Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-12-07 / 49. szám

történendő epitkeze's frázisát, majd az emlékirat e tételét az indítványozó ur kedvéért elfogadván s arra mint talajra állván, meleg szavakban emlékezett meg megyénk múltjáról, e múltnak emlékeiről, melyek elég dústeljesek arra, hogy rájuk büszke lehessen a fiatalabb nemzedék, s hogy a küzdelmet — ha kell — ott folytassa, hol abból az elhunyt és még élő magasztos alakok j e küzdelemtől kimagaslottak. — Érveséléséuek sarkpontját azonban azon mozzanat képezé, hogy mig a csabai emlékirat a mai anakronismusnak mondható megyei rendszer szellemével kisérti az olvasót, ő 1 súlyt az erős és egészsgos községi rendszerre fekteti, mely felé törekedni Békésmegye közönségének nem csak hivatása, de kötelessége, is, s hogy ennélfogva illoyalis dolog, hogy a Csaba által előtérbe tolt, de ma már politikai fontossággal nem biró megyei rendszer érdekében ezen községek részéről,'melyek már az önálló reDdezkedés magaslatára emelkedtek, áldozatokat követeljen a maga előnyére Csaba, mely pedig az önálló rendezkedés magaslatáig emelkedni nem birt. Ha pedig áll, hogy az erők — mint az emlékirat mondja — elégtelenek, követeli-e községeink jól felfogott érdeke, hogy még az elégtelen erőktől is megfősz tassanak egy képzeleti társadalmi központ javára, mely világot terjesszen szét Csabáról azon községekbe, melyek az érzelem és erkölcsi erők bekövetkezendő megfogyatkozásával és hiányában, ez iránti fogékonyságukat veszitendik el. A mennyiben továbbá indítványozó ur érvelkedésénél a ko- lumbácsi szúnyogokkal összehasonlított cholerát is szerepelteti, számadatokkal mutatva ki Csabának szomorú kiváltságát a járvány körül s fejtegetvén annak Csabára nézve fenforgó s egy könnyen el nem is hárítható segédtényezöit, csodálkozását fejesé ki a felett, hogy akad valaki, ki akkor, midőn Csaba lakosságának tizenötöd részét veszité .el a járvány alatt, a helyett, hogy a járvány ily mérvű pusztításait elhárítni törekvő intézmények és intézkedésekre hívná fel Csaba közönségének -figyelmét, s igy polgárai egészségének s életének megóvására kérne áldozatot, hatvanezer frtnyi kiadásba sodorja Csaba városát, egy reá nézve csak fényüzési czikknek nevezhető közigazgatási megyei székház ott leendő felállításával. Reök ur indítványozó beszédét a következőleg zárá be: önök üd- vözlik a lemenő, mi üdvözöljük a felkelő napot, mi . re dr. K. nr megjegyzi, hogy csak az érdemli meg hogy üdvözölhesse a felkelő napot, ki a lemenő nap áldásait becsülni tudá, s hogy ugyanazon nap hinti szét keleten áldásos sugarait, mely előzőleg nyugoton leáldozott.

Nagy Károly élesen utasította vissza a rövidlátó indítványozó azon érvét, mintha a szőnyegre hozott székhelykérdés megyeszükség lenne; sőt hogy ellenkezőleg ez tisztán csabai hatalmi, és a csatlakozott hat községnek kényelmi kérdése, kétségtelenül igazolja az, hogy ezt Csaba vetette fel .hónapokkal ezelőtt a „Békés“-be; ez nem használ- va, röpiratot menesztett minden községbe, toborzott maga mellett; s mikor ez se használt, tanácsilag, küldöttségileg házaltak községről községre, valótlan számcsoportozattal bizonyítva, hogy tervük a

.megye lakosságának egy fillérébe Bem kerül, sőt 5000 irtot megtakaritnak; holott ha. ennek szükségét a községek értették volna, önként járultak volna azok a megye közönségéhez áldozat felajánlással is ily fontos szükségök kielegittetésécrt, — de nem tették, sőt visszautasították hat község kivételével Csaba korteskedését, azért, mert belátták, hogy mig egyfelől mélyen nyúlna Csaba a maga zsebébe saját előnyére, másrészről Gyulának ily drága ároni megkárosításának se oka, se szüksé ge ; — mert valótlan K. M. urnák is azon állítása, mintha Gyula egy elavult elvetendő vén banya volna. — Ellenkezőleg Gyulán készen van minden, mi egy megyei székhelytől igényeltetik, a megyeház mellett el van helyezve a törvényszék, a telekkönyv, a járásbíróság, s mindezek személyzeté- > nek Gyula elég szállási helyiséget nyújt s oly áron, minőt Csaba évek múlva se adhatna; itt van a honvéd kaszárnya, mit Gyula város szinte székhelyi kötelességének ismert 90 ezer írt áldozattal csak tavaly felépíteni s felszerelve ingyen az állam rendelkezésére bocsájtotfa, itt van a megyei kórház, egy városival együtt berendezve, — van Csabával rnérkődző kereskedése — a gabona forgalmon kivül, — van Csabával hasonlításba sem hozható társadalmi élete és iparosai, országos vásárai, 4 olvasó köre, müveit földész polgárai, s most 3-ad izbe rendezett tanácsával gyakorolja ön- kormányzatát; — szóval egy pezsgő életerős székváros, az előhaladás minden kellékével és erejével,

— mig ellenben Csabán 30,000 lélek arányához

mindezekből semmi sincs; társas élete «Mit, .párosai számba se vehetők, földéssze. 1 g|B| kott munkás keretben mozognak; középülete g egy városházán és egy vendéglőn kívül semmi , bérháza oly kevés, hogy ott most | |g§

kaphatók a szállások, mint Gyulán m. lenne, ba a megyei személyzet most átszállásoltatnek ; szóval, semmi ok sincs a fenforgó v.szonyok közt ily ki- számi.hatlan költséggel járó, következmenye ben szerinte csak káros, visszaesett romlást okozó e éltetett pénzjáruláshoz, van minden községnek elég házi sebe a nevelés ügykörében, mihez dúsan kamatozó kiadási feleslegével járulhat. .....

Csaba városának pedig vasúti központos.to l forgalma által 30,000 munkás lakossával terjedelmes jó vető földeivel, a szomszédos pusztákkal melyeknek ö forgalmi és piaczi központját kepezi, elég tág mezeje van, hogy iparát, társadalmi kultúráját ezek segedelmével nevelje, erös.tse; s a törvényengedte rendezett városi önkormányzatot kezébe vehesse; ezek segedelmével, ha van hen- ne életerő, Gyula ősi székhelyisége mellett >s fel- emelkedhetik, s legyen ö e megye első fprgakn« nagy városa. Gyula pedig maradjon, mint eddig, a megye első iparos és székvárosa; legyenek egymás nemes versenytársai, de egymás erőszakos megfojtásában ne keressék haladásuk kulcs ,s

Szóval, maradni akar a kifejlett erőteljes nő Gyula mellett; K. M. urnák hagyja a még csak serdülő Csabát tetszése szerint felnevelni.

Végül Zs. urnák — Pozsony, Visegrádes Székósfehérvár városokból levont következtetését utasítja vissza, mint a mely helyek királyi székvárosok sohsem voltak; csak koronázási, k.r. mulató s temetkezési helyek, J visszaesésüket nemel- vénülésük okozta, hanem emelkedés. jellegok elvonásával vissza kellett esniök megindult fejlődésükbe.

Pap Mihály gyulai ref. lelkész, a mily váratlan ép oly kellemes s meglepetésben részesített bennünket. Kedélyes beszédében jóizü humorral vene ki az ellenpárt kezében tartott gyenge fegyvereket, többször derültséget, s folyvást jó hangulatot, helylyel-helylyel pedig nemes lelkesultse- get idézett elő.

Schiffner Ede endrődi lelkész s apát felállása szintén igen nagy ügyeimet keltett. A tisztelőjét parancsoló külső, s az erős meggyőződés szülte^ előadás e figyelmet meg is érdemié, b®s^de e^|'

ke volt a leghatásosabbaknak. Nem tartózkodott

az igazság kimondásától, hogy Csaba kortesei faluról falura, házról-bázra jártak, ügyüknek barátokat szerzendö, bogy azzal ámitának, miszerint a megye lakosainak az áthelyezés egy krajezár költségébe sem kerül. Ha - úgymond - Uaba őszinte kíván lenni, mondja azt a megyéne , ogy az elárusítandó épületekből bejövő összegen felül nem Ígér határozott összeget, hanem magára vállalja hogy az egész épületet önerejéből fogja létesíteni; de a megye székhelyét még ekkor sem tenné át Csabára, mivel azon Bekesmegyének, melynek már 30 hosszú év óta polgára, nem akar mostoha gyermeke lenni. Csaba 60000 frtja az építkezésre nem elegendő, s raegeshetik, hogy midőn az épület még csak félig áll, a pénz már elfogy, mi történik akkor ? bizonyára nem lehet abban- hagyni, tehát miután a megye pénztára üres, eladó épülete pedig már nem lesz, a népre keilend adóban oly összeget kivetni, mely a befojezést lehetővé tegye. Abba pedig sohsem fog megegyezni, hogy a nép ily luxus-adóval terheltessék. S mit teszünk mi akkor, ha a székhelyet Csabára visz- szük : Csaba memoranduma kifejti, hogy erős társadalmi központot kíván létesiteni, s valóban, ha Csaba ma 30,000 lakossal bir, s már is a megye bizottság létszámának egy negyedét állítja ki, ily erős ambitio, ily önző törekvés a lakosok számát is szaporitni fogja, I a megyegyülóseken épen az I emelkedése által tönkre jutott községi lakók nem lesznek képesek befolyását ellensúlyozni, sőt eljöhet az idő, midőn Csaba a többi megyét annyira fogja majorizálni, miszerint ezeknek nem lesz egyéb teendőjük, mint azért járni a megyegyülésekre, hogy meghallgassák, mit határoz Csaba. Ez a de- mocratia tönkretétele lenne, Békésmegyének pedig egyedüli, de biztos haladását csak a democratic« irány — melyben megindult — biztosítja.

Bonyhay Benjámin: a bizottságnak körülbelül legidősebb tagja, s talán koránál fogva el is maradt már a világtól, de azért meghallgatást kér, mert egy öreg ember szava még ez esetben is ér hét valamit. Negyvenéves megyei pályáján sohasem hallotta, hogy Gyula alkalmatlan arra, hogy Békésmegye székhelye legyen, hiszen ezelőtt, még a vasutat csak hírből ismerték, eshetett tőlük jégeső, hullhatott villám, ők a közgyűlésre bejöttek,

• ha szekerük elakadt, kiemelték a sárból, áztat ■ fáztak, törődtek, de a közgyűlésről el nem marad 5 tak, és soha ennyi akadály mellett sem jutott sen - kinek sem eszébe, bogy a székhelyet el kellem i Gyuláról vinni, s ma midőn a megyegyülésekn t járni már csak szokás, midőn a régi lelkesültséj , s ügybuzgalom kihalt, s midőn e mellett ma mái Gyulának vasútja is van, s igy e nehézségek ii Iegyözvék, most emlegetni a székhely áttételét ' ezt már nem érti. Aztán bármint becsmérlik is { múltat, azt tagadni senki sem fogja, bogy Gyűlt polgársága a múlt harcaiban sokat szenvedett, megérdemli tehát e sokat szenvedett polgárság emlékezete, hogy szenvedését unokájában kárpótoljuk; vagy legalább ne szégyenitsük meg annyira, hogy az őseik által védett széket tőlük elvegyük. Különben financiális tekintetből meg épen lehetetlennek tartja az áthelyezést.

Keblovszki Lajos néhány szóval verte tönkre Csaba mellett felhozott érveket nemcsak, de számokkal mutatá ki, hogy Csaba a 60,000 frtos ajánlattal komolyan nem léphetett fel. Hiszen a csabai járás, melynek legnagyobb részét maga Csaba teszi, 120000 frt adóhátralékban van, ő maga legalább 120 csabai lakost exequáltatna, ha sikerét látná, a telekkönyv arról tanúskodik, hogy csabai gazdák 18 —20-%-ra vosznek fel pénzt, ezt talán kereskedő teheti, ki rövid ideig használja a pénzt, de midőn ezt földmives ember teszi, már az igen közel áll a koldustarisznyához. Csabának három pénzintézete van, de pénz egyben sincs, mert lakói mind kivették. Már most, ha Csaba lakosai ily nyomorult pénzügyi viszonyok terhe alatt nyögnek, vájjon áldozhat-e 60,000 forintot arra, hogy ott a megyének egy szép háza legyen.

F&rkas Béla, miután kimutatá, hogy Csaba jelen törekvése czélra nem vezet, azon ajánlatot tévé, ha Csaba annyira bizik magában, s oly számos tényezőit birja az emelkedésnek, ám tegye azt Gyula hátránya nélkül, ott a példa H.-M.-Vá- sárhelycn, legyen önálló város, s mutassa meg, hogy-ha már akar, tud is haladni és emelkedni, de tegye ezt a saját maga erejéből, s nem egy másik város tönkretételével.

Göndöcs Benedek gyulai lelkész s apát, a jelen pénzügyi viszonyok közt, midőn igen sok ember a mindennapi kenyeret is csak nagy fáradsággal képes beszerezni, megelégszik a‘ jelenben meglevő épületekkel, s épen nem látja szükségesnek; de teljesen kivihetlennek tartja a megyeszékhely áttételét, csak azért, hogy Csabán legyen egy pompás ház, melyet, ha valakinek kedve jő, egy évben négyszer meglátogathat. Reök számításának alaptalansága az előtte szólók által inár teljesen bebizonyittatván, ehez szólni nem kiván, de igenis ennek következményeiről, arról t. i., hogy nem lévén elég a költség, azzal ismét a népet kell terhelni, már pedig ő nem vállalja magára azon sn- lyos felelősséget, hogy a népre a már úgyis meglevő nagy terhek mellett újabbakat rójjon, csak azért, hogy Csabán a megyének legyen egy monumentális épülete. Qa Békésmegye közönsége mégis úgy kivánná, ára szavaztasson meg minden egyes adófizető polgárt, s a kérdést úgy tenné fel, hogy Gyulán van a megyének oly háza, mely a jelen viszonyok mellett a kívánalmakat kielégíti, de ha neked ez nem tetszik, építtethetsz Csabán egy mást, hanem állj elő s fizess.

Dobay János Gyula várospolgármestere : mikor még az iskolaport nyelte, nem hitte, hogy Bókésmegye nagytermében Janus fővel álljon, — mint gyulai s csabai üzletember mindkét város haladását kívánja, de kívánja úgy, hogy egyiknek emelkedése ne történjék a másik bukásával. Reök annyi ideáinak romjai felett most egy erős megyei központ létesítésén fáradozik, teszi ezt pedig, — mert máskép nem is teheti — a többi községek rovására. Szóló pedig a haza boldogulását nem az erős megyék, — hanem az erős községekben keresi, s már itt a teremben is többek által, s helyesen, a községi rendszer lett előnyösebbnek feltüntetve. — Ezért nem helyeselheti Reök politikáját, mely mellett a megyei községek rövid időn tönkre juthatnak. Hanem ka Csaba azt hiszi, hogy hivatása, s jövője van, feleljen meg annak önmaga erejéből, Farkas Béla megemlítő előtte a példát, legyen önálló törvényhatóság, sokkal több tere van igy a haladásra, mint ha megyei székváros lenne. — A felajánlott 60,000 írtnak pedig sokkal nemesebb, roagasztosabb helyet találna, ha az egy gazdasági iskola alapjául tétetnék le, e téren üdvözölné Csabát s bizonyára követőkre is találna a megyében. Gyula eddigi haladásának okát a nép s az értelmiség különállásának tulajdonítja, mely elemek Csabán már régebben egyesülvén, igen üdvös eredményeket mutatnak fel. Gyula haladásénak ez akadálya azonban ma már nem létez, mert értelem s jóakarat, kitartó buzgalommal összesítik azon tényezőket, melyek a haladás sikerét önmagokban hordják.

Ezutáu még indítványozó szólt, s szavazást kért. Erre aztán következett egy oly jelenet melynek hatását alig vagyunk képesek leírni. Az elnöklő főispán úgy találta, hogy nincs mire szavazni, s két napi discussio után a törvényből olvasta Reökre, hogy előbb sütötte el puskáját mint megtöltötte volna. Mintha villám csapott volna a terembe, oly hatást keltett a főispán citatiója, Reök ur közel állott Lót felesége sorsához, a varázs eltűnt, a bátorság megtört, az elbizakodott hang el- uémult. A főispán által ajánlott indítvány némi kis erőlködés után egyhangúlag elfogadtatott, I e szerint az inditvány, mint igen nagy fontosságú, az állandó választmányhoz utasittatott.

ä igy vége lett a harcznak, mielőtt döntő ütközetre került volna a sor.

A kifejlett vitából aztán igen hasznos tanulságot vonhatunk magunknak. Reök ur nevezetesen, hogy tegyen le a vezéri szerepről, mely őt mint mindig, úgy most is legnagyobb diadal reményei közt annyira cserben hagyá, hogy később szánalom tárgya lett már. Annyi kudarc után, ez újabb vereségből láthatja, hogy nála a nomen, omen. — Értékesítse szép tehetségét más utón, a vezéri szerepre ö nem hivatott, s ezt erőltetni nem lehet. Ez újabb bukás talán meggyőzi őt arról.

A megye közönsége pedig beláthatta, hogy ily fontos ügy feletti határozás a pillanat behatása alatt nem születik meg. Arra hosszas és beható tanulmány kell, — s hogy a népboldogitók csak azt mondják ol a népnek, mi tetszéssel találkozik, csak az előnyöket emlegetik, de a teherről hallgatnak.

Gyula város közönsége pedig, hogy itt az idő, midőn komolyan kell már a munkához látni, az édes nyugalomból fel vagyunk verve, s tennünk kell, hogy éljünk, hogy haladjunk.

Polgármesteri jelentés,

Gyulavarosa 1873. november 24-én tartott képviseleti ülésében.

Vége.

A mi a város berendezését, irányulva önnön kényelmünkre illeti, jelenthetem, hogy a kápolna utsza gyalog tégla járdája, a kórház utszáig 260 öl hosszaságban elkészült, a vásártéri kővesgát oldala a Bárdosig uj pallókkal láttatott ed, a járda helyén felszedett használt, de még jó pallók a legszükségesebb helyeken részint már lerakattalak, részint most vannak lerakás alatt, az újvárost a nagy magyar várossal összekötő ut áthidalva, ugyszinte a hajósér hidja is nagy nehezen 2—3 nap alatt elkészül; fövenyesi és köröserdei védgátakon a munkálatok folynak, a város kertje szinte védgáttal, úgy szinte a szélmalomtól a Bárdoshidig átvezető ut áthidalása most van munkában, ha a munkás kézben nem lett volna hiány azok teljes elkészültét jelenthetném.

A sarkadigáttól a vasúthoz vezető ut ügyében a megyétől még válasz nem érkezett, a csabai gátnak hiddali ellátása azonban meg van engedve, ez azonban az elöhaladott idő végett csak jövő tavasszal leend munkába véve a f. évi megmaradandó költségvetésből:

Többen a világítás eszméjét és megpendítették, sőt vannak városunk polgárai között már többen, kik azt tettleg foganatosították is, e czól- ra egy 600 fton felüli alap van a takarékpénztárban letéve, méltóztassanak ez ügyre is becses figyelmüket kiterjeszteni.

És most áttérek röviden jövő évi költség előirányzatunkra, mert a tárgyalás során elég alkalom nyiland, annak hosszabb mérlegelésére, bővebb diskussióra; noha a kiadás a jövő évben 840 ftal kevesebb, az adót még is szaporítani kellett, mert a bevételbe, csak oly jövedelmeket vettünk, melyekre biztosan lehet számítanunk, én nem akartam azt, hogy költségvetésünkben számok szerepeljenek, a melyek pénzzé csak az elméletben válnak, nem akartam azt, hogy összegek irányoztassanak elő reménylendö pénzekből, és hogy az év végén az legyen mondva, hogy a mit a költségvetés keretén belül nem készítettünk el, az benne van a hátralékokban, én azt mondom, hogy vagy munka, vagy pénz, de egyik okvetlen; — túlcsigázott, benem hajtható restán- cziákat ismerni nem akarok, és ép ezért a községi adóhátralékok rovatát nuláztam, tettem különb-