Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-07-13 / 28. szám
gélyre szoruljon, hanem ha mégis nem kerülheti el, hát bizony csak felkeresi őket a kisebb bajoknál is, annál inkább ily járványos időben. Hanem hát csak eddig terjed fizikai bátorságuk, hogy valakinek a kezét vagy lábát levágják, vagy az eltört részeket összetákolják, biz ez akkor szép kevés, pedig most volna ideje és helye megmutatni, ki a legény a gáton. — A közönség megvárja, de követeli íb, hogy orvosai épen a veszély idején járjanak el oly lelkiismerettel, minőre esküjök kötelezi, s oly bátorsággal minőt pályájuk megkövetel. A közönség, mint tudjuk, mindig többet lát a valónál, s ha, kiknek elől kellene járni s épen azokat látja megretirálni, bizony a félelem csak növekedni fog. Ez indokolatlan félénkség s gyávaság egy szikrányira sem növeli a közönségnek különben is gyenge lábon álló bizalmát. — Tisztelet a kivételeknek, értsék azok, akikre szól. — Kinevezések. Az igazságügyminister Po- tóczky István kalocsai törvényszéki jegyzőt a szarvasi járásbírósághoz albirónak, a törvény elnöke pedig Jenei Lajos és Varga Károly végzett jogászokat joggyakornokoknak nevezte ki, előbbit a b.-csabai kir. járásbírósághoz, utóbbit pedig a kir. törvényszékhez. — Személyi hir. Tomcsányi József, megyénk közszeretetben álló főispánja, pénteken délután városunkba érkezett. — A m. kir. közmunka és közlekedési minister a Vág, Nyitra és Zsitva folyók árterületén alakulóban levő szabályozási társulatok szervezése czéljából királyi biztosul Nyitramegye alispánját Markhot Jánost, melléje pedig műszaki tanácsadóul, a vágszabályozási munkálatok vezetőjét MojBicsovics Vilmos kir. mérnököt nevezte ki. — A bal mint kolera terjesztő. — A „Te- mesi lapok“-nak Kis-Becskerekröl Írják, hogy az ott előfordult cholera eset a mocsárokban fogott hal evéséből eredt. — A lap erről a következőket Írja: A kis-becskereki eset orvosi constatálás szerint nem cholera hanem csak cholerin eset volt» és egyenesen az állóvízben fogott hal evésre használásából eredt. Ha felvesszük, hogy a cholera hazánkban legnagyobb mértékben folyók melletti és kiöntések által okozott álló vizek közelében vidékeken pusztít, s ha hozzá számítjuk, hogy a gabona és ételnemek drágasága mellett, népünk egy nagy részének, táplálkozására a jelenleg nagy bőségben lévő halhús szolgál, hajlandók vagyunk nagyobb jelentőséget adni az orvosi szakvéleménynek. Nem mulaszthattuk el ezen körülményt felemlíteni, és pedig annyival kevésbbé, a mennyiben feltehető, hogy a halak táplálatra használata által mutatkozó cholerin esetet a halak evésre nagyobb és kizárólagos használata cholera járvány- nyá emelheti. Ajánljuk ezen körülményt a hatóságok figyelmébe, miután népünk jó része szinte álló vizben fogott halakkal táplálkozik. — Az orvosok és természetvizsgálók Győrött megtartatni tervezett idei gyűlése — mint biztos kútfőből értesülünk — vógképen elmarad. Oka ennek a Győrött uralkodó kolerajárvány. — Az „ifjúsági Könyvtár* szerkesztősége értesíti előfizetőit, hogy a részint beállt s a legkö zelobb bekövetkezendő szünnapok miatt az „Ifjúsági Könyvtár* egyszerre oly párloláshiányban szenved, hogy azt a nyári negyed alatt csak a legnagyobb áldozatok mellett lehetne folytatni; miért is azt a július—augusztus—szeptember hónapokra kénytelenek felfüggeszteni. Októbcrban azon ban folytatni fogják; azért előre is kérik olvasóikat, hogy a szünidők alatt s a beállandó őszi iskolai évben minél számosb előfizetőket gyűjteni szíveskedjenek. Azon előfizetőket pedig, kik a lap folytatólagos megindulásáig, azaz október 1-ig várni nem akarnának, kérik szándékukról a szerkesztőséget tudósítani, hogy előfizetési pénzükkel kívánságukból', képest lehessen intézkedni. — Rcpczc szállítmányok Francziaországba. Francziaország köztudomás szerint jó piacza a magyar repezének. Do a repeze kivitele Francziaországba némileg meg van nehezítve az által, hogy a franczia kormány hivatalos bizonylatot követel arról, hogy az illető ropczeszállitmány csakugyan Magyarországból származik. Azon német és osztrák kereskedők, kik a magyar repezét kivitelre megvenni szokták, e nehézség miatt panaszt emellek s diplotnatiai utón óhajtók a bizonylatot me! lözni. A magy. kereskedelmi minisztérium azonban ez ideig nem tett eleget e kívánságnak. Most tehát egy repezekereskedő ház felkérte a helybeli franczia konsulatust, hegy a kereskedelmi kamara által kiállított bizonyítványokat Iáttamozza. Mind a kamara mind a franczia konsul készséggel ajánlkozott a magyar repeze szállítmányokról bizonyítványokat kiállítani. Az „Ung. L1.“ tehát figyelmezteti mindazokat, kik Francziaországba repezét akarnak kivinni, hogy az illető helyihatóságtól eszközöljenek ki magoknak hiteles bizonylatot, melyben ki legyen téve a termény eredete, meny- nyisége és rendeltetési helye. E bizonyítványokat hitelesíteni fogja a budapesti ipar és kereskedelmi kamara s a franczia konsul is Iátamozni fogja azokat és ekkor a repezét feltartóztatás nélkül be- vihetik Francziaországba. — A „Zenészeti lapok “-ban olvassuk miszerint kétséges, hogy a békési ez idei vidéki dalár- ünnepély a megyében uralgó kolera járvány következtében meg fog-e tartatni ? Ama körülmény, hogy mind ez ideig ez ügyben nem történt még semmi nyilvános értesítés vagy fölhívás a rendezőség részéről, holott korábbi határozat szerint, az augusztus hó elejére volt kitűzve, gyanítani engedi, hogy a hir valószínű. Mindenesetre jó lenne ez ügyben tájékozni a rendezőségnek a közönséget s talán nyilvánosan is értesíteni a dolog állása felől; külömben szerintünk September hóban is megtartható lenne az ünnepély, ameddig valószi- nüleg a járvány is kiadja már erejét. — Az aratási munkálatokra az idén nem adatik katonasság. A temesvári kereskedelmi s iparkamrának e tárgyban tett felterjesztésére, m. hó 24-diliéről azt felelte a közgazdasági ministen- um, hogy miután a közös katonaság nagyobb mértékben bocsáttatik szabadságidőre, s a tényleges szolgálatban állók száma csekély, aratási munkálatokra a közös katonaság nem bocsátható. A mi a honvédeket illeti, az aratási idő alatt a honvédségi hadgyakorlatok úgyis felfüggesztettek s a rendes szolgálatban levők nem bocsáthatók szabadságidőre. — A földmivolés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. ministerium intézkedése folytán a néptanitók számára a szünidőkben évenként tartatni szokott gazdasági tanfolyamok ez évben is meg fognak tartatni és pedig : Debreczenben julius 25-töl augus- tus 25-ig; Keszthelyen augustus 1-töI 24-ig; Magyar-Ovárt augustus 4-töl 17; Kolozsvárt aug. 1 -töl szeptember ll-ig fognak terjedni. A minden tanfolyamra a múlt évhez képest 24-re határozott be hivandók segélyjáruléka ez évben a tanfolyam tartamához képest módosul. Debreczenben, hol a tanfolyam 4 hétig tart, a múlt évhez képest adott 40 frt átalány egészen kiadatik; Keszthelyen és Kolozsvárt 30 frt, Magyar-Ovárt 25 frt fog kia- kiadatni. A behívandó néptanitók a vallás- és közoktatásügyi m. k. ministerium által a tanfelügyelők utján fognak kijelöltetni. A néptanítóknak úti költségein könnyítendő, az összes vasúti és gőz- hajózási igazgatóságoknál lépések tétettek, hogy a tanfolyamokra utazók viteldij elengedésben részesüljenek. E czélból igazol vány minták adattak ki a tanfelügyelőknek, kik azokkal úgy az államköltségen behívandó, mint saját vagy küldőik költségén a tanfolyamot látogatni szándékozó néptanítókat el fogják látni. A tanfolyamok lehetőségig tanulságos kirándulásokkal lesznek egybekötve és a tanfolyam végén néptanitók népszerű iratok s hasonlókkal fognak megajándékoztatni. Gazdászat ipar és kereskedelem. A bagoly — mint hasznos állat. (A „Gyakorlati Mezőgazda“ után.) A bagoly is azon szerencsétlen állatok közé tartozik, melyek hasznosságuk daczára, minden igaz ok nélkül üldöztetnek az emberek által. A régibb világban nem is volt ez csoda, midőn a szegény éjjeli madárnak — ha az vadászata közben valaki házára szálott — egyetlen kiáltásából halált és pusztulást jósoltak, — de a mai felviiágosodottabb és humánusabb korban, midőn már e félének a valamire való ember hitelt nem ad, s a jámbor bagolyban egy szorgalmas egeré- szöuél egyebet nőm Iát: bizony nagy balgaság a régi rósz szokásnak tovább is hódolni s szegényt mindenütt halálra üldözni. Ezzel csak magának tesz az ember kárt. Kiscrje figyelemmel valaki a baglyok életmódját, s meg fog győződni szavaim igazsága felől. Én hosszabb ideig szemmel tartottam a templomunk padlásán fészkelő baglyokat, s volt elég alkalmam azoknak rendkívül hasznos voltát megismerni. A bagolyfészek i'supán egy kis, porba kapart gödörből állott, mely — miután már a fiák kikeltek — folytonosan egerekkel volt körülrakva, és pedig oly bőségesen, hogy az éjjeli zsákmányt soha sem bírták a pompás étvágynak örvendő kicsinyek elfogyasztani, annyira, hogy a gondos szülök fáradozása folytán, végre egész sáncz keletkezett a fészek körül a levágott egerekből, nem a legjobb illattal árasztva el a környéket. Volt olyan reggel, hogy 10—15 fris egérhullát is találtam a fészek partján, pedig mennyi elfogyhatott még éjszaka ! Elképzelhetni ebből, hogy csak egyetlen bagolypár is mily temérdek egeret elpusztít, mig fiait felnevelni. Ajánlja még a szegény baglyot az is, hogy hasznos állatot ritkán pusztít el. En legalább — bár sokáig szemmel tartottam az emlitett fészket — a mellett egérnél egyebet — kivévén egyszer egy fecskét — nem láttam, — a mi annyival különösebb, minthogy ugyanazon padláson temérdek galamb fészkelt, melyek bagoly barátjuk közellétét csakugyan tudomásul sem látszottak venni. Ha hében-korben megesik is, hogy a mi éjjeli vadászunk valami hasznos állatot levág: ezt csak egér nem létében teheti; mert a mint látszik, ha van miben válogatnia, mindig az egérpecsenyénok adja az Eris almáját. Már pedig ebben ritkán szenved fogyatkozást. A bagolynak ezen dicsérendő tulajdonságai mellett, lehetetlen még kitűnő szülői szeretet is hallgatással mellőzni. Ez ugyan már a fentebbiekből is kitűnik, de egy példát mégis megemlítek : Egyszer, ugyancsak a szóbanforgó bagolypárnak 2 legnagyobb fiát elvette valaki, s a templomtól nem messze fekvő házának padlására vitte, hogy mulatságból felnevelje őket. A következő éjjel a megrabolt öreg baglyok kétségbeesve repkedtek szerteszét, szomorú vijjongással töltve el a levegőt, mig végre valahogy ráakadtak fiaik börtönére, s ettől fogva bőségesen hordták oda az eledelt egy lyukon keresztül, elannyira, hogy a bámuló gazda egész csomó maradék egeret szedett fel reggelenként, a mit a foglyok már nem bírtak elpusztitani. így tápláigatta a jó két öreg az elrablott fiakat mindaddig, mig azok teljesen kinőttek, s gazd’uram- tól — mielőtt észrevette volna — szépen odébb nem álltak. Ezalatt azonban a fészekben hagyott kisebb baglyok sem szenvedtek hiányt, mert az Öregek annál fáradhatatlanabbul vadásztak, hogy kétfelé levő magzataik szükséget ne lássanak. Nem megható-e ezen anyai szeretet ? hiszen már csak ezért megérdemlenék a szegény baglyok ro- konszenvünket és kíméletünket! Méltányolják is Minerva madarainak ezen szép tulajdonát, kivált pedig egérfogásbani páratlan ügyességét és szenvedélyét, különösen Holsteinban, hol alig van ház, melynek padlásán bagolyfészek ne volna. Ott nemhogy üldöznék, hanem tenyésztik a baglyot, s minden ujház-épitőnek gondja van rá, hogy padlásán egy hosszú bemenettel biró sötétes „bagoly szekrényt* csináljon, melybe aztán fiatal baglyokat zár, azokat ott felneveli, megszoktatja, úgy hogy midőn már kirepülnek is, csak vissza kívánkoznak a jó helyre, s állandó tanyájukat ott ütik fel. Mondják, hogy az ilyen szárnyas macska iránt a patkány is rendkívüli respectussal viseltetik, elannyira, hogy e miatt kész ősi tanyáját is elhagyni, s az egerekkel együtt oda költözni, hol az ember az ö legfélelmesebb közös ellenségüket — a baglyot — halálra üldözi, s igy nekik nyugalmas szállást biztosit. Váljon nem hallották-e hírét ezen kis kártékony emlősök, hogy ez még Magyarországon is igy van ? Legalább az összeörölt asztagok, összcfurkált magtárak erre mutatnak. Szívós Béla. — A b.-csahai takarékpénztár első félévi forgalmi kimutatása 1873. január l-tőljunius 30-ig. Bevétel: Pénztári maradvány jan 1-ón . . 3664.54 Alaptőke........................................ 340.— Takarékbetét.................................... 103006.04 Bankváltó........................................ 470322.— Zálogkölcsön ................................... 46777.— Ka mat.............................................. 16896.17 Üzletköltség.................................... 334.14 Tartalékalap.................................... 148.— Kölcsön számla.............................. 178470.— Fo lyó számla . .............................. 14070.02 Ös szesen 834027.91 Kiadás: Bankváltó........................................ 483792.— Ta karékbetét . , • . . . . . 78283.46 Zálogkölcsön................................... 49519.— Ka matok....................................... 8534.93 Üzletkö ltség . ......................... 3184.02 Fe lszerelés....................................... 21.65 Folyó számla.................................. 12096.22 Kö lcsön számla . !...................... 192548.91 Alaptőke ................................... 1380.— Pénztár i készlet junius 30. . . . 4677.72 Összesen 834027.91 B.-Csabán 1873. junius 30-án Bartel Ödön könyvvezető. — A gyomai takarékpénztár forgalmi kimutatása 1873-ik évi január 1 ső napjától julius l-sö napjáig. Bevétel 1872. deczember 31-én készpénz . . 3090.49 Tartaiékulap . . . , . ... 37.— Takarékbetét.................................. 34791.84 Ba nkváltó......................... 114963.— Zá logkölcsön.............................. . 580.— Üz letköltség...............I . . I . 678.50 Kamatok........................................... 2725.87 Ös szesen 156866.70 Kiadás Takarékbetét . . I ... V* .' 19517.8^ Bankváltó.........................f. . . 134206.50 Zálogkölcsön........................ 1067.— Fel szerelés ......... 24.63 Üzletköltség.......................................I“ 350.16: Kamatok . , . 1 ! . . . . ! 308.86 Junius 30-án Egyenleg ..... 1391.70 Összesen 156866J70 Kelt Gyomén 1873. julius 1-én. Pap Gábor; könyvvezető. — Az „Anker“ élet és járadék biztositó társaság által 1873. év junius hó 21-én . összeállított „társulások* (associatiő) vagyoni állása. Az alanti „Anker*-ié!e „társulási* vagyon kimutatás azt tanúsítja, mikép a társulási tagok, pénzeiket valóban ovatos és szakavatott kezekre bízták. 1873. év junius hó 21-én alakítva volt 24 társulás osztrák árfolyamban, és 9 társulás ezüst árfolyamban, melyekre 52007 tag által 46,485.194 ft 74 kr. jegyeztetett. Levonva az 1873. év május havában kifizetett 726.577 ft 98 krt. tevő felosztási összeget, marad a „társulási* vagyon: 15,249.822 frt 38 kr, mely a kővetkező értékekben van elhelyezve és pedig 11.781.800 ft. az állam által biztosított vasúti ezüst elsőbbségekben: 1,369.300 ft. földtehormentesitéBi kötvényekben ; 440.400 írt. 1860-ik sorsjegyekben; 3.085.800 frt, záloglevelekben 200.000 ft. osztr. papirjáradékokban; 140.000 „ „ ezüstjáradékokban: 712.020 ft 10 kr. társulási kötvényekre adott kölcsönökben, 12.448 ft 56 kr. készpénzben; Összesen 17,741.768 ft 66 kr. Bécs 1873. év junius hó 23-án Az „Anker* igazgatósága nevében : Bodart igazgató. Az „Anker* társulások felügyelő választmánya nevében: D. Eitz Frigyes Lajos. elnök. — A bocsi csőd alatt levő bankokra nézve elrendelte az osztrák kormány, hogy részvényeik ne jegyeztessenek. Ennek folytán a csütörtöki hivatalos tőzsde-árjegyzésből már kitöröltettek a bécsi váltóbank, a Commissionsbank, az általános iparbank „Fels“ és az alsó osztrák bank részvényei. Azon bankok, melyek ugyan fizetésképtelenek lettek, de a melyek ellen a csőd még nem lett elrendelve, minők például az Industrialbank, a fel- ső-austriai és salzburgi ipar- és kereskedelmi bank még megmaradtak a tőzsde-jegyzésben. Az előleg egylet, mely a váltóbankkal kartel szerződésben volt, szintén jegyeztetik még. Ennek részvénye csütörtökön 20 írtról 10 frtra sülyedtek. A tőzsdéről egyszersmind kizárattak az összes csőd alatt levő bankok képviselői. Kiadó tulajdonos és felelős szerkesztő , Dobay János.
