Békés, 1873. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1873-07-13 / 28. szám
Második évfolyam. 28-ik szám. Gyula julius 13-án 1873. Szerkesztőségi iroda: Dobay János könyvnyomdája, saját házában. Kiadó hivatal: Winkle Gábor könyvárus üzlete, főtér, Prág-ház. BÉKÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Hirdetések felvétetnek Gyulán Winkle Gábornál és a szerkesztőségnél. — Pesten Haasenstein és Vogler hirdetési- irodájában (úri utsza 13. sz.) — Schwarcz testvérek nemzetközi irodájában fiirdőutcza 1-ső szám. és Bécsben Wolzeille 6—8. Hirdetésdij : 50 szóig egyszeri hirdetésnél 60 kr., 100 szóig 1 frt., kétszeri hirdetésnél 25%, háromszori hirdetésnél 50% elengedés. — Nagyobb hirdetéseknél méltányos árelengedés. — Nyilttér Garmondsora 10 kr. Megjelen hetenként egyszer, minden vasárnap. Előfizetési dij: Három hóra Hat hóra Kilencz hóra Egy évre 1 ft 2 ft 3 ft 4 ft Gyula julius 10. 1873. Hosszas vajúdás után végre átestünk a választásokon, hogy mily eredménnyel, azt e lapok múlt száma közié, s hogy mik történtek az óta is mán, egy más cikkünk hozza. E sorok egyedüli czélja a megtörténtek indokait kutatni s ezek fényénél a helyzetet némi világításban bemutatni. Midőn a „Békés“ a rendezett tanács formáról szólt — s ezt többször tette, mindannyiszor határozottan hangoztatta, hogy ez intézmény sokkal magasabb, sokkal tá- gabb körtí, s több érdeket képvisel, semhogy abból pártkérdést lehetne alkotni. — És a legközelebbi események megmutatták, hogy veszélyes játékot játszottak azok, kik ez ügyből pártkérdést csináltak, vagy akartok csinálni. „A cél szentesíti az eszközöket“ jezsu- isztikus elv alapján alakítók meg a képviselő testületet, ezen elv alapján lett abból az értelem, a szakismeret s a gyakorlati tevékeny elem egy tekintélyes része kiszorítva. Azt azonban kifelejték, hogy ez elv az ész bírálását ki nem állja, hogy kétélű fegyver az, s mint a legközelebbi események tapasztalása igazolja, az első csapás magukat az intézőket sűjtá legérzékenyebben. Hetek óta bizonyos nyomott hangulat volt észlelhető a városi képviselők tekintélyes részén. — A tanácskozmányok egymást érték, de e hangulatot megváltóztatni képesek nem valának. — Múlt számunkban constatáltuk, hogy a megyei takarék- pénztár helyiségében tartott tanácskozmány nem volt egyéb, mint szalma cséplés, — de ha behatóbban vizsgáljuk e tanácskozmány elemeit, azt fogjuk találni, hogy bár eredményre nem vezetett, mind az által az előbb kizárólag pártszempontból tartott tanácskozmányoktól lényegesen elütött. itt érintkezett ugyanis először a két párt itt hangoztatták először erélyesen, hogy a rendezett tanács ügye nem lehet pártkérdés, ez alkalommal törtek meg a falanx sorai s szabaditák ki magukat a pártfegyelem erős korlátái közül, S igy ha eredménye nem volt is e tanácskozmány nak, azon kiszámiWiatlan előnye mégis meg volt, hogy a pártok találkoztak, s hogy a következő események ennek csirájából fejlődtek ki. A hangulat ugyan nem változott még ezek után sem, s az elfojtva tartott lappangó tííz csak a választások reggelén tört ki, drasztikus módon bár, de elismeréssel kell azt üdvözölnünk, mint a függetlenség első nyilatkozatát. Világos volt ebből, hogy a moles mozogni kezd, s e mozgás megingatja a biztosnak vélt talajt, világos volt, hogy a moles akar, s érzi a terhet, melyet reá a képviselői állás felelőssége rak, hogy a szép beszédeket megelégelte már, s ezután a cselekvés mezején oly zászlóvivőt óhajt látni, ki a bizalmat nem üres szavak, hanem képesség, Ugyismeret, fárad- hatlan szorgalom, tevékeny tetterő s ügyszeretet által érdemli ki. — Oly világosak voltak e jelek, hogy csak a vakság nem látá azokat. — A túlfeszített húrokat azonban mégis tovább fesziték, mig , végre elpattant az utolsó is. A vászlatás napján még folytonos volt az említett hangulat, nem változtatható azt meg az esteli vig zene sem, a bizalmat, s jóakaratot nem lehet erőltetni, magától kell annak megjönni. Es meg fog jönni. Ma egy hete, tehát a választásokat követő napon a hangulat megváltozott, az egész városban pezsgő élet, a nyilt helyeken mindenütt vig kedély nyilatkozott, hiszen keblünk e napon egy nehéz teher íyomásától szabadult meg. Mi okozá e változást, mindnyájan tudjuk, — s mi ebből a tanulság? Hogy a fentebb idézett jezsuisztikus elv megboszulja magát. Megboszulta magát az intézőkön kiknek mindenhatósága s „törik-szakad“ politikája felett kemény Ítéletet monda ki, s megboszulta magát a férfiun, ki bár áldozatot hozott engedékenysége által, de mégis pár teszközzé engedé magát felhasználtatni. Politikai érettségei; mutat mindenesetre, ha kipróbált hazafiak, értelmes önzetlen s nemes szándékú és törekvésű férfiak után indulunk, de ez csak addig tarthat, mig e tulajdonokat vezéreinkben feltaláljuk, mi.- helyest a fürkésző észlelet a tulajdonok hiányát fel fedezi," a nymbus lehull, s a nép helyes ösztönétől vezettetve uj vezéreket fog keresni. Az országos nagy pártok kezet fogtak, s a legjobb hangulatban oszlott szét a legközelebbi országgyűlés, oly esemény ez mely nem maradhat hatásnélkül reánk uéz- ve sem. Értsük meg a kor szavát, haladjunk karöltve, hiszen oly nagy szükségünk van az egyetértésre. E nehány sor talán többek véleményét fogja tolmácsolni, midőn azt mondja : hogy Gyula város az utóbbi események folytán bizalommal tekinthet képviselő testületé felé, mert tudja és átérti mennyire fontes állás a polgármesteri, mily eredményeket szülhet egy tevékeny okos, ügybuzgó és szakértelemmel biió polgármester működése, bizalommal tekinthetünk feléjük, mert a jelek odamutatnak, hogy megértették a lecz- két, mely abból áll, hogy Pál szavazata épen annyit nyom a latban, mint a Péteré, hogy az egyszer átélt kudarcz nem fog ismétlődni, s hogy annyi büszkesége, függetlensége, polgári becsület s kötelesség érzete mindnyájoknak van, miszerint nem fogják magukat városunkra káros érdekek eszközévé aljasitani. Kratochvill Gyula. közhivatalban levők hivatali főnökjük útján — hozzám nyújtsák he. Kelt Gyulán 1873. julius 5. Novak Kamill, elnök. A gyulai kir. törvényszék elnökétől. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszék területén szervezett b.-csabai kir. járásbíróságnál egy évi 500 frt fizetés és 100 frt lakbérrel egybekötött irnoki állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltóságú magyar kir. igazságügy miniszter úrnak f. évi 2128 — I. M. E. sz. a kelt magas rendelete folytán pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik eme állomást elnyerni óhajtják, hogy eme hirdetménynek a „Budapesti közlönybe“ lett első beiktatásától számított 4 hét alatt szabályszerűen bélyegzett és igazoló okmányaikkal ellátott .kérvényüket, és pedig a Rendezett tanácsunk választása. Lapunk múlt száma idő rövidsége miatt csak a választottak névsorát hozhatván, a választó gyűlés lefolyását kénytelenek voltunk mai számunkra hagyni. Alispán ur e hó 5-én délelőtt 9 óra után megnyitá a képviselők legnagyobb része által látogatott gyűlést, előadá a mai napra összehívott gyűlés czéljául a rendezett tanács tisztikarának választását, felhiva a képviselő testületet az ajánlattételre. — Polgármesterül ajánltatott Baranovics Gergely járási szolgabiró ur, főkapitányul Band' hauer György, főjegyzőül Popovics Justin, aljegyzőkiil Kiss Mihály és Hoffmann Alajos, jogi tanácsosul Tormássi Károly, közgyámul Czingulszky József, ügyészül Ladies György, Igtató-kiadóul Uzon Ferencz, kik mindnyájan közakaratu felkiáltással választattak meg, ellenjelölt nem is lévén mellettük felléptetve. —~ Az első szavazás a rendőr-kapitányra történvén, ez állásra Fridrich Mihály, orvosul szavazat-többséggel Berkes János, állatorvosul Sál József választattak el. — Az orvosi állásra szinte jelöltségben volt dr. Glaser Károly a következő végzéssel kártalanittatott. „Az orvosi állásba ajánlatba hozott dr. Glaser Károly és Berkes János között történvén szavazás, az elöbbeni 20 az utóbbi pedig 110 szavazatot nyert, s igy megválasztatott Berkes János (90 sz.t.) Kifolyólag a most megejtett orvosi választásból, dr. Kovács István városi képviselő tekintve azt, hogy a midőn Berkes János a városi állásra újólag megválasztátott, a képviselő testület csak is a több évek során tanúsított hűséges szolgálatot kívánta ez által jutalmazni, azonban az ebbeli kötelesség lerovása után nem lehet megfeledkezni. a tudomány s szakképzettségről sem, miért is elnök úrhoz egy 10 képviselő által aláirt indítványt nyújt be, mely által dr. Glaser Károly urnák tiszteletbeli városi főorvosul leendő megválasztása ho- zatik indítványba. Az indítvány lelkes éljenzések között egyhangúlag elfogadtatván, dr. Glaser Károly urnák városi tiszt, főorvossá lett megválasztása elnökileg kijelentetik.“ A tanácsosi állások részint közfelkiáltás, részint szavazás által töltettek be a lapunk múlt számában közlőit névsorral. — A jelenvoltak azonnal az esküt le is tették, és hivatalos működésüket e hó 7-én kezdték meg. Az e hó 6-án tartott jegyzőkönyv hitelesítési gyűlésen az esküt a polgármester és kapitánynak kellett volna letenni, utóbbit elő is keresték, de a t. polgármester nem „érvén reá,“ ezt elnöklő alispán ur lemondásnak vette, és e hó 28-ra uj választást tűzött, melyen a polgármester — és pályázat utján mérnök leend választandó. A fáma beszéli, hogy a polgármesteri állásra is pályázat fog hirdettetni — az „Üstökösében, sőt a pályázat megírására már ajánló is van. A rendezett tanács egész teste tehát meg van, csak a fej hiányzik, miután azonban fej nélkül életképesen mozogni nem lehet, az egész működés e hó 28-ig a marionettek dróttal rángató mozgásához hasonlít. Utasítás az uralgó cholera tárgyában Dr. László Elek t Orosháza községi orvostól. Az Orosházán nagy mérvben pusztító járvány meggátlása czéljából annak községi orvosa dr. László Elek ur a helyi viszonyokhoz alkalmazottan az alábbi utasítást bocsátá ki, melyet olvasóinkkal tájékozásul közlünk, már csak azon okból is, mert megyénknek majd minden községében kisebb nagyobb mérvben pusztít és megyénk részéröl hasonló óvintézkedésekre van a közönség figyelmeztetve. „A cholera-betegség némely években járványosán szokott uralkodni, a midőn is kevés hely marad érintetlenül ezen veszélyes betegség kellemetlen látogatásától, s valamely helyet annál érzékenyebben sújtja, mentői alkalmasabb azon hely a betegség terjedésére s fejlesztésére. Ily szerencsétlen helyzetben van Orosháza községe is, mely mélyen fekszik, talaja vizenyős, iszapos, telve állati s növényi rothadó anyagokkal, melyeknek nyáron át nagymérvű kipárolgása, járvány mentes időben is károsan hat az egész- ségreL különösen pedig nedves időjárás mellett, midőn a föld s a földben rothadó anyagok fel vannak áztatva, kétszeresen károsan hat az emberi szervezetre, minek példáját a már 3 év óta uralgó hideglelésben eléggé van alkalmunk tapasztalni. Orosháza községe tehát, mint emlitém, már fekvésénél fogva alkalmas hely a járványok, igy különösen a cholera befészkelődésére s terjesztésére is, mire a föntebbin kívül nagy befolyással van a községben s község körül felhalmozott rothadó anyagok, a rothadó s pos- ványos vizek kipárolgása, melyeknek a község- bőli kitisztítására s lecsapolására, bár az elöljáróság a legnagyobb erélyt, s dicséretes kitartó szorgalmat fordítja, mégis erélye megtörik a község mély fekvésén, másrészről az időjárási viszonyokon. Van még egy körülmény, mely valamely hely egészségebbi tételére fő tényező, s mely Orosházán hiányzik, ez a fásítás aránylag csekély volta. Tudjuk ugyanis, hogy a fák, a növényzet, általában a levegőt tisztítják, mire kétszeres szüksége van községünknek, hol mint említve volt, a levegő különben is a föld egészségtelen kipárolgása által meg van fertőztetve ! De mindezen akadályokon segíteni a jövő feladata, a község talajának homokkal emelése s töltése, továbbá rendszeres csatornázás által s végre a község körüli minél nagyobb mérvű fásítás által, mely intézkedések által a községet egészségesebbé, ragályok megfészkelésóre kevésbé alkalmassá tenni, hiszem hogy biztosan sikerülend. Azonban addig is, mig a jövő reményeinket teljesitendi, tegyünk meg annyit, mennyit az adott helyzetnél fogva lehet, tegyünk meg any- nyit, mennyit a soraink közt pusztító cholera terjedésének gátlására tenni lehet, s ezt tesz- szük akkor, ha bizonyos szabályokat tartunk szem előtt arra nézve hogy 1) hogy éljen az egészséges ember 2) hogy tartsa házát s háza környékét *3) mit tegyen ha a cholera-betegség előjelei mutatkoznak 4) mit tegyen, ha a betegség kitört 5) mit tegyen halottaival. De mielőtt ezen pontokra nézve utasítást adnék, magára a cholera-betegsógre következőket jelezzük meg:
