Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-08-24 / 34. szám

hozzá, äz ügyet magáénak vallva, még az öszszel életbe lehetne léptetni. De az esetben is, ba a tanács e tárgygya! szemben szűkkeblűnek mutatkozik, hiszem, hogy njabb adakozások, legyenek azok bárminő rendűek, lendíteni fognak az ügyön any- nyit, hogy egy tanárral nyithatják meg azt. Biztos tudomásom ugyan nincsen azon összegről, mely már eddig begyült, de ngy hallottam, hogy az még kevés, bár miként már kezdetben említet­tem az egyesek ügybuzgalma nem dicsérhető meg eléggé. Node tudom, hogy ők arra nem is vágy­nak, mert a jót magáért a jóért tették, s a jutal­mat Önérzetük derült világában keresik, és azon tudatban, hogy emberi, honfiúi és polgári köteles­ségeiket hűn teljesítették! Vajha sikerülne nemes igyekezetöknek a hozzájok méltó eredményt kivív­ni ! Ez lenne a legméltóbb jutalom, mely ha nem is koszoriizná fejeiket a halhatatlanság örök nim- busával, de azon nemes tudat balzsamával érintené sziveiket, hogy munka és fáradság mindent kivi­het A csabai iparos osztálynak is meleg köszöne­tét szavazunk, ez ügy iránt tanúsított nemes rész­vétéért,' mely szép alakban különösen az utolsó sorsolásnál nyilvánult. Még egy ily lendület és a hajt) kikötőbe ért! Mert ha a kezdet nyerve, úgy minden nyerve van. Grüner Márton. Újdonságok. — Ö felsége születés napja és szent István királyunk ünnepe szokott szertartással a rém. kath. nagy templomban megtartatván, az isteni tisztele­ten a helybeli honvéd tisztikar, a törvényszék és városi hatóság jelenvoltak áldást kérve a király és hazára. — A róm. katb. egyházunk szeretett lelkipász­tora nagyságos Göndöcs Benedek apát úr e hó 20-án este felé érkezett Uj-Kigyósról körünkbe végleg elfoglalandó egyházunk kormányzói állását. A délutáni isteni tiszteletet még Uj-Kigyóson vég- zé; befejeztével bálát adva az ég urának ottani működéséért kocsira szállt Gyulára menendő. — Az egész község a templom előtt vett búcsút kö­nyök között szeretett atyja és jótevőjétől, a hatá­rig lovas ifjúk kisérték. — Ó-Kigyóson szinte számos hívei fogadák és a kápolnában végzett rö­vid ima után folytatá útját. Gyulán a város szé­lén a helybeli német gyermek zenészek zeneszó­val fogadák, a nagy templom előtt pedig nagy számú hívei várták. A templomban végzett ima után a plébániára ment, hol először is az egyház eddigi administrátora tiszt. Grótz Béla majd az egyházi és iskolai tanács részéröl Keller Imre al- elnök úr üdvözlé. — A megható szavak után az egyházi tanács tagjai lettek egyenként bemutatva, ve­lük szívélyesen kezet szorítva. — Legyen áldás és siker működésén, és kísérje körünkben is azon Képzelheti ön, hogy kíváncsiságom rögtön föl­ébredt, — s a levelet ujjaim közt forgatni kez- dém; — a finom borítékon egy helyt tisztán át­látszott és elolvashatám e szót: „Georgine,“ és ez által a koczka el lön vetve. Egy pillanat alatt a boríték lefosztva, s a kö­vetkező perczbon már, a levél elolvasva lön. (Folytatása következik.) Miként szedte rá egy magyar bassista a dán királyt 800 tallér erejéig. (Eredeti közlemény.) Gyakran hallóm veterán színészektől említeni, hogy volt 1847-ben egy 16 tagból álló magyar daltársulat, melyhez foghatót sem azelőtt, sem az­után nem láttak, de sőt képzelni sem tudtak. Szép, sugár 16 fiatal emberből állott, mindegyik külön- külön egy valódi művészi Oltözetök is egyforma volt, kőszénfekete atilla, zsinóros fekete pantalló, fehér mellény, és asztragán kócsagos kucsma fed­te 'deli tagjaikat. Magam is olvastam róluk egy régi hírlapban, és biztos kutforrásból tudom, hogy e daltársulat Európa minden országában megfor­dult, majdnem minden udvarnál énekelt, és hirt, dicsőséget szerzetta magyar zenének a müveit kül­föld előtt. E napokban e hires, de már rég feloszlott társulatnak egyik tagja jött meglátogatni városunk kebelében működő színtársulatot és ő maga be­szélte el nekem az alant következő érdekes törté­netet, melyet is az ő beleegyezése folytán közlök. Pe halljuk őt magát.. szeretet és bizalom, melyet Kígyós népe iránta érzett, és mely előtte feledhetlenné tévé. — Hogy mily hatással van az ijedtség a cholera romboló hatásának elősegítésére, az az alantiakból fényesen kitűnik. Városunkhoz közel eső Gy.-Varsand egyik pusztáján a csősz egy var* nyú ijesztésre használni szokott puskával vállán járkált egy délfelé a szérű előtt. Az ott nyomtató oláhok egyike tréfásan azt mondja : „No Andris lőjön a kalapomba,“ s azzal feltartja egy vastfH- Iára kalapját. Mintegy 8—9 lépésnyire lehetett a csősz tőle. A puska nyulseréttel volt megtöltve. Szerencsétlenségére a csősz hajlandó volt a tréfá­ra és lőtt; de a fegyver nagyon széjjel hordott és így egy serét az oláhnak homlokát súrolta, kettő pedig a vasvillát tartó kezén ment keresztül. A csősz annyira megijedt, holtnak vélvén az össze­rogyó oláht, hogy 3 óra alatt cholerábati, melynek csirája valószínű, hogy már előbb meg ve lt benne, meghalt. — Felsőbb rendelet következtében a gyulai szeptember 8-iki országos vásár az uralgó jár vioy miatt betiltatott. — Gyula Városa azonban való­színűleg egy október 12-éh megtartandó vásárért fog folyamodni. — Mint bizonyos kutforrásból értesülünk, hétfőn műkedvelői előadás lesz; ugyancsak akkor fogja Magyarország legelső bassistája hangját ne- -hány darabban bematatni. E több rendbeli érdek­kel biró előadásra felhívjuk tehát a közönség figyelmét annál is inkább, mivel szent meggyőző­désünk, hogy a t. műkedvelő urak a járvány által árvákká lettek szenvedéseinek enyhitésére több­ször is fognak előadást rendezni. — A gyulai iskolai muzeum következő újabb tárgyakkal gyarapodott: „Boros Vida pesti tanár nr biharmegyei igriczi barlangból öslónyi alatt barlangi medve agyarait (tirsus peleus) és szemfogát. Egy magát megnevezni nem óhajtó polgártársunk csehországi Eger város melletti Kam- merbtihl nevű kihalt vulkán láva darabjait, Karls- badból több csepp- és örvény-köveket, és nehány darab romániai, porosz és szász ezüst- s réz-pén­zeket. Hegyváry Károly bádogos mester egy tor­nyos házat képező igen csinos művű gyűrűt; vég­re Nyiri Sámuel helybeli földész, ősének Nagy Andrásnak s ennek Mihály testvérének részükre II. Rákóczy György erdélyi fejedelem és Magyar- ország egy részének ara által IG60-ik esztendőben (a Kolozsvár közelébeni csatában vett halálos sebe előtti napon aláirt függő pecséttel felszerelt, de a törvényszabta módon és időben soha kinem hirdet- tetett) nemesi ármálissát — ajándékoztak.“ — Csabán a jelenleg uralkodó cholera jár­ványnak folyó hó 13-án áldozatául esett a jeles Kucelnyik Józsa ov. néptanító, kiben az illető egy­ház szép tehetséggel bíró tanítóját veszítette el, s a tanítói személyzet egy szilárd jellemet, legtisz­tább lelkű egyszersmind Iegönzéstelenebb barátját Berlinből Dánia udvari színházának igazgatója, hallván hírünket, 12 előadásra meghitt bennünket Koppenhágába. Mi örömmel engedtünk e meghí­vásnak, annál is inkább, mivel igen jól honorált. Előadásainkat itt is, mint mindenütt, fényes si­ker koronázta. A király azonban beteg volt, nem jöhetett színházba, hanem mi voltunk három íz­ben hozzá rendelve, és énekünk fejedelmi tetszé­sével nagyon is találkozott mindannyiszor. Ott időzésem alatt egy párisi gummigyártulaj- donosné leányával ismerkedtem meg, ki iránt azonnal heves szerelmet éreztem. Úgy látszott, hogy ő sem vetette meg a magyar művészet szerény papjának érzelmeit, de sőt viszonozta azokat. A bi zalmi viszony naponként fejlődött, és midőn én egyik előadásunk napján hozzájuk mentem volna, az anyát és leányt sirás és jajveszékelés közt találtam. Sírásuk oka után tudakozódva, feleletül egy sür­gönyt adtak kezembe, mely Parisból jött, és mely a gyár megbukását hozta nekik. Az anya szomo­rú hangon beszélte* hogy ő mo6t kénytelen lesz leányával a rokonok kegyelemkenyerére szorulni; de sőt e városból haza sem tud hamarjában men­ni, mert aboz mintegy 500 tallér szükségeltetnék, amelylyel pedig jelenleg nem rendelkezik. Engem elhagyatott állapotuk annyira megindí­tott, hogy egyelőre elfelejtettem, hogy művész, te­hát anyagi javakban szűkölködő egyén vagyok, és Istenemre fogadtam, miszerint a szükségelt 500 tallért meg fogom nekik szerezni. Ezzel feleletét sem várva, elrohantam. Midőn higgadt észszel meg­fontoltam a dolgot, csak akkor láttam feladatom nehézségét. De már visszatérés nem volt, becsü­letszavamat adtam zálogul, azt pedig ki kellett gyászolja az elhunytban. — Legyen könnyű sir- hantja., és áldott emlékezete közöttünk J ! — Ugyancsak Csabán e hó 20-án hunyt el idősb Bartóky József e városnak egyik köztiszte­letben állott munkás polgára is élte 73-ik évében végelgyengülésben. — Béke és áldás poraira. — A postakocsik elöl ki kell térni. Ez benne van a postatörvényben is, s most erre kür- rendeletileg figyelmezteti a belügyminiszter a tör­' vényhatóságokat, miután az a tapasztalat, hogy ezt az ország minden rendű lakosai igen gyakran áthágják, sőt nehezebb jármüveiket is könnyebb szerkezetű postakocsival készakarva összeütköz­tetik és a postakocsist nem ritkán tettlegesen bán­talmazzák, miáltal a postamesternek, nemcsak lo­vaikban, szerszámaikban és jármüveikben jelenté­keny kárt okoznak, hanem őket azonfelül a pos ta feltartóztatásával késedelmi birságba ejtik anél­kül, hogy ez utóbbiak ebbeli följelentéseikre elég­tételt vagy törvényes: oltalmat nyernének az ille­tő hatóságok részéről. Fölkéri tehát a miniszter a törvényhatóságokat hogy a törvényt újólag emlé­kezetbe hozva, az áthágók ellenében alkalmazzák. — A törvényhatóságok uj beosztása tár­gyában az előmunkálatok most folynak a belügy­minisztériumban. Erről a „Reform“ igy ir: Sza- páry miniszter folytonosan érdeklődéssel kiséri és vezeti a munkálatokat, melyek kidolgozásával Neh- rebeczky és Kormos Béla urak vannak megbíz­va. Az elvi megállapodások hiteles értesülése sze­rint a következők: Magyarországon, ideértve Er­délyt és a magyar végvidéket, mindössze 52 vagy 53 megye fog alakittatni s nevezetesen Erdélyben igen nevezetes változások lesznek a terület fölosz­tásában. A megyék nagyságának meghatározásá­nál figyelem lesz először is a népszám bizonyos minimumára, másodszor pedig a fizetett államadó minimumára oly célból, hogy a házi pénztár visz- szaállittatván, minden törvényhatóság önmegndóz- tatás utján saját költségeit maga födözhesse. A ki­sebb sz. kir. városok közül több meg fog szüntet- tetni, mi által a közigazgatás költségeiben 550,000 frt megtakarittatik. Ezen a megyékbe kebelezen­dő városoknak valamivel több önkormányzati jog fog hagyatni, mint mivel a rendezett tanácsú me­zővárosok bírnak. — A kolera-járváuy sikeres gyógymódja. A kolera-járvány a hírlapi tudósítások szerint ho­nunkban mindenféle számos emberéletet vesz áldo­zatul. E kór orvoslására, egy sok év előtt ajánlt s azóta általam több Ízben, jelen járvány idején is mindig kedvező eredménynyel alkalmazott egysze­rű gyógymód közlését kérem becses lapjába felvé-. tetni. A gyógyszer s alkalmazása következő: végy egy felnőtt egyénre egy evő kanálnyi gyalogfenyö, másként borovicska magot, s zúzd meg fakalapács vagy mással, és egy negyeditcényi tiszta bögré­ben felforralt vizbe vesd be s fedővel befedezve, a tüztöl kissé kijebb vonva hagyd 7—8 percig csen­váltanom, ha mindjárt életem árán is. Azonkívül a kis barna leányka iránt táplált szerelmem is erős tényező volt arra nézve, hogy a pénzt meg­szerezzem. Néhány előadást elmulasztottam, amiért is magam kértem igazgatónkat, hogy zárjon ki a tagok sorából. Nehezen, de végre beleegyezett. Nemsokára a 12 előadás letelvén, kollegáim egy személyszállító hajón egy szerdai napon délután 2 órakor elmentek, hogy Kiilbe folytassák diadal- utjokat, mert csakis annak nevezhetem. Meg kell említenem, hogy az udvari szabó, ki egyszersmind ő felségének öltöztetője. is volt, len­gyel eredetű, de erdélyi születésű egyén volt. Pro- sovszkinak hitták. Ez bennünket, mint földieket, gyakran meghitt ebédre, szóval igen barátságos viszonyban volt velünk. Éhez mentem most és ^elő­adtam neki, hogy a társulat engem bizonyos mu­lasztásért tagjainak sorából kizárt, és én most egyedül állok itt, körülbelül 600 tallér adóssággal. Legyen oly szives és jelentsen be engem ő felsé­génél és eszközöljön audientiát nekem. Többszöri fejcsóválás után megígérte, hogy az ebéd alatt, melynél ő is jelen szokott lenni, (már hogy minő_ minőségben azt biz én nem tudom) megemlíti ne­ki az ügyet. Az csakugyan megtörtént. Prosovsz- ki, mint azt nekem később, elbeszélte, azt monda 0 felségének, hogy az az erős mély hangú bas- sista, kinek hangja oly nagyon meglepte ő felsé­gét, elmaradt a társulattól, és itt van idegen or­szágban minden segély nélkül, 600 tallér adósággal. A király minden tétova nélkül azt mondva rá. No hát utalványozni kell neki 800 tallért, hogy tovább mehessen, és több embert és bámulatra ragadhasson azzal a mély bassus hanggal, ami­dosen forrni; ekkor tedd félre kellő kihűlésig. Ez egyszerű teát cukorral vagy a nélkül add a be­tegnek loszürten. Legtöbbször nehány perc múlva a bevétel után üditő álom s izzadás következik, a baj megenyhül, a nyavalya legyőzve van a a to­vábbi használat felesleges. Ha a hányás, görcs s hasmenés vagy ezek bármelyike az első bevétel után meg nem szűnt, félóra múlva ugyanazon ada­got ismételd. A második bevétel után is teljesen nem engedvén a talán nagyon elhatalmazott nya- vala, ismét, de már egy egész óra múlva adj fél­adagot ; aztán óránként két evő kanállal, míg csak az üditő álam s izadás be nem következik, mint a gyógyulás biztos jelvénye. — Kiskorúaknál fe- lényi adag alkalmazandó. 1— A nemzetközi poBtaszerződés tervezetét, melyet a szeptemberben egybeillendő nemzetközi postakongressus lesz hivatva tárgyalni, a kezdő- inényző porosz kormány már elkészítette. E sze­rint a szerződő államok egy egységes postaterüle­tet fognának képezni „általános posta egyesület“ czimmel; a levéldij három ezüst garast meg nem haladhat: hírlapokra, keresztkötésil küldemények, árumintákra nézve minden állam maga szabja'meg meg a viteldijt, melyet más államokra szánt efféle szállítmányokért szed; a saját területén beszedett dijakat minden állam megtartja, átviteli dijak nem téríttetnek meg. Ezen szerződés határozatai nem korlátolják az egyes államok belterületére vonat­kozó intézkedéseket, sőt jogában marad mind­egyiknek, hogy egy vagy több szomszéd állam­mal oly szerződést kössön, mely még több köny- nyebBéget nyújt a forgalomnak. ^Szarvasi újdonságok (Augustus 20 1873.) u — Uj ruha raktár. Laudisz és Jnraszek A. dú­san fölszerelt és legnagyobb ruharaktáruk váro­sunkban a nagytemplom utczában a legdíszesebb berendezés mellett megnyittatott. Mi voltunk ben­ne, mondhatjuk, hogy ezen raktár régóta érzett hi­ányt pótol városunkban.— mert itt a legjutányo- sabb árak mellett, úgy kész ruhát lehet kapni, va­lamint megrendelni,.-- a megrendelések bármely divat szerint, a legnagyobb gonddal/ s a leg­gyorsabban szükség esetén 48 óra alatt elkészít* tetnek. — A közönség pártolásába ajánljuk ezen üzletet. — Betiltott vásárok. Világoson, Turkeviben, és K.-Szt.*Mártonban az országos vásárok, az ural­gó járvány miatt betiltattak. — E hó 17-én városunk piaczán több kocsin halat, és férges almát árultak, miután pedig, köz­egészségi tekintetből ilyeneknek használata vészé* Iyes, felhívjuk elöljáróinkat, miszerint a piaczi biz­tosnak szigorú utasításokat adni szíveskedjenek a tekintetben, hogy jövőre nézve a közegészségre káros hatású czikkek árulása a piaczon meg ne töressenek, — hanem ha ilyenek leendnek, rögtön elkoboztassanak. nőről nekem, míg őt nem hallottam, fogalmam sem volt. Szóval én másnap egy öreges úrhoz lettem Prosovszky által vezetve, kitől később; tudtam csak meg, hogy a minister elnök volt, ki is ezen szavakkal fogadott: „Bous ait de mambre soci- ete chanteur d’ hongrois?“'„Voui monsieur.“ fe­leltem egészen elfogulva. — Megveregetté válla- mat és egy balfelöli ajtó felé mutatott, hóvá is Prosovszkyval bementem, kinek a ministerelnök egy utalványt adott. Ott meg kaptam a 800 tallért. Siettem szivem szerelméhez, de a házmester, ki már ismert, azt mondta, hogy egy rokonuk jött értük Párizsból, ki haza is vitte őket. Nekem egy levelet hagytak hátra, mely tele volt hála szavakkal szerencsét- lensógök iránt tanúsított részvétemért. Néhány nap gondoltam még rá, sőt tán néhány hétig, de hiába igaza van koszorús költőnknek : . ..... Nincs jobb orvos a# időnél. Ez teszi las­súvá sziveinknek gyors dobogását s a feledékeuy- ség. hártyáját hozza sebünkre. Még az nap posta­hajóra ültem és hamarább., érkeztem Kiilbe mint társaim, kik megérkezvén örömmel fogadták köb­lökre a megtörtét. Eddig terjed &z elbeszélés, mi a közönség figyel­mét csak arra akarjuk felhívni, hogy e hírneves énekes, ki Europa majdnem minden fejedelmét elbá­jolta bassus hangjának nagyszerűségével, hétfői fel­lépése alkalmával nekünk is szerezhet néhány ritka élvezetes órát, kinek nemcsak, hogy Magyaror­szágon legmélyebb bassus hangja van, de kinek a mellett még széles ének-képzettsége is van.

Next

/
Thumbnails
Contents