Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1873-07-13 / 28. szám

A cholera ragadós betegség, legragályosabbak az ürülékek a mit t. i. a beteg kihány vagy más utón kiürít; — ezen ürülékek a levegőn elpárolgásnak vannak kitéve, mit az egészséges ember a levegővel, — különösen a betegek körül — magába szív s ezzel magába szívta a betegség csiráját, mely ha a betegség iránt fogékony testbe jutott, vagy ha a test, szomorúság, bánat, testi megerőltetés, rendetleu élet, kihágás, kicsapongás által stb. mintegy a betegségre előkészíttetik, úgy a betegség csirája annál hamarább inegfogamzik s annál hamarább előidézi ama veszélyes betegséget, mely cholera név alatt ismeretes.

Szükséges ennélfogva, hogy

1) az egészséges ember éljen mértékletesen úgy ételben mint italban, úgy munkában mint élvezetekben, — kerülje a gyomor-megterhelést, rószegeskedést, kicsapongást, dorbélozást, mun- kábani túlságos megerőltetést, kerülje a túlságos gondokat s mindazon okokat, melyek aggodalomra, félésre vagy bánatra szolgáltatnak alkalmat. Lásson kiki megszokott foglalkozása után, a dolog, munka edzi s erősiti a tesett s mig egyrészről elvonja az embert a képzelődéstől, addig másrészről lelki nyugalmat okoz azon tudat, hogy kötelességeinket teljesítettük.

Mezei munkások kik különösen takarás időben, erősebb s nehezebb munkával vannak elfoglalva, óvakodjanak különösen a meghűléstől, mely épen melegben igen könnyen történik, így p. o. a munkás kimelegedvéu, kiizzad, gondatlanul sok hideg vizet iszik, meghüti beleit, mi máskor is hascsikarást, s hasmenést okozhat; hasonlókép ha kimelegedve valaki az árnyékon a hideg földre fekszik, csak oly meghütésnek teszi ki magát mint az előbbi, s fogékonnyá teszi testét a betegség ragályának felvételére s megfogamzására.

Munkások, hogy a sok víz ivásától némileg óvhassák magukat, nagyon helyesen teszik, ha néhány csepp eczettel savanyítják meg ivóvizüket, sőt a kik tehetik, naponként párszor is némi kis pálinkát élvezzenek, borivók pedig némi kis vörös bort.

Az ételekre nézve, maradjon kiki megszokott ételei mellett, mindössze is kerüljön oly ételeket, melyek nála más időben is hascsikarást vagy hasmenést okoztak, — nagyon czélszerü — különösen munkások részére, a némileg sa- vanyusétel, rántott leves.

A milyen szükséges az egészséges emberre nézve az egészséges étel, ép oly szükséges az egészséges levegő; ennélfogva a lakó szobák naponként többször szellőztessenek, hogy mindig tiszta fris levegő legyen azokban, éjszakára kiki ha lehet lakóházba vagy fedél alá, de minden esetre takaró alá húzódjék, lakó szobákból minden tisztátalanság, mi a levegőt legkevésbé is ronthatná, eltávolitassék, magától értetődvén, hogy állatoknak a lakó szobák- bani tartása igen veszélyes. Óhajtandó volna, hogy kinek-kinek lakása elég magas s tágas általában pedig sokan összezsúfolva ne lakjanak vagy ne háljanak egy szobában. "Ügyeljen pedig mindenki, hogy lakóháza a mennyire lehet száraz legyen, mit tisztogatás, meszelés, szellőztetés által nagyban előmozdíthatni. A ruházat általában legyen az időjárásnak megfelelő, hűvösebb idővel melegebb ruha, meleg idővel könyebb ruha fedje a testet, különösen gondot fordítván mindig a gyomor és has elég melegben tartására, mire nézve igen helyesen teendi mindenki, ki különösen hasmenésre hajlandó, ha hasát kendövei vagy flanellel bekötve tartja.

Általában nagy gond forditassék a ruha tisztán tartására, mi az egészségre ismét nem csekély befolyással van, fehérneműjét kiki hetenként legalább egyszer, de a ki teheti többször is változtassa s tisztával cserélje fel. Hasonló mondható az ágynemüekrül is. Röviden : mértékletes, egészséges étel és itallali élés, testi s lelki nyugalom s egészséges lakás a cholera legjobb óvszere.

Lássuk tehát 2) hogy tartsa kiki házát s házakor nyékét? mint fentebb említve volt az egészségére nem vigyázás s más említett óvó rendszabályok tekintetbe nem vétele, a testet előkészíti a cholera betegség könnyebb felvételére s megfogamzására, s itt legnagyobb szerepet játszik a levegő, mely a betegség csiráinak vivője! mint minden időben, de különösen járványos időben fő gond fordítandó, a menynyire emberi hatalmunkban van, a levegő tisztítására. Láttuk hogy a föld nagymérvű kipárolgása mennyire megfertőzi a levegőt, kétszeresen fertőzött s romlott lesz a levegő azon sok állati s növényi rothadékok elpárolgása által, melyek ugyszolva minden háznál felhalmozva vannak. Ilyenek a ganajdombok, ganajlé, az ürülékek s egyéb állati rothadókok. E czél- ból a betegség terjedésének ugyszolva legjobb gátlója a legnagyobb tisztaság úgy a házban mint a ház körül mindenféle szemét, ganaj, ganajlé hordassók ki a községből, attól távol eső helyekre, az udvaron büzölgő pocsolyák töltessenek be homokkal, általában semminemű állati vagy növényi rothadék házban vagy a körül meg ne türessók, buzdítván mindenkit a háza körüli tisztogatásra, udvarának tisztán s rendbentartására azon tudat, hogy midőn azt; teszi nemcsak önnön maga, hanem családja s embertársai iráut tartozó kötelességeit teljesíti, buzdítsa erre egyik emberbárát, egyik szomszéd a másikat, a lustákat vagy közönyöseket pedig a hatóság.

Községünk legnagyobb részében megvan egy rósz szokás, mely épen ily járványos időben kétszeresen ártalmas s veszélyes, s ez az ürülékeknek az udvarokon szólyelszórása! Jeleltes- sék ki minden háznál egy félreeső földbe ásott gödör az ürülékeknek, mely gödör legalább deszkával fedessék be, hogy az ürülékek ez által is kevésbé párologjanak s rontsák a levegőt, még helyesebben teszi mindenki, ha ilyen helyekre naponként legalább félfont vasgáliczot önt, melyet 20 itcze vízben felold, s ez által ártalmatlanná teszi az ürülékek felpárolgását. Ilyen vasgálicz oldatról a szegények részére a község gondoskodott s egyes közkelyeken ki van állítva a lakosság használatára.

Tehát mint látjuk az egészség feutartására § a járvány terjedésének meggátlására nagy fontosságú a tiszta üde levegő, mert tapasztalatból tudjuk, mihelyest a forróság ily nyári napokon nagy, tehát a kipárolgás is nagy, a betegség is annál inkább terjed, azért is nem ajánlhatom eléggé a lakosság figyelmébe a locsolást, a háznak s környékének meleg napokon legalább kétszer, reggel-este fellocsolását, felöntözését, minek a község lakói általi erélyes keresztül vitele kiszámithatlan jótétemény az emberiségre nézve. Ugyanis: locsolással mint mindenki tapasztalja, a levegő lehűl, a forró- ságot szünteti, a levegő tisztább üdítőbb lesz, másrészről a locsolás kutakból történik, melyeknek mérésé által, a kutviz javul s ivásra is alkalmasabb lesz, de végre a tiszta víznek a napon elpárolgása által az egészségre annyira megkivántató elem, az u. n. éleny fejlődik, azért érezzük eső vagy locsolás után a levegőt oly üdének, oly éltetőnek, oly tisztának, végre pedig a levegőnek lehűtése által kevésbé lesz az alkalmas a betegség csiráinak terjesztésére s hordozására.

3) De hát mit tegyünk, ha mind a mellett a cholera előjelei mutatkoznak jf!

Mig más időben sok apró kis változásokat tekintetbe sem vettünk, amennyiben azok többnyire nyom nélkül eltűntek, most ily járványos időben, a legcsekélyebb változás melyet testünkben érzünk vagy észreveszünk, kell hogy figyelmünket felkeltse s a bajnak elejét vegyük. De hogy minden bajt vagy változást a cholera előjelének ne tartsunk, tudnunk kell mik a cholera előjelei: ezek

gyomornyomás, böfögés, hangos haskorgás, étvágytalanság, rósz szájíz, hasmenés, nyugtalanság, levertség stb.

Ha valaki ezen előjeleket magán észreveszi, ekkor keressen azonnal segítséget s bizonyára a legtöbb esetben bajától sikeresen megszabaduland. Addig is, pedig mig az orvos előjövend, fekügyék le a beteg ágyba, gyomrára s hasára eczetes-tészta s meleg borogatás alkalmaztassák, igyák azonnal vagy egy kis pohár meleg fekete kávét egy kanálnyi rummal, vagy még inkább igen helyesen teendi mindenki, ha tart magánál u. n. cholera cseppeket, melyet értelmes orvos előre rendel neki, s azon cseppekből veend azonnal adott utasítás szerint egy kortynyi fenyőmag főzetben (egy kanálnyi fenyőmag, egy itczényi vízre) Óvakodjék ilyenkor a beteg a sok vizivástól, a száj szárazságát, annak eczetes vizzeli öblítése által enyhíthetni. Ezen egyszerű eljárással a legtöbb esetben elejét vehetni a baj kitörésének, csak addig vegye az ajánlatot alkalmazásba, mig jókor van s el nem késett, úgy többnyire a meleg izzadás s a kóros tünetek megszűnte biztos jelek a betegség megfordulására s a beteg fel- gyógyulására :

4) Mit tegyünk ha a cholera valakinél egész mérvben kitört ? Ez azon kérdés, melynek megoldásánál úgy a családoknál, mint az ember barátoknál, de* egyrészről a hatóságnál is legnagyobb erély's minden előítéleteket félretett észszerű eljárás szükségeltetik, mert mig a beteg maga is szenved, addig betegségével más száz meg száz embertársainkra kiható betegség csiráját terjeszti maga körül, tudva lévén az, mint föntebb említve volt, hogy a betegség ragályos s ragályos épen a beteg ürülékei által; azért is mihelyest valakinél a cholera kitört, vagyis az ürülékek s hányadék rizsié szerűvé lettek, a beteg azonnal különit- tessék el az egésségesektől, körülette ne tartózkodjék senki más, csak a szükséges ápolók; a család egészséges tagjai, különösen a gyermekek küldessenek azonnal távolabb lakó ismerősök vagy rokonokhoz, a rokonok oknélküli látogatása a betegnél szüntettessék meg azon egyszerű okból, mert a betegség csiráját a beteg körül magukba szíván, azt magukkal hur- czolják a község távolabb részeibe s igy száz meg száz családra kiterjesztik azon veszélyes betegséget, mely tán különben kissebb térre szorítkozott volna.

Az oly szoba, melyben cholerás beteg van hálószobául egésségeseknek ne használtassák, hanem mint említőm a szükséges ápoló személyzettel együtt különitessék el, s a többi minden fölösleges egyén távolitassék el. Ha valaki úgy különhelyiséggel, mint a szükséges ápoló személyzettel nem rendelkezik, leghelyesebben s legésszerűbben cselekszik, ha betegét a község által felállított s berendezett cholera kórházba szállíttatja, hol azok a rendes ápolás s gyógykezelésben részesülnek.

A betegek körül pedig a legfőbb s a legelső a betegség tovább terjedését megakadályozandó a beteg ürülékeit, mint a ragály terjesztőit, azonnal ártalmatlanná tenni, s erre nézve, mint már említve volt legczélszerübb a vasgálitz oldat, melyet a község, a lakosság használatára egyes helyeken készletben tart, s melyből mindenki szerezhet magának ingyen, s nagyon is helyesen tenné mindenki, ha házát jó előre ellátná ily vasgálitz oldattal, melyből 15—20 itczényit tölt egy edénybe, melybe felfogja a beteg minden ürülékeit s a melyet azután szorgosan elás a földbe.

Az oly szobák, melyekben cholera-beteg van, folytonosan szellőztessenek s többször azonfelül tüzes vas, vagy téglára öntött eczettel füstöltessenek.

A beteg pedig takartassék be, tagjai, különösen ha görcs is bántja, meleg kámforos eczettel dörzsöltessenek, a gyomor s hasra meleg eczetes tészta alkalmaztassék, s addig is, mig az orvos megérkezik, éljen a már említett cho- lera-cseppekkel. Az égető szomjúság ellen, nem rendelkezhetvén a kedvezőtlen időjárás folytán, a cholera-betegekre nézve legalkalmasb jéggel, időnkint egy-egy korty, pár csepp eczettel savanyított viz nyújtható, sőt egy-egy korty hideg tej, — egyéb utasítást a körülményekhez képest az orvos nyújthatván.

Hátra van még:

5) azon kérdés megoldása, mit csináljunk halottainkkal 1 A halott az eltakarításig tétessék oly helyre, vagy szobába, hol az egészségesek nem járnak, tehát az egészségesektől elzárassók, — a halottakra borulás, s felettük siránkozás — mint veszélyes s káros — kerülendő, elég ha az ember szivében hordja a bánatot, de nem szükséges, hogy az ember áldozatul vesse oda magát, mert még más kötelességeink is vannak, vannak a család, vannak más embertársaink iránt! Legczélszerübb, s a község lakóira nézve legüdvösebb volna, ha egy halottas ház jelöltetnék ki, melybe szállíthatná mindenki az eltakarításig halottjait.

Ha a halott eltakarittatott, vagy a cholerás beteg felgyógyult, azonnal a szoba kitakarit- tassék, kimeszeltessók, sőt még a föld vagy padló is, hova tán a cholerás-beteg ürülékeiből ömlött, az említett vasgálicz-oldattal felmo- sassék § bemeszeltessék, — a beteg ruhái, ágyneműi a legerősebb lúgban kilúgoztassanak, az ágy s bútorok lúg vagy úgynevezett chlor- mésszel kimosassanak, az ágy szalmája elé- gettessék, s csak pár napi szellőztetés után használtassák ujjolag lakószobául.

Adja az ég, hogy ezen, a legjobb szívből eredt utasítások a község lakóinál bemenetelt találjanak, s ha sikerűiéiül ezen, a lakosság eszólyessógétől s erélyétől feltételezett rendszabályok foganatosítása által a betegségnek s terjedésének gátot vetni, úgy legforróbb óhajom teljesülend.

Újdonságok.

— A „Békés“ szerkesztője hazulról 8 napi időtartamra távozván, a lap őzen, és jövő száma szerkesztését t. Kratochvill Gyula ur volt szives elvállalni.

— Nyert adatok nyomán közölhetjük, hogy városunkban e hé 2-tői 10-ig ö'sszesen 66 koleraeset végződött halállal, mindenesetre oly szám, mely hogy kevesbedjék, erélyes óvintézkodéseket igényel. — Legsűrűbben pusztít a németvároson, hol e hó 9-én nyolcz halálozás fordult elő- — A ragály ily terjedésinek oka méltán kereshető népünk' önnömuaga iránti közönyében, és azon eljárásában, hogy minden jobb tanácsot ignorál; — kereshető az ok azon fösvénységben is, melyet népűnk jobb anyagi körülmények között élő része is táplálkozásában tanúsít. — Az orvost rendesen csak akkor hívják, ha már késő, és iránta is bizalmatlan- lansággal viseltetnek. — íme egy példa: egy tu- dákosabb atyafi azon kérdést intézi egyik orvosunkhoz — előre bocsájtva, hogy azért ne haragudjék — »hogy van az, hogy az urak közül senki sem hal meg, a nép pedig pusztul ? kell ennek a betegségnek mégis orvosságának lenni, csakhogy a szegény embernek nem adják be.H Az orvos azután szinte azt felelte neki, hogy ne haragudjék, de kézzelfoghatólag megmagyarázta neki az okot, hogy az orvosok rendelkezéseit nem teljesítik, szobáikat nem szellőztetik, nem párologtatnak eczetet, az ürülékeket az ajtó elé öntik, az árnyékszéket nem fertőztolenitik, a jelenlegi hűvösebb éjszakákon nőm óvják magukat a meghűléstől, jó marhahús-leves helyett megesznek kétszer annyi áru szalonnát, tetejébe egy korsó vizet stb. és ha a baj előjelei mutatkoznak, először is a szomszédság vénasszonnyaival gyógyittatják magukat, és ha ezek a betegséget már fokozták, akkor futkosnak orvos után, ki gyakran a beteg helyett hullát talál. — Szomoritó, de való körülmények ezek, és ezeken segíteni leginkább lelkészeink a szószékről volnának hivatva.

— Az uj kapitányi hivatal megkezdte működését. Ideje is volt már, hogy rendőrügyünk egyszer hivatottak kezébe kerüljön. Mi tudjuk, ismerjük a nehézségeket, melyekkel az uj hivatalnak, különösen kezdetben meg kell küzdeni, s nem is fogjuk közreműködésünket az időszerű javaslatok s figyelmeztetések által megvonni, de éber szerti- mel fogunk egyszersmint minden lépést kisérni, s minden tévedést ostorozni. Közönségünk nagy reményeket köt e hivatalhoz, és sokat vár annak működésétől, s mi szeretjük hinni, hogy nein fog megcsalatkozni. Egyelőre is figyelmeztetjük a kapitányi hivatalt azon csoportosulásokra, melyeknek ünnep és vasárnap délutánonként a takarékpénztár s az Orley-féle gyógyszertár közötti helyiség a szintere. Mi ismerjük o csoportosulás czélját, s az ellen semmi kifogásunk, de azt csak átláthatjuk, bogy bizony annak a város kellő közepén épen nincs helye, nemcsak a gyalog, de szekér- közlekedés is legtöbb esetben el van zárva. Aztán jó Ízlésű embernek bizony valóságos áldozat e csoportokon áthatolni, hogy miért, azt mindenki tudja, kit rósz sorsa már arra vezetett. Elvárjuk kapitányságunk erélyétől, hogy fog találni módot, nem a csoportosulás betiltására, hanem csak a szintér megváltoztatására. Mi azt hisszük, hogy a magyar kápolna melletti tér tökéletesen megfelelne e czclnak. s ott nem volna senkinek útjában.

— A megyei szeretctliáz ügye kezd ismét előtérbe lépni. Mint halljuk néhány ifjú azon működik, hogy a szeretetház javára albumot fog kiadni. Mi csak elismerésünket fejezhetjük ki a nemes törekvés iránt, s közönségünk figyelmét előre is felhívjuk a szép és emberies törekvés támogatására.

— Az orvosokra nagy a panasz, és méltán. Bármennyire türjük, tagadjuk és szépítjük is a dolgot, a járvány beköszöntött s bár még kis mérvben, de mégis szedi áldozatait. Ilyenkor aztán természetesen orvosi segélyhez fordulunk, de bezzeg megjárjuk, mert az orvos urak kikérdezik előbb, ha nem cholerás-e a beteg, s ha igen, hát biz ők egy lépést sem lesznek. Hiszen az régi dolog, hogy minden ember őrizkedjék tőle, nehogy orvosi ae-