izraelita hitközség kérvénye hogy az izr. szegények gyógyszer költségei a városi pénztár által fedeztessenek, elfogadtatik.

' 12* Boros István és társainak kérvényére, földeikről a vadvizek lecsapolása végett, határoztatok, hogy a város mérnöke által tervet készíttessenek költségvetéssel együtt, és azt egy jövö képviseleti ülésre terjesszék be.

13. A legtöbb adót fizetők névsorának kiigazítására Keller Imre elnöklete alatt, Ferentzy Alajos, Szigethy Lajos, Végh József és Hoffmann József képviselők választattak meg.

14. Az élővizvezető csatorna ügyében a megyénél tartandó tanácskozmányra Dobay János polgármester, Ladies György városi ügyész és Léderer Ede városi mérnök küldetnek ki.

Tervezete egy Gyulán létesítendő felsőbb tanintézetnek!

(Vége.)

10. A tanárok fizetésére Gyula városa jelen körülményei között, minden egyenes államadó frt után 5 krt szavazna meg, mely összesen 4000 frtot tenne, alapul lehetne tekinteni azon 5000 fr- tot is, melyen a gyulai rom. kath. hitközségnek a Geyer féle ház vétetett iskolai czélra, de mely eddig úgy, és azon értelemben, a mint közóhajtás volt, nem fordittatott eme czélra, és a többi felekezeteknek mindenkor sérelmét képezé, ezen adó a körülmények szerént, különösen, ha a kaszárnya költség a város lakosai által befizetve kamatoztatnék, 1500 vagy 2000 frttal kevesbedne, a szakosztály különben bizton hiszi, hogy a köznevelési alapból Gyula városa eme nemes czéljá- ban készséggel támogattatni fog, s habár kisebb mérvű segélyben részesülend,

11. A tanárok fizetéséhez és az iskola fen- tartásához csatoltatnék a vidékiek által fizetendő tandíj is, mely évenként 6 frtban megállapitandó| nak véleményeztetik, helybeliek — miután az iskola létesítéséhez és fentartásáhez járulnak _

gyerme

keik tandíj mentesek, Iegfelebb takarítási díjban 1 frtig évenként lennének niegrovandók, mely különösen szegényebb sorsuaknak az iskolaszék által elengedhető is lenne.

12. A rajztanoda építését és az első három osztály évenkénti fokozatos felállítását, bútorokkal és tanszerekkel leendő ellátását, közadakozás utján reményű a szakosztály elérhetőnek, mert biztos reményét helyezi Gyula városának azon polgáraiba, kiknek serdülő gyermekei magasabb kiképeztetést igényelnek, és kik ehhez más városokban, melyek már tanintézetekkel ellátvák, csak a szülök részéről nagyobb áldozatok árán juthatnak; bizton hiszi a szakosztály, hogy eme czélra mérsékeltebb összegek fokozatos lefizetésére számosán fognak vállalkozni, nem egyedül azon szülök közül, kik türhetőbb anyagi körülmények között élnek, és fejlődő gyermekeik vannak, hanem számithatand azokra, is, kik noha gyermekek nélkül lévén, jobb vagyoni állásuknál fogva városunk közmivelődését hordják szivükön. E czélból felhívó szózatot véleményez a szakosztály intézni nem csak Gyula városa összes polgáraihoz vallás és felekezeti különbség nélkül, hanem vidékünk azon lakóihoz is, kikről feltehető hogy a közmülődés ügye iránt eme téren velünk rokonszenveznek, és a kik mint e megyében először létesített ilyszerü intézetben óhajtják gyermekeik kiképeztetését, az ilyen vidékiekre nézve meglehetne állapítani egy oly összeget, melyet fokozatosan befizetve, általa gyermekeik városunk gyermekeihez hasonlóan tandij menteseknek nyilváníttatnának.

A vidék pártolására különösen azon körülménynél fogva is számit a szakosztály, mert iskolázó gyermekeik sokkal méltányosabb áron láttatnának el, lakás és élelemmel varosunk lakossága által, mint bárhol másutt megyénkben vagy azon kívül, mert mig Gyulán egy számosabb értelmisége mellett jobb életmódhoz szokott iparos osztály van, mint e megyében sehol, úgy más részről számosán fekvő vagyonnal bírván, egész évi élelmét többnyire saját birtoka nyújtja, mig Arad, Temesvár, vagy N.-Várad lakossága többnyire a környék által piaczra szállított élelmi szerekből él,

mi oka, a drágább élelmezésnek. — At iskola létesítése által lakosságunknak a jövőre ifjabb jövedelmi forrást nyitnánk, mely idővel folyton szaporodna.

A szakosztály teljes megnyugvással terjeszti eme véleményét a t. képviselet elé, mert meg van győződve, hogy azon polgárok kik saját kényelmük czéljából nemzeti intézményünknek — a honvédelemnek — palotát építettek, le fogják tenni határozatukkal mai napon alapkövét a jövö nemzedék művelődésének, fejlődésének, melyért tetteiket az utókor hálája fog jutalmazni.

Levelezés.

Békés Szent-András november 26.*)

A „Békés“ 46-ik számában a szarvasi újdonságok közt nem kis meglepetésemre olvastam a szarvasi újdondász közleményét, s minthogy az egyenesen az általam kőzlött levél igaz voltát látszik mintegy kétségbe vonni szükségesnek láttam a következőkben válaszolni.

Úgy látszik hogy a tisztelt újdondász ur engem azzal gyanúsít, mintha én álhirek terjesztésével félrevezetném az olvasó közönséget. Ki tollat vesz kezébe, hogy az olvasó közönséget a helyi viszonyokról értesítse, igen nagy hibát követ el, ha meg nem történt dolgot úgy Aliit elő, mintha az megtörtént volna, én részemről ily hibát nem követtem el; mert közlött czikkem mellett valódi tények beszélnek.

A tisztelt újdondász ur mintegy kicsinylőleg oda veti „történtek Szent-Andráson tolvajlások, még pedig birsalma tolvajlás, csirke tolvajlás, árpa, és 3 méhkas tolvajhása ez az egészé

Hogy újdondász ur csak ennyiről szerzett tudomást, én arról nem tehetek, de csodálkozásomat kell kifejeznem elhamarkodottságán, mert közleménye által mintegy védeni látszik oly ügyet, mely miután tények szólnak, ellene a legezifrább frázisokat használja bár, nevetségessé tűnik feL

Hogy meggyőződjék állításom igazságáról tessék hozzánk átrándulni, s a legelső Szent-And- rási ember, kivel ön találkozni fog, meg fogja önt győzni az én állításom igazságáról, vagy ha eny- nyi fáradságot sajnálna, tessék besétálni a szarvasi csendbiztosi hivatal szobába, ott meg kell látnia rendről rendre az elkövetett tolvajlásokat, mert nem hiszem, hogy ott feine lennének jegyezve ; ekkor tegye ön keblére kezét s mondja ki a mea culpát.

Midőn az ön által téves alapra fektetett elferdített tudósítást olvastam önkéntelenül eszembe jutott ama czigáuy adoma, midőn ugyanis a csend- biztos által kérdőre vonatott, hogy honnan lopta a tehenet ? 0 feleli egész nyugodsággal: „tekintetes komiszáros ur, én nem loptam tehenet, én csak a kötelet hoztam el, mit tehetek rólla, ha az a bolond tehén utánna gyiitt.“ On is a birsalma lopást említi, igaz hogy a Goldstein Móricz háza kiásása alkalmával a tolvajok a több ellopott tárgyakkal a cbiffon szélén volt birsalmát is ellopták, node ön szerint a birsalma lopás volt itt a fő dolog, mint a czigánynak a tehénkötél, mert a házkiásásról s több mint 200 frt értékű tárgy ellopásról nem is teszen említést, bizony szép birsalma lopás ez ugye?

Hogy nem csak az Ön által irt tolvajlások vitettek végbe, szabad legyen nehányat, mert mindnyáját hosszas volna — ide jegyeznem a számtalanszor előforduló tyuk, lúd, kácsa tolvaj- lást nem is erolitve.

A Goldstein Móricz háza kiásatott, a szöllő- ben Szilágyi István szőllőbeli laka betöretett, a fürügyböl két kas méh ellopatott, Szécsi nevezetűnek szinte két has méhe, Nyíri Bálint tanítónak egy kas méhe, ref. lelkész Darabos Sándor urnák egy kas méhe, udvaráról több szál deszkák és nagy kapujából a deszkát ki feszítették, egy tanyába be menvén az ott talált élelmi szereket elvitték stb. stb. és mind ez egy hét alatt történt. Ön említi hogy 3 méhkas lopatott el, bizony bizony nevetséges állítás, mert méhkas és kas méh nagy különbség.

De térjünk egy kissé visszább melyek ez előtt nem rég történtek; özv. Sinka Jánosné padlásáról 7 fél szalonna ellopatott. Keresztényi Ig- nácz tisztartó ur kamrája felveretett, Juhász Menyhért háza kiásatott, Bencsik Imre padlásáról a szalonna ellopatott, Finta Katalin házából a kernen- ezét betörve ágynemüek ellopattak, Goldstein Móricz kamrája felveretett, Darabos Sándor ref lel*) Múlt szamunkból elkésett.