Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-09-14 / 37. szám
Tartalék alapnak bevétetett . . 1860-ik államsorsjegy kamataiból . Összesen Kiadás: Betételek visszafizetésére .... Betétek folyó kamataira . . . • Leszámítolt váltókra . . . • • • 282470. 1379.41 30.383617.64 90804.57 508.22 >/„ évi kamat Előlegekre ....................... Ti szti és szolga fizetésekre Lakbérre........................... Ir odai szükségletekre . . Adó és bélyegre . . • Vegyes költségekre . . Napibiztosi dijakra . . • Takarék alapnak 725.— 1099.98 125.— 43.— 226.25 203.93 148.— 1379.41 Adó és bélyeg . Vegyes költségek Tartalék alap I-ső Napibiztosi dijak Tisztviselők jutalmazása Pénztár maradvány 1873. juni. 30' Összesen án 226.25 203.93 193.79 148.— 100.— 669.72 316371.78 Szarvas, 1873. julius hó 1-én. Ponyiczky János, Novak György» pénztárnok. könyvvivo. Salacz Ferencz, igazgató. 137.— 100 — Tisztelet dijakra....................................... 534.36 Jótékony czélokra . . . Tisztviselők jutalmazására Osztalékra.................................................. 4443.20 Pénztár maradvány 1873. junius 30-án 669.72 Összesen: 383617.64 Mérleg és vagyon kimutatása. Tartozás: Részvény tökének . ........................... 35000. Be téti tőkének . . . 254098.131 I-sö % tőkésített kamat 5555.—J Könyvecske dijak............................ Letéti dijak....................................... Váltók kamatainak ..... Jelzálog „ ........................... El őlegek „ ............................ Késedelmi „ ............................ Ré szvény átírási dijak Tartalék alapnak .1 . . 4844.82 Ennek 1-sŐ */2 évi kamat 193. 1860-ik államsorsjegy kamatai . . Osztaléknak . ................................. Öss zesen 4.821 3.79/ 259653.13 50.— 8.25 7952 16 7631.51 217. 4 366.86 175038.61 30.— 406.22 316371.78 Könyvismertetés. Követelés: Betételek folyó kamataira .... 508.22 Leszámítolt váltókba........................... 154590.— Be tétek I-ső % évi tőkésített kamat . 5555.— Jelzálogos kölcsönökbe...................... 146273.50 El őlegekbe............................................ 4355.— 18 60-ik államsorsjegyekbe .... 1506.— Tiszti és szolga fizetések...................... 1099.98 La kbérre..................................- . . . 125.— Felszerelésekben....................................... 774.39 Irodai szükségletekre........................... 43.— A franczia királyi család menekülése 1848. Mutatvány ily czimű könyvből: „Az 1848-iki forradalom története“ Lamartinetöl. Fordította Zsilinszky, Mihály. Két kötet, Pest 1873.) (Folytatás.) Montesquieu, hajdan Napoleon császárnak hadsegéde, később Amália királyné udvari embere, azon jellemű férfiak közé tartozott, kik az udvariasságból csak az illedelmot tudják, de kik a katona bátorságával s a költö lovagiasságával és a becsület emberének hűségével bírnak. A Montesquieu által védett hercegnő óráról órára tudósittatott párisi barátairól és mindarról, a mi anyai szivét ér- dekelte, a mi az ö menekülésére kedvező vagy kedvezőtlen lehete; több napot töltött a lignyi kastélyban; sokat aggódott másik fiának a char- tresi hercegnek sorsa miatt. Azon perctől fogva, hogy a herczegnö az országgyűlés terméből megmenekült, el volt szakítva gyermekeitől a nép által, mely a termet, a folyósokat és a lépcsőket elözönlötte volt. A char- trési herceg a tömeg között a földre esett, az anyja hiában kiáltott utána, a nép hullámai, miként a tenger, siketek maradtak szavára. A követek és az országgyűlés ajtóörei megígérték neki, hogy fiát előhozzák; s valóban két Lip- raann testvér, kik a ház ajtónállói s Elsassból valók voltak és kik ragaszkodtak a hercegnőhöz, minden erejöket megfeszítették, hogy az ifjú herceget fölkeressék s az agyontaposástól vagy a fogságtól megmentsék. Mig egyikük, t. i. Lipmann Jakab, karjain fölemelte a szegény gyermeket, hogy lélekzetet vehessen; addig a másik a folyosó végén nagy erővel nyomta vissza a tömeget, mely elboritással fenyegette őket. Lipmann a gyermeket az ország háza melletti lakására vitte; ott gondját viselte, lefektette és tudósította az ország- gyűlés pénztárnokát, Lespéet, hogy a herceg nála van. Lespée, ki azt hitte, hogy az orleansi hercegnő a rokkantak házában van, esti nyolc órakor jött Lipmannhoz, hogy a gyermeket anyjához vezesse. Lipmann a parasztruhába öltözött herceget karjára vette. A hercegnő azonban már elutazott volt. La Valette és Elcbingen Mornayra és nejére bízták a gyermeket, a ki két napig feküdt betegen egy szegény asszony házában az egyetem-utcán. De mihelyest meggyőződtek a kormány jóindula tárói, azonnal magokhoz vették, ápolták és kigyógyulva vitték anyja karjai közé. A hercegnő álruhában átázott el Lignyböl Versailles felé; egy barátai által szerzett kocsin meg is érkezett Versaillesbe, onnét Aisnieresba és vasúton Liliébe. Az éjeket álmatlanul gyermekei ágya fölötti virrasztással töltötte. A forradalom rémképe mindenütt üldözte őt; még Franciaország küszöbén is folyvást attól remegett, hogy elfogatik és hogy fiai Mária Antónia fiainak sorsára jutnak. De Franciaország ezúttal nem volt igazságtalan és könyörtelen, nem volt a börtön és vérpad hazája. Baudrand tábornak, a párisi grófnak felügyelője és a hercegnő tanácsnoka, jóllehet beteges volt, még a jnép mozgalom előtt vitette volt magát a tuileriák palotájába. Midőn a nép a hercegnő eltávozása után annak szobáiba tört, a tábornok arra figyelmeztette, hogy az orleansi herceg özvegyének szobáiban vannak. E szavakra mindnyájan levették fövegeiket; tiszteletet tanúsítottak a lak iránt, s az ajtókhoz örökét állítottak, hogy védelmezzék a nő és anya emlékeit. Harcoltak a királyság ellen, de meghajoltak a természet törvénye előtt. A hercegnőnek voltak barátai a üllői parancs- n«Aok között. A nagyszámú katonaság, mely ezen erőség őrségét képezé, jelenléte által föllelkesedhetett a köztársaság iránt, s egy nő és gyermeke iránt. Egy éjszaka az jutott eszébe, hogy a katonaságnak megmutassa magát és hogy a trónt követelje fia számára. Ezen gondolata és a trón közé a polgárháború bűne lépett föl; azért lemondott róla és elhagyta Lillet. Dreux grófné neve alatt a Rajna felé vette útját, Emsben összejött anyjával; átadta magát azon emlékeknek, melyeket Franciaországban boldogul átélt és átgyáBZolt, hogy a mások hibája miatt elvesztette népszerűséget most megnyugodott második hazájának akaratában, melyben az ő neve minden párthoz tartozó emberekben csodálatot és tiszteletet ébresztett. vir. A nemoursi herczeg minden akadály nélkül hagyta el Francziaországot, miután apja, sógorné- ja és unokaöcscse iránti kötelességét megtette volna. A szeroncsétlenségben sokkal érdemesebbnek mutatta magát a nép szeretetére, mint a szerencse napjaiban. Rettenthetlenül és önzetlenül küzdött, s nem kímélte sem életét, sem kormányzósági jogát, csakhogy bátyja fiának megtartsa a koronát. A történelem igazságot szolgáltat neki, mit a közvélemény megtagadott tőle. A sietős menekülés pillanatában két hercegnő maradt el a királytól és a királynétól, t. i. Clementine a Szász-Coburg herczeg neje és Montpen- sier herczegnö. Montpensier herczeg, midőn atyját a Concorde-téren várakozó kocsira kisérte, azt hitte, hogy minden akadály nélkül térhet vissza nejéhez, kit terhessége már több idő óta tartott a tuilleriák palotájában. De a kert minden részén betoluló néptömeg lehetetlenné tette a visszatérést; azért háza néhány barátjára és 'Lasteyrie Gyula gondviselésére bízta azt, kinek Ioyalitása és népszerűsége minden körülmények között elég biztosítékot nyújtott neki; ö maga rögtön lóra ült, és a király után ment St.-Cloudba. Midőn a tömeg a palotába tört, Lasteyrie karját nyujtá a berczegnőnek s a zavart tömegen keresztül vezette ki a kerten át, anélkül, hogy észrevétetett volna. Lasteyrie elég korán vélt a Tousnant hídhoz érkezni, hogy Montpensier herczegnö még a királyi családdal utazhassák el. De Krémieux éppen abban a pillanatban csapta be a bérkocsi ajtaját, midőn ö a kertből kilépett, s a kocsi oly sebesen robogott el, hogy Clementine herczegnö is elmaradt, tétovázva idestova, mivel sem vissza, sem utána nem mehetett. Szerencséjére találkozott Las- teyrievel és Montpensier herczegnövel, sógorasz- szonyával, s azokhoz csatlakozott. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő Dobay János. HIRDETÉSEK. ♦♦ ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ t ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ The ,Little Wanzer' kitűnő jóságúnak tapasztalt amerikai kettősen tűző hajóe> kéz- és lábhajtással egyszerű szerkezettel, könnyen betanítva és a belromladozás- tól mentesítve. Nagy-Brittaniában több mint 50,000 ily gép van használatban családoknál, és a királyi közoktatási bizottmány által Irhon 7000 iskolájában alkalmazásul választva. Mutatványok és varrásminták ingyen. Neuerwall 65. Szerződött szállítói R. M. WANZER & Comp. varrógépeknek: Doubleday, Son & Comp. Ügynökök kerestetnek Magyar- és Németország főbb helyein. ~9fg Főraktár Gyula városa és Békésmegyére: Kálmán Zsigmond férfi-ruha raktára által Gyulán, elvállalva, hol értesítések készséggel adatnak. Mutatványok, varrásminták és oktatás ingyen. 46) Varrógépek tökéletes javítását elfogadja Gyulán HERBERTH ALAJOS, kezeskedve azok használhatóságáról. Eladási helyiség: HAMBURG, Oppenheimer-féle ház. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Árverési Mrdetmény. A szarvasi királyi járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, miszerint Leeb József hagyatékához tartozó a szarvasi 1510. sz.' tkjben jegyzett. A. p (2277—78) hr. sz. ház (11764—709) hr. sz. a. tanyaföld a Szent.-Andrási 283. sz. tjkben jegyzett. A. f(1553 — 1556) hr. sz. a. szántó I. 3448 — a hr. sz. a. kenderföld f (1378—79) hr. sz. a szántó kaszálló, nyilvános árverésen eladatni rendeltetvén ennek eszközlésére és pedig a Szent- Andrási fekvőségeknek 1873. évi octóber 6-án esetleg november 6-ik napja, a szarvasi fekvőségeknek 1873. évi octóber 7-én, esetleg 1873. november 7-dik napja mindenkor délelőtti 9 órája kitüzetik. Bánatpénz a becsár 10%-ja> a többi feltételek a hivatalos órákban megtekinthetők. Kelt Szarvason, 1873 augusztus 31-én. 113) 2—3 Kontúr József, kir. iárásbiró. A b.-csabai országút mentén, a gyulai határban (bicerei dűlő) fekvő néh. Paulo- vytz Gábor-féle 172/4 holdat tevő gyümölcsös és szőllős kert, a rajta lévő három épülettel u. m. egy lakház két szoba és egy honyhával — egy nyári lak és egy prés-ház — szabad kézből eladó. Az eladási feltételekről tudositást ad, M.-Berényben 114 — 1—3 Kaprinay Gábor. Jelentés, Alulírott tisztelettel figyelmezteti a t. ez. szülőket, hogy a m. kir. felsőbb hatóságilag engedélyezett nönevelö intézetben azok részére, kik a járvány miatt beszüntettetvén az előadások — vizsgálatot nem tehettek, — szeptember 1-én a kitűzött tantárgyak, valamint a női kézi-munkákból egy uj tanfolyaraot nyit, mely vizsgálat szeptember hó 22-én fog megtartatni. Az újabb 187?i-iki tanfolyam október 1-én veszi kezdetét. Azon biztosítással fordulok tehát a t. ez. szülőkhöz : miszerint szorgalmam által fő törekvésem leend oda működni, hogy semmi sem maradjon el, mi nevelészeti téren a kívánt siker elérését czélozza. Gyula,. augusztus 29-én 1873.- • Ozv. Stégerné, szül. Zsigcr Mária, 108) 3—3 okleveles tanítónő. Gerebenics István házában. Félévi bormérés Nyomatott Gyulán, Dobay János könyvnyomdájában. 1873. Gyula városa 20 korcsmára jogosított félévi bormérési jogát f. é. Szt.-Mihály naptól 1874. évi Szt.-György napig í. é. szept. 16-án délelőtt 9 órakor a városháza termében árverésre bocsátja. Árverelni szándékozók a kikiáltási ár 10%-át bánompénzül kötelesek letenni. Kelt Gyulán, szept. 6. 1873. Dobay János, 112) 2-2 ____________polgármester. Hi rdetmény. Békés város tulajdonához tartozó földvár, soványhát, belenczéres, homokgödör és téglagyári földbirtokok f. év Szt.-Mihály napjától számítandó, és 6 egymásután következő évekre f. évi septemberhó 9-én Békés városházánál tartandó nyilvános árverés utján haszonbérbe fognak adatni, és pedig a soványháti és belenczéresi birtokok egy tagban, a többiek 14—28 holdas részletekben. Az árverési feltételek hivatalos órákban a városházánál addig is megtekinthetők. 106) 4—5 __ Békés város elöljárósága.
