Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-12-07 / 49. szám

történendő epitkeze's frázisát, majd az emlékirat e tételét az indítványozó ur kedvéért elfogadván s arra mint talajra állván, meleg szavakban emlé­kezett meg megyénk múltjáról, e múltnak emlé­keiről, melyek elég dústeljesek arra, hogy rájuk büszke lehessen a fiatalabb nemzedék, s hogy a küzdelmet — ha kell — ott folytassa, hol abból az elhunyt és még élő magasztos alakok j e küz­delemtől kimagaslottak. — Érveséléséuek sarkpont­ját azonban azon mozzanat képezé, hogy mig a csabai emlékirat a mai anakronismusnak mondha­tó megyei rendszer szellemével kisérti az olvasót, ő 1 súlyt az erős és egészsgos községi rendszerre fekteti, mely felé törekedni Békésmegye közönsé­gének nem csak hivatása, de kötelessége, is, s hogy ennélfogva illoyalis dolog, hogy a Csaba által elő­térbe tolt, de ma már politikai fontossággal nem biró megyei rendszer érdekében ezen községek ré­széről,'melyek már az önálló reDdezkedés magas­latára emelkedtek, áldozatokat követeljen a maga előnyére Csaba, mely pedig az önálló rendezkedés magaslatáig emelkedni nem birt. Ha pedig áll, hogy az erők — mint az emlékirat mondja — elégtelenek, követeli-e községeink jól felfogott ér­deke, hogy még az elégtelen erőktől is megfősz tassanak egy képzeleti társadalmi központ javára, mely világot terjesszen szét Csabáról azon közsé­gekbe, melyek az érzelem és erkölcsi erők bekö­vetkezendő megfogyatkozásával és hiányában, ez iránti fogékonyságukat veszitendik el. A mennyi­ben továbbá indítványozó ur érvelkedésénél a ko- lumbácsi szúnyogokkal összehasonlított cholerát is szerepelteti, számadatokkal mutatva ki Csabának szomorú kiváltságát a járvány körül s fejtegetvén annak Csabára nézve fenforgó s egy könnyen el nem is hárítható segédtényezöit, csodálkozását fe­jesé ki a felett, hogy akad valaki, ki akkor, mi­dőn Csaba lakosságának tizenötöd részét veszité .el a járvány alatt, a helyett, hogy a járvány ily mérvű pusztításait elhárítni törekvő intézmények és intézkedésekre hívná fel Csaba közönségének -figyelmét, s igy polgárai egészségének s életének megóvására kérne áldozatot, hatvanezer frtnyi ki­adásba sodorja Csaba városát, egy reá nézve csak fényüzési czikknek nevezhető közigazgatási megyei székház ott leendő felállításával. Reök ur indítvá­nyozó beszédét a következőleg zárá be: önök üd- vözlik a lemenő, mi üdvözöljük a felkelő napot, mi . re dr. K. nr megjegyzi, hogy csak az érdemli meg hogy üdvözölhesse a felkelő napot, ki a lemenő nap áldásait becsülni tudá, s hogy ugyanazon nap hinti szét keleten áldásos sugarait, mely előzőleg nyugoton leáldozott. Nagy Károly élesen utasította vissza a rövid­látó indítványozó azon érvét, mintha a szőnyegre hozott székhelykérdés megyeszükség lenne; sőt hogy ellenkezőleg ez tisztán csabai hatalmi, és a csatlakozott hat községnek kényelmi kérdése, két­ségtelenül igazolja az, hogy ezt Csaba vetette fel .hónapokkal ezelőtt a „Békés“-be; ez nem használ- va, röpiratot menesztett minden községbe, toborzott maga mellett; s mikor ez se használt, tanácsilag, küldöttségileg házaltak községről községre, valót­lan számcsoportozattal bizonyítva, hogy tervük a .megye lakosságának egy fillérébe Bem kerül, sőt 5000 irtot megtakaritnak; holott ha. ennek szük­ségét a községek értették volna, önként járultak volna azok a megye közönségéhez áldozat felaján­lással is ily fontos szükségök kielegittetésécrt, — de nem tették, sőt visszautasították hat község ki­vételével Csaba korteskedését, azért, mert belátták, hogy mig egyfelől mélyen nyúlna Csaba a maga zsebébe saját előnyére, másrészről Gyulának ily drága ároni megkárosításának se oka, se szüksé ge ; — mert valótlan K. M. urnák is azon állítá­sa, mintha Gyula egy elavult elvetendő vén banya volna. — Ellenkezőleg Gyulán készen van minden, mi egy megyei székhelytől igényeltetik, a megye­ház mellett el van helyezve a törvényszék, a te­lekkönyv, a járásbíróság, s mindezek személyzeté- > nek Gyula elég szállási helyiséget nyújt s oly áron, minőt Csaba évek múlva se adhatna; itt van a honvéd kaszárnya, mit Gyula város szinte székhe­lyi kötelességének ismert 90 ezer írt áldozattal csak tavaly felépíteni s felszerelve ingyen az ál­lam rendelkezésére bocsájtotfa, itt van a megyei kórház, egy városival együtt berendezve, — van Csabával rnérkődző kereskedése — a gabona for­galmon kivül, — van Csabával hasonlításba sem hozható társadalmi élete és iparosai, országos vá­sárai, 4 olvasó köre, müveit földész polgárai, s most 3-ad izbe rendezett tanácsával gyakorolja ön- kormányzatát; — szóval egy pezsgő életerős szék­város, az előhaladás minden kellékével és erejével, — mig ellenben Csabán 30,000 lélek arányához mindezekből semmi sincs; társas élete «Mit, .pá­rosai számba se vehetők, földéssze. 1 g|B| kott munkás keretben mozognak; középülete g egy városházán és egy vendéglőn kívül semmi , bérháza oly kevés, hogy ott most | |g§ kaphatók a szállások, mint Gyulán m. lenne, ba a megyei személyzet most átszállásoltatnek ; szóval, semmi ok sincs a fenforgó v.szonyok közt ily ki- számi.hatlan költséggel járó, következmenye ben szerinte csak káros, visszaesett romlást okozó e él­tetett pénzjáruláshoz, van minden községnek elég házi sebe a nevelés ügykörében, mihez dúsan ka­matozó kiadási feleslegével járulhat. ..... Csaba városának pedig vasúti központos.to l forgalma által 30,000 munkás lakossával terjedel­mes jó vető földeivel, a szomszédos pusztákkal me­lyeknek ö forgalmi és piaczi központját kepezi, elég tág mezeje van, hogy iparát, társadalmi kul­túráját ezek segedelmével nevelje, erös.tse; s a törvényengedte rendezett városi önkormányzatot kezébe vehesse; ezek segedelmével, ha van hen- ne életerő, Gyula ősi székhelyisége mellett >s fel- emelkedhetik, s legyen ö e megye első fprgakn« nagy városa. Gyula pedig maradjon, mint eddig, a megye első iparos és székvárosa; legyenek egy­más nemes versenytársai, de egymás erőszakos megfojtásában ne keressék haladásuk kulcs ,s Szóval, maradni akar a kifejlett erőteljes nő Gyu­la mellett; K. M. urnák hagyja a még csak ser­dülő Csabát tetszése szerint felnevelni. Végül Zs. urnák — Pozsony, Visegrádes Székósfehérvár városokból levont következtetését utasítja vissza, mint a mely helyek királyi szék­városok sohsem voltak; csak koronázási, k.r. mu­lató s temetkezési helyek, J visszaesésüket nemel- vénülésük okozta, hanem emelkedés. jellegok elvo­násával vissza kellett esniök megindult fejlődésükbe. Pap Mihály gyulai ref. lelkész, a mily vá­ratlan ép oly kellemes s meglepetésben részesített bennünket. Kedélyes beszédében jóizü humorral vene ki az ellenpárt kezében tartott gyenge fegy­vereket, többször derültséget, s folyvást jó han­gulatot, helylyel-helylyel pedig nemes lelkesultse- get idézett elő. Schiffner Ede endrődi lelkész s apát felállása szintén igen nagy ügyeimet keltett. A tisztelőjét parancsoló külső, s az erős meggyőződés szülte^ előadás e figyelmet meg is érdemié, b®s^de e^|' ke volt a leghatásosabbaknak. Nem tartózkodott az igazság kimondásától, hogy Csaba kortesei fa­luról falura, házról-bázra jártak, ügyüknek ba­rátokat szerzendö, bogy azzal ámitának, miszerint a megye lakosainak az áthelyezés egy krajezár költségébe sem kerül. Ha - úgymond - Uaba őszinte kíván lenni, mondja azt a megyéne , ogy az elárusítandó épületekből bejövő összegen felül nem Ígér határozott összeget, hanem magára vál­lalja hogy az egész épületet önerejéből fogja lé­tesíteni; de a megye székhelyét még ekkor sem tenné át Csabára, mivel azon Bekesmegyének, melynek már 30 hosszú év óta polgára, nem akar mostoha gyermeke lenni. Csaba 60000 frtja az épít­kezésre nem elegendő, s raegeshetik, hogy midőn az épület még csak félig áll, a pénz már elfogy, mi történik akkor ? bizonyára nem lehet abban- hagyni, tehát miután a megye pénztára üres, eladó épülete pedig már nem lesz, a népre keilend adó­ban oly összeget kivetni, mely a befojezést lehe­tővé tegye. Abba pedig sohsem fog megegyezni, hogy a nép ily luxus-adóval terheltessék. S mit teszünk mi akkor, ha a székhelyet Csabára visz- szük : Csaba memoranduma kifejti, hogy erős tár­sadalmi központot kíván létesiteni, s valóban, ha Csa­ba ma 30,000 lakossal bir, s már is a megye bi­zottság létszámának egy negyedét állítja ki, ily erős ambitio, ily önző törekvés a lakosok számát is szaporitni fogja, I a megyegyülóseken épen az I emelkedése által tönkre jutott községi lakók nem lesznek képesek befolyását ellensúlyozni, sőt eljö­het az idő, midőn Csaba a többi megyét annyira fogja majorizálni, miszerint ezeknek nem lesz egyéb teendőjük, mint azért járni a megyegyülésekre, hogy meghallgassák, mit határoz Csaba. Ez a de- mocratia tönkretétele lenne, Békésmegyének pe­dig egyedüli, de biztos haladását csak a democra­tic« irány — melyben megindult — biztosítja. Bonyhay Benjámin: a bizottságnak körülbe­lül legidősebb tagja, s talán koránál fogva el is maradt már a világtól, de azért meghallgatást kér, mert egy öreg ember szava még ez esetben is ér hét valamit. Negyvenéves megyei pályáján soha­sem hallotta, hogy Gyula alkalmatlan arra, hogy Békésmegye székhelye legyen, hiszen ezelőtt, még a vasutat csak hírből ismerték, eshetett tőlük jég­eső, hullhatott villám, ők a közgyűlésre bejöttek, • ha szekerük elakadt, kiemelték a sárból, áztat ■ fáztak, törődtek, de a közgyűlésről el nem marad 5 tak, és soha ennyi akadály mellett sem jutott sen - kinek sem eszébe, bogy a székhelyet el kellem i Gyuláról vinni, s ma midőn a megyegyülésekn t járni már csak szokás, midőn a régi lelkesültséj , s ügybuzgalom kihalt, s midőn e mellett ma mái Gyulának vasútja is van, s igy e nehézségek ii Iegyözvék, most emlegetni a székhely áttételét ' ezt már nem érti. Aztán bármint becsmérlik is { múltat, azt tagadni senki sem fogja, bogy Gyűlt polgársága a múlt harcaiban sokat szenvedett, meg­érdemli tehát e sokat szenvedett polgárság emlé­kezete, hogy szenvedését unokájában kárpótoljuk; vagy legalább ne szégyenitsük meg annyira, hogy az őseik által védett széket tőlük elvegyük. Kü­lönben financiális tekintetből meg épen lehetetlen­nek tartja az áthelyezést. Keblovszki Lajos néhány szóval verte tönkre Csaba mellett felhozott érveket nemcsak, de szá­mokkal mutatá ki, hogy Csaba a 60,000 frtos aján­lattal komolyan nem léphetett fel. Hiszen a csabai járás, melynek legnagyobb részét maga Csaba te­szi, 120000 frt adóhátralékban van, ő maga lega­lább 120 csabai lakost exequáltatna, ha sikerét látná, a telekkönyv arról tanúskodik, hogy csabai gazdák 18 —20-%-ra vosznek fel pénzt, ezt talán kereskedő teheti, ki rövid ideig használja a pénzt, de midőn ezt földmives ember teszi, már az igen közel áll a koldustarisznyához. Csabának három pénzintézete van, de pénz egyben sincs, mert lakói mind kivették. Már most, ha Csaba lakosai ily nyomorult pénzügyi viszonyok terhe alatt nyögnek, vájjon áldozhat-e 60,000 forintot arra, hogy ott a megyének egy szép háza legyen. F&rkas Béla, miután kimutatá, hogy Csaba jelen törekvése czélra nem vezet, azon ajánlatot tévé, ha Csaba annyira bizik magában, s oly szá­mos tényezőit birja az emelkedésnek, ám tegye azt Gyula hátránya nélkül, ott a példa H.-M.-Vá- sárhelycn, legyen önálló város, s mutassa meg, hogy-ha már akar, tud is haladni és emelkedni, de tegye ezt a saját maga erejéből, s nem egy másik város tönkretételével. Göndöcs Benedek gyulai lelkész s apát, a je­len pénzügyi viszonyok közt, midőn igen sok em­ber a mindennapi kenyeret is csak nagy fárad­sággal képes beszerezni, megelégszik a‘ jelenben meglevő épületekkel, s épen nem látja szükséges­nek; de teljesen kivihetlennek tartja a megyeszék­hely áttételét, csak azért, hogy Csabán legyen egy pompás ház, melyet, ha valakinek kedve jő, egy évben négyszer meglátogathat. Reök számításának alaptalansága az előtte szólók által inár teljesen bebizonyittatván, ehez szólni nem kiván, de igenis ennek következményeiről, arról t. i., hogy nem lé­vén elég a költség, azzal ismét a népet kell ter­helni, már pedig ő nem vállalja magára azon sn- lyos felelősséget, hogy a népre a már úgyis meg­levő nagy terhek mellett újabbakat rójjon, csak azért, hogy Csabán a megyének legyen egy mo­numentális épülete. Qa Békésmegye közönsége mégis úgy kivánná, ára szavaztasson meg minden egyes adófizető polgárt, s a kérdést úgy tenné fel, hogy Gyulán van a megyének oly háza, mely a jelen viszonyok mellett a kívánalmakat kielégíti, de ha neked ez nem tetszik, építtethetsz Csabán egy mást, hanem állj elő s fizess. Dobay János Gyula várospolgármestere : mikor még az iskolaport nyelte, nem hitte, hogy Bókésmegye nagytermében Janus fővel álljon, — mint gyulai s csabai üzletember mindkét város haladását kí­vánja, de kívánja úgy, hogy egyiknek emelkedé­se ne történjék a másik bukásával. Reök annyi ideáinak romjai felett most egy erős megyei köz­pont létesítésén fáradozik, teszi ezt pedig, — mert máskép nem is teheti — a többi községek rovására. Szóló pedig a haza boldogulását nem az erős me­gyék, — hanem az erős községekben keresi, s már itt a teremben is többek által, s helyesen, a községi rendszer lett előnyösebbnek feltüntetve. — Ezért nem helyeselheti Reök politikáját, mely mel­lett a megyei községek rövid időn tönkre juthat­nak. Hanem ka Csaba azt hiszi, hogy hivatása, s jövője van, feleljen meg annak önmaga erejéből, Farkas Béla megemlítő előtte a példát, legyen ön­álló törvényhatóság, sokkal több tere van igy a haladásra, mint ha megyei székváros lenne. — A felajánlott 60,000 írtnak pedig sokkal nemesebb, roagasztosabb helyet találna, ha az egy gazdasági iskola alapjául tétetnék le, e téren üdvözölné Csa­bát s bizonyára követőkre is találna a megyében. Gyula eddigi haladásának okát a nép s az értel­miség különállásának tulajdonítja, mely elemek Csa­bán már régebben egyesülvén, igen üdvös ered­ményeket mutatnak fel. Gyula haladásénak ez aka­dálya azonban ma már nem létez, mert értelem s jóakarat, kitartó buzgalommal összesítik azon té­nyezőket, melyek a haladás sikerét önmagokban hordják. Ezutáu még indítványozó szólt, s szavazást kért. Erre aztán következett egy oly jelenet mely­nek hatását alig vagyunk képesek leírni. Az el­nöklő főispán úgy találta, hogy nincs mire szavaz­ni, s két napi discussio után a törvényből olvasta Reökre, hogy előbb sütötte el puskáját mint meg­töltötte volna. Mintha villám csapott volna a te­rembe, oly hatást keltett a főispán citatiója, Reök ur közel állott Lót felesége sorsához, a varázs el­tűnt, a bátorság megtört, az elbizakodott hang el- uémult. A főispán által ajánlott indítvány némi kis erőlködés után egyhangúlag elfogadtatott, I e sze­rint az inditvány, mint igen nagy fontosságú, az állandó választmányhoz utasittatott. ä igy vége lett a harcznak, mielőtt döntő ütközetre került volna a sor. A kifejlett vitából aztán igen hasznos tanul­ságot vonhatunk magunknak. Reök ur nevezete­sen, hogy tegyen le a vezéri szerepről, mely őt mint mindig, úgy most is legnagyobb diadal remé­nyei közt annyira cserben hagyá, hogy később szánalom tárgya lett már. Annyi kudarc után, ez újabb vereségből láthatja, hogy nála a nomen, omen. — Értékesítse szép tehetségét más utón, a vezéri szerepre ö nem hivatott, s ezt erőltetni nem lehet. Ez újabb bukás talán meggyőzi őt arról. A megye közönsége pedig beláthatta, hogy ily fontos ügy feletti határozás a pillanat behatása alatt nem születik meg. Arra hosszas és beható ta­nulmány kell, — s hogy a népboldogitók csak azt mondják ol a népnek, mi tetszéssel találkozik, csak az előnyöket emlegetik, de a teherről hallgatnak. Gyula város közönsége pedig, hogy itt az idő, midőn komolyan kell már a munkához látni, az édes nyugalomból fel vagyunk verve, s ten­nünk kell, hogy éljünk, hogy haladjunk. Polgármesteri jelentés, Gyulavarosa 1873. november 24-én tartott képviseleti ülésében. Vége. A mi a város berendezését, irányulva önnön kényelmünkre illeti, jelenthetem, hogy a kápolna utsza gyalog tégla járdája, a kórház utszáig 260 öl hosszaságban elkészült, a vásártéri kővesgát oldala a Bárdosig uj pallókkal láttatott ed, a jár­da helyén felszedett használt, de még jó pallók a legszükségesebb helyeken részint már lerakat­talak, részint most vannak lerakás alatt, az új­várost a nagy magyar várossal összekötő ut át­hidalva, ugyszinte a hajósér hidja is nagy nehe­zen 2—3 nap alatt elkészül; fövenyesi és körös­erdei védgátakon a munkálatok folynak, a város kertje szinte védgáttal, úgy szinte a szélmalom­tól a Bárdoshidig átvezető ut áthidalása most van munkában, ha a munkás kézben nem lett volna hiány azok teljes elkészültét jelenthetném. A sarkadigáttól a vasúthoz vezető ut ügyé­ben a megyétől még válasz nem érkezett, a csa­bai gátnak hiddali ellátása azonban meg van en­gedve, ez azonban az elöhaladott idő végett csak jövő tavasszal leend munkába véve a f. évi meg­maradandó költségvetésből: Többen a világítás eszméjét és megpendí­tették, sőt vannak városunk polgárai között már többen, kik azt tettleg foganatosították is, e czól- ra egy 600 fton felüli alap van a takarékpénz­tárban letéve, méltóztassanak ez ügyre is becses figyelmüket kiterjeszteni. És most áttérek röviden jövő évi költség előirányzatunkra, mert a tárgyalás során elég alkalom nyiland, annak hosszabb mérlegelésére, bővebb diskussióra; noha a kiadás a jövő évben 840 ftal kevesebb, az adót még is szaporítani kel­lett, mert a bevételbe, csak oly jövedelmeket vettünk, melyekre biztosan lehet számítanunk, én nem akartam azt, hogy költségvetésünkben szá­mok szerepeljenek, a melyek pénzzé csak az el­méletben válnak, nem akartam azt, hogy össze­gek irányoztassanak elő reménylendö pénzekből, és hogy az év végén az legyen mondva, hogy a mit a költségvetés keretén belül nem készítet­tünk el, az benne van a hátralékokban, én azt mondom, hogy vagy munka, vagy pénz, de egyik okvetlen; — túlcsigázott, benem hajtható restán- cziákat ismerni nem akarok, és ép ezért a közsé­gi adóhátralékok rovatát nuláztam, tettem különb-

Next

/
Thumbnails
Contents