Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-01-26 / 4. szám
Második évfolyam. 4-ik szám. > ? Gyula január 26-án 1873. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Haasenstein és Vogler hirdetési- irodájában (úri utsza 13. sz.) — Becsben Schmid Edmund hirdetési irodájában (Weihburggasse, Nro. 22.) Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. - Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra Hat hóra Kilencz hóra Egy évre lft 2 ft 3 ft 4ft Választó polgárságunkhoz. Az ige kezd testté válni. Misem áll már utunkban, hogy városunkat úgy rendezzük, mint ahogy óhajtjuk. Az ige kezd testté válni, s hogy ép, erős s egészséges testté váljék, hogy a reményeknek s várakozásoknak, hogy a teendők halmazának elég erővel megfeleljen, — az mindnyájunk közös óhajtása, közös érdeke. S e közös óhajtás teljesülte, s e közös érdek kielégítése most már csupán tőlünk, működésünktől függ. Választó polgárságunk e működése pedig a képviselő testület választása tényében fog központosulni, nyilvánulni. Az országos képviselő választás tényének igen nagy fontosságot tulajdonítunk, s ez igy van jól, ezt tennünk kell is. Hanem a városi képviselő-választás nem-e szinte oly fontos, oly messze kiható következményű tény s szép politikai jog gyakorlat ? Mit várunk mi a törvényhozástól ? Szabadelvű, a kor kivánalmai s igényeinknek megfelelő, haladásunkat előmozdító s biztositó törvényeket. — De a legjobb törvény is írott malaszt, holt betű marad végrehajtás nélkül, hogy tehát az ne maradjon, a törvényt végrehajtanunk, a holt betűknek lelket kell adnunk. S ki lesz a törvény végrehajtója? — Közvetve a képviselő testület. És mit várunk mi a képviselő testülettől ? A törvény pontos, szabatos, annak szelleme szerint való és szigorú végrehajtását. A törvényhozás az állam összes községeire hozta meg a községi törvényt, — igen de ahány ház, annyi szokás, s igy minden község saját viszonyaira s érdekeire alkalmazott törvényt alkotni a lehetlenségek sorába tartozván, a törvényhozás fennhagyta a jogot, hogy a sajátságos viszonyok s érdekekhez képest a községek saját hatásköreikben szabályrendeletekkel egészítsék ki a törvényt — annak szellemében. S igy a képviselő testület nem csupán a törvény végrehajtója lesz, de egyszers- mint — a fentebbiek szerint — saját hatáskörében, saját területén törvény erővel biró szabály rendeleteket alkothat. És éppen e jogánál fogva, mely a legtágabb körű magyarázatnak helyet ad, a városi képviselő választás a községi polgárt, — szemben az országos képviselő választással, — a hazafi elé helyezi. Vagyis nagyobb fontosságú tény a községi, mint az országos képviselő-választás. — A mi viszonyaink, a mult s a jelen legalább ezt igazolják. Az országos-képviselőválasztás eredménye a pártok alakulásától függ, s az egyik vagy másik szempontból tekintve rövid időn vagy évek, talán évtizedek után mutatkozik, s akkor is átalánosságban, nem érinthetvén a sajátságos viszonyokat, érdekeket, szóval igen nagy körben az egész haza területén működik. A városi képviselő testület működése kizárólag a város sokkal szűkebb területére szorítkozván sokkal több érdeknek tehet eleget, a viszonyok teljes ismeretével bírván e működését azok szerint módosíthatja s igy az eredmény is sokkal gyorsabban s szembeötlőkben jelentkezik. És e működés hordja magában a község szellemi s anyagi virágzását, — vagy bukását. A képviselő testület működésétől függ haladásunk, emelkedésünk, jólétünk, ez teremt életerős községi s pezsgő társadalmi életeret, de egyúttal ezek ellenkezőjét is, e működés mikéntje szerint. A képviselő testület választja a tisztikart. Hogy mily tényező a tisztikar a község előbb említettem életfeltételei megoldásé ban,, arra a feleletet a józan tapasztalás adja tíieg. A község szellemi s anyagi gyarapodását tehát csak a képviselő testület s ebből kifolyó tisztikar működése biztosíthatván, s csak szellemileg s anyagilag gazdag községekből alakulhatván oly tulajdonokkal biró s boldog ország is: a városi kép-1 viselőválasztás ténye a városunk haladását, jólétét s emelkedését óhajtó polgárban kell hogy megérlelje a tudatot, miszerint e tényben legszebb, de egyszersmint legfontosabb politikai jogát gyakorolja. Legyen vége a komédiának, a sógorság s komaság politikájának, a levét úgy is iszszuk, igazgatásunk szomorú eredményeit sajnosán tapasztaljuk. A jó akarat s ha van talán tehetség is, rajtunk nem segit, ezt tapasztaltuk, nekünk ezek mellett munkaerő és munkakedv kell, oly férfiak, kikben e tulajdonok megvannak. Lesznek, mért voltak és vannak apostolok, kik a jóhiszeműséggel s tájékozatlansággal visszaélve a hazafiság s jóakarat köpenyében a szivet s észt elkábitják, megvesztegetik. Polgárságunknak résen kell állania, jól megfontolván, kire hallgasson, mit higyjen. — A rendezett tanácsforma életbeléptetése körül folyt mozgalom, különösen a minister első leirata alkalmával tapasztalhattuk, kik a nép barátjai, kik vannak akkor távol, ha a polgárság érdeke jelenlétüket kívánná, a közel múlt pedig azt a tanulságot adja, kik vannak akkor mindig s mindenütt jelen, ha az ő érdekeiket a polgárság közreműködése mozdítja csak elő. Kratochvill Gyula. Megyénk köréből. — Megyénk alispánja a megye bizottmányi tagjaihoz kővetkező körlevelet intézett: Tekintetes Békésmegye évnegyedes közgyűlése f. é. február 3-ik s következő napjaira lévén kitűzve, midőn erről hivatalos tisztelettel értesíteném, egyszersmind felkérem, hogy a közgyűlésre megjelenni méltóztassék Tárgysorozat: 1. Aüspáni jelentés a megye állapotáról és időközben tett intézkedésekről. 2. A megyei költségvetésre; Gyula városi rendezett tanácsra; a szegény-ügyre;" Lapcsik András ntán felmerült költségre vonatkozó belügy- ministeri; — a közoktatási törvény iránti közoktatásügyi ; — kineveztetését tadató, s a halászat TÁRCZA. Theschedik Sámuel, egykori szarvasi evang. papnak önéletírása. Ötven esztendős papi hivatalának alkalmából Írva 1817. deczembertől 1819. marcziusig. Hátrahagyott német kéziratából fordította Zsilinszky Mihály. (Folytatás.) VII. Magyarázat. Minden kémény tetején egy vas ajtócskának kell lennie, mely egy lefüggő vas huzal által bármikor betehető legyen, hogy igy a kéményben támadt tűz egyszerre elfojtható legyen; a házak tetején pedig kész lajtorjáknak kell álla- ní, mi mellett a kézi fecskendők, vizhordók, balták stb. igen olcsó tűzoltó szerszámok lennének ha __igen hacsak az a sok ha nem volna 1.... VI II. Magyarázat. Mihelyt a leégett város újra felépül, az építési alap felét azonnal tűzbiztositási alapul kell tenni, melyhez minden háztulajdonosnak minden tiz forintja után csak egy garast kellene fizetnie, hogy birtoka a veszély ellen biztosítva legyen. IX. Magyarázat. Az ekképen épített házakra aztán biztosan lehet pénzt kölcsönvenni, s uj vállalatokba fektetni. X. Magyarázat. Mily örömmel fogják a debreceni értelmes polgárok, iparosok és kereskedők szemlélni a hamuból és omladékból emelendő solid épületeket, ha látják, hogy az ő és apáik keserves munkája által szerzett vagyonukat eltemető romok felett még unokáikat is biztosító házak diszlenek, melyekben gond nélkül dolgozhatnak, és háladó szívvel fogják áldani az ismeretlen idegent, aki az ő javukért, boldogulásukért munkálkodott mintegy hálából azon jótéteményekért, melyeket éppen 50 esztendő előtt a debreceni colle- giumban ingyen tanítás és ellátás alakjában élvezett!... Itt kiesik a toll a kezemből. — Ti ezrek és ezrek! akik egy fél század alatt ugyanezen jótéteményekben részesültetek a debreceni collegiumban, hozzátok meg ti is hálaadótokat erőtök szerint, egyesítsétek erőiteket a közös jótékonyságban, és én hiszem, hogy Debrecen hat hónap alatt fel lesz építve, s hirdetni fogja a világnak, mit tehet Magyarország erőinek összesítése által a közjóiét előmozdítására ! XI. Magyarázat. A célszerű rendőri épület terve készen áll nálam, valamint az ahoz tartozó „rendőrségu is, melyen harminc év óta dolgozom, mely természetesen egy szabályosan épült városban sokkal könnyebben vihető keresztül, mint a régi rendetlenség chaosában. XII. Magyarázat. Ha e terv valósíttatik, akkor a többi nagy helységeknek, minők pl. Kecskemét, Kőrös, Czegléd, Túr, Vásárhely, Szentes, Békés, Szarvas, Csaba és mások, példányképük lesz arra nézve, hogyan kell még leégésük előtt gondoskodni az annyira pusztító tűzvész elhárításáról—ha t. i. akarják. Csak egyetértés volna a jó ügy megkezdésére nézve I Ha e városok lakosai látni fogják a példány- szerű Debrecent, akkor okvetlenül arra a gondolatra fognak jönni: ha a debreceniek, kik annyiszor leégtek, megtudják óvni és biztosítani házaikat, bútoraikat, ruháikat, jószágaikat élelmi szereiket, s mi több, lelki nyugalmukat; ha ők oly szép és kényelmes házakat tudtak építeni, mért ne tudnánk mi is, akik isten kegyelméből még nem vesztettük el vagyonúnkat? XIII. Magyarázat. Még valamit figyelmeztetésül. Ha valamely helység leégett, akkor a szegény nyomorult leégetteknek nincs idejök arra, hogy a szabályos épíkezés akár az uraság, akár szakértő elöljáróság, akár a megye, akár pedig a részvevő polgártársaság által megvitattassék, kidolgoztassák, velők közöltessék, aztán vagy elfogadtassák vagy elvettessék, hanem nolle velle kénytelenek nyakra főre sietni, amint az rendesen szokott történni minden tűzvész után. O felices sua si norint commoda Agricolae! Végül áljon itt egypár jóakaró óhajtás e tervre vonatkozólag, 1. Ha e terv figyelemre méltattatnék s legalább részben elfogadtattnék, akkor azt minélhamarébb hirdetni kellene a Magyar Kurírban és a Hazai tudósításokban, németül pedig az Ofner Zeitungban, a prágai Oekonomische Neuigkeiten című lapban és a Hvsperusban és pedig azon felszóllítás kíséretében, hogy a dologhoz értő tudósok mondják ki felette alapos ítéleteiket, javítsák és bővítsék minél hamarébb ugyanazon lapokban, vagy pedig bre- vi manu a debreceni tanács könnyen felfogható alakban hirdetné ki, hogy még a kivitel előtt minél tökéletesebbé tétethessék. 2. Anonymus azt kivánja, hogy a terv hirdetése a szerző nevének kitétele nélkül történjék, hogy igy a kritikusok részrehajlatlanul, sine ira et studio, mondhassák el véleményeiket.— Szerző ezennel ígéri az egész világ előtt, hogy minden átgondolt és használható nézetet, javaslatot úgy fog felhasználni, hogy minden megnevezett ítész neve ki lesz mondva. Minthogy azonban a halasztás által a terv kivitele után a legjobb tanács is elkéshetik, azért kérem a kritikus urakat, hogy gondoljanak az ismeretes latin példabeszédre, mely igy hangzik! Bis dat, qui cito dat, Non dat, qui munera tardat. 3. Sok és fontos tekintetnél fogva óhajtandó volna, hogy a terv kivitelénél a katonaság is úgy alkal- maztasék, hogy az illető munkás katona illő napidíjt kapjon és ez által a bekövetkezendő mezei munka alkalmával hiányzandó napszámosok pótoltathassanak. Jubet amor patriae, natura juvat, necessitas ürgét, Sub rege, Lumine et Numine crescat opus!“ Anonymus. Mire használtam fel betegségeimet. Itt még egy sajátságos körülményt kell felemlíteni. Valahányszor betegségbe estem, és testi gyengeségemnél fogva nem bírtam nehezebb teendőimet végezni, mindannyiszor uj terveken és azok miképi valósításán törtem a fejemet, s fellábadá- som után e terveket és gondolatokat még egyszer meghánytam, s gondolkodóbb barátaimmal közöltem s végre papirra tettem. így keletkeztek többnyire az én eszméim, terveim, melyeket isten segítségével valósítottam is, jóllehet első pülanatban kivihetetleneknek látszottak is. A hit hiánya! a hit hiánya miatt nem cselekszük gyakran, midőn tennünk kellene! Ján. XIV, 12. Luk. XVH, 6. Máté XVII, 20; XXI, 21, 22. XI, 22 — 24 Mily gyakran és mily hatalmasan kötötte Krisztus tanítványainak szívére ezen hitigazságokat, midőn a világba bocsátotta, és az ő követőinek hite mégis oly csekély! Lásd An das Publicum. 54 1. Ki hitte volna, hogy 20, 30, 40, 50 év alatt annyit lehessen tenni, — én magam sem, bárnúly erős hitem volt is. Midőn 1816 májusában az Aradmegyében levő szőlőmből hazafelé jöttem, s útközben előfogott a háromnapig tartó eső! akkor három saját és két fogadott lóval 6—7 mértföldnyi utat kénytelen voltam többnyire gyalog feneketlen sárban és vízben megtenni. Haza jővén feleségemet ágyban találtam, harmadnapra (erőltetve) prédikáltam s a predi- kátio végén oly gyengeség fogott el, hogy ennek következtében másnap hét álló óráig eszméletlenül feküdtem. De az én ügyes orvosom Beyslág ekkor
