Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-09-28 / 39. szám
Horváth család alperes elleni kártérítés iránti uj- jitási pere. 5226. Molnár Ilona és társai felperesnek Molnár Pál alperes elleni, örökrész, s járulékai iránti pere. 6838. özv. Sz. Kovács Jánosné felperesnek Litavecz János alperes elleni örökség! osztályrész, s járulékai iránti pere. Előadó Dobosfy Alajos tszéki bíró. 3896. Nádi Lajos és társai felperesnek M Kis Sándor alperes elleni 576 frt s járulékai iránti pere. 4938. Pap Imre felperesnek neje Köteles Lidia alperes elleni házassági kötelék felbontására irányított pere. Előadó: Herberth Antal: 4910. Szeghalom községének Kárász Imre gr. Batthyányi Lászlóné gr. D’Orsay Erailné, Fe- jérváry Miklésné elleni legelő elkülönítés alkalmával közbejött hibák kiigazítása iránti pere. — A járvány megyénkben szűnő félben lévén közöljük helyenkénti kimutatását a járványban elhaltaknak kezdetétől egészen szeptember 20. Lakos Megbetegült Meghalt Gyula 1S600 743 461 Vári 3000 66 23 Doboz 3500 137 51 Kétegyháza 4500 173 113 Csaba 30000 3912 1949 Gyoma 9857 572 308 Endröd 9113 956 353 Kígyós 3000 154 81 Békés 22940 972 638 M.-Berény 1914 1230 512 K.-Tarcsa 4600 304 140 Orosháza 14500 2068 858 Tót-Komlós 7800 1305 523 Bánfalva 2000 136 70 Csorvás 800 82 49 Szénás 2100 45 15 Szt.-Tornya 1500 80 49 Szarvas 22446 1780 944 Szt.-András 5500 57 18 OcBÖd 8000 368 141 Szeghalom 7855 147 60 Vésztő 6357 337 195 K.-Ladány 6243 124 51 F.-Gyarmat 5000 257 169 Összesen 16004 7781 Felhívás a méhészet érdekében. Hazánk, gazdászati tekintetben a szerencsétlen csapásoknak oly mértékben kivan téve miszerint el lehet mondani, hogy anyagi jólétünk az idő viszontagságai által meg van támadva s ha zilált anyagi helyzetünkből kibontakozni akarunk okszerű gazdálkodást kell berendeznünk. Egyik terméketlen év által okozott súlyos csapást kisem beverhetjük, azonnal jön a másik ; szárazság, majd keleti marhavész, s árviz, s több ily csapások úgy látszik igen gyakoriak nálunk. Ezeket tapasztalván nem mulaszthatom el, hogy az olvasó közönség figyelmét feine hívjam a gaz- dászat oly neme iránt, melyet ha jól és okszerűen kezelünk a biztos siker einem maradhat. Egy jól berendezett gazdaságban feltalálható a gazdá- szatnak több nemű ága és igen helyesen, mert ha egyik nem sikerül, sikerül a másik b igy a jövedelem biztosabb. A földmiveléshez mintegy elvál- hatlan kapocs köti az állat tenyésztést, és ez igy is van jól, de váljon a méhészét nem oly ága-e a gazdászatnak mely megérdemli, hogy rólla tüzetesen szóljunk, és éppen a méhészet, de jól megértsük „az okszerű méhészet“ az, melyet ajánlani einem mulasztok már csak azért is, bogy hány munka- képtelen elöregedett szerezhetne ez által ön magának hasznos foglalkozást. Hány tanító, kit hivatalos állása helyhez köt, állítana ez által, a különben oly csekély évi fizetése mellett oly jövedelem forrást, mely önmaga és családja súlyos anyagi viszonyát megkönyitené! biztosan merem állítani, hogy ez az-az ága a gazdászatnak, mely évenként legbiztosabban jutalmazza a kezelőnek fáradozását s ez azaz ága a gazdászatnak, melyet kevés költséggel a mellett hogy ön magunknak a kezelés által élvezetet, kedves időtöltést nyújtunk — jövedelmezővé lehet tenni. Alig van község, hol egyes gazdák kis mértékben ne foglalkoznának a méhészettel, s ez világosan elénk tünteti, hogy népünkben meg van a hajiam a méhtenyésztés iránt, de e hajlam hányszor megsemmisül I mert igen sok példa igazolja, hogy egész vidék méhesei a nyári időszakban bekövetkezni szokott szárazság miatt tönkre silányulnak, s ilyenkor a méhese elpusztulása felett szomorkodó gazda rendesen a gondviselés ellen zúgolódva mondja mintegy : Én nekem nem ád az Isten szerencsét a méhészethez. Nézzük meg, mi a valódi ok az ily pusztulásnál ? Tavaszi időben a repcze s más nemű termények ákácz és más fák virágai dúsan szolgáltatják méheinknek a tápanyagot, mi természetesb mint a szorgalmas rovarok a kedvező időjárással hozzá fognak a rajzáshoz, s a kevéssé gyakorolt gazda örömmel szemléli a gyors szaporulatot 4—5 rajokat eresztetvén egy-egy. kassal, s ennek természetes következése az, hogy ha a rajzás után szárazság köszönt be, s a sok rajzás által elgyengült anyakas, a csekély népességgel biró utórajokkal együtt menthetlenül elpusztulnak semmivé lesznek, holott ha a rajzás annak idejében meg akadályoztatik az esetben népben és mézben gazdag lévén nincs kitéve az elpusztulásnak, egy gazdag méh kas többet jövedelmez mint 10 néptelen. Okszerű méhészet tehát az alap, oda kell törekedni hogy az okszerű méhészetet mennél többen elsajátítsák. Vajmi kívánatos s óhajtandó volna, ha a megyékben alakult gazdasági egyesületek úgy a nemzeti kormány az okszerű méhészet elterjesztését eszközölnék ; erre legbiztosabb mód nyujtatnék csekély nézetem szerint az által, ha főleg a méhészetre nézve előnnyel biró megyékben úgynevezett vándor méhész tanárok neveztetnének ki, kik a helyi viszonyokhoz képest előadást tartván egyes emberekkel, meg ismertetnek az okszerű méhészetetHány munka képtelen nyerne igy hasznos foglalkozást s előteremthetné családja élelmét J Vajha felhívásom ne lenne csak pusztában elenyésző hang! 1 Zih Károly néptauitó. Újdonságok. — Időjárásunk derült napok mellett ugyancsak hidegre fordult, a nyáron át rejtve tartott és gondosan őrzött téli öltönyök használatra elö- vétetnek; a reggelek különösen hűvösek, ha a hideg igy fokozódik, kora télnek nézünk eléje. — Gyula városa összes erdeiben, a mak- koltatást ma délelőtt 11 órakor fogja árverelelni, a befolyó jövedelmet egy a lugas erdőbe a Fekete-Körösön vezetendő hidra óhajtja fordítani, miáltal ez évek óta megközelithetlensége végett használatlan mintegy 50 holdnyi erdő részt is jövedelmezővé lehetne tenni. — A gyulai r. katli. iskola igazgatóság részéről közhírré tétetik, hogy az iskolába való beiratások September 29-ik napjától október 5-ig fognak a délelőtti órákban történni; az iskolai előadás pedig október 7-én fog megkezdődni. — Felhivatnak tehát az illető szülök hogy gyermekeiket a 6-ik évtől a 12-ik évig a törvény értelmében az iskolába való beiratásra személyesen fölvezessék; ellenkező esetben a törvény által- megszabott büntetések fognak reájok alkalmaztatni. A fentebbiek kapcsában figyelmezteti a város tanácsa a többi felekezetű szülőket is, tanköteles gyermekeiknek iskolába adására, mert a törvény iránti ongedelmesség reájuk ép oly kötelező mint a r. k. hitfelekezetüekre, és a törvény teljesítését a város tanácsa szigorúan fogja ellenőrizni. — A városi faiskolában termett többnyire nemesebb fajú szöllök kedden e hó 30-án fognak leszedve kosarakban elárvereztetni; mire közönségünk figyelme felhivatik. — A megye által elfogadott és kiadott cselédrendszer jövő hó 1-én Iépend életbe; minélfogva figyelmeztetjük a cselódfogadókat, hogy csak is a kapitányi hivatal által kiadandó cselédkönyvekkel ellátott cselédeket fogadjanak szolgálatba, miután az ezt figyelmen kivül hagyók büntetés alá esnek. — Jó gondolat a Váriaktól. Gyulavári községe úgy saját kebelében, mint helyben is ki- hirdettette, hogy addig mig mindenféle tartozásaikat a lakosok ki nem fizetik, szüretelni nem szabad. — Ez intézkedést csak helyeselhetjük. — Évnegyedes megyei közgyűlésünk, mely a járvány miatt augustus elejéről elmaradt, holnap veendi kezdetét. — A tárgyak sokféleségénél fogva hiztos kilátásunk lehet arra, hogy kipihent bizottmány! tagjaiuk Iegaláhb is két hétig beszélik el a gyűlést; — csak legyen a ki hall- gassa. — A 8-k honvéd zászlóalj f. é. October hó 1-töl fogva uj elnevezést nyer és pedig : „Csongrád-Békési 8-ik honvéd zászlóalj.“ _ Kiegészítte tik pedig jövőre az egész gyulai, csabai, orosházi, szentesi és a tiszántúli járásokból. — Vásárhely, Makó és az egész Csanádmegye uj zászlóaljat képezend. í felső gymnasiumi osztályokat végzett tanuló, ki mint nevelő s ügyvédi Írnok kitünően tanúskodó bizonyítványai nyomán fényes eredménnyel működött: gymnasiumi vagy elemi tanulók mellé vagy mint Írnok alkalmazást keres, kívánatra rajz és olasz nyelvben is oktatást adhat. Bővebb tudósítást kiadó hivatalunk adand. v,; ~ Szini szemle. A szombati előadás, a „Haramiák“ Schillertől, bár előre sem kötöttünk hozzá nagy reményeket, de őszintén szólva, még azt a kicsit sem elégité ki. Egyébiránt czeD nem is csodálkozhatunk; mert e darab, mely méltán nevezhető Schiller Iegremekebb tragoediájának, oly naSy8Zahású tehetségeket igényel, milyenekkel vidéki színpadjainkon sohasem találkozunk. — Az a sok egymástól lényegesen különböző lelki állapot és reflexiónak helyes szemléltetése még a határozottan e szakmát tanulmányozó és játszó színésznek is elég dolgot ád, pedig a szombati játszók közül többen, o darabban csak dilettánskod- tak. — Például Sebők — ki az öreg Moór és Bo- dosi, ki Spiegelberg szerepét vitte — határozottan kimutatták, hogy e téren sem jártasságuk, sem képességűk nincs. Mert bár Sebők, az öreg Moórt sok helyt híven jellemző, de azt a megható, azt a szivet lebilincselő, és ellenállhatlanul magával ragadó atyai kínt, és kétségbeesést, mely az egész jellemnek fő motívumát képezné — egyszer, de egyszer sem tudta helyesen elötüntetni: és nem tudta főleg ott, hol az a helyzetből folyólag talán a legkönnyebb — és mégis a legszebb — az ötödik felvonásban, midőn a toronyból, hol éhenha- lásra kárhoztatva sanyargott — Moór Károly kihozza öt, és ennek szenvedéseit elbeszéli, — ez a jelenet egészen élettelen, sőt — hogy úgy mondjam — lelketlen volt; —pedig egyébként látszott, hogy szerepét gond- és szorgalommal tanulmányozd. Bodosi — Spiegelbergböl, egy — a legközönségesebbnél is roszabb, értelem nélküli banditát csinált; pedig e szerepet hatásosan lehet — és kell is kezelni, mert ez épen nem másod- vagy harmadrendű jellem, sőt — mint a játék fonalából kitűnik — ö a haramiák szervezője; ki esze által őket gazdagokká, nagyhírűvé, grófok, herczegek, királyokká akarja — é3 ígéri tenni, — s ki nagyra vágyása által, még különben gyáva lolkületén is tud uralkodni, — a midőn a rettegett haramia vezért, bár orvként is meggyilkolni merni elhatározd; — s Bodosi e helyett bemutatott egy mindennapi gazembert, kinek tettét, a helyett, hogy második vezér fonalát képezné a darabnak, — mielőtt a függönyt leeresztenék: már elfeledjük. Hegyessi — tán öltözni sem tud már a nélkül, hogy túlzásba ne menne; — épen nem foghatjuk meg, hogy egy törvényhatósági biztos, pláne ha hivatalos kiküldetésben jár el, hogyan viselne a fején háló-fökötöszerű péklegény sipkát ? Sándor, és Pásztory voltak, kikről elmondhatjuk hogy bár egyes helyeken kissé hibásan — de azért átalában mégis jól játszottak. — Sándor Moór Károlynak nehéz és nagy szerepét mindvégig sikerültén vitte, — csak ott volt az jelleméből némileg kiforgatva, midőn a törvényszéki biztos megjelenve, a törvényszék határozatát tudatja, s a haramiákat maguk megadására szólítja fel, — e jelenet nem volt sikerült, nem volt következetes. Pásztory — mint Moór Ferencz, átalában jól s azon helyen, midőn a lelkiismeret furdalá- sai őt szinte ágyából felugrasztva üldözik, s ré- mesbbnél rémesebb képeket láttatnak vele, melyek aztán csakhamar teljesülnek is, — mondom — ezen helyeken kitünően játszott. Váradi Antónia minden túlzástól menten, s jól vitte szerepét — A többi személyek is többé kevésbbé kielégitőleg játszottak. Vasárnap — utolsó előadásul, nem mint előre jeleztük „II. Rákoczy Ferencz fogságát“ hanem Szigetinek átalánosan ismert népszínművét, „Vén bakancsos és fia a huszárt“ játszották, eléggé nagy közönség előtt. E darabra nézve, minthogy azt mind a közönség, mind a játszó színészek jól ismerik, s igy ®léggé gyakorlottan — és kielégitőleg játszák — kevés, s csak annyi a mondani valónk, hogy Pásztory a vén bakancsost, Fekete — Veres csapiárt, Hegyessi, Fríczit sikerültén adták. Váradi Antonia Ilont játszván, néhol megfeledkezni látszott, hogy nem dráma vagy tragoediában, hanem népszínműben játszik, melyben a „szomorú elem“ a tragicum magaslatáig sohasem emelkedhetik. Lábdi, Hangos kántort (és nem mint a szin- Iapon volt irva, Vak Pétert) eredeti humorral és jól jellemezve adta. — Sebők, Laczi huszárt elég jól adta, bar a dalokban, hangja — szokásszerü- leg kifejezve — „fátyolozott“ volt. — Végül csak azt akarjuk úgy sub rosa megsúgni a rendezőségnek, hogy máskor, az éjszakának idején kincset kereső Veres csaplar és Hangos kántor lámpásaikba ne sajnáljanak egy kis gyertyát gyújtani. A hat hétig városunkban működött színtársulat ezzel búcsút vett, s a múlt héten távozott körünkből békési szomszédjainkhoz, kiknek nem késünk — szives pártfogásukba ajánlani. X. Y. Z. Gazdászat, ipar és kereskedelem. A bekésniegyei gazdasági egyesület titkárától a következők közlésére hivattunk fel: Magyarország valamennyi törvényhatóságaihoz, szakegyesületeihez! A földbirtok bekövetkezett kissebb részletekre eldurabolásával vajmi kétes helyzetnek néz eleibe a nemzet zöme, ereje, a kis birtokú földmivelő, mely hanyományos mezőgazdasági iparával nem képes a munka kereket alkalmas gépekben feltaláló nagybirtokossal szemben megállani, — napról napra szaporodó első szükségleteit földraivelési iparából fedezni. A közlekedési eszközök azonban, melyek utján a kevésbé eltartható termények is távol pi- aczokon a mezőgazdaság terményeinél magasban értékesíthetők; kijelölik földmivelési iparunk átalakulását, különösen pedig az értelmi miveltségü kisbirtokos iparául oly termények tömeges termelését, melyek bizonyos vidékeknek helyi viszonyaiban hű támaszt találnak, és nagybani termelése biztos piaczra számíthat. Csak egyetlen példa a számosak közül legyen erre nézve elég, Nagy-Maros szöllő ipara. Evenként 40—50 ezer mázsa fris szőlőt szállít a külföldre, egész Szt.-Pétervárig, 50 frt, haszonbért fizet egy hold föld után, melyet szőlővel beültetve köteles 18 év múlva vissza bocsájtani a tulajdonos uradalomnak; és ily terhes szerződés mellett végtelen gyarapodásnak indul a szorgalmas nép, habár kenyerét az esztergomi piaczon veszi, mert drága földjét és szorgalmas munkáját a külkivi- telü szőlő iparban gazdagabban tudja értékesitni. A földmivelési ipar ezen szükségkép átalakulásának küszöbén két fontos kérdés várja megoldását; egyik a minden eltérő viszonyú védéknek bizton jövedelmező iparos gazdasági ágának megválasztása, — másik — ilyetén termények értékesítésére a biztos piacz megszerzése. Ezen kérdések megoldására lett irányozva Magyarország kivitelképes kertterményeinek statisti- kai adatokkal ellátott collectio kiállítása — ismertetése — és izleltete'se a bécsi világkiállításon, melynek tervrajzát közelebbi alkalommal a népkertésze lapban lenyomva már megküldeni szerencsés voltam, — és mely törekvés úgy a föld- mivelés, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minis- terium — valamint a világkiállítási igazgatóság előzékeny segédkezésére talált, gondoskodva lévén díjmentes kiállítási helyiségről, az élvezhető termények nagyobb mennyiségben ízlelésül leendő eladhatásáról, és ilyetén küldemények a vasutakon mérsékelt díjú szállításról, a mennyiben e czélra szolgáló jelvételi levelekkel elláttatnak, milyeneket és egyéb a szállításra vonatkozó nyomatványokat kivánatra póstafordultával az illetőknek megküldeni kötelességemnek tartom. Hazánk minden vidékének van — vagy lehet oly gazdasági vagy kertipar terménye, mely nagyobb mérvben termelve, a mezőgazdasági terményeknél jövedelmezőbb piaczra számíthat; ilyeneknek azonban a kis birtokú földmivelő érdekébon megválasztása — statistikai adatokkal ellátása és összeállítása figyelmet kiván; bemutatva azonban nagy Magyarorszáp kivitelképes kertter-, ményeinek élő statistikáját collectiv a bécsi világkiállításon, — ilyetén terményeink részére a világ piaczainak meghódítását teszi kilátásba.
