Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-10-12 / 41. szám
Második évfolyam. 41-ik szám. Gyula, október 12-én 1873. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél - Pesten Haasenstein és Vogler hirdetési- irodájában (úri utsza 13. sz.) — Sclmarcz testvérei: nemzetközi irodájában fürdőutcza 1-ső szám. és Bécsben Wolzeille 6—8 Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr, 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. - Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési díj: Három hóra Hat hóra Kilencz hóra Egy évre 1 ft 2 ft 3ft 4ft Előfizetési felhívás 1873. évi október—decemberi folyamára. Előfizetési dij 1 frt. Kéretnek a t. ez. előfizetők előfizetéseiket mielőbb megújítani, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. Az előfizetések legczélszerübben postai utalvánnyal eszközölhetők. Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk. A „Békés“ kiadó hivatala Gyulán. — A járvány által elárvultak részére szerkesztőségünknél újabban adakoztak: Tormassy Károly ur 5 frt, Wittmann Andrásné 3 frt, — főösszeg 13 frt, és egy arany. — Figyelmeztetés. Mindazon t. ez. ívtartók, kik a bdkésmegyei muzeum megalapítása érdekében a Haan Antal-féle régiségeknek adakozás utján történendő megvételére gyűjtő ívet kaptak, az eredmény megtudhatása és a nyilvántartás végett szíveskedjenek iveiket a békésmegyei Gyulán székelő takarékpénztárhoz beküldeni. Id. Mogyoróssy János ideiglenes elnök. Kossuth egy kiáltványa Békésmegye féktelenkedő lakosaihoz 1848-ból. Egy igen érdekes okmány került közelébb kezeimbe. Kossuth egy intő kiáltványa ez 1848-ból, melyben Békésmegye azon féktelenkedő lakosaihoz szól, kik gaz-izgatdk informátiója folytán a va- gyon-egyenlösóg képtelen elve alatt a vagyon-bá- torságot kezdék veszélyeztetni. A nagy mérveket vett féktelenkedés indokául a legelő elkülönítése fölötti elégedetlenség szolgált; táplálta ezt — mint emlitök — egy némely ál- próféta bujtogatása, mígnem a szikra lobbot vetett, úgy annyira, hogy a fellángoló szenvedélyek elfojtására egy oly hatalmas férfiúnak kelle erélyesen föllépnie, mint a milyen az akkori honvédelmi bizottmány elnöke, a nép bálványozott embere : Kossuth Lajos volt. Velőkig ható, meggyőző szavai, s erélyes intézkedései által sikerült is megfékeznie a felbuj- togatott tömeget, mely önmaga is belátta végre czéljának aljas, és a közre veszélyes voltát. . E kiáltvány — mely nyomtatásban el lett akkor terjesztve a nép között — a következő: Megyénk alispánja a járvány által suj- I fótiak érdekében kővetkező körlevelet intézett\ Békésmegye bizottmányt tagjai- és más számos lakosokhoz : „A megyében dühöngött, de hála az égnek, már megszűnt cholera-járvány következtében, fájdalom! számtalan gyermek fosztatott meg édes szüleitől és számos nő jutott özvegységre, kiknek összeiratását a vármegye közönsége legközelebbi bizottsági közgyűlésében oly czélból rendelte el, hogy a gyámolitásra szorult vagyontalan és munkaképtelen árvák és özvegyek segélyezése eszközöltethessék. Ámbár a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magokat közsegély nélkül fentartani egyáltalában nem képesek, — amennyiben a jótékony intézetek segélye és egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna, törvény szerint a község a helyi viszonyokhoz képest gondoskodni tartozik : mindazonáltal miután a község, ha az ellátás csak a községi lakosok rendkivül súlyos terheltetésével eszközölhető, a törvényhatóságnak, s ba ez sem birná, az államnak segélyét veheti igénybe; — s miután hihető, hogy a járvány folytán elárvult és özvegységre jutott gyámoltalanok nagyobb száma miatt a község önerejéből ezen emberbaráti törvényes kötelességének minden igyekezete mellett megfelelni képes nem leend: azon tekintetből, hogy a törvényhatóság, segélykútforrás hiányában, a reá néző kötelesség terhét az államra hárítani ne legyen kénytelen, — a törvényhatóság nevében felkérem (czimet), hogy az elhagyatott árvák és gyámoltalan özvegyek nyomorának enyhítéséhez könyöradomány- nyal járulni, másokat is e szent czélra való nemes adakozásra buzdítani, s az eredményt f. évi november 9-ikéig azon okból ide juttatni ne terheltessék, hogy az e tárgyban összehívandó rendkívüli közgyűlés a begyült könyöradományok felett rendelkezhessék. Gyulán, október 8-án 1873. Jancsovics Pál, alispán. Megyénk köréből. Békés vármegye bizottságának f. évi szeptember hó 29-én s folytatva tartott közgyűlése. (Folytatás.) Megyénk alispánjának következő indítványát ; szabad királyi Budapest főváros közönsége, az idei bécsi világkiállítás bíráló tagjainak az ország fővárosába való szives meghívása által alkalmat szolgáltatván arra, hogy a világrészek legkitűnőbb egyéneiből válogatott jury tagjai, kedves hazánkat meglátogatva, hazai viszonyainkkal, Demzeti szokásainkkal, jellemünkkel és országos intézményeinkkel közelebbről megismerkedve, a valódi helyzetről alapos meggyőződést szerezzenek ; tekintve, hogy ezen vendégszerető nemes gondol- kozású ténye; hazánk jó hírnevének a külföld előtti megismertetését és megállapítását mozdította elő, miáltal Budapest közönsége a haza iránt, nagy érdemeket szerzett, ezen hazafias dicső tényének hálás elismerését Békásmegye közönsége jegyzőkönyvileg megörökíteni óhajtván, — e határozatáról sz. kir. Budapest lőváros közönségét átirattal értesiteni rendeli. A megye közönsége kész örömmel üdvözlé s határozattá emelni kedves kötelességének ismeré. A gerla és posteleki pusztáknak külön községekké alakulbatását engedélyező s ezen rendelkezést továbbra is fentartó belügyministeri leiratokra határoztatott, hogy miután a fent érintett miniszteri rendelkezést a megye közönsége a törvénynyel megegyeztethetönek el nem ismerheti; a belügyminister rendelvényének visszavonására az első e részbeni feliratban s az alispánt felterjesztésben már kifejtett' érvek újbóli felterjesztése mellett felkérendő. A csabai és békési katona tiszti lakok eladása elvileg kimondatván, az engedély megadására a belügyminister felkéretni határoztatott. Ezzel egyidejűleg a megye közönsége a csabai úgynevezett kapitányi jogot tulajdonjoga fen- tartáea mellett a megyei gazdasági egyesületnek haszonélvezetül átengedte, a megye tulajdon joga elismeréséül évi 1 arany fizetés mellett. Azt hisszük, nem lesz érdektelen a t. olvasó közönségre nézve, ha a megyei közoktatás terén a legutóbbi időben felmerült fontosabb mozzanatokat röviden összevonva ismertetjük. A szarvasi r. katb. egyház egy nj felekezeti | iskolát építtetett, mely kellőleg felszerelve működését egy segédtanító vezetése alatt október 1-én megkezdette. Öcsöd községe egy tornászat! iskolát állított fel. A gyulai járásban a járvány kezdetéig' a tanonezok sokkal tömegesebben jártak iskolába mint az ezt megelőző időben, mi mindenesetre az elöljárók törvényszabta kötelességeik lelkiismeretes teljesítésének köszönhető. A Gyula városi iskola ügyek állapota kielégítő s a törvény kívánalmaival megegyezőnek nem mondható, ezzel Bzemben azonban örömmel említjük meg Gyula város tanácsának megkezdett erélyes intézkedéseit. Ugyancsak Gyulán az iparos tanonezok iskoláztatása f. évi május elején meglett kezdve. A békési járásban a közoktatás ügye kielégítő, különösen nevezetes, hogy iskola mulasztási esetek alig fordultak elő. Csabán egy felekezetiség nélküli felső népiskola felállítás vétetett szándékba, oly formán, bogy ahoz egy földmivelési tanosztály kapcsoltatik. — Ezen iskola ügye miután a belszervezés s az ezzel járó költségekre vonatkozó javaslat tétellel megbízott nevelésügyi bizottság feladatának (ugyan mi okból?) eleget mindez ideig sem tett — függőben van. A szeghalmi s orosházi járások iskolai ügyeik jó lábon állanak, a községi elöljárók a hanyag iskoláztatásért bejelentett szülők irányában s áta4475 E. A honvédelmi bizottmány elnöke, Békés-vármegye lakosaihoz ! Megilletödve értem, hogy Békés-vármegyében a rend bomlásnak indult, a törvények tisztelete helyébe féktelenség lépett, s gaz izgatók a népnek hiszelékenységét arra használták, hogy a személy- és vagyon-bátorságot feldúlják, s a népet oly kicsapongásokra bujtogassák fel, melyek ba büntetlenül eltüretnének, az országnak saját fiainak bűnös kezei alatt szét kellene bomlani. Megillető- déssel értettem, hogy ezen gaz-bujtogatások következtében Békésmegye több községeiben a nép zajong, foglalásokat teszen, s a rég foganatba vett egyezségeket s birói ítéleteket — melyekben elébb megnyugvását találta — erőszakosan felforgatva mások tulajdonát szentségtelen kezekkel megtámadja. És ezen féktelenségek legközelebb Orosházán anDyira fajultak, hogy már nem csak a személy- és vagyon-bátorság, de még a törvényes felsöbbség iránti tisztelet és engedelmesség is lábbal tapodtatnék s köztisztviselők a vad erőszak bántalmaival illettetnének. Sőt a legméltóbb boszankodással értettem azt is, hogy a közrendnek, s a nép nyugalmának vétkes háboritói még az én nevemmel is vakmerőén visszaélnek, s a népet azzal ámítják, mintha én, a tulajdon szentségét sértő legelő foglalásokat helyeselném. Békés-vármegye lakosai! Én a népnek barátja vagyok. A nép javáért éltem, munkáltam, tűrtem és szenvedtem egész életemben. A nép javáért teszem ki magamat moBt is a zsarnokság minden boszújának ; — a nép javának kívánok élni utolsó lehelletemig. Ezeket nem dicsekedéB gyanánt említem — mert a mit a népért tettem, — nem érdem, hanem tísak kötelesség. De említem azért, hogy elmondjam, miként okom van kívánni, hogy az én szavamnak higyjetek; mert én nektek igazat szólok, mintha Isten itélőszéke előtt állanék. A raárcziusi törvények robotot, dézsmát eltöröltek, 8 a népet szabaddá tették. Ezen törvényeknek örvendeni senkinek több oka nincs, mint Békés-vármegye népeinek; mert ezen megye földét az Isten termékenységgel, bőséggel áldotta meg; s a márcziusi törvények után Békés lakosainak csak munkás iparkodásra van szükségük, hogy jólét vegye körül lépteiket, s a szabad hazának boldog gyermekei legyenek. Mi, kik e törvényekért, a népnek ezen szabadságáért küzdöttünk, azt reményiettük, hogy Békés-vármegye népe áldani fogja értök emlékezetünket, nem pedig azt, hogy a szabadságból fék- I teler.ségre fajul: s mert sokat nyert, a törvény áltál telhetetlen vágygyal még más tulajdona után nyújtja ki erőszakos kezét A mint hallom, a legelő elkülönítéséveli elégedetlenségből származnak ezen nyugtalanságok. Erre azt adom tudtára Békés-vármegye népeinek : miként csudálkozni kell minden józan embernek, hogy a békésmegyei nép mig roboto- zott, s kilenczedet adott, a legelő elkülönítését jótéteménynek tekinté, most pedig, mintán szabaddá lett, e miatt is békétlenkedik; és épen Békésvármegye népe békétlenkedik, — bol egy-egy telek után annyi legelő van legtöbb helyütt kihasítva, bogy az országnak számos vidékein, egy-egy telek összesen nem megy annyira. Azonban meg kell a népnek komolyan mondanom, hogyha : bár imitt-amott oka volna is a legelő elkülönítésével meg nem elégedni; rabláshoz, erőszakhoz, foglalásokhoz nyúlnia nem szabad, hanem törvény utján kell panaszának orvoslását keresnie. A hol legelő elkülönítés történt, vagy egyezség, vagy birói Ítélet által történt. Mind a kettőnek szentnek kell lenni, mindaddig, mig birói' ítélet által meg nem változtatik. Panaszkodni szabad, — a bíróhoz folyamodni lehet, nj pert kezdeni nincsen megtiltva. És a biró ítélni fog, az ország törvénye s az Isten igazsága szerint. Én pedig, mint az ország kormányának e^9^ ügyelni fogok, hogy a népnek
